Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-15 / 221. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. augusztns 15 mindinkább kiéleződik az a rég­óta fennálló ellentét, amely a párt konzervativebb elemeit az úgy­nevezett keresztény szocialista áramlattól elválasztja. Ez az utóbbi irakció az olasz kereszténypárt ideológiáját vallja, liberálisabb, türelmesebb, mint a pártnak Kö­röséé körül csoportosuló része. A liberális frakció vezetői Gosar, Gotincsár és Tezseglav, akik Mm Cas cimen Japot is adnak ki. A Növi Ćas azt követeli, hogy a liberális frakció jelöltjeinek úgy a községi, mint az országos vá­lasztásoknál megfelelő számú he­lyet biztosítsanak. Az ellentét a két frakció között annyira kiélesedett, hogy pártsza­­kadás bekövetkeztére számítanak. A liberálisok a szlovének közt köztársasági propagandát űznek s erősen veszélyeztetik Korosec népszerűségét. A magyar szocialisták a kormánnyal való együttműködés feltételeiről Az internáltak ügyének revidiáldsát követelik Budapestről jelentik: A szociáldc­­iuokrata párt több vezető tagja fel­kereste Daruváry Géza igazságügy­­minisztert, akinek a szociáldemokra­ta párt bizonyos kívánságait adták elő az amnesztiarendeletek végrehaj­tása ügyében. A párt megbízottjai ki­fejtették, hogy az amnesztiaeljárások során számos olyan elitéit nem része­­mit kegyelemben, akiknek büntetése pt évnél kevesebb és az öt évnél hosszabb büntetésre Ítéltek közül pe­dig ^ értesüléseik szerint igen kevesen. Ezért arra kérték az igazságügymi­­nisztert, hogy rendelje el valamennyi internálási eljárás revideálását, ille­tőleg újból való lei oly tatását. Daruváry Géza igazságiigyminisz­­iter kijelentette, hogy az internálási eljárásokat még egyszer lefolytatni technikai okokból nem is lehet, de nem is tartaná ezt helyes eljárásnak. Biztosította azonban a szociáldemo­krata képviselőket, hogy minden kon­krét esetben készséggel hajlandó az esetleges panaszokat felülvizsgálni és amennyiben szükségét látja, az eljá­rás ti jralefoly tatását elrendelni. A szociáldemokrata párt egyik ve­zető tagja a kormánynak a jogrend helyreállítására és a gazdasági bajok orvoslására a pártok közötti egysé­get megteremteni kívánó akciójáról a következőket mondotta: — Mi a Peidl Gyula által előter­jesztett manifesztumban megjelöltük már azokat a módokat, amelyekkel hékiilni lehet. Ezt most is fentartjuk, ezen az alapon készek vagyunk az együttműködésre. Ez természetesen azt jelenti, hogy az egyéni szabad­ságba ütköző, rendelkezéseket tovább fentartani nem lehet. Ha a jogrendet helyre akarják állítani, az internáló­­táborokat fel kell oszlatni, a rendőri jelentkezéseknek véget kell vetni, az amnesztia ügyét felül kell vizsgálni. Ezen az alapon mi készek vagyunk a megegyezésre. Ez annyit jelentene, hogy szívesen támogatnák a kor­mányt a békés parlamenti munka le­hetőségének megteremtésében, táino­­gatnók mindazokat a korínányjavas- Jatokat, amelyekkel egyetértünk és á hivatalos szónokok felszólalásai után simán keresztülbocsátanók mindezeket a javaslatokat. — Hogy ez a megoldás létrejöhes­sen, ahhoz szükség volna az is, hogy a kormány jóindulatot mutasson a munkásság gazdasági ügyeiben. Szükséges volna, hogy a kormány engedjen szabad folyási a munkásság bérmozgahnának és ne-próbáljon erő­szakkal belenyúlni ebbe a kérdésbe: ha ez így történne, természetesen nagy mértékben megkönnyítené a meggyőződés uralkodik, hogy ez az egész akció nem tekinthető komoly­nak. Amennyire mi láttuk a helyzetet, gróf Bethlen Istvánnak nincs ereje ahhoz, hogy a balfelé való orientáló­dást megcsinálja és ha mégis ilyen jelenségek mufatkoznának, ez csak arra vallana, hogy jobbfelé elvesztet­te a játszmát. Ezt mi különben már régen várjuk, mert mindenki tisztá­­banv an azzal, hogy Bethlen csak a baloldalon találhat igazi támaszt. A fascizmus problémája a marieisbadi tál álkozón — Az olasz imperiálizmus újra fölveti az Adria-kérdést — A nyugati nagyhatalmad londoni tanácskozása mellé a fontosság te­kintetében egyenlő ranggal sorako­zik a keleti hatalmasságok a kis-án­­tánt államainak marienbadi konferen­ciája. A találkozó jelentőségére élén­ken jellemző az a tény, hogy a ter­vezett miniszter-tznócskozks az ál­lamfő tárgyalásával bővült. A hiva­talos nyilatkozatok — az ily alka­lommal szokásos óvatosság követé­sével — azt hangoztatják, hogy Ma­­rienbadban az egész világhelyzet, amennyiben ez a kis-ántánt államai­ra érdekkel bir, — tárgyalás alá ke­rül. Tervbe van véve továbbá ugyan­csak a különböző kormánytényezők megnyilatkozása szerint, a kis-ántánt északi és déli csoportját összekötő két állam, Jugoszlávia és Csehszlo­vákia viszonyának szorosabb össze­tűzése. A hivatalos kommünikék ezúttal is, mint minden más alkalommal, érintik ugyan a lényeget, de hang­súlytalanul. A dél-európai helyzetűek ugyanis egy olyan uj eseménye van, mely kétségtelenül íö pontjává ma­gasodik az általános diplomáciai helyzetet mérlegelő tanácskozások nak. Mi ez az esemény? Európi egyik diplomáciáikig legjobban érte sült újságja a l’ere nouvelle, a trau cia ellenzéki pártok blokkjának sajtc szerve, ezt a nagyjelentőségű politi­kai változást a fascizmus olaszorszá­gi elhatalmasodásában látja. Mi tu­lajdonképpen ez a iascizmus? — kérdi a francia lap. — A fascizmus i tett mezejére lépett, a cselekvő im­perializmus. Maga Mussolini, a fás cista párt alapítója, ismerte be, hogy a mozgalomnak nincsen semmi teó­riája. Egyes egyedül a harcot jelenti az imperializmus célkitűzéseiért, a háborús konjunktúrákra vágyó, lom­­bard-nehézipar eszmekörének meg­­felelőleg. Az uralomra jutott fasciz­mus kétségtelenül fel fogja vetni az adriai kérdést, éppen úgy, mint a Tu­niszt és Nizzát illető olasz aspiráció­kat. Az olasz imperializmus belpolitikai újjászületésének kétségtelenül meg lesznek a külpolitikai következmé­nyei, melyek a jugoszláv politikusok különös figyelmére tartanak igényt. Jugoszlávia éppen most tanácsko­zik Olaszország kiküldötteivel a jugo­szláv—olasz rapallói szerződés vég­rehajtása felől. Bármiként is végződ­jenek ezek a tanácskozások, bizo­nyos, hogy nem fogják véglegesen elintézni az adriai kérdést, mely az államhatalmat kisajátító fascizmus győzelmével uj élességben vetődik fel. Ezek alapján érthető, hogy a cseh —jugoszláv marienbádi konferencia az olasz imperialista törekvések uj érájával fog főleg foglalkozni. Jugo­szlávia már eddig is többször föl­használta Benes közvetítését a Mon­­te-Citorion. Az államfők és a minisz­terek mostani értekezlete azonban azt a messzebbmenő célt fogja szol­gálni, hogy tisztázza Csehszlovákia álldsfogialását és politikáját oly ese­tekre, mikor különös élességgel és sok feszültségtől telten fogja az olasz Adria kérdését napirendre .tűzni a fascista imperializmus. Amerikai gabona a jugoszláv piacon Dalmái kikötőkben megjelentek az első amerikai gafoonabajóV. Már több Ízben rámutattunk a vaj- (koronán felül volt a jugoszláv gabona, megegyezést. íí.OCí-z , dasági, jobban mondva a jugoszláviai gabonapiacon abnormálisán magasra emelkedett gabonaárak okaira. Meg­írtuk, hogy a piacra kerülő gabona­mennyiség azért oly minimális, mert a drágaság, a termelők — nem lévén pénzre szükségük — raktáron, mag­tárakban, csűrökben 'hevertetik gabo­nájukat, nyugodtan várván a kon­junktúrák bekövetkezését. Normálisi gazdasági körülmények között, például a békeesztendőkben közvetlenül az aratás után minden termelő sietett piacra vinni gabonáját, sietett pénzzé váltani, hogy a termelés permanen­­ciáját biztosítsa. Ma azonban az a helyzet, hogy a gazdák részére ab­szolút nem jelent fennakadást, ha termékeiket hosszabb ideig nem vi­szik piacra, vagy ha hónapokig várnak a hozadék realizáslására. Ma olyanok a gazdasági viszonyok, hogy ezzel a várakozással, ezzel a piactól való tartózkodással csak előnyt szereznek gabonafeleslegük ér­tékesítésére. A piac szinte anarchisz­tikus élete, a drágulás tendenciájának fokozottabb érvényesülése biztató jel, jó remény ma minden gazdának arra, hogy gabonája bizonyos idő múlva pénzértékben megduplázódik. És ép­pen ezért nagyon természetes, hogy nam adja. piacra msot gabonáját, hogy tartózkodik minden eladástól. A gaz­dáknak konok tartózkodása következ­tében a jugoszláv piacon alakult ki az a helyzet, hogy kevés lévén a ga­­jhonamennyiség, a kereslet, mely ma igen erős, megindította a jugoszláv gabona drágasági folyamatát, abnor­mális viszonyokat teremtett olyany­•^i5«^>ő'A-R4ííbatt.$g5íClő-r.e .az a nyira, hogy a napokban már kétezer meghaladta a vi'lágparitást. A jugoszláv gabonapiacnak ez az abnormális helyzete még ma sem ja­vult. Igaz, hogy legutóbb kétezer ko­rona alá esett a huzat óra, de még most is versenyképtelen árstandardja van. A. csehszlovák, román gabona­­export még ma is jóval kedvezőbb föl­tételek mellett dolgozik, mint a ga^­­bonaexportban mindig jelentős szere­pet játszó Vajdaság. Remélhető azon­ban, hogy rövidesen a helyi piacon is változás áll be, bogy a jugoszláv ga­bonaáraik is hamarosan leszállnak a világparitás nivójáTa. Erre enged leg­alább következtetni a gabonakereske­dők között elterjedt az a bír. amely szerint a dalmát kikötőkben nagyobb mennyiségű amerikai gabonaszállit­­mány érkezett, amelynek piaci ára sokkal olcsóbb, mint a helyi gabonáé. Az amerikai gabonának jugoszláv piacon való megjelenése több mint bi­zonyos, hogy megállítja a drágulás fo­lyamatát, sőt lassan visszafejleszti a mostani gabonaárakat. Jellemző a jugoszláv gabonapiac ab­normális viszonyaira ez az amerikai export. Az újvilág gabonája, mely pár ezer kilométeres szállítással és egyéb költségekkel megterhelve kerül a ju­goszláv piacra, ma versenyképes a jugoszláv gabonával, sőt nemcsak hogy versenyképes, de egyszerűen ki­szoríthatja a helyi piacról, ha megfe­lelő mennyiségben kerül az országba. Ez a tény mindent megmagyaráz. Megmagyarázza azt az indokolatlan drágaságot, amelyet a spekuláció mes­terséges utón hozott ennek az ország­nak boldogtalan fogyasztóira. Az uj hajózási menetrend A hajózási szindikátus közlése sze­rint augusztus 15-től kezdve uj hajó­zási menetreend lép életbe. így a Beográd—Bezdán és a Beo­­grád—Novisád—i személyforgalom megszűnik és agnsztus 15-től uj ál­landó napi személyhajó közlekedés’ lép életbe Beográd—Ősijek között. Úgy a magasvizi, mint az alacsony­­vizi hajózásban minden állomást érinteni fognak Almásig, mint ahogy azt a Beográd—Bezdán-i nyári me­netrend megjelöli. A hajó indul Beo­­grádból minden nap hat órakor, megérkezik Osijekre 23.05 órakor. Indulás Osijekről 24 órakor, megér­kezés Beográdba 14.35 órakor. Ennek a hajónak minden hétfőn esi pénteken kapcsolása van Bezdán felé- 1.20 órakor és 19.15 órakor Bezdán felől. Átszállás Almáson. A Szlankamen felé való utazáshoz ä Titel és Becskerek felé menő hajó­nak van kapcsolata. A Dráva alacsony vízállása esetén á hajók a Beográd—Ősijek-i vona­lon csak Almásig fognak közlekedni.! Onnan kis hajók yiszik tovább az! utasokat Osijekre. Palics közbiztonsága Betörések ésutonállások Palics-fürdöni Palics közbiztonsága eddig nem sok kívánni valót hagyott hátra. Pa­­licson aránylag nagyon kevés betörési fordult ezideig elő és utonállásról, tolyajlásról régen szó sem volt. Éppen ezért úgy a városiak, mint a künnt nyaralók egész nyugodtan sétálgattak a palicsi utakon. Néhány nap óta azonban Palics közbiztonsága megromlott. Csak né-! hány nappal ezelőtt történt meg, hogy a főúton fekvő egyik villa tulajdono­sa este hazaérkezve, kertjében egy gyanús külsejű idegent talált, aki a tulajdonos belépésekor futva mene­kült el. Nem lehet véletlen, hogy elő­ző este az illető villatulajdonosnak ott a kertben érthetetlen módon eltűnt egy nagyon értékes ékszere. A titok­zatos idegen kiléte és az eltűnt érték­tárgy után azóta folytatta a palicsy rendőrség a nyomozást, ezideig azon­ban még eredmény nélkül. Még súlyosabb a következő eset:. Szombaton este tizenegy órakor egy nagyobb társaság ment a Vigadóból i a strandra és a társaság egy hátra­maradó tagját, egy idősebb palicsi urat egy bokor mögül előugró isme­retlen alak támadta meg, majd ennek' kétségbeesett védekezésére még egy útonálló sietett társa segítségére. Csak; a társaság többi tagjainak hangjára, menekültek el az utonállók. A palicsi rendőrség még szombati éjszaka rezziát tartott, azonhan nem akadt rá az ismeretlen támadókra»; Nincs kizárva az sem, hogy a legutóbb1 megismétlődő esetek között összefüg­gés van és a tettesek azonosak. Ha a palicsi rendőrség létszáma; nem volna elégséges a megromlott palicsi közbiztonság helyreállítására, úgy a suboticai rendőrségnek meg kellene erősíteni a palicsi rendőr-; kirendeltséget, mert ai városnak is’ fontos érdeke, hogy a hasonló esetek ne riasszák el a közönséget a fürdő­hely látogatásától. : Őszi divatlapok \ * ♦ \ megéé heztek t ! ! * Vig Zsigmond Sándor könyvkereskedése Subotica — Telefon : 57. i t

Next

/
Thumbnails
Contents