Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-04 / 180. szám

6. oldal. nen vagy tál az ember újjászületé­séért, az uj, nyilván a kollektiv em­ber megteremtéséért küzdenek. Azt hirdetik, hogy »a szellemnek el kell szakadnia az anyagtóU, a lel­ki erőknek »fel kell szabadulniok a realitások feltételeiből« — ilyen kö­dös célok egyesitik a különböző uta­kon járó külföldieket- Ködös célok: nem is tagadják, högy ködösek. Esz­közük. nern a logika, szavuk nem a .tiszta beszéd szülöttje. Káosz az, amit egyelőre teremtenek, de azt mondják, hogy csak meglévő élet rombadőlt káoszán át vezet az ut az uj élet felé. Élíenben következetesek. Nem riad­nak vissza a nyelvtan feldulásától, felrobbantják a nyelvtani formákat, amelyekbe eddig évezredes emberi érzés, gondolkodás halmozta fel vi­lágeszméletét s a hagyományos ke­retek jajongó, vérző romjain kitűzik a'z »egyéni« vízió büszke lobogóját, liymődon az objektiv viliág, minden ami ma eleven valóság, ' egyszerre megsemmisül kavargó lelkűkben, a kollektiv üj emberről álmodozó, érte liadbavonult költő egyéniségére re­dukálódik s önmagában teremt uj, szuverén világot, erőforrást. 3. A kollektiv termelés ellentéte a kapitalista termelésnek, a kollektiv émoer az individualistának, a kollek­tiv költészet pedig . . . problémákat Vet fel, amelyeket nem old meg s ré­gi problémákat összebonyolit, hogy szaporodjanak az ellentétek s ködös fogalmak. Tolsztoj nagy lelki átala­kulása ma az ifjú írók biogenezisé­nek egyik állomása. A müvész­­'folsztoj életének derekán elfordult önmagától, a zsenitől, akinek remek­műveit csak tiz- vagy százezren él­vezik, — a milliókhoz, mindenkihez akart szólani.- Petőfi talán az egyetlen »indivi­dualista müköltő, akinek verseiben egyszerre tud gyönyörködni müveit és műveletlen, egészséges és deka­dens. Titka az egyszerűség, a primi­­,ti vitás tökéletessége. Jelszó ma a primitivitás. Maeterlinck is hangoz­tatta, Tolsztoj is neki élt, Withman is megvalósította. Amennyire tudta, a mennyire lehet. Látjuk, hogy meny­nyire nem lehet. A népdalt, a nép­mesét nem sikerült elérni. A kollek­tiv költészet megvan, a tömegek megcsinálták maguknak. Nem lehel versenyezni vélük. A mü-primitivitás — kémiai termék. r Tudja ezt az orosz szovjet. Utazók írják, hogy az oroszok a szovjetben összegyűlnek mindenféle ablak és ajtó hiányában szenvedő helyiségek­ben, munkások, munkásnők s versel­nek, rajzolnak, festenek. Hagyják őket. Hadd szülessen meg köztük, alulról felfelé, az uj vers, az uj pró­za. Ha kell, a Gassenhauerekből mint Bloch hires »Tizenketten«-je. Ta­lán .. . Nem lehet átugrani az időt, át­ugrani önmagunkat. Ha lesz egyszer kollektiv ember, véle megszületik a kollektiv költészet. Az uj német irok nem ily szerények, ök át akarnak ugrani az időn, önmagukon, minden­kin. ök, akik a közösségért akarnak élni, halni, ők — az individualisták. Akik szégyehk az individualizmusu­kat. J 4. Szégyelik. Hangosan és szerény­telenül És tévedőn és megtévesztőn. A tömegek költészete maga az egy­szerűség és világosság. A klassziku­sok is erre törekedtek. A klassziku­sok is a nyers érzéseket és képzete­ket szubjektiv-objektiv világképbe emelték, a legújabb nemzedéknél minden közös érzés, gondolat elvész a lelki feszültségben. Ilyen tévedések, ilyen indulatok, ilyen tulajdonságok mellett könnyen túlbecsülhetjük saját egyéniségüket, saját értékünket s könnyen hatalmi zónák átértékelésének területére. BACSMEGYH NAPLÓ 1922. jufius 4. Szimbólum: Georg Kaiser. A tör­vényszéki teremben a felesége meg­csókolta a kézét Hagyta. S a másik: ez a Goering. Elméletei voltak a tu-r lajdonjog megszűnéséről. Ö mindjárt meg is kezdte. MOZAIK Meghalt a papagály Jól ismert bácskai földesurról szól ez a régi történet, melyet egy anek­­dotázó társaságban elevenítettek, fel a minap: Vége lett az aratásnak. A földbir­tokos felköltözött Pestre, a téli szál­lásra. Mielőtt elutazik, hivatja az in­tézőt s kiadja a rendelkezéseit: — Különösen a lovakra és a ku­tyákra legyen nagy gondja. Baja ne essék egyiknek se. És nagyon a lel­kére kötöm Lórit, a beszélő papagá­jomat. Úgy vigyázzon rá, mint a szemefényére. Aki nekem hírül adja, hogy a Lóri meghalt, azt én menten agyonlövöm. No vigyázott is az intéző a papa­gájra, mint a szeme fényére. Ám azért mégis vannak vak emberek is a világon. És hiszik, nem hiszik, a Lóri is halandónak bizonyult: meri elhalálozott. Nagyon szomorúan ődöngött az in­téző a kastély körül. Kérdi tőle a Csőri cigány: — Mi baja az ispán urnák, hogy úgy búnak ereszti a fejét? — Meghalt a nagyságos ur papa­gája! — Az isten éltesse! Azért ugyan kár olyan nagyon búslakodni1!.;. — Igen ám, de nem merem ‘ meg­üzenni a nagyságos urnák. Azt .mond­ta, hogy menten keresztüllövi, aki meghozza neki a szomorú hirt. — Akkor nem kell neki megmon­dani. Majd meglátja, hogy nincs meg, amikor keresi... — De a lelkemre kötötte, hogy minden héten küldjék neki jelentést'... A cigány gondol egyet: — Tudja mit? Adjon nekem az is­pán ur ötven koronát, vagy inkább százat, megviszem én, az urnák a gvászhirt... Megalkudtak nyolcvanban, s még déltájt nekivágott a cigány az „útnak, bogy harmadnap reggelre gyalog Pest­re érjen. Ment egyenesen a Fasorba, a földbirtokos villája elé, s járt fel-alá a ház előtt, hogy hátha messziről meg­pillantaná az urat... Reggel kilenc felé csakugyan ki­néz a földesur az ablakon. Meglátja a peckesen sétáló cigányt és rászól: — Te vagy az Csőri? Hogy kerülsz te Pestre ? — Hát csak feljöttem egy kicsit friss levegőn sétálgatni!... — Beszéltél az intéző úrral? Mi újság odahaza? —Beszélni beszéltem, de mondani nem' mondott semmit. — A lovak rendben vannak? — Olvanok, mint az élet! Kövérek és táncolok!... — Hit a kutyák? Mi van a ku­tyákkal ? — Azoknak sincs bajuk, a kakas csípje meg őket. Még most is sántítok, aho~y a Nero belémkapott. — Hát a Lóri papagáj meg van? — Nem' beszéltem vele, de bizonyo­sán jól van. Nagyon jól van. — Ugrál? —Talán ugrál, de alig hinném, hogy nagyokat ugrál... — Rikoltoz? — Valami nagyon aligha rikoltoz. Csöndes az jen nagy mértékben .' . . — Te cigány, talán megdöglött a papagáj?... . —, Végre kinn van. De nem én mondtam..:. ' =MiattatwSínestmár lö­völdözhet a nagyságos url.,3 A piaci árak Oroszországban. Az Oroszországból ideérkező jelentések az árak lényeges csökkentéséről szá­molnak be. A rozskenyér fontják szem­ben a májusi 175.000 rubellel;, most 2000 rubellel olcsóbb, már 173.000 rubelért lehet kapni, a buzakenyérnek ellenben 371.000 rubel az ára. Egy púd búzalisztnek 1,742.000 rubel, az ára, egy púd cukor egy és negyed­­millió rubelbe kerül, a kávé ' sokkal olcsóbb, 900.000 koronáért árulják ki­lóját, a petróleum púdia alig van felt'd az egy millión, egy pár" csizmának azonban 30.470000 rubel az ára. Hogy ezeknek az áraknak junius ,.9-iKi kimutatása szerint 100 birodalmi márka S0.000 rubel. ;Ha nein volna ojyan tragikus, meg lehetne írni, hogy milyen üzlet volna orosz szovjetrúbel­­ben arbitrálni, mert a bécsi tőzsdén, ahöl az exotikus értékekben is van üzlet, sokkal olcsóbb a ‘rubel,-.., Egy sžovjetrubelt egy osztrák filléren je­gyeznek, s minthogy az. osztrák -koro­na sem valami egészséges -- valuta, fiamárosan nem is lehet .kiszámítani, hogy egy dinárért mennyi szovjetru­belt lehet kapni Bécsben. Gazdát cserélő suWticai Ingatlanok. Az utóbbi időben újból' .igen élénk áz ingatlanok forgalma. Különösen a há­zakat adják' és veszik feltűnő nagy számban és feltűnő', magast áfakon. Újabban gazdát cserélt a Cirill ’ ‘és Method-tér sarkán a Tcréz-templom­­mal szemben levő Vermes-ház-,' ame­lyet tiz millió magyar koronáért vett meg Vidákovics Félix ■-kézmüárakeres­­fcedá, a Frankopanska-ulicában - lévő kétemeletes Roznovszkv-féle - házat -.3 és fél millió jugó koronáért-vette-meg Gfríkovics Iván nemzetgyűlési • képvi­selő, ugyancsak ő vette meg ■ báró Vojnics’ Sándor sebesicsi 110 láncos ingatlanát -is, Mukits József - városi irodatiszt, a járlathivatal főnöke, meg­vette 700,000 koronáért a- sombori­­utoti lévő egyemeletes voIt Kultmcsics­­féle házat, Mácskovics Jakab egy' mik Hó koronáért vette meg a baromfi­­piacon, a Trumbicseva-ulrc.Sb.an lévő Sztipics-féle házat. Az ujab.b,.vevők, mint látszik, az ügyes és szorgalmas bunyevácság köréből kerülnek ki, Nehézségek a boszniai fa esroedició­­ía körül. Fakereskedöi) körökben ' pá­­naszolják, hogy a boszniai és szlavó­niai fa szállítása azért késik, mért a Boszniából és Szlavóniából érkező va­­gonrakományok kocsielosztó helye, Sombor, annyira túl ' van terhelve, hoe-v a sombori pályaudvaron napo­kon át vesztegelnek a megrakott ko­csik. Ma, amikor a téli várható fa­­hiánvra való tekintettel mindenki igvekszik a tflzelőfát1 beszerezni, a vasúti szállításban minden zavaró momentuma csak egyik okozójává vá­lik a drágaságnak. Szüksége« volna tehát már ebből a szemnnptból is. ha a sombori kocsielosztÓhivátaí; tultéfhe­­lésén segítene. , ... Rossz üzle* lesz a gázszolnáltatás beszüntetése. Szakértői körökből.: arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben Subotica város tanácsa . megvalósít, hatia azt a tervét, -hogy a gázszolgál tatást beszünteti, ez azzal á vesződő lemmel jár. hogy a gázvezeték csövei' hasznavehetetlenné válnak. Rámutat­nak árra, hogy amennyiben ,a csöve­ket maga a fáz nem tisztítja, , ezek sokkal gyorsabban romlanak a .föld­ben, mintha azokban ál’andóan gáz. vn. A suboticai gázvezeték már kü­lönben is avult, a fa gázra' való átté­rés is rontott rajtuk, s hogy azokon ka helyeken, ahol a szénhiáriy miatt, va-gv egyéb okokból hosszabb ideig, szünetelt a - gáészolgáJfafásr .K. csöve-', két mindenütt Ki 'keEéft- ;d©bnj..-;A no­­visadi gázvezetékre is, hir szerint, ugyanez a sors vár. A dobrovojác földeken gyenge lesz az aratás. Áz" idei''aratási eredmények nagy átlagsam kedvezők lesznek.. Az eső' és’ a Köd valami kárt tett ugyan ákgábönafélékbén,'. 'de azért.-a termés' átlag-.megüti a közepest.’; . A termést eredményeket nagyon .befolyásolja .az, hogy az1 agrárreform során a- dobrö­­vojácoknak kiosztottnföldeken, á ter­més szinte kivétel' nélkül alól vari a Közepesen: A topolai határban pél­dául, ahol lánconként a 15—16 mé­­terrriáZsás termés sem ritka, a dobro­­vojácök ál tál-müveit- földek termés átlaga 4—5 métermázsa. Ennek a kedvezőtlen terméseredménynek egyik oka kétségtelenül, az, hogy a dobro­­vojácok .nagyrésze vetőmag és a szük­séges felszerelés hiányában volt, hoz­zájárul-azonban az is, hogy az ország távolabb' ' részéből ; jött telepesek nem ismerték az éghajlati és termelési vi­szonyokat;'s. nem "tudtak olyan inten­zív .mezőgazdálkodást űzni, mint az itteniek. - --r- Sándor király megkoroná­zása. ..Beográdbói jelentik: A király ■ megkoronázása-kérdésében még mifi­­dig-' nem; történt döntés.' A sajtóban V koronázás napját is kolportálták már; Most olyan hírek kerültek nyil­vánossápra, hogy szeptemberben nagy ünnepségek között fog a koronázás megtörténni. Beavatott forrásból ezzel zérpfcen arról értesülünk, hogy az il­­eíékes köröknek más a felfogásuk. Eszerint közvetlen az esküvő után nam lehetne a koronázást olyan nagy pompával megünnepelni, igy azt távo­labbi időben kell megtartani, valószí­nűleg csak a jövő évben. A politikai "helyiét - kompiikáltsága is hozzájárul aíi hoz, hogy a koronázási szertartás időpontját elhalasszák. ■ ! -h — Masaryk. klub Novisadon. No­visadról jelentik: A szláv kulturegyé­­sületek közösen megalakították a Ma- S.aryk klubot, . amelynek hivatása a szláv - ideák kultiválása lesz. A Srpska Matica' -több ezer ■ kötetes könyvtárt adományozott a klubnak. A könyvtár­ban a Szláv ideák irói mind képvi­selve hvannak. . — A beogradi lakásínség. Beo­.radból jelentik : Beogradban a lakás­ínség, dacára a folytonos építkezések­nek, napról-napra növekszik. A ható­ságok kénytelenek a lakásért hozzájuk fordulókat elutasítani.. Ennek a fontos problémának a megoldására a szo­ciálpolitikai minisztérium kezdemé­nyezésére Krstelj, Rafajlovics és Vú­­kicsevics mipisztérek' bevonásával an­két volt,, amelyen elhatározták, hogy a kormány jóváhagyásával azonnal megkezdi a szükség-, munkás- és hivatalnok-lakások építését. — Efészség ügyi kordon az albán határon. Beográdbói jelentik; Görög­ország több kikötó'jébén ko era és pestis : megbetegedések^ fordultak elő. Görögország .több részében - pedig ki­ütéses üfusz-eseteket áüapitottakmeg. Dé’szerbiaban is fordultak elő hasonló járványok. A járvány széthurcolásá­­nak megakadályozására a kormány már megtette a szükséges intézkedé­eket és elrendelte, hogy a Célszer­űiéből jövőket Gjevgjeliában orvosi megfigyelés, alá vessék, az albán ha­táron p.edig, ahonnan a pestis és ko­réra behurcoiásátői lehet tartani, szi­gorú - -egészségügyi -kordont állitta­­tott fék -=• 1 ;;

Next

/
Thumbnails
Contents