Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-04 / 180. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. julius 4. Schmitz ügyész: Hova mentek másodszor ? Zhona: Sorba mentünk. Ügyész: A második házban ellenálltak? Zbona: Nem, hanem az első házban. Danics szintén azt állítja vallomásában, hogy ittasak voltak. Amikor lövést hallott, leszállt a kocsiról. Zbona kijött a házból és egy embert feltett a kocsira. Tárgyalás vezető: Ez Beck volt. Danics: Igen. Hogy miket hozott ki a házból, arra nem emlékszem, csak azt tudom, hogy a gyűrűket, függőket, aranyláncokat szétosztotta. Tárgyalás vezető: Áldozó csütörtökön mit csináltak? Ki földeit és ki akasztatott? Danics: Nem tudom. Arról se tudok, hogy hová ásták az ékszereket. Amiket én kaptam, eltettem otthon és azért nem adtam be, mert el kellett hazulról mennem. Szóltam később Héjjasnak, hogy mi fog történni ezekkel a dolgokkal? Erre Írást kaptam tőle. Danics: Héjjas azt mondta, máskor majd ha vele megyek, legyen nálam pénz. Ügyész: Hé Has Iván kivel tárgyalt közülük? Danics: Auréllal. Ezután az elnök szünetet rendelt el. Franciaország oem enged — Poincaré beszéde — Franciaország — amely átmenetileg engedett Németországgal szemben követett kíméletlen és intranzigens reparációs politikájában — a jelek szerint ismét visszatér a győzelem teljes kihasználásának elvéhez. Fran -daország mindig féltékenyen vigyázott arra, hogy adósa, Németország rendesen az utolsó márkáig megfizesse a jóvátételi összeget. Most különösen nagy szüksége van megint a német reparációs összegre. Franciaország pénzügyi krízise veszedelmes méretekben közeledi!} az összeomlás felé. Ezt akarja föltartani most a francia politika és ezért olyan sürgős neki az a pár milliárd, amit Németországnak a versalUesi szerződés értelmében meg kell fizetni. A francia pénzügyi válság fordította vissza a Briand által megkezdett engedékeny, opportunus politikát a régi ösvényekre. A francia politika irányváltozása, illetőleg kiélesedése megnyilatkozik Poincaré legújabb beszédében, amelyet a párisi iparkamara ülésén mondott el. Kijelentette, hogy Franciaország kívánja a győzelem által elismert jogainak megvédését és kihasználását. Ha Németország szorgalmasan dolgozik ipari és kereskedelmi erőinek újjáépítésén, kötelességeinek Franciaországgal szemben eleget tehet. Franciaország joggal elvárja, hogy ne csalódjék reményeiben. A követelésekhez, melyek nem túlzottak, ragaszkodni kell. A francia nép egyedül viseli a jóvátételek nyomasztó terheit, mert Németország számlájára kilencven milliárdot előlegezett. Ha Franciaország ebben a nehéz helyzetben elvérzik, akkor az nagy visszahatással lesz a világ gazdaságára. A francia politika nem tűz ki maga elé önző célokat. Kívánsága csak az, hogy a civilizáció és a haladás munkása maradhasson. Feltétlenül beavatott és hitelt érdemlő forrásból értesül a „Bácsmegyei Napló" bécsi munkatársa a kö vetkezőkről: A népszövetségi ligák uniójának több vezetőségi tagja a prágai konfererencia eseményei következtében a nemzeti kisebbségek védelme céljából a Népszövetség eddigi intézkedéseit és adminisztrációját elégtelennek és nehézkeznek tartja. A Népszövetség a beadott panaszokat addig tárgyaltatja, véleményezés végett ide-oda küldözgeti, amig a bepanaszolt államok törvényes formában saját érdekeik szerint intézik el az ügyet. Éppen ezért a Népszövetség eddig egyetlen egy esetben sem juttatta érvényre a kisebbségek jogait. A Népszövetség működésével elégedetlen államférfiak ezért elhatározták, hogy a kormányaik utján a Népszövetséget az adminisztráció gyorsabbá tételére fogják felhivni. E célból követelni fogják, hogy a Népszövetség állandó szaktitkárságokat létesítsen Jugoszláviában, Csehszlovákiában valamint Romániában és ezek a titkárságok a Népszövetséghez beadott panaszokat haladék nélkül a helyszínén vizsgálnák meg. A terv szerint a titkárságokat az illető államok nemzetiségi politikájában teljesen érdeknélküli népszövetségi delegátusok irányítanák, mig a szakértők között egyenlő számban szerepelnének az illető állam delegátusai és a nemzeti kisebbségek megbízottai, A Népszövetség kisebbségi osztályé" nak vezetői a tervet, amelyet velük már megismertettek, igen rokonszenvesen fogadták és legközelebb kiadják az összes érdekelt államoknak hozzászólás céljából. Természetesen az érdekelt á'lamok a javaslattal szemben visszautasító;-5 viseltetni, azonban sikerült a nyugati hatalmak több aktiv vezető államférfiül a terv számára megnyerni, úgy hogy annak megvalósítása biztosítva van. Eddig szól az információ, amelyet bécsi munkatársunk a lehető legautentikusabb helyről szerzett be. Az érdekelt kormányok természetesen most is cáfolni fognak, miként a télen megcáfolták azt a jelentést is, hogy a Népszövetség a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek ügyében bizottságot küld Csehszlovákiába. Azóta az események a jelentést igazolták és ha a Csehszlovákiába kiküldött népszövetségi bizottság nem működött kellőképen, ennek a csehszlovákiai né■ metség és magyarság vezetői az okai, akik a Népszövetség bizottságát teljesen a prágai kormányra bízták. A nemzeti kisebbségek vezetőinek arra is kellett volna gondolniok, hogy a népszövetségi delegátusok Prágában is informálva legyenek, mi történik a nemzeti kisebbségek lakta területeken. Mint ahogy törődniük kell majd mindig azzal a nagyjelentőségű ténnyel, ha a Népszövetség a helyszínen való tanulmányozásra kiküldötteket rendel. Nagyarányú visszaélések a beográdi vámhivatalban — Miből épít házat a beográdi vámfőnök? — Pár nap előtt csapódott be a börtönajtó az osijeki vámhivatal több tisztviselője mögött és most a beográdi vámhivatal néhány tisztviselőjéről derül ki, hogy hosszú hónapok óta a legmerészebben meglopnak minden küldeményt, ami a kezük ügyébe kerül Hogy ezek az állapotok mennyi kárt okoznak a kereskedelmi életben, mennyire aláássák az állam tekintélyét, szinte felesleges is hangsúlyozni. A beográdi vámhivatal most kipattant afférjának részletei a következők; Pár nap előtt egy szerbiai falu csendőrsége letartóztatott egy parasztasszonyt, Petrovity Milyanát, mert nem tudott felvilágosítást adni arról, hogy hol szerezte a nála levő és olcsó pénzen eladásra kinált kézmüárukat és szőnyegeket. A csendőrök az asszonyt beszállították a beográdi rendőrséghez, ahol hosszú faggatásra bevallotta, hogy az árut rokonának, Tanaszkovics Dragomir vámhivatali szolgának feleségétől kapta. Az asszonyt a rendőrök azonnal elővezették, de határozottan tagadta, hogy valaha is adott árut a parasztasszonynak. Mig a kihallgatás tartott, azalatt detektivek mentek ki a lakására, ahol különböző helyeken elrejtve sok értékes holmit találtak. Amikor a raktárszolga felesége látta, hogy megtalálták a lopott árut, vallani kezdett. Közben elővezették Tanaszkovics Dragomirt is és a letagadhatatlan bizonyitékok láttára ő is elmondott mindent. Még a múlt év szeptemberében történt, — mondotta a szolga — [hogy a szávaparti vámraktári főnök, \ Belotrepity Szvetolik, magához hivatta és néhány más bizalmas emberének jelenlétében azt az ajánlatot tette neki és a többieknek, hogy álljanak össze a vámraktárakba érkező, nagyobbrészt transito-árukat rendszeresen megdézsmálni s a lopott holmin osztozkodjanak meg. A banda rögtön megalakult. Tagjai: Belotrepity raktárfőnök, Csajétincza Szvetolik, a főnök helyettese, Dimitrijevics és Tanaszkovity szolgák lettek. Azonnal akcióba is léptek. A főnök a hozzá érkezett iratokból megállapította, hogy mit tartalmaznak az egyes ládák, megjelölte őket, a banda többi része pedig óvatosan felnyitotta a ládákat vagy a bálákat, kivették belőlük az előre meghatározott holmit, azután beszögezték a ládákat. A raktárfőnök állandóan jelen volt, amikor a banda »dolgozott« és ügyelt, hogy mindent feltűnés nélkül végezzenek és hogy, a lopásnak nyoma ne maradjon. Belotrepity raktárfőnök annak is megtalálta a módját, hogy hogyan háritsa el magáról a gyanút. Leginkább a transito-árukat dézsmálták meg és a kísérő-iratok megfelelő rovatába azt a hivatalos megjegyzést irta be, hogy »az áru súlya kisebb, mint amennyi fel van tüntetve, »sőt ebbe a rovatba azt is pontosan beleírták, hogy hány kilogrammal kisebb a súlya a megjelölt súlynál. A kereskedők közül sokan jelentették, hogy szállítmányaikat megdézsmálták, a raktárfőnök ilyenkor kártérítési igény bejelentésére kötelezete őket és néhány esetben a meglopottak kaptak is kártérítést az államtól. A vallomásttevő hivatalszolga nem tudta megjelölni, hogy mennyi árut loptak össze az idők folyamán, de elmondotta, hogy rendkívül sok ezüstnejnü. goJyemátu, szőnyeg, szövetek és más értékes cikkek kerültek a kezükbe. Hogy mennyit lophattak, legjobban mutatja az, hogy Belotrepity raktárfőnök a Groblyanszka-utcában nagy házat épitett, bár azelőtt soha semmi vagyona nem volt. A lopások végrehajtásának részleteiről mondott még el a szolga nem kevésbbé érdekes részleteket, amelyek, ha lehet még súlyosabban terhelők a tolvajbanda tagjaira. Elmondotta, hogy a banda munkája kezdte már a nagyüzem jellegét felöltem. Sokszor előfordult, hogy az egyik ládából kilopott árut kicserélték másik szállítmánnyal érkező jobb minőségű, ugyanazon fajú áruvall. A lopott holmi továbbadásánál is rendszeresen jártak el. Ha a véletlen nyomra nem vezeti a hatóságokat, — mondotta a szolga — úgy talán sohasem fedik fel a visszaéléseket. A szolga vallomása alapján 3 rendőrség nagy eréllyel folytatja a nyomozást. A banda tagjait: Belotrepity et, Csajetinac-t, T anaszkovityot és Dimitrijevityet, valamint Belotrepity és Tanaszkovity feleségét a rendőrség őrizetbe vette. A magyar nemzetgyűlés a „turáni átok központilag fűtött melegágya“ A drágaság kérdése a magyar nemzetgyűlésen Budapestről jelentik: Gaál Gasztpn elnök fél tizenkettőkor nyitja meg a nemzetgyűlés hétfői ülését. Napirend előtt: Rakovszky István szólal fel a tűrhetetlen drágaság miatt és felhivja a kormányt, hogy léptessen életbe sürgős és erélyes rendszabályokat a drágaság letörésére. Felhivja a kormány figyelmét a cukorárak indokolatlanul magas emelésére. A drágulás zsír és egyéb főbb közszükségleti és kereskedelmi cikkekben óriási mérvű és mindezt a kartelek okozzák. A kartelek összefogtak a közönség kizsákmányolására és kifosztására. Gróf Bethlen István miniszterelnök azonnal válaszol és kijelenti, hogy a kormány tudatában van annak, hogy a drágaság rettenetes és pedig elsősorban a valutánk leromlása miatt, ígéri, hogy mindent el fognak követni a drágaság letörésére. Ha valamely árucikk ára indokolatlanul magasra emelkedik, felhivja a közélelmezési minisztert, hogy gondoskodjék kellő intézkedésről, a közélelmezési tanács révén. Az árvizsgáló bizottságoknak kötelességük minden esetben eljárni. Ezután áttértek az indemnitás tárgyalására. Az első szónok Nagy Emil dr., aki azt mondja, hogy a mostani nemzetgyűlés a turáni átok központilag fütött melegágya. Szenzációkkal nem kíván szolgálni, mert a nemzetgyűlés feladata a nagybeteg magyar nemzet gazdasági sorsa felett konzíliumot tartani. Sok tekintetben a pénzügyminiszterrel ellenkező felfogása van. Sürgeti a telepítéseket, építeni kell, ez a legszükségesebb. Az építés munkáját haladéktalanul meg kell kezdeni. Sürgeti uj ipartelepek felállítását és utal e téren Csehszlovákia példájára, ahol virágzó ipar ván. „PEIL ATELIA” BÉLYEGKERESKEDÉS - SZÉCSI E. SUBOTICA.f-OPOSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS - CSERE Keresek megvételre has nált jugoszláv bélyegeket tekintetníilkül akiadásokra bármily mennyiségben üpilMan, CsíteMiáSan és Maian a lépsz«!! állandó liiseiisépi llirsápftal léteit
