Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-15 / 221. szám

Ära 1 dinár, 2 XXIII. évfolyam Subotica, kedd 1922, augusztus 15. Í21. ssám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 30* —dinár SZEJftKESZlÖSÉt»: Kralja Alexacdra-uiica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja ASfrvandra-r.Vica 1 (L-í'^aeu-paiot*) Két öreg úgy hajlik most Londonban Európa térkép« fölé, mintha sakkoznának. Öblös karosszék, vastag szivarok, mikből cigánykerekeket füsíkeri­­kézik az elégültség, finom tónus, csöndes szavak és nagy indula­tok, — ezek a tanácskozás külső­ségei. A két háberutszerzö öreg, a hajdani ügyvédek összeültek, hogy megbeszéljék, eligazítsák, kimódolják a jövőt. Hejnye, hej nye, — mondhatja az egyik kö högős; hm, hm — mondhatja a másik, megigazítva fülében a szélfogó vattát. S csöndesen be­szélgetnek tovább. Poincaré azt mondja: az elesett franciák be­csülete követeli a Ruhr-vidék vámvonalának előretolását; a föl ragyogó francia gloire a német vegyiiparban való hatvanszázalé­kos részesedésért harcol; Európa uj békéje nem képzelhető el anél kül, hogy a német kivitelért be szolgáltatott devizák 26%-át ne adják ét a garancia bizottságnak. A tengerek szabadsága, a kisnenv zetek fölszabadítása, a nemzeti­ségi elv érvényesítése, a háborús lehetőségek kiirtása — ez volt a háborúban a háborús cél. S hogy hangzanak most ezek a tulvilági akkordok, a szférák zenéjének me­lódiái Poincaré bronchitiszes tor­kán ? Vámhatár, garancia-bizott­ság, részesedés, vagyonkezelési ellenőrzés, a tőkemenekülés meg­akadályozása. Antoniok-ból Shy­­lock-ok lettek. Es Lloyd George a partnere, ez az ötletüluminator, ez a kirakat­­humanista, a grandiózus pózok nagybirtokosa s a történelmi ér­zék s a missziós szerepbetöltés equilibristája. Aki békét hirdet és petróleumot szagol, történelmet csinál és kurzusokat emleget s egy jó befejezésért nem sajnálja az utat Génuáig. Nem szörnyüség-e az, hogy amikor a demokrácia diadalát üvöltiük, amikor a tömegek poli­tikai és gazdasági önrendelkezési jogáért vívott harcot már-már be­fejezettnek hisszük, két kiszikkadt agyveiő, melybe már csak hálni járnak a nagy intuíciók, két meg­viselt idegrendszer, melyek már nem bírják el a tradícióktól meg­tisztult nagy koncepciók súlyát, két enervált erő, két rekedt torok, két véredényelmeszesedéses kéz deményezés, két háborúhoz kötött mentalitás törődjön, fáradjon, be­széljen és döntsön és cselekedjék és rendelkezzék, amikor a mának kenyere, a jövőnek békéje és Európának ujjáépülése forog koc­kán. A kenyér és lelkek békéjé­nek két pillére ez a két reszkető fej, reszkető kéz és reszkető gon­dolat. Csak üljenek még egypárszor össze, szivarozzanak és feketeká­vézzanak a világháború véres la­komája után. Beszéljék meg, tár­gyalják meg, határozzák meg, hogy a kiömlött francia vér fejé­ben mennyi idegen devizát köve­telhetnek, hogy a halottak becsü­lete — a halottaké, akik kényte­lenek eltűrni, hogy a győzelmi szekérbe aranyborjúként fogják be becsületüket s halottá vált zengő fiatalságukat —■ s a rajnai vám­határ közt mennyi az összefüggés s hogy a háború és győzelem által kiharcolt népszövetségi gon­dolattal hogyan egyeztethető ősz sze a Rajnamenti állami bányák ellenőrzésének problémája. Csak sakkozzanak tovább a jövendő nagy érdekeivel s a ma nagy frá zisaival, játékuk veszedelmesen egyszerűsödik a patt felé. Ebből aztán nem lesz menekvés se a Lloyd George-i póz számára, a mely olyan szikrázó eleganciával tud belesimulni a korszellem és világváltozás atlaszi tengerébe, se a Poincaré-i hajthatatlanság szá­mára, amelyik a győzelem sze­kere elé akarja fogni a halottakét és élőket, a halott gondolatokat és élő frázisokat. Csak játszanak tovább. Lassan* lassan ez a tanácskozás, ami teg" nap még történelem volt, ma még nemzetközi ügy, holnapra valóban játékká egyszerűsödik. A jelek nem csalnak s a tömegérdeklődés­nek soha nem tévedő bizonyító ereje van. Ha ma népszavazást rendeznének, egészen bizonyos, hogy a Capeblanca—Aijechin par tienak több nézője akad, mint a Lloyd George—Poincaré-játszmá­­nak. S mint a megcsalt férj, ők fogják legutoljára megtudni sor­sukat. A világ épül, dalol, kivi­rágzik, a sírok kizöidülnek, a se­bek begyógyulnak, a herctereken már negyedszer aratnak s lassan­­kint mindenki elfelejti őket, sze gény, fontoskodó, reszkető térdű öregeket. (cl.) —mm Koronatanács Ljubljanában György herceg apanázsa — Nircsics Momesilló helyette­síti a miniszterelnököt Hétfőn délután négy órakor ült össze Ljubljanában a király el­nöklete alatt a koronatanács, hogy véglegesen döntsön György her cég követelései tárgyában. A régi szerb alkotmány szerint a korona tanács csupán az udvari statutu mok kérdésében illetékes és a király elnöklete alatt a követke zőkből alakul : a miniszterelnök, a szkupstina elnöke, a patriarch» az igazságügynúniszter, az Ál lamíanács elnöke és a legfelsőbb semmitőszék elnöke. A koronata­nácsot ebben a formájában azon­ban az uj államulakulás óta egy­szer sem hivták egybe és ez a ljubljanai koronatanács tulajdon­­képen csak rendes minisz­tertanácsnak tekintendő, amelyen a király is résztvesz. Szó van azonban a régi alkotmányos ko­ronatanács összehivásáról is. György herceg a kormánynak vasárnepi számunkban közölt ko­­münikéjére néhány beogradi el­lenzéki lapban megjelent nyilat­kozatban válaszolt, melyben megcáfolja a kormány tényállításait az általa felvett összegekre nézve s ismételten kijelenti, hogy továbbra is kitart szilárdan jogos igényei mellett. Beogradból vasárnap este hét őrekor utaztak el Ljubljanába külön vonaton Pasics, Trifkovics, Sztanícs, Markovics, Krszte’y, Mi­­etics, Vukicsevics és Vászics tá bornok. velük utazott Timotijevics Koszta is, aki Ljubljanában vesz át a belügyminiszteri kinevezésé­ről szóló ukázt. Miladinovics pos­­taminiszíer Szremszka Mitrovicán e muzulmán miniszterek: Vilovics és Omerovics Bródban csatlakoz­tak társaikhoz, Rafajlovics erdő­minisztert betegsége gátolta az elutazásban. A kormány többi tagjai az ország különböző ré­szeiből szintén megérkeztek Ljubljanába. A kormánnyal utazott Nesics Ljuba külügyi államtitkár is, aki néhány fontos bizalmas diplomá­ciai aktát visz magával és Laza­­revics Ljubisa beogradi rendőr­főnök is. i A ljubljanai fogadtatás1 Hétfőn délelőtt tiz órakor érke­zett meg a kormány vonata Ljub­ljanába, ahol a pályaudvaron ha­talmas néptömeg gyűlt egybe és különösen Pasics miniszterelnököt részesítették nagy ovációkban Délelőtt 11 órakor a kormány tagjai Hribar szlovéniai helytartó­val a székesegyházba mentek, a hol resztvettek a Péter király em lékére rendezett gyászistentiszte­leten. Déli 12 órakor Hribar kirá­lyi helytartó a helytartóság! pa­lotában diszebédet adott, melyen a kormány tagjain kivül a Ljublja­nában tartózkodó külföldi diplo­maták és a külföldi szokol- és tornaegyesületek képviselői is részt vettek. Délután négy órakor kezdődött a király elnöklete alatt a helytar­tóság! palotában a minisztert»* nács. Ä tárgyaláson elsősorban György herceg apanázsa kerül megvitatás alá, melyre nézve a kormány azon az állásponton van, hogy ezt a kérdést végre radiká­lisan rendezni keli. Ezenkívül egész sor belügyi és külügyi kérdésjs szerepel a minisztertanács napi­rendjén. Határozni fognak az év végér» lejárt SHS.—Csehszlovák defenzív szerződés meghosszab­bításáról. Letárgyalják a Népszövetség konferenciáján felmerülendő ösz­­szes kérdéseket is, valamint ha­tározni fognak az olasz-jugosziáv kereskedelmi szerződésről szóló tár­gyalások megkezdéséről. A tár­gyalások megkezdését az uj Facla­­kormány kinevezése ismét lehe­tővé teszi. A római megállapodás értelmében ezeknek a tárgyalá­soknak augusztus l én meg kel­lett volna kezdődniük, azonban az olasz kormányválság miatt ez le­hetetlenné vált. Bulgáriával és Magyarországgal szemben is tisztázni fogja a mi­nisztertanács a kormány további politikáját. Bulgáriával szembeni — Írja a Tribuna — a komitácsí akciók folytatása miatt továbbra is nagyon feszült a helyzet, & kor­mány minden eszközzel megfogja kísérelni a bolgár kérdés megol­dását. Ami a Magyarországgal való vi­szonyt illeti, a kormány rosszaija, hogy Magyarország zavarja a bé­kés megértést. A ljubljanai mi­nisztertanács meg fogja formuláént azokat a követeléseket, melyekkel a Népszövetség előtt Bulgáriával és Magyarországgal szemben fel fog lépni. Szó iesz az ország gazdasági és pénzügyi helyzetéről is. Való­­szinüleg el fogják határozni, hogy a gabona és egyéb élelmiszerek ki­vitelét eltiltják, hogy a hazai la­kosságnak élelmezésében se áll­hasson elő fennakadás. Aláírásra kerül az ' az ukáz is, mely a király külföldi tertózko­­jdása idejére a királyi hatalmat a kormányra ruházza. Végül dönteni fognak a minisz­terelnök helyettesítéséről is. És pedig nem a Pasics és Trifkovics után legidősebb Vászics tábor* nők, hanem valószínűleg Nincsics külügyminiszter fogja megkapni a megbízást a miniszterelnöki te­endők ellátására is. A Hahsburg~kérdés lekerüli a napirendről Prágából jelentik: A „Prager lagblatt" a marienbadi tanácsko­zással kapcsolatban megállapítja, hogy a konferencián nem lesz többé szó a Habsburg-dinasztia kérdéséről, amely eddig a kisan­­tant összes tanácskozásait domi­nálta. Ugyanezen lap értesülése szerint Lengyelországot csak ak­kor vonják be a tanácskozásokba, ha a kisantant államai egymás közt már megegyeztek a külön­böző kérdésekben. Ellentétek a klerikális pártban Beogradból jelentik: A szlo­véniai klerikális párt köreibe»

Next

/
Thumbnails
Contents