Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-04 / 180. szám
%r IXIIL év£e?yans cá, kedd 1922.; juHius ;4, szám '.‘JH iWiigjjit'niK minden reggel, ünnep után és heuón beiden TELEFON SZÁ3: Kiadóhivatal 8—53, szerkesztőség 5—10 Előfizetési át t negyedévre 90" —dinár ^ . SZERKESZTOSEG: Kralja Alexándra-ulita 4 szám alatt KiadóLjvatai i Kralja Alexandra-atica 1 (Lelbaeh-palota^ Balra hajts! Ha villámba gyűl ki a levegő elektromossága, tízezer mértiöldnyi kerületben visszhangozzák csattanását a felhők bércei. Annak a revolvergolyőnak dörrenésére, amelyik Rathenau életét kioltotta, nemcsak a zürichi márka kurzus s nem csak a birodalmi gyűlés rezzennek meg. A német politika iránya kizökkent eddigi medréből s a legkisebb ellenállás irányába fordul — balfelé. Európa népei hiába marakodnak egymással, hiába térdel a mai győző a tegnapi győző torkára — egy Család vagyunk, ősz* szetartozunk, a geográfiái összetereltség s a gazdasági egymásra utaltság hatalmasabb összetartó erők, mint ahogy feszíti szét az egy test tagjait a versengő gyűlölködés. Az orosz események szabják meg az angol belpolitika irányét : Lloyd George az orosz forradalom követeléseit lefordította a szociálpolitika nyelvére, lefordította és megvalósította. Valóban azt csinálta amit a modern orvos tudomány: a bolsevizmus mérge ellen úgy védekezett, hogy az angol társadalomba beojtotta a bolsevizmus egy pár alapvető követelését. Amikor 1920. tavaszán Varsó felé száguldtak a szovjet csapatok, Európán dühöngött a radikalizmus, a fölvilágosultság a munkássággal szem beni türelmesság. Ahogy leverték az orosz hadsereget, talpra állt újra a nyugati országokban a reakció. Németország balrafordulása az európai politika balrafordulásának kezdete. Nem véletlen az, hogy a német független szocialistákat azokban a napokban szólítják fö1 a kormányba való belépésre, a mikor az angol munkásság újra és határozottan leköti magát a közüzemek, bányák és vasutak szocializálásának követeléséhez. Német független szocialisták a kormányon — valóban szédítő rohanása az egymásra torlódó események értelmének. A német munkás-centrum szinte még csak tegnapelőtt vált ki a kommunisták németországi pártjából s sokáig alig észrevehető határvonal volt csak a két párt közt, amikor e független szocialisták még heves harcokat vívtak a Scheidemann pártja ellen. Ám zuhantak egymásra az események, a határvonal — balfelé elmélyült, árokká szakadt s átjárhatotlan örvénnyé bővült, amíg a jobb felé való árkot egymás után temették be az engedmények homokjával. A német munkás-centrum, amelyik a forradalom után még egy testvér volt a kommunista párttal, ma már a jobboldali szociáldemokrata párttal vállalja a közösséget harcmódba<í^, és meggyőződésben. Mégis: több lendületet, harcosabb elszántságot, bátrabb hangsúlyt s keményebb elhatározást jelent a független szocialisták kormányra jutása. A történelmi fejlődés ma úgy halad, mint ha a jobb és baloldali szélsőségek falai közé dobták volna be. Hozzá ütődik az egyik falhoz és összeroncsolja mindazt, amit a másik oldalon építettek bele az örökkévalóságot szolgáló szándékkal, aztán visszapattan és a másik falhoz vágódik hogy ott romboljon le ez az ütés mindent, amit a túlsó part alkotott rajta. Ide-oda ütődik a két fal között s minden ütSdés rombol, szaggat, roncsol, összezúz . rajta életet, munkát, jólétet, társadalmi rendet és nyugalmat. Most balfelé hajlik el az ut Lesz-e annyi erő nem is a jobboldaliakban, hogy visszatartani, hanem a baloldaliakban, hogy fékezni tudják ennek az elhajlásnak dinamikáját. Mert ha azt az utat, amit a fekete reakcióba való tor~ koléssal fenyegetett, most a vörös reakció iszapjáig tudják csak elvezetni, akkor megint hiábavaló minden áldozat s a próbálkozás nak minden kockázata. Akármi lyen lassan és akármilyen gyáván, de végre mégis csak eljön az az idő, amikor az események tanulsága is tényező lesz a tö megek cselekedeteinek. S kilengéseken, útvesztőkön, kanyarodásokon túl mégis csak föl fogják egyszer ismerni a jelenségek értelmét — hogy Kassákkal szól junk — Parisban, Londonban, Berlinben, Moszkvában és Buda pesten Az orgoványi gyilkosok a bíróság előtt — Héjjas Iváa adott parancsot a gyilkosságra — Orgovény, a kis kecskéméikor nyéki falu szomorú hírhedtségre vergődött az utolsó esztendők magyar történetében. A határában levő erdőben gyilkolták ie a különítményekhez tartozó banditák a kecskeméti börtön harmincöt szerencsétlen áldozatát, ott ölték meg a lsjosmizsei vonatról elhurcoltakat, a többieket, akik azóta halottan is sokszor vádolták mái a végre bíróság elé került gyilkosokat. A budapesti katonai törvényszék, amely Ítélni fog a tömeggyilkosságban résztvevők fölött — mint Budapestről jelentik — hétfőn kezdte meg a főtárgyalást Győrífy László őrnsgy-hadbiró e'nöklésével. A gyilkosok, akiket ez ellenzék állandó nyomósára a magyar kormány kénytelen vöt mégis bíróság elé áílitani, nagyrészt csendőrőrmesterek. A vádirat szerint T9 i9. november 18-ra virradó éjszakán megölték és kirabolták PJnczel Zoltán, Beck Samu és Schmidt Árpád izsáki lakosokat, holttesteiket elásták, a rabion holmikon pedig megosztoznak. A bíróság csak ennek a bárom szerencsétlen embernek meggyilkolásáért vonja őket felelősségre és nem terjeszkedik ki arra a felejthetetlen gaztettekre, amelyet az orgoványi erdőben követtek el, ahol egy éjszakán válogatott kínzások között a kecskeméti foglyo kát „népitélet" alapján legyilkolták. A vádlottak közül is hiányzik néhány jólismert név, mint Dóidéul Francia Kiss Mihály és más valaki, akit ugylátszik még nem lehet biróság elé állítani. A meggyilkoltak hozzátartozóinak képviseletét Dombováry Géza látja el. A tárgyaláson, amely1 előreláthatólag tebb napig fog tartani, mintegy ötven tanút hallgatnak ki, elsősorban a meggyilkoltak özvegyeit és hozzátartozóit. A gyászruhós özvegyekkel együtt meg fog jelenni Héjjas Iván, akit — egyenlőre — mint tanút hallgat ki a biróság. A főtárgyalás a vádlottak nacionaléjának fölvételével kezdődik, Zbcna és Danics a vádlottak. Zbona nem tudta megmondani, hogy mikor lépett a csendőrség szolgálatába. Zbona védője zárt tárgyalás elrendelését kérte azzal a megokolással, hogy a nyilvános tárgyalás alkalmas az ország nyugalmának megbontására. Esetleg olyan kijelentések, meg jegyzések vagy nyilatkozatok hangozhatnak el, amelyek nem len -.ének jó hatással a por zavartalan lefolytatására. A vád képviselője ellenzi a kérést és nyílt tárgyalást javasol, amely bizonyságul szolgáljon arra nézve, hogy ebben az országban konszolidáció van és jogrend. A bíróság a nyilvános tárgyalás mellett dönütt. A vádirat fölolvasása után Zbona részletes kihallgatása következett. Zbona elmondja, hogy 1919 no vemberében parancsot kapott a gyilkoságok végrehajtására. Már októberben hallotta, hogy az izsáki és kecskemétkörnyéki zsidók mind kommunisták, akik másfél milliót ajánlottak föl a románoknak, hogy a megszólás továbbra is föntartassék. Tudta, hogy a románok Francia Kiss Mihályi körözik, mert a zsidókat üldözte. Neki Héjjas főhadnagy írást mutatott erről és kérte, csináljon valamit, hogy el ne fogják. Arról is tudott, hogy az izsáki zsidók, de különösen a három meggyilkolt nagyon jóban voltak a román tisztekkel, akik náluk voltak beszállásolva. Megmondta ezt Iléjjasnak, aki erre azt felelte, hogy el kell fogni és ki kel! végezni őket. Az elnök megkérdezte Zbonát: Hogy került polgári bírósághoz? Zbona elmondta, hogy a Nádor laktanyába kantinos volt és igy mint polgári egyén letartóztatva. Továbbiakban részletesen elmesélte a rablógyiikosságok történetét. Amikor Héjjas a panaszt kiadta Drtnics is jelen volt. A parancs kiadása után elmentek Izsákra, ahol Juhászt is értesítették. Este beboroztak, megittak vagy nyolc Hier bort. Elnök : Vigyázzon mit mond, mert végül kisül, hogy még nyolc deci se volt. . . . Hogy van az, • io, y teljesen iitas állapotban volt s mégisz az egészről olyan precízen vallott. Zbona : Másoktól hallottam később. Három éve mindenhol hi~ resztelik. A községben bementek egy házba, kihez nem tudja, csak arra emlékszik, hogy megkötözték, mert csak igy tudták véresre verni. Zsidó ember volt, erős, magas. Nem emlékszik pontosan arra, hogy hányán leheltek. Bementek más zsidók házaiba is. Nagyon ittas volt és izgatott. A zsidókat mind összekötözték. Oyö ffy őrnagy közbe szól : Ne használta állandóan a zsidó kifejezést. Mondja : a sértett, vagy mondja a nevét. Zbona: Mikor kivittük őket, Tóth Ambrus és Tóth Imre csatlakoztak hozzánk. Odamentünk, ahol őket elástuk. Hogy időközben mi történt, hogy miképpen folyt le a kivégzés, a részletekre nem emlékszem. Semmiféle ruháról, pénzről, ékszerről nincs tudomásom. Elnök: Danics milyen lukasban volt benn? Zbona: Először Pánczélnál, azután mindenhol, mert parancs nők volt. Ezután Kecskemétre ménlünk. Az orgoványi takarékpénztártói azonban semmiféle pénzt nem kaptam. Cziráky Ferenc védő: Mi volt a különítmény , célja? 'Zbona: A magyarság és a keresztény élet visszaállítása és a kommunizmus üldözése. Győrffy őrnagy: Magán ál Frommer-pisztoly volt? Zbona: Igen., de nem emlékszem, kire lőttem rá.
