Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-29 / 205. szám
1922. július 29. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. otásl lipinak az exportját, ami eddig tilalom alatt állott. _A miniszteri értekezlet a kiviteli Vámokat a következőképpen állapította. meg: Régi Uj kiviteli vám 100 kg.-ként din.-ban búza, rozs, kétszeres 30 50 zab és árpa. __ 20 disznózsír V 150 300 libazsír -> 200 400 tojás * • * 200 300 olajmagvak 200 300 é tejolaj ’ .100 200 baromfi-toll > ... .--200 baromfi __ 150 ópium, 1 kg. 500 800 Az' uj vámtételek augusztus 1-én ‘tépnek ■ életbe. Azok után az áruk ■után, melyeket julius 31-ig adnak fel, 'toég a régi kiviteli vámokat kell fiizetoi. Az uj vámtarifa hatása alatt julius Jttolsó napjaiban az exportcikkekben álénkebb kereslet fog megnyilvánulni, .mert az exportőrök igyekezni fognak [külföldi szállításaikat még az olcsóbb Éételek mellett lebonyolítani é3 eszliomptálva a régi és uj vámok közötti ■fetilönbözetet, a mostaninál valamivel magasabb árakat is hajlandók lesznek fizetni. Ezzel szemben augusztus 1 - töl f%ezdve az árak tetemesebb esésére lehet számítani. Hogy mennyire szükség volt különösen a gabonanemüeknél a kiviteli .vámok újabb felemelésére, nemcsak az a tény bizonyítja, hogy a két előbbi vámemelés dacára 1300 koronáról 3520 koronára emelkedett a búza ára, de igazolja az a körülmény is, hogy az utóbbi hetekben a szintén gabonatermelő Magyarország malmai és kereskedői ig vásároltak, a fennálló vahitakülönbözet dacára, az S. H. S. királyságban tekintélyesebb buzatétel e&et. Ezek a vásárlások a kiviteli vámok ismételt fölemelése következtében meg fognak szűnni. A vámeljárásban eddig szinte példátlan jelenség, hogy a kormány két bét alatt kétszer emeli a kiviteli vámokat. Ez azonban nemcsak hogy nem hátrányos, de megnyugtató úgy az Ország pénzügyi politikája, mint a fo- ÍP'asztok szempontjából, mert világos jelét mutatják annak, hogy a valutáris eltolódásoknak a belföldi piacra nehezedő és általános drágulásban megaryilvánulő hátrányait, legalább is a belföldön termelt cikkeknél, a kormány ki akarja küszöbölni. Ezek után 'jfemélni lehet, hogy a kormány, a Valuta további romlása esetén a jövőben nem fog visszariadni a kiviteli :vámok újabb emelésétől sem. Csicserin tárgyalást kezd Franciaországgal Ausztriában lesznek a tanácskozások A félsikerrel végződött génuai konferencia óta, a teljes kudarcot vallott hágai konferencia alatt és annak meghiúsulása óta is bizalmas diplomáciai tárgyalások indultak meg Oroszország és Franciaország között a közvetlen tárgyalások megindítása végett. Ezek a tárgyalások most eredménnyel végződtek. Franciaország hajlandónak mutatkozott arra, hogy Szovjetoroszország képviselőjével kiuön tárgyalásokba bocsátkozzék. 1 Ezt a riagyfontosságu diplomáciai eredményt Csicserin tárgyalásai hozták meg. Amint beavatott helyről közük, maga Csicserin lesz Szovjetoroszország képviselője a küszöbön álló tárgyalásokon. Franciaország nem nevezte még eddig meg megbízottait. Csicserin nyomban a genuai konferencia után megkezdte kísérletezését, amelynek sikere éppen a. hágai konferencia meghiúsulta «tón következett be. Mikor Csicserin J Olaszországból hazaindult, Berlinen át I akart visszatérni Oroszországba, de hazautazását folyton halasztgatta. A halogatás igazi oka csak most derült ki: a Franciaországgal folytatandó közvetlen tárgyalások miatt Csicserin hazautazása csak az események által megszabott későbbi, egyelőre teljesen bizonytalan időpontban fog bekövetkezni. Mint már közöltük, Csicserin az osztrák kormánytól beutazási és tartózkodási engedélyt kért és kapott. Legutóbb Innsbruckban is járt éa kijelentette, hogy nyári szabadságát ott akarja eltölteni. Franciaország képviselője és Csicserin előreláthatólag még augusztus hónapban találkozni fognak. Valószínűleg Tiro'ban. Diplomáciai körök véleménye szerint ez a találkozás az európai helyzet kialakulása és enyhülése szempontjából szenzációs jelentőségű lesz. Megoldatlan a suboticaifoispánválság — Pletikoszics polgármester se A Dobanovacski Pál főispán lemondásával beállott suboticai főispán válság még mindig megoldatlan. A lemondás már napokkal ezelőtt megtörtént és mindeddig csak annyi történt, hogy a kormány nem fogadta el a lemondást, amelyhez viszont Dobanovacski főispán egyelőre még ragaszkodik. Miután azonban a főispán az ügyről nem hajlandó nyilatkozni, még az sincs tieztázva, hogy mi volt lemondásának igazi oka, — bár kétségtelen jelek arra vallanak, hogy az elsősorban Sztojkov alispán ügyével kapcsolatos. Az eddigi verziók csupán arról szóltak, hogyha Dobanovacski főispánt nem sikerülne maradásra bírni, úgy ebben az esetben Pletikoszics András dr. polgármestert bízná meg a kormány ideglenesen a főispánt teendők ellátú■ivat. Mindezekkel a kombinációkkal szem ben a Bácsmegyei Napló munkatársa most beavatott helyről a következő információt kapta : — A főispánválság okaira, helyesebben Dobanovacski főispán lemondásának közvetlen indokaira nézve a Közvélemény már eléggé tájékoztatva van. jelen pillanatban talán nem is z a legfontosabb, hanem az, hogy miképpen fog a foispánválság meg- Idodni. Erre nézve ma még a légii etékesebb helyen sincsenek tisztában, tekintettel arra, hogy a miniszvállalná a főispánt teendőket — terta1 ács határozatával szemben Dobanovacski főispán ragaszkodik lemondásához. Meg lehet azonban állapítani, hogy ebben az esetben nem volt csupun formalitás, hogy a kormány nem fogadta el Dobanovacski főispán lemondását, hanem a bei ügyminiszteriumban csakugyan ragaszkodnak Dobanovacski személvéhez, miután egész működése köz megelégedést keltett és főképpen azért, mert nincsen semmi komoiy ok, amely indokoltiá tenné távozását. — Ezzel magyarázható, hogy eddig még csak kombinációba se vettek illetékes helyen uj embert a főispánt állás betöltésére. Ilyen irányú tárgyalások csütörtökig még nem folytak. Fölvetődött ugyan az a verzió, hogy Pletikoszics András dr. polgár-, mestert bíznák meg ideiglenesen a főispáni teendők ellátásával, ilyeníéie megoldás nincs is kizárva, miután a küszöbön álló uj főispáni kinevezésekig már nem akar a kormány uj embert kinevezni. — Különben is Dobanovacski főispán még tárgyalásokat folytat a kor mánnyal és tehetséges, hogy bizonyos föltételek teljesítése melle:■ mégis hajlandó lesz megmarad a állásában. Hogy mik ezek a föltételek, arra nézve informátorunk nem volt haj landó nyilatkozni. »•«♦••••••••••••••••••••••••••«•••to Földmivelésügy, szociálpolitika Ä nemzetgyűlés ülése — Raics Balázs az agrárreform miat’ támadja a demokrata pártot — Sürgetik a rokkantkérdéü megoldását A szkupstina pénteki ülését eggel 9 órakor nyitotta meg Kibál elnök. Azonnal megkezdték a földművelésügyi tárca tárgyalását. A vita első szónoka Filipovics Péter földmüyespórti képviselő volt, aki az ország mezőgazdasági állapotát nem tartja megfelelőnek. Ennek egyik oka az, hogy a földművelésügyi minisztérium a többi tárcákhoz viszonyítva nagyon csekély a költségvetése. Felhívja a kormányt, hogy több figyelmet fordítson a mezőgazdaságra. Hrajc (klerikális) különösen a szlovén parasztság rossz helyzetével foglalkozik beszédében Raics Balázs suboticai bunye* vác képviselő részletesen foglalkozik a vajdasági mezőgazdasági helyzettel. Kifejti, hogy különösen az agrárreform helytelen végrehajtása miatt van a Vajdaság mezőgazdasága elhanyagolva, bár a bácskai földek a legtermékenyeb bek az országban. Kritizálja az agrárreform végrehajtásénál ta pasztáit hibákat, amelyekért első sorban a demokrata pártot teszi felelőssé, amely szerinte pártcé lókra használja fel az agrárreformot. Utána Rebac (klerikális) beszél a hercegovinál s dalmáciai lakos* ság helyzetéről, amelynek még ennivalója sincs. Muanovics Máta (föidmüvespérti) az agrárreformnak Dalmáciában való helyes keresztülvitelét követeli, ismertetve a daimáciai parasztság súlyos helyzetét. Jeremies (föidmüvespérti és KiszovoT' (szocialista) szólnak még a földművelésügyi tárca költségvetése ellen, majd déli egy órakor rekeszti be az elnök az ülést. A délutáni ülésen a szociálpolitikai minisztérium költségvetéséi kezdik tárgyalni. Lázics (föidmüvespárti) bírálja a költségvetést és kevésnek tartja az előirányzott költségeket. Kifejti, hogy az állam nem gondoskodik kellőképpen a hadirokkantokról, akik testi épségüket áldozták föl az országért. Foglalkozik a drágaság kérdésével és megállapítja, hogy bár van egy törvény a drágaság a drágaság letörésére, a szociálpolitikai minisztérium nem tudja azt végrehajtani. Brandner (szocialista) a hadirokkant segélyek csekély voltát kritizálja. Hibáztatja, hogy az ország különböző részeiben különböző rokkantségéiyeket folyósító nak és ennek egységesítését kő veteli. Brkiiy Vojin (szocialista) a mun kásvédelemröl beszél és kifejti, hogy a szociálpolitikai minisztérium ezen a téren nem tett annyit, amennyit jogosan várni lehetett volna. A szociálpolitikai tárca költségvetésében előirányzott csekély összegekkel ezután sem lehet eredményt elérni. A munkás védelemnél kéri, hogy nagyobb összegeket irányozzanak elő a szociálpolitikai minisztériumnak. E .után megszavazzák a szociálpolitikai minisztérium költségvetését és az elnök este 9 óráig szünetet rendel el. A szuboiicai kultúrharc — Kiujul a temetőért folytatott harc — A bajai-uti temetőért a felekezetek között dúlt harc részletei ismeretesek. Legutóbb megírtuk, hogy a városi tanács méltányos megoldással elintézte a vitát. Úgy a város, mint a két református felekezet elismerte, hogy a bajai-uti temető a Szent Teréz-plébárna telekkönyvi tulajdona, mire a városi tanács végzésében úgy döntött, hogy a reformátusok és evangélikusok csak a plébánia engedélyével nyithatnak a katholikus temetőben uj sírboltot, ellenben a régi kriptákba a református és evangélikus családoknak nemcsak egyenágu, hanem oldalágról való leszármazottjai is temetkezhetnek. Ezt a döntést azonban a Szent Teréz-plébánia nem fogadta el, hanem most újabb beadványban feiebbezte meg ezt a tanácsi végzést. A református felekezet tiz kriptát jelentett be a katholikus temető-részen, az evangélikus felekezet pedig huszonegyet, mint olyanokat, amelyekben továbbra is jogosan temetkezhetnek a két felekezethez tartozó hívők. Ezzel szemben azonban a Szent Terézplébánia a névszerini bejelentett sírboltok közül két református és két evangélikus kriptát nem tud a temetőben megállapítani és ezért árrá kéri a tanácsot, hogy azt maguk a kriptatulajdonosok jelöljék meg. Nagyobb nézeteltérés merül újra fel a Balog-féle kripta körül is, amelybe annak idején az elhalt evangélikus lelkészt is temették. A református felekezet ugyanis ezt a síről tot is bejelentette, azzal a megjegyzéssel, hogy ebbe á kriptába a református hitközség temetkezik. A Szent Teréz-plébánia vezetőjének ezzel szemben az a véleménye, hogy a Balog-féle kriptában csupán három sírhely volt, ami már betelt és annak kibővítését semmiesetre sem engedi meg, miután a kripta elhalt tulajdonosának sem lehetett, nézete szerint, az az akarata, hogy oda még többen is temetkezhessenek és ha oda a református hitközség temetkez hetnék, úgy, véleménye szerint, minden református hivő jogot formálhatna a kriptára. Meg súlyosabb ellentét meriií azonban fel abban a kérdésben, hogy a református és evangélikus családok oldalági hozzátartozói is temetkezhetnek-e a kijelölt kriptába és ebben a kérdésben a Szent Terézplébánia a tanács döntésével szemben ragaszkodik eredeti felfogásához, amely szerint csak az egyeneságon való leszármazottakat engedi a kriptákban temetkezni. A keresztény felekezetek között tehát a temető kérdésében folytatott harc újból megindul e részletkérdések közül. Különben eddig is felmerültek már újabb viták, mert bár megállapították, hogy a temető, a Szent Teréz-plébániára van telekkönyvezve, ennek ellenére a református felekezet nem volt hajlandó megfizetni egyik legutóbbi esetben a sírhelyért fizetendő dijat, annak dokumentálására, hogy neki is joga van a temető használatára. Az újabban felmerült vitában ismét a városi tanács lesz hivatva dönteni, remélhetőleg azonban most már — végérvényesen.
