Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-04 / 180. szám

1922. jtflius 4. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Délszerbia hadi állapotban Megerősítik a helyőrségeket a bolgár határon Délszerbiában szokatlan dolgok játszódnak le. A macedón hegyek hangosak a fegyvertiiztől az elha­­gyottabb falvak lakossága »hadiálla­­potba<? helyezte magát, — éjjel-nap­pal fegyveres őrök vigyáznak a fal­vakra — az országutakon alig látni embereket. A bolgár bandák egyre sűrűbben egyre nagyobb tömegekben lépik át a határt, ölnek, rabolnak és gyújtogatnak, felforgatták a déli vé­gek békéjét. A beográdi kormány erélyes jegyzéke, amelyben Bulgáriát felhívta, hogy teremtsen rendet a határain, eredménytelen ma­radt, a csendőri állomások megszaporitá­­sa sem járt megfelelő eredménnyel, úgy hogy a kormánynak más eszkö­zökhöz kell folyamodni, hogy az or­szágrészben uralkodó anarchisztikus állapotokat megszüntesse. Beográdban a belügyminisztérium­ban már, napok óta folynak az ez­­irányu tanácskozások, eközben pe­dig Bulgária a népligát kereste fel azzal a panasszal, hogy szomszédai háborút készítenek elő és veszélyez­tetik a Balkán békéjét. A népliga a bolgár panasz nyomán felvilágosítást is kért á kormánytól, igy a bolgárok, Az opciós határidő lejártának közeledtével egyre másra jelennek meg olyan minisztert rendeletek, amelyek már az állampolgársági törvény rendelkezéseit készítik elő. Az állempoigárság megszerzéséről szóló törvény most van készülő ben, annak határozatai a Vajda •ágban élő kisebbségekre nézve oagyfontosságuak lesznek, igy te­­( hát érthetően nagy érdeklődéssel váija mindenki az uj rendeletet. Az a rendelet, amelyik meg­szabja, hogy < kik nem tarthatnak semmi körül­mények közt igényt az S. H. S. j állampolgárságra, hétfőn érkezeit meg a városhoz. A 8041 — 922. számú belügymi­­> ntsztéri rendelet e tekintetben a • köveífcezőképen intézkedik: 1. Nem kaphatnak SHS állam . polgárságot mindazok a nem szláv nemzetiségű egyének, akik a volt osztrák-magyar monarchia olyan területén bírnak illetőséggel, amely az SHS királysághoz csatoltatott, ha 1918 november 13. ntán távoz­tak Magyarországra, vagy más külföldi államba, akár utievéiiei, attár pedig kiuta­sítás következtében, amennyiben az első opciós terminus lejártáig, vagyis 1922 január 26 ig nem nyilatkoztak arra való hajlandó ságukról, hogy ide visszatérjenek, akár az SHS. d plomáciai hatosé goknál való jelentkezés utján, vagy nem tettek eleget a katonai delegá­ciók felhívásánál: és nem jelentkeztek katonai kötele­zettségük teljesítésére. Az ilyen egyének, hu formálisan nem is optáitak a:on állam javára, amelyhez nemzetiségük szerint tar­toznak, mégsem vehetők fel az SHS. állampolgárok sorába. 2. Mindazok, akik a trianoni békeszerződés 61. szakasza értel­mében SHS. területen bírnak ille­amig a jugoszláv kormány a diplo­máciai offenziva módozatain tanács­koztak, olyan lépéseket tett, amely úgy a jugoszláv, mint a görög és a román kormányokat védekezésre és kimagyarázkodásra kényszeríti. Talán ezek a d;pomáciai esemé­nyek bírták rá az SHS kormányt, hogy minden további diplomáciai próbálkozás mellőzésével, önálló és erélyes fellépéssel hozza rendbe a maga határai biztonságának ügyét. Pasics miniszterelnök, Nincsics külügyminiszter, Nesics meghatal­mazott miniszter és Rakics szófiai SHS követ hosszas tanácskozások után elhatározták, hogy a bolgár bandák által veszélyez­tetett délszerbiai vidékeket hadi­állapotba helyezik. A helyőrsé­geket megerősítik és rövid ka­tonai utón leszámolnak a bandák­kal. Erről a határozatról Nincsics értesí­tette a bukaresti és athéni kormá­nyokat, hogy azok is tegyék meg a szükséges intézkedéseket, amelyek a jugoszláv intézkedésekkel párhuza­mosan folynának. A két kormány válaszának meg­érkezte után a dészerbiai akció azonnal kezdetét veszi. tőségi joggal és 1918 november 13-ika után, vagy akár előbb Magyarországon állami hivatalt vagy katonai kötelezettséget vál­laltak. tekintet nélkül arra, hogy Magyar ország javára optáitak-e vagy ser,-, elvesztették az SHS. állampol gárság megszerzésére vonatkozó igényjogosultságukat, mert tény­kedésükkel kinyilatkoztatták, hogy nem akarnak SHS. állampolgá­rokká lenni. 3. Mindazok a magyar, német és egyéb idegen anyanyelvűek, akik katonakötetes korban vannak és akik a saint-germaini béke szerződés 70., valamint a trianoni szerződés 61. szakasza alapján az SHS. állam polgáraivá lettek, amennyiben külföldön tartózkodnak, akár mint tanulók, akár más minőségben és nem tesznek eleget a katonai je­lentkezés kötelezettségének, olybá tekintendők, mintha azon állam javára optáitak volna, amely­hez nemzetiségük szerint tartoz­nak és megszűnnek SHS. állampol­gárok lenn>. I ■ A rendelet végű5 még kimondja, hogy azok, akik faji és nyelvi szem­pontok szerint szerbek, honiatok és szlovének és akik már SHS. állam polgárok, de külföldön élnek és nem tes n k eleget a katonai felhívásnak, az érvényű, n levő törvények szerin veszítik el jogaikat. Az uj rendelet még sok zavar­nak és komplikációnak lesz az okozója. Az opciós és állampol­gársági rendeletek labirintusában úgysem ismeri ki magát senki. A rendeletek útvesztőjében való járatlanságnak a következtében igen sokan vesztik most el az SHS. állampolgárság megszerzé­sére vonatkozó igényüket, akik talán élni akartak volna ezzel a joggal, azonban ,az uj rendelet egyik vagy másik kategóriájába esnek — önhibájukon kivül. Mert e.zok az ide illetékes magyarok, akik 1918 novembere óta Magyar­­országba mentek, de a már lejárt opciós határnapig nem optáitak Magyarország javára, vagy azok a Vajdaságból való főiskola: hall­gatók, akik például Budapesten végzik egyetemi tanulmányaikat, ha időközben nem is tettek még eleget katonai kötelezettségüknek, nem jelentették ki ezáltal még. hogy nem kívánnak SHS. állampolgárok Teljesítették a tanítók kérelmét — A közoktatásügyi minisztériumnak egy régebbi rendeíete szerint a nem­zetiségi iskolák tanítóinak kiegészitő­­vizsgát kell tenniők az államnyelvből, történelemből, földrajzból és egyéb tantárgyakból államnyelven, hogy en­nek a vizsgának az alapján a tovább; működésükhöz való képesítést elnyer­jék. A rendelet a vizsgák határidejét 3z év szeptember 1-re irta elő. A anitók előkészületeket tettek a vizs­lára, azonban az engedélyezett vizsga határidejét nagyon rövidnek találtak ahhoz, hogy a szerb ny$iv ismeretét kellő módon megszerezhessék. A ren­delet kibocsájtása után a „Bácsmegyei Napló“ is foglalkozott ezzel a kérdés­sel és rámutatott azokra a súlyos következményekre, amelyekkel nem­csak az érdekelt tanítókra, de a köz­oktatás ügyére is járna az, ha a határidő rövidsége miatt a nemzeti­ségi tanítók egy része nem tudna a megkövetelt tantárgyakban és az ál­­•ariinyelvben megfelelő készültséget felmutatni és igy elbocsátanák őket állásukból. Az érdekelt tanítók is ké­relemmel fordultak a közoktatásügyi miniszterhez, hogy adjon nekik hala dékot a kiegészítő-vizsgához. A közoktatásügyi miniszter a tanítók méltányos kérelmét teljesítette és most értesítette a tanfelügyelőségek utján az érdekelt tanítókat, hogy a szeptember 1-re előirt vizsgái határidőt meghosszabbította és a tanítók a kiegészítő-vizsgát 1923. január havában taríoz-A munkásbiztositő- és betegsegély­­zőpénztárt az utóbbi években két­ségtelenül erősen vették igénybe. A pénztárnak folyton szaporodó tag­létszáma és az utóbbi időben meg­növekedett drágaság súlyos terhe­ket rótt a. munkásbiztositóra is. Emelkedett ugyan a pénztári tagdíj is, azonban az orvosi dijak és külö­nösen a gyógyszerek és orvosi mű­szerek ára is emelkedett. Emellett azután a nagy drágasággal együtt fokozatosan emelni kellett a beteg­táppénzeket is, úgy hogy például a suboticai kerületi pénztár igen magas összegeket fizetett ki havonta táp­pénzek fejében az elmúlt tél folya­mán. A munkásbiztositő- és betegsegely­­zőpénztár is igyekszik könnyíteni a terhein olymódon, hogy a beteg­segélyezés terén■ suyos korláto­zásokat léptetnek életbe. Mindezideig ugyanis a betegsegé­lyezőpénztár tagjainak hozzátartozói is részesültek a legtöbb kedvezmény­ben, amihez magának a pénztári tag­nak jyga van. A betegfáppénzek igé­lenni és igy sok esetben méltány­talan lesz, ha az ilyen egyének nem lehetnek SHS. állampolgárok. Ezenfelül pedig súlyos kompliká­ciókat fog előidézni, hogy a fenti kategóriákba sorozottak közül sokan állampolgárság nélkül maradnak, miután í;z egyik aliani javára nem optáitak, a másik pedig nem haj­landó felvenni őket állampolgárai közé. Mindezek a körülmények rövidesen szükségessé fogják tenni az elintézés gyökeres revízióját. Elmarad a beográdi nyári tanfolyam nak tetenni. A minisztériumnak ez a határozata az érdekelt tanitók körében nagy megnyugvást keltett. Ezzel egyidőben a közoktatásügy­­mmiszterium értesítette a tanfelügyelői ségeket, hogy a nemzetiségi tanitók számára a nyárt szünidőre Beogradba tervezett tanfolyam végleg el­marad. A hatheti kurzus ugyanis igen nagy anyagi terhet jelentett volna az azon résztvevő tanítóknak, annak dacára, hogy a kormány is támogatást helye­zett kilátásba a tanitók számára. A beográdi nagy drágaságra való tekin­tettel azt kérték a tanitók, hogy a tanfolyamot a Vajdaság valamelyik városában, Suboticán vagy Sombor­ban, esetleg mindkét helyen tartsák meg. Tekintettel azonban arra, hogy a vidéki tanítóknak még igy is na­gyobb kiadásokat jelentett volna a tanfolyamon való részvétel, A minisztérium az egész.nyári kurzus tervét elej ette. A suboticai és tanyai magyar tani­tók kérésére, akik a nyári szünetek alatt a januári vizsgára megfelelő kép­zettséget akarnak elérni, a suboticai tanfelügyelőség elhatározta, hogy nem } kötelező tanfolyamot fog nyitni Subo­ticán. A tanfolyam julius 10-én kez­dődik és azon Radasin igazgató a IV. köri elemi iskola vezetője fogja az előadásokat vezetni. pénztári tisztviselők asenheiye — nyén kivü kiterjedt ez a kedvezmény majdnem mindenre: elsősorban díj­talan orvosi kezelésre, üdülőhelyek' igénybevételére, ingyen gyógyszerre vagy például tüdőbetegeknél tej-ellá­tásra. Mindezek a kedvezmények most megszűntek. Egy uj rendelet értelmében ugyanis julius 1-től kezdve csakis a beteg­­segélyzőpénztár tagjai vehetik igény­be a pénztár orvosait és egészség­­ügyi intézményeit, a pénztári tagok hozzátartozói azonban nem. így a családtagok sem különleges orvosi kezelésre nem tarthatnak igényt, se gyógyszer- vagy tejellátásban nem részesülhetnek, se a pénztár üdülő­otthonaiba be nem utalhatók. Az uj rendelet mindennek mond­ható, csak szociálisnak nem. A pénz­tár tagjai most csak a saját szemé­lyükre vannak biztosítva, úgy hogy ők maguk betegség esetén orvosi ápolásban és gyógyszerellátásban részesülnek ugyan, de hozzátartozóik már nem. Ez pedig szegény emberre nézve rendkívül súlyos következmé­nyekkel jár. Kik nem lehetnek jugoszláv állampolgárok? ~- Megteremtik az államnélküli polgárok osztályát — Elhalasztották a magyar tanitók képesítő vizsgáját A mnnkáspésizfári tagok hozzátartozóit kizárják a pénztári ellátásból — Munkás]óléti intézményből -

Next

/
Thumbnails
Contents