Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-16 / 222. szám
Ara 1 dinár, 2 lei, 4 márka, 1 sok©! XX1IL évfolyam Síibolica, szerda 1922. augusztus 16. 222. szám. Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5-—10 Előfizetési irx negyedévre 90* —dinár Northcliffe Lord Meghalt Northcliffe lord, a hírhedt ujságkirály, a háborús uszító és párisi békeszerzö, aki ellenfélnek gyűlölt volt, barátnak veszedelmes. Az 6 szárnyai alatt nőttek naggyá a William Staedek, a Scotus Viatorok s mindenki tudja, hogy az ő vezérletével indult meg az a kárhozatos emlékű európai sajtóhadjáraf, amelyik a háború előtt megmérgezte a külföld lelkivilágát a Németországról terjesz tett hírekkel. Northcliffe lord nagyszabású üzletember és éleseszü politikus volt. Amerikában stílusban dolgozott, a sajtó terén valósítván meg a nagyipar fogalmát. Eredeti neve William Harmsworth, bátyja a hasonló nevű angol külügyi államtitkárnak. 1365-ben született Dublinben, — ahol atyja előkelő ügyvéd volt •— és hivatásét szerény állásban kezdte. Majd megalapította a Daily Maiit és csakhamar bámulatos, nagyszámú újságnak és folyóiratnak — hetvenre teszik a számukat — volt korlátlan irányitója. Lapjainak heti példányszáma a háború kitörésének évében meghaladta a harminc milliót. Hisz a Times napi példányszáma 196.000 példényszámra rúgott, a Sunday Pictorial folyóirat péidányszáma pedig 2,500.000 volt. A nyugodt angol viszonyokhoz képest valóságos forradalmár volt, aki, mint üzletember, nemcsak nagy mértékben megsokszorozta az újságokat és ezek lapszámát, de ami Angliában teljesen szokatlan volt, megváltoztatta a sajtó hangját is. Qzleti és politikai sikereit egyaránt lapjainak köszönte. Aki tudja, mily óriási dolog már egyetlen nagy lapvállaletnak az előállítása, annak talán fogalma lehet, mit jelent ily rengeteg, modern nagyüzem. Northcliffe minden egyéb iparágtól függetlenítette vállalatait. Voltak nagy er döségei s az ezekben kitermelt fák szolgáltatták a rotációs papir nyersanyagát, amelyeket ismét saját papirmalmai dolgoztak föl a szükséges végtelen papirosteker csekké. Ez a kiváló üzleti szellem terelte őt a politikai sikerek útjára is. Gyors egymásután haladt előre; 1904-ben lett baronet Northcliffe, egy évvel később már mint Angolország peerje helyet foglalt az angol felsőházban. 1917-ben pedig megkapta a viscount elmet. Nem volt nemes ellenié!. Beszédeiből, Írásaiból, cselekedeteiből hiányzott minden előkelő és nemes mozdulat, a melyet pedig az angolok még a háború alatt sem felejtettek el. Northcliffe lord soha sem tudott felemelkedni egy Newton lord erkölcsi színvonalára: SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiexscdra-uika 4 szám alatt Kiadóhivatal I Kralja Aicxantira-ulica 1 (Leihach-jjalota)* MKM inmnmiiiii unna..............im» Hogy mennyire nem tudott nemes lenni még a legyőzött nagy ellenféllel, Németországgal sem, azt ékesen bizonyítja hires németországi propaganda útja a háború után. Beszámoló cikkeiben maga megemlíti, hogy legyőzött ellenséggel — nem fogott kezet. Németország ellen érzett ellenszenve utolsó percéig megmaradt. O, a ki a háborúban Lloyd George jobbkeze, a maga nagy hatalmával nemcsak élni, de viszszaélni is tudott és volt idő, — például a génuai konferencia idejében — mikor nagyon sokat kellemetlenkedett az angol kormánynak. Most kiejtette kezéből ha dakozó tollát: néhány héttel ezelőtt súlyos idegbaj támadta meg, a melyre Svájcban keresett gyógyulást, ehhez a betegséghez újabban szivhártyagyuledés járult, a mely kioltotta életét. Utoljára Steed úrral való őszszeütközése alkalmából emlegették. Steed a Times külpolitikai főszerkesztője volt s a génuai kon ferenciéról oly táviratot küldött a Times-nak, melyet Lloyd George másnap megszégyenítő cáfolattal semmisített meg. Northclíffe, ki épp úgy, mint Steed, szenvedő lyes ellenfele volt Lloyd Gcorgenak, igazolásra szólította fel, aztán elbocsátotta Steed-et. A kulisszák mögött aztán mégis megértették egymást és Steed most is külpolitikai főszereplője a Tiinesnek. Túlélte a nagy lapnál Nortcliffe lordot, ki falakut rendítő si kerek után most elment, a szejgény Lázár közelében keresni az I örök életet. nevében bizalmát fejezte ki a magyar szövetség elnökségének, mert ha ed-r dig kritizálták is, a lelkiismeretes bírálattal csak hozzá akartak járulni nehéz feladatok helyes megoldásához. Örömmel látja a testvéri egye-' sülést, amire annál nagyobb szükség? van, mert a magyarság nagy alkotmányos küzdelemben áll: ennek első' lépéseként a közgyűlésnek ki kell je-; lentenie, hogy követetik a magyarság egészének népkisebbségi jogalanyként való elismerését. A közgyűlés viharos helyesléssel' fogadta Paái Árpád szavait, aki beszéde további során báró Jósika Sa-: műt ajánlotta a magyarság mozgalmainak vezetésére. Ezután Paál Árpád a következő határozati javaslatot terjesztette elő: y>A magyarságnak pártkülönbség nélkül összesereglett nagygyűlése egyhangúlag kijelenti,:! hogy életigényének tekinti al maga népkisebbségi nemzeti egységének összesítő jogalanyként' és ebben az összesítő alkatában a többi nemzetek mellett szintén egyik államalkotó tényező-. ként való elismerését. Kívánja ehhez képest, hogy a Magyar Szövetség, mint a maga nemzetösszeségértek képviseletét engedélyezzék.. Kívánja továbbá, hogy az elismerés elvét törvényhozás és az alkotmányreform során érvényesítse. E kívánaténak teljesítése érdekében felajánlja az alkotmányreform megalkotásához a maga buzgó közreműködését. Felajánlja minden kér-, désének megoldására a maga komolyan és őszintén átérzett kon-, szolidációs javaslatait, valamint' egyéb praktikus és építő munkáját.' A mondott irányelvek értelmében érintkezést keres agy a kormánynyál, mint a törvényhozással és a sajtóval. És ez érintkezés, kivitelére báró Jósika Samu vezetésével tárgyaló bizottságot küld ki, amelynek tagjait az intézőbizottság jelöli ki. Felhatalmazza ezt a bizottságot, hogy makát célszerűen kiegészítse, különösen olyan egyénisgek behíváséval, kik az egyes fog-' lalkozási ágaknak és társadalmi rétegeknek markáns képviselői. Felkéri Románia minden megértő államférfiét és közéleti mindenható tényezőit, aki a népkisebbségi kérdés itteni megoldását a koreszme szabadságvágya szerint őszinte, megnyugtatással és a többi nemzetek testvériességének az érzésévet akarják megvalósítani, hogy bizottságunkat hathatósan támogassák.« A- közgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta s elhatározta, hogy ezt abban a memorandumban fogja elhasználni, amelyet ai román kormányhoz terjesztenek elő. Ezután Ugrón István elnök az ülést' berekesztette. A Szövetség határozatát Erdély magyarságának minden rétegében nagy lelkesedéssel fogadták és azt az erdélyi magyar politika nagy hord-, erejű eseményének tartják, Az erdélyi magyarság ragaszkodik nemzeti kisebbségi jogainak elismeréséhez Az Erdélyi Magyar Szövetség- uj aíapokoa folytatja működését Kolozsvárról jelentik: Az Erdélyi Magyar Szövetség, miután a hatóságok működését hosszú időn át lehetetlenné tették, végre megtarthatta alapszabálymódositó közgyűlését Kolozsvárott, amelyet az egész erdélyi magyarság nagy érdeklődéssel várt. A közgyűlést az értekezletek egész sora előzte meg, amelyekben az érdekelt felek úgy határoztak, hogy a közgyűlésen nemcsak az alapszabálymódosítást hajtják végre, hanem egészen uj alapokra helyezik a Magyar Szövetséget, azonfelül határozottan és világosan demonstrálni fognak amellett, hogy a magyarság ragaszkodik nemzeti kisebbségi jogainak elismeréséhez és ennek alkotmányos garanciáihoz. A megegyezést már az előzetes tárgyalások során sikerült teljesen biztosítani. Az erdélyi magyarság politikai és társadalmi életének minden tényezője egyetért abban, hogy a magyarság egyetlen politikai képviseletét, a Magyar Szövetséget nem hajlandó kulturliga vagy más társadalmi egyesület megtűrt formája mögé rejteni, hanem nyíltan és egyenesen politikai képviseletként kívánja megalkotni és mint ilyent akarja elismertetni. a pártokon Mii! áiló testület, amely a romániai magyarságnak kulturális, szociális, közgazdasági és jogi érdekeinek törvényes alapokon való biztosítására hivatott. A tervezetből kikapcsolták tehát a »politikai« jogok felemlitését, amely a tulajdonképpeni ürügyet szolgáltatta mindig a román hatóságok rosszindulatú félremagyarázásaira s amelyre alapították a szövetség többszöri betiltását. A politikai érdekek helyett a kisebbségi jogok megvédésére helyezik a fősulyt, ami természetesen a szövetség működésének tulajdonképpeni lényege. A tervezet további pontjai szerint a szövetség szervezetének alapjait a községek alkotják meg. A községi választmányokból alakulnak meg a megyei, illetőleg kerületi választmányok, ezekhez csatlakoznak a tízezernél több magyar lakosú városok választmánya is, amelynek összesége delegálja a szövetségi közgyűlést. A központi választmányt eltörlik és helyette az intéző-bizottság kereteit bővítik ki olyan módon, hogy a közgyűlés kebeléből megválasztott 30 intéző-bizottsági tagon kívül még a kerületi választmányok is képviseltetik magukat egy-egy kiküldöttei az intéző-bizottságban. Ezeknek a vidéki kiküldötteknek a szövetségi gyűléseken csak tanácskozási joguk lesz, szavazati joguk azonban nincs.! A módosított alapszabályokat a közgyűlés rövid vita után elfogadja, ezután bizalmat szavaztak az elnökségnek és az intéző-bizottságnak s Az uj alapszabályok Az alapszabálymódositó közgyűlést a kolozsvári teológia dísztermében tartották meg, mintegy kétszáz kiküldött jelenlétében. A gyűlésen Ugrón István elnökölt minthogy báró megbizták öket| hogy az ujabb alap Jósika Samu gyengélkedő es csak szabályok jóváhagyásáig vezessék néhány percre jelent meg a gy űlés tovább a sz5vetség ügyeit, színhelyen. A jegyző pontonként felolvasta a módosított alapszabályo-f A határozati javaslat kát, amelyek a szövetség célját ugyf Utolsónak Padi Árpád, a magyar! határozzák meg, hogy az . ,x néppárt elnöke szólalt fel, A néppárt
