Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-28 / 204. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. július 28. rártörvény meghozataláig, mely hivatva lesz a földreformot helyesebb, a többtermelés és a szociális igazságosság érdekeit szolgáló alapokra ', fektetni, nem fogják a birtokviszonyokat újra megbontani. Ebből csak újabb helyrehozhatatlan hibák származhatnak. A Duiia-konföderáciá tervének újjáéledése — Magyarországnak határoznia kell az államformájáról A francia politika Középe urópáért A francia sajtó az utóbbi időben feltűnő módon propagálja a dunai államok szövetségének eszméjét. A nagy gazdasági világkrizis teszi-e vagy a német revánstól való félelem, nem lehet eldönteni, tény azonban az, hogy a dunai föderáció terve a legkomolyabb alakban újra előtérbe lépett. Egy előkelő francia diplomata egy magyar újságírónak erről a kérdésről részletesen nyilatkozott, s többek között a következőket mondta: — A prágai népszövetségi konferencia felkeltette Franciaország érdeklődését az utódállamok nemzetiségi ügye iránt. De másra is figyelmessé lettünk. Németország ügyes gazdaságpolitikája révén csakhamar szövetségessévé teszi az úgynevezett utódállamokat, Ausztria és Magyarország súlyos gazdasági válságban vannak és igy Németország gazdasági koncessziók árán Budapestet és Bécset teljesen szolgálatába állíthatja. Ez Németországnak olyan megerősödéséhez vezetne, amely Franciaorkapák már mind kézben vannak, olyan nagy az elkeseredés. Bethlen István szokatlanul erélyesen válaszolt a küldöttségnek. Kijelentette, hogy nem tűri, hogy mindenki úgy akarja megmenteni az országot, ahogy éppen jónak látja. Héjjas Iván dolga a bíróságra tartozik. * Ezalatt nagy izgalom volt az ülésteremben is. Drózdy Győző az orgoványiak terrorisztikus magatartása miatt kérte az ülés felfüggesztését, amíg ezeket az elemeket a parlament épületéből el nem távolitják. Az ellenzék tagjai közbeszólásaikban nevén nevezték a küldöttséget, megállapítván róluk, hogy orgoványi gyilkosok. A szociáldemokraták meg azzal fenyegetőztek, hogy majd ők is kiüzennek a gyárakba és a parlamentbe rendelik a munkásokat. Az ülés különben is izgalmas lefolyású volt. Eckhardt Tibor sajtófőnök a rotációs-papir panamájával kapcsolatos vádakat utasította viszsza és közben határozati javaslatot terjesztett be, hogy a kormány végleg tiltsa be a »Világ«, a »Pesti Napló«, »Az Est« és a »Magyarország« című napilapokat. Viharos volt Hébelt Ede dr. szóciáldemokrata képviselő felszólalása is, amelyben az internálások megszüntetését és a kormány kivételes hatalmának eltörlését követelte. A nyugatmagyarországi toborzás ügyé ben is három interpelláció hangzott el, ezek közül legérdekesebb őrgróf Pallavicini György beszéde volt, aki feltűnő hevességgel szállt Héjjas védelmére. Farkas István szociáldemokrata képviselő viszont a titkos fegyverkezések teljes beszüntetését vuwteite. A magyar kormánynak nehéz napja volt. Héjjast szabadlábra helyezték. A kecskeméti küldöttség — a mííiszterelnök erélyes szavai dacára-— úgy látszik, nem járt hiába. Csütörtökön délelőtt az ügyészség elrendelte Héjjas Ivánnak és Bónis Arkangyal páternek szabadlábra helyezését. Az ügyészség határozatában kimondja, hogy Héjjas Iván és társainak ügye nem esik a statáriális eljárás alá, hanem a polgári bíróság elé tartozik. Mivel az ügy bonyolódottságára való tekintettel a nyomozás előreláthatólag hosszú időt vesz igénybe és a várható büntetés kis mértékére való tekintettel, a vádlottak szökésétől tartani nem kell, az ügyészség nem látja indokoltnak előzetes őrizetbe vételüket. Ennek alapján elrendeli Héjjas Ivánnak és Bónis Arkangyal páternek szabadlábra helyezését. Az ügyészség határozata folytán Héjjast és Bónis pátert azonnal szabadlábra helyezték. Az ébredők már előre értesültek vezérüknek szabadlábra helyezéséről. Nagy csoport fiatalember vára-, kozott a fogház előtt, akik Héjjast kiszabadulásakor nagy ovációban részesítették. 'szág szempontjából nem kívánatos. Így tehát a francia kormány kénytelen az utódállamok szuverénitását respektálva, azok között közvetítést és szorosabb kapcsolatot létrehozni. Az uj államok közös érdekeit, tekinbe véve. valamennyien államszövetségben egyesüljenek. Romániában majdnem mindegyik politikai frakció szívesen venne részt a dunai konföderációban. Csehszlovákia saját érdekében és az európai egyensúly biztosításáért hajlandó lesz a dunai blokkban résztvenni. Jugoszláviában, a francia .vélemény szerint, Sándor király feltétlen hive a dunai államok együttműködésének. Magyarországon súlyosabb a helyzet. Európa békéjének érdekében követelni kell, hogy a mai állapotok megszűnjenek és a nép szabad akarata szerint véglegesen döntsön államformája és államfőjének személye felöl. ÍHa ez megtörténik, akkor a dunai ál llamok konföderációjának semmi aka dálya sincsen. Héjjas Ivánt szabadlábra helyezték Francia Kiss Mihály küldöttséget vezetett Héjjas érdekéber — A kupolacsarnoki forradalom ismeretlen részletei — Szerdán izgalmas napja volt a magyar politikának, Amig a nemzetgyűlésen v a leghevesebb viták olytuk és súlyos interpellációk liangottak el, addig Kecskemét küldöttégé, amely Héjjas Iván szabadonbocsátását követelte a kormánytól, forradalmat játszott a képviselőíáz kupolacsarnokában, * A kecskeméti küldöttség izgatottan várta a kupolacsarnokban a miniszterelnököt. Közben észrevették a küldöttség tagjai, hogy a kialakult .-söpörtök körül jár néhány liberális újságíró is és jegyzeteket készít az ott elhangzott kijelentésekről. Hirtelen felcsattant a kiáltás: — A zsidók menjenek ki! Zsidó újságíró ne legyen itt, mi sem me gyünk a zsidókhoz, mikor magándolgunkról van szó, ők se tolakodjanak ide. Egy újságírót tettleg inzultáltak, egy másik azonban kijelentette, hogy neki nem parancsolhat senki és joga van itt lenni. ★ Közben még mindig nem jöttek a miniszterek. Egy fekete fiatalember azt mondta: — Remélhetőleg, ha a halasi zsidó hitközség küldöttségét is fogadta a miniszterelnök ur, akkor fogadja az alföldi magyarok küldöttségét is. Ekkor jelent meg Gömbös Gyula, aki próbálta a kecskeméti és orgoványi Héjjas-hiveket lecsillapítani. Kör alakult ki körülötte, amelyben egy kecskeméti mérnök és Francia- Kiss Mihály vitték a szpt. A mérnök szenvedélyes hangon azt fejtegette, hogy mennyire csalódott az alföldi magyarság az utolsó években. Az árdrágítók és láncosok szabadon vannak, de Héjjas Ivánt becsukják. j — Mi még emlékszünk, méltóságos ur, — mondotta, — hogy 1919 julius 24-én méltóságos úrral együtt tettünk esküt és mi azt az esküt most is dlljuk. Mi most is jó magyarok vagyunk, de most már ott tar tünk, hogy azt látjuk, jobb volna zsidónak lenni. Erancia-Kiss Mihály: Akkor nem bántanának folyton bennünket. Gömbös Gyula azt mondta: Minket alulról piszkálni nem kell, hogy Iván érdekében lépéseket tegyünk. Mi megtesszük kötelességünket. Legjobb lesz, ha elmennek Ivánhoz és beszélnek vele. Francia-Kiss Mihály: Elmegyünk és ki is hozzuk. A mérnök ismét folytatta: Az urak elfelejtik, hogy a mi elszántságunk emelte fel azokat, akik most felül vannak. Nem tűrhetjük, hogy most igy bánjanak el velünk. Gömbös Gyula idegesen mondja: Ilyeneket még nekem sem szabad mondaniok. Francia-Kiss Mihály: De semmi sem történik, hanem aztán majd minket küldenek előre, mi tartsuk oda a mellünket, de innen, Pestről, az urak nem jönnek majd közénk és nem állnak az élünkre. Gömbös Gyula: Ott leszünk mi is. Francia-Kiss Mihály: Láttuk már azt, kérem. Kevés tiszt ur volt velünk odakint, hanem tiz kilométerrel hátrább voltak. Gömbös Gyula: Semmi kormány nem tűrheti, hogy bárki a saját leje szerint akarja megmenteni az országot. A mérnök megkérdezte: Kinek a parancsára tették? Majd megmondjuk, ki adta a parancsot. Gömbös nem felelt és Francia-Kiss Mihály mondta még csöndesen: Ha majd megint szólnak, hogy menjünk király ellen, majd akkor visszaemlékezünk ezekre. Mikor aztán megérkezett Bethlen miniszterelnök, a küldöttség szó nokai roppant hévvel követelték Héjjas Iván szabadlábrahelyezését.1 Az egyik kecskeméti szószóló — Borbély József kisgazda — olyanokat mondott, hogy a Duna-Tiszaközéti a kaszák, I Hasfüzőket orvosi rendelésre, filzőv ♦, "vomorszorl ó*, ineürt t. halc ont nelkii i »*». Iruj s f(Í7Ő''et n-Moim val Is e vene^iariói (Gridhafter , le’e'egénsahh ' j. vi;ei|>en ‘ észit, cc Bzi - tén tisztítót és l-i it s e fo ad VIRÁG LEONTIN Alexandrova-ulica 11. sz. Cicvarics Krszta harci Plakátokon fogja leleplezni a Beogradski Dnevnik kiadóit A beogradi sajtó Cicvarics mellet Cicvarics Krszta, a legjobk toflu szerb publicista, kivált a Beo feradski Dnevnik szerkesztőségéből ahol a főszerkesztő állását töltötte be A lapot Cicvarics írásai tették nagygyá, összenőtt nevével a lap fogalma igy távozása érthető szenzációt keltett. Hogy mi történt a kiadók és a publicista között, ma még nem látni tisztán. A lap maga hallgat, Cicvarics tnaga a lapok utján bejelenti, hogy mára, péntekre plakáton fogja a közönség tudomására hozni távozása okait. Annyi azonban már kiszivárgott, hogy Cicvariccsal kiadója nagy méltánytalanságot követett el. Cicvarics különc életmódja és éles támadásai miatt nem örvend nagy szeretetnek, még újságírói körökben sem. Egyik cikke miatt, melyben Proticsot családi becsületében támadta, két hónappal ezelőtt az újságíró egyesület nyilvánosan meg is bélyegezte. Mégis melléje áll most kiadójával kitört konfliktusa ügyében az egész sajtó, még a radikális lapok is. Cicvariccsal együtt kilépett a Dnevniktöl Sztojilykovics, a lap felelős szerkesztője is, aki szolidaritást vállalt főszerkesztőjével. Valamennyi élesen támadja azokat az újságírókat, akik megmaradtak a lap kötelékében. A »Balkán« nagy cikkben a szellemi munka szégyenletes kiuzsorázásának nevezi, amit Cicvariccsal a laptulajdonosok elkövettek és minden pártgyülöletet félretéve, magasztalja Cicvarics újságírói kvalitásait. A >N°vosti«-ban Vesznics főszerkesztő, aki személyes ellensége Cicvaricsnak, vezércikkben támadja a laptulajdonosokat. akik egyes-egyedül Cicvarics munkája révén vagyont gyűjtöttek, míg a szerény és igénytelen Cicvarics nevetséges éhbérért szolgálta érdekeiket. Mint Beogradból jelentik, Cicvarics hamarosan uj lapot fog indítani. A »Balkán« cikkében azt ajánlja neki, hogy lapjának »Növi Beogradski Dnevnik« címet adjon. Folytatják a vajdasági nagybirtokoknak a lefoglalása« Az agrárbizottságok uj utasítása A Beogradski Dnevnik mértékadó helyről származó információk alapján a vajdasági agrárreform végrehajtásáról cikket közöl. E szerint a Vajdaság területén újból megkezdték működésűket az agrárbizottságok. Beográdból kapott rendelet értelmében most kisajátítják mindazoknak a nagybirtokosoknak földjeit is, ak’ket eddig megkíméltek a földosztó bizottságok. A bizottságok a következő alap elv szerint járnak el: Mindazon földbirtokosok. akik maguk művelik földjeiket, a megengedett maximumon, 520 katasztrális holdon felüli birtokukat kötelesek a bizottságnak átadni. Azok a birtokosok, akik földjeiket eddig bérbe adták, csak 100 katasztrális holdat tarthatnak meg. Azokat a nagybirtokokat, melyek intenzív mezőgazdasági ipart folytatnak és amelyek mintagazdaságul szolgálnak, továbbra is megkímélik a kisajátítástól. Az agrárreform-minisztérium az igy újonnan nyert birtokokra azokat a szláv földmunkásokat fogja letelepíteni, akik Magyarországon az SHS királyság állampolgárságáért optáltak. Ezek között van több száz szentendrei és baranyai család. Ha igazak beográdi laptársunk értesülései, akkor ez csak az eddig követett gyakorlat folytatását jelenti. Pedig ma már az illetékes faktorok is tudják, hivatalosan is többször megállapították, hogy az agrárreform eddigi kezelése nem megfelelő. Az agrárreform végrehajtnsánek felfüggesztése után mindenki jogosan azt várhatta, hogy az uj ag-
