Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-04 / 180. szám
1922. július 4 BACSMEGYEí NAPLÓ Aas artistáknál az arénában Cigáa'j'képü, toprongyos emberrel akadgk. össze először. Erős, tulszikár, ingujjban, foltos pepita nadrágban. Tipikusan Dummer-Auguszt fej; csapzott' hajjal, borotvAlatlan képpel és furćsa' vonalakkal a szája szögletén, mintha most is maszkírozva lenne. A sátorponyvát igazítja éppen. - Erősen meggörnyed; lomhán mozdul, kényelmesen, mint egy rakodómunkás. Nagyon . udvarias. Németül válaszol: -— Per Herr Direktor is' im Aréna.. A bejárati sátorban kopott, szürke zsaketban egy magas, lányos-arcú, kékszemü artista. Vén-bohém figura, meglehetősen tisztán és rendesen öl•Wzködve.' -—-t A direktor úrhoz van szerencsém? ; . -Tévedtem. Ö neki semmi köze a cirkuszhoz, ö csak vendég. A direktor ismerőse, aki pár napra jött föl Pan esevóról. A gazda most nincs itt, be, ment a városba, talán egy óra múlva hazajön. Ha nagyon sürgős beszédem van vele, esetleg ,a feleségével elintézfeetem. aki bent a székeket ren áezi. •A direktoráé szép, csinos kis-aszszony. Magyar, budapesti. Az ura beogradi. A háború előtt ismerkedtek össze, amikor a direktor Budapesten 'játszott valamelyik orfeumban. Nekik beszélhettek, bennük nem volt nacio. julizmus, ök nem leltek ellenségek. Ellenkezőleg — egy szép napon szépén elmentek az anyakönyvvezetőhöz ’ és; összeházasodtak. ' Bfindent * készségesen megmagyaráz, Az arénába egy csöpp tizenkétéves gyakorlatozik. Saltót csinál a Tévé gében. TJjra nekifut. Nem sikerül. Az apja, ;éü trénirozza, megfenyegeti és; rájportful. A fiú. most már ideges. . fél sz apjától, aki! ugylátszik nagyon szigorúan kezeli. Pityerég, de nem szél egy kukkot sem. Ismét próbálja az ugrást. Megint nem 'sikerült, mert a 'feje. beleakad a’szőnyegbe. Ezt már «eras bírja el az öreg, odamegy a meg széppé»! gyerekhez és erélyese» hátba üti. Oroszok. A Kaukázusból jöttek. A Wrangel-hadsereg sodorta őket erre felé. •- -Jön a kigyóember. Régi ismerősöm. Trikóban van. feszes nadrágban. Nagyon örül, hogy rám akadt. — Látta már a számomat? ' — Nem. I $•'.'* : ' ■ ' — Azelőtt se ... — Nem emlékszem ... Nem hiszem. Büszke a mesterségére. "Szinte megsértődött. hogy elmulasztottam meg nézni; Öt a hires1 gummi-embert Azonnal nekilát a munkának. Bemutat néhány speciáfi produkciót, hogy az istenért én se Haljak meg hiába. Mindén gyakorlat " után mentegetőd zik, hogy igv. meg úgy, ő bizony már öíeg. nem megy már minden úgy, ahogy régen. ' Az utolsó szám: összegörbül, a lábait a nyakába vészi és ,kézen jár a homokon. ' ; — Két ászairól leugrok így... Há romról is .. v amilyen, a gázsi. Bemutat a Seyígrs akrobatáknak. Erős, izmos germán legények valamennyien. Az egyik a hires Cremoscsaládból származik. Egyedül ezzel a származással van megelégedve, mert egyébként nincs - Ínyére a cirkuszi élet. .Meghinak az esti előadásra. Jőj jek ej. érdemes megnézni. Éppen kifelé tartók,-amikor egy széles vállu ember jön be. az arénába A cirkuszhoz tartozik. Erő-művész. A fogával két métermázsát is fölemel. A féleségével jön. egy .csinosan öltözött, finom arcú. fiatal asszonnyal, aki valamiért- gyerekes dúézogással könyörög neki.. — Mindenáron egy karkötőt akar születésnapjára... Honnan vegyek én annyi pénzt, egy arany karkötőre, mond; amikor három dinár az összvagyoflom — és-mjntha mézesheteket élnék,- mosolyogva,!., diszkréten megcsípi az -asszony arcát. — De én vettem neked ajándékot ügy-e? ■ —- A pénzemből neondja az erö.................................. művész játékosan, : r Az asszony durcásan feszöleg. Mindenáron szeretné kikönyörögni a2 urától azt az ezerkétszáz koronát. A kollégákat is megkéri, hogy segítsenek megpuhitani a férjurarhat, aki adja a 5. oldal. komolyat' és tántoríthatatlant. Végre megtörik a jég. Az erőmüvész j beadja -a derekát és kirukkol az ezer- I kétszázzal. j i Hiába, az asszonyok a iegerőseb-t bek... Kollektív költő és individualista tolvaj — Adalékok a bűn és költészet viszonyához — ' r ' ’ 1. -Először: Kaiser, másodszor: Goering. Mind a kettő költő, az uj német irodalomnak reprezentáns egyénisége. Az elsőtől jelentős eredményeket kaptak és várnak az uj dráma érdekében, a másik is számottevő, erős egyéniség. £s mindkettő azzal a sujyos és kellemetlen váddal terhelten került a bíróság elé, hogy lopott. Kaiser eltulajdonításainak története eléggé ismeretes, a Goeringéi pedig még nem eléggé tisztázottak. Mindkét esetben jóbarát volt a károsult s most azok, akik meg akarják menteni Goerjnget, azt igyekeznek bizonyítani, hogy Goering és károsult barátja között olyan viszony alakult ki idők folyamán, amely elmosta -ß magántulajdonnak polgári értelemben vett szigorú körvonalait s megengedhette Goeringnek, hogy barátja utólagos, de feltétlenül bizonyos beleegyezése reményében eladjon egynémely értéket, amelynek a tulajdona nem volt az-pvé, de amelynek jövedelme kizárólag az övé lett. Két tehetséges, kitűnő író. A modern német irodalom reprezentánsai, reményei, csillagai. Uj irodalmi s ami legfeltűnőbb, uj erkölcsi ideálok hirdetői. Uj társadalmi, politikai, gazdásági élet apostolai- Uj világszemlélet heroldjai. És mindketten tolvajok. ' Akik uj kapcsolatokat sejtetnek meg a pszichológussal, amikor a bűn és költészet modern jelentkezéseit vizsgálja? ' 2. Mert azzal a körülménnyel hamar végezhetünk .hogy a költők szegények s a gazdagok nem adakozók. A szegénység s a jóiét rossz elosztása mentenek egyet-mást, de nem adnak felmentést. Főként nem azoknak, akik védőbeszédük elmondása közben nem is az üres zsebükön és korgó gyomrukon tartják a kezüket, hanem inkább a szivükön és agyvelejükön. Betegesen megnagyobbodott szivükön és forrón zakatoló agyvelejükön. Különös látvány e modern költők szive. Micsoda katlan, az ellentmondásoknak mily örvénylő Vezuvja! Perzseli a szemet, amikor belétekint. Véres álmok dobogása remegteti meg a tapintó kezet. Fuldokló kiáltások görcsei: Minden, ami van, rossz. Mindennek meg kell változnia, mindent, újjá kell alakítani. Minden uj és önérzetes irodalmi mozgalom ezekkel a felszavakkal kezdte. A fiatal német irodalom is, szülőapja és dajkája egész ,Európa modern irodalmi törekvéseinek, az ember és társadalom teljes újjászületésének feltétlen szükségességét hirdeti, »uj orientációt keres« az egyén és a közösség viszonyában. Ennek az uj költői mozgalomnak a politkai és társadalmi iránya azonban nem foglalható oly világos szavakba, mint például a naturalizmusé, amely szorosan csatlakozott a véle együtt jelentkező szociáldemokrácia programme ához. Azoknak a fiatal, nagyrészt német Íróknak, akiket futuristáknak, expresszionistáknak stb. hívnak, nincs ily könnyen tételekbe szedhető társadalmi hitvallásuk: ök minden reálpolitikai lehetőségen in-Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Ellenük és mellettük Abban; a uőijnádatban, amit Franenloh módjára gyakorolnak bizonyos irók évszázadok óta, nemcsak tisztelet nyilvánul meg, de némi kis lenézés is. Elhiszem, hogy a Schiller nőtisztelése őszinte volt s hogy Diderot és Légouvé asszonydicsoitése e két becsületes iró, nak á szivéből fakadt, de ba olvassuk ezt a tengersok hízelgést, amit lírai költők és egyéb irpmesteremberek a hölgyeikre s azoknak eipberi és női erényeire pazaroltak, kisértetbe jövünk mégis gyanakodni, hogy é jó urak papucs alatt nyögtek, a saját asszonyuknak vagy az összes asszonyoknak a papucsa alatt. És kezdjük hinni, hogy nem beszélnek egészen őszintén s hogy nem mernek egé- ézen őszintén beszélni. Másoknak versekben és prózában megnyilvánuló hölgyimádata meg azt a benyomást teszi, mintha azért imának csupa jót a „szegény“ nőkről, mert hiszen nekik úgy is elég a bajuk és elég rossz a soruk, még egy kis tömjénezésben se legyen részük? Az ilyen forrásokból eredő nőjkultusz tehát nem sokkal értékesebb, mint az a bók, amelyet a kisvárosi gavallér kockáztat meg egy falusi libával szemben abban a reményben, hogy az azt készpénznek veszi. S még talán ennél is értéktelenebb. Mert az csak elhihető, hogy valaki annyira el van ragadtatva a szive hölgyétől, hogy azt őszintén átérzett himnuszokkal ünnepli s a teremtés legszebb remekének tartja. — de aligha lehet igaz érzés, ha valaki az egész női nemet annak összes Jäger Mariival és egyéb szörnyetegeivel emeli a férfjuem fölé. S ha az ily diíirambusoknák a dalnoka vagy á szónoka azt hiszi, hopv az asszonyok' az ilyfajta hízelgésnek fölülnek yágy — ahogy most mondják -é- bedőlnek, akkor az bizony riétn egyéb, mint megvetése a nőnek, Az ilyen írások tehát inkább a nők ellen szólnak., mint meHettük s azok, akik kritizálják, alighanem, többre becsülik őket, mint a rajtuk semmi hibát se ta rájó Franenlpbok é$; más prózai Minnesängerek. , , Amit például én irok idonkint a nők rül, kritikát és megfigyelést, az — ha a gyengéiket is revelájja — nem ellenük szól hát,, hanem mellettük, mert fölteszem ' róluk, hogy nem haragusznak meg ?rettc, mig azokra az asszonybályányozókra, akik c*ák magasztalják — ínért nagyon hiúknál: tartják — őket, joggal neheztelnek. Ezt'következtetem legalább azokból a női levelekből, amelyeket azóta kapok, amióta e Kedves teremtésekről irok, *-■ $ -rv' r. ................., -• ; # A jobbfajta no megköveteli tőled, hogy a neméről tisztelettel nyilatkozzál; a féha szívesen hallja,- ha kicsinylőleg beszélsz a nőkről általában, ha csak őneki hízelegsz. V , *. Ameddig a nőkről, mint nemről, i>ai fognak, addig mindig lesz nőkérces, Avagy addig fognák iri>j róluk, ameddig nőkérdés lesz ? ,...i-rív; » .. A nők mindig egymásra haragusznak, — akkor is, ha férfi az, aki megharagitotta őket. Amelyik tulajdonságának a beismerése ellen a nő a leghevesebben tiltakozik, az a legrosszabb tulajdonsága. ■" \ V A nő sokszor okosabban beszél, ha előbb nem gondolkozik, "• - in .Y.Y, YY “ ■ •'.** .<■■* •« 1 : Don Juan mondásaiból: — A nő olyan, mint a gyümölcs és nem olyan, mint a barack. Mindegyiknek más meg más ize van ' * Ha a nők — a teljes egyenjogúságuk révén majdan — bírák ip lehetnek, akkor vigyázni kell, hogy asszonyok ügyeiben ne ítélkezhessenek. Ellenben biztos, hogy azok az Ítéletek, amelyeket férfiak pereiben fognak hozni, nem lesznek teljesen elfogulatlanok. • Az előbbi aforizmát jóval rövidebben úgy is ki lehetett volna fejezni, hogy bíráknak a nők nem alkalmasak. Dehát hogy mondanék'ilyen udvariatlanságot? * A nőnek a hasonló iehetségü férfival való versenyben föltétlenül győzni kell. Mert az az előnye is megvan, hogy: nő. ; • / *. v Ha a feminizmus egyszer teljes diadalt arat, ami éppen nem lehetetlen, akkor nem egy asszonyt íog3z találni, aki majd kevésbbé örül ennek a vívmánynak, mint amennyire kénytelen lesz búsulni az elmúlt szép időkön, amikor még el volt nyomva. *" : ' Anőgyülölő hite: — A nő által vesztettük el a Paradicsomot. S ő az, aki pokollá teszi számunkra a földi életet A nőimádó formulája: — A nő által vesztettük el a Paradicsomot, de ezért a veszteségért kárpótol bennünket azzal, hogy menyországgá varázsolja részünkre a földi világot. Milyen erősek lehetnek a nők, hogy annyit kellett írni ellenük! És milyeu gyöngék a férfiak, hogy annyi hízelgést írtak össze az asszonyokról! * T Mentül haladottabb a kultúra, annál nagyobb a nők iránti tisztelet s mentül haladottabbak a nők, annál nagyobb as tisztelet a kultúra iránt. * ■' jTT* A nők szeretik a regényeket és a regényességet s ennélfogva szeretnek mindent, amiben van valami romantikus elem. Ezért érdeklődnek annyira eljegyzések, esküvők és elválások iránt. Sokkal jobban mint a gabonaárak és az emberiség sorsa iránt, amelyek pedig szintén elég fontos dolgok, ha nem is éppen mindig regényesek. SÍ? A 1 A nő, akár királynő, akár mosogató lány, nemesítő vagy demoralizáló hatással van arra, aki szereti, — de az egyik vagy a másik hatás okvetlenül és mindég kisugárzik belőle. * ! t Némely embernek szeretője van, másnak meg kedvese. A gazdagnak ritkán vau szeretője, mindig van kedvese. A szegénynek néha van szeretője. * : Gyakran halljuk, hogy nemes szabású nők védelmükbe veszik a nemük bukottjait. Erre a lovagiasságra az utóbbiak nem kaphatók. Egészen természetes, hogy a nőben állati, ördögi, angyali, isteni, sőt emberi tulajdonságok is vannak s talán éppen e sokféle vonásoknak aa összetétele az, amiből előáll a nő. De férfiúi tulajdonságok a nőben természetellenesek, ezek a legidegenebbek tőle. Állattól, ördögtől, angyaltól, Istentől kevésbbé különbözik az igazi női természet, mint a férfitől.
