Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-26 / 202. szám
1922. Julius 26. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal A suboticai kórház válsága a parlament előtt A költségvetés részletes vitájának folytatása — Nincsics külügyminiszter expozét mond — Siudarevics éles támadása A szkupstina keddi ülésén előbb a miniszterek felelnek néhány képviselő jelentéktelenebb kérdéseire, majd folytatják a belügyi tárca költségvetéséről szóló vitát. Osmanoyics muzulmán képviselő a javaslat ellen szavaz, mert nincs bizalma a belügyi igazgatás iránt. Ehjióndja, hogy a hatóságok Macedóniában és Boszniában jogtalanul lefoglalták a mohamedán lakosság vagyonát és ebbői gazdálkodnak.kényíik-kedvük, szerint. Utána Jeremies Jeremia földmüvespárti, Goloab szocialista, dr. Ivanics Momcsiló disszidens radikális, Stankovics klerikális és Gyonovics köztársasági párti képviselők egyöntetüleg a belügyi tárca költségvetése ellen foglalnak állást. Ezután az elnök szavazást rendel él és abszolút többséggel elfogadják a belügyi tárca költségvetését. A szavazás után berekesztik a délelőtti ülést. A délutáni ülést fél ötkor nyitja meg Flibar elnök és sor kerül az egészségügyi minisztérium költségvetésére. Az első szónok Hussein Alles muzulmán képviselő, beszél az ország egészségügyi helyzetéről. Kimutatja, hogy a ragályos és nemibetegségek, valamint a malária menynyire el vannak terjedve a nép között. Ezért ingyenes gyógyintézetek felállítását követeli és kijelenti, hogy az egészségügyi tárca költségvetésében nem szabad annyira takarékoskodni, mint ahogy a kormány teszi. A javaslat ellen szavaz. Krajuc szlovén klerikális képviselő se fogadja el a javaslatot, majd Jovanovics Joca földmüvespárti megállapítja, hogy már maga az a tény, hogy a közegészségügyi minisztérium költségvetése a tizedik helyen áll a költségvetések sorában, eléggé bizonyítja, hogy milyen kevés gondot fordít a kormány az ország egészségügyére. Beszél a nagy halandóságról és ä javaslat ellen szavaz. Ezután dr. Szudarevics Ferenc suboticai képviselő támadja a javaslatot. Ismerteti a vajdasági egészségügyi viszonyokat és elmondja, hogy Bácskában két kórház van csak: Novisadon és Suboticán, a Bánátban pedig csak egy: Becskereken. Kimutatja, hogy ezek a kórházak valaha a legjobbak voltak, ma pedig állandóan válságosabb lesz a helyzetük. Elmegyógyintézet egyáltalán nincs az egész Vajdaság területén, csak Baján volt elmegyógyintézet, amely ma ažonban már Magyarországhoz tartozik. Kevésnek tartja azt a 700,000 dinárt, amit az egészségügyi minisztérium költségvetésében a Suboticán létesítendő elmegyógyászati pavilion részére vettek jel. Beszél a trachoma terjedéséről, majd sürgeti minél több szülészeti intézet létesítését a szegény anyák érdekében. Követeli, hogy a suboticai és novisadi kórházak felszerelésének kiegészítésére és kibővítésére nagyobb hitelt adjon a kormány és rendesen folyósítsák a kórház részére az előlegeket. A javaslatot nem fogadja el. Koran szociáldemokrata szintén az előtte szólók kifogásait ismételi. Brandner nemzeti szocialista bírálja az egészségügyi tárca költségvetését. A gyógyszerészek különös magatartására és a kórházi bánásmód durvaságaira hívja fel a miniszter figyelmét. Ivanics Momcsilló a malária elleni védekezésről szóló intézkedések foganatosítását sürgeti. Azután az elnök elrendeli a szavazást. A szakasz megszavazása után nyolc órakor az ülést fél tizig berekeszti. Az éjszakai gyűlésen mondja e! Nincsics külügyminiszter régen beígért expozéját, amelyet a génuai konferenciától a külpolitikai kérdések teljes komplexumát felöli. Dobánovácski Pál főispán lemondott állásáról — A belügyminiszter nem fogadja el a lemondást? — A bácsmegyei közigazgatás vezetői között már hetek óta húzódó affér, melynek középpontjában dr. Sztojkov Mózes sombori alispán áll, még mindig nem nyert elintézést, sőt egyre jobban bonyolódik. Amikor az alispán eilen emelt vádak az ismert sombori botrány következtében nyilvánosságra kerültek, Sztojkov alispán, nyilatkozatában azt állította, hogy Dobánovácski Pál főispán is adatokat gyűjt ellene, — ezt megelőzőleg pedig a királyi ajándék ügyében' Bácsmegye és a többi vajdasági törvényhatóságok között támadt affér miatt feljelentést tett a belügyminiszternél Dobánovácski suboticai és Szlepcsevics Milán novisadi főispán ellen. Dobánovácski főispán sem az ajándék-ügyről, sem pedig a Sztojfeov-afférroLneni nyilatkozott a sajtó számára, mert —- mint annak idején kijelentette - a hivatalos eljárásnak nem akar elébe vágni. A suboticai főispán és a megyei alispán között fennálló ellentétek tehát csakis Sztojkqv alispán nyilatkozatai révén váltak ismertekké. Ily előzmények után a beavatottak között is nagy meglepetést keltett ma délelőtt az a Beográdból érkezett hir: hogy Dobánovácski Pál főispán a belügyminiszternél benyújtotta lemondását. Igaz ugyan, hogy a vádak ellenére Sztojkov alispán a belügyminiszternél történt kihallgatása után továbbra is állásban van, mégsem látszik valószínűnek, hogy Dobánovácski főispánt ez az affér bírta volna rá a lemondásrá, mert az ő részéről semmi vád sem hangzott el az alispánnal szemben, aki ellen a vizsgálat különben még mindig nem nyert elintézést. Tekintettel arra, hogy Dovánovácski főispán egyelőre nern nyilatkozik arról, Hogy mi indította a lemondásra, csupán kombinálni lehet lemondásának oka után. Mivel a lemondás a választó névjegyzék befejezésével egyidőre esik és a listára a nemzetiségeket nem abban a formában és mértékben vették fel, mint ahogy azt a főispán kijelentéseiben megígérte, nem látszik kizártnak, hogy ez az oka Dobánovácski főispán távozási szándékának. Dobánovácski főispán ugyanis nyilatkozataiban több Ízben kijelentette, hogy a választói névjegyzékbe Suboticán az alkotmány intencióinak megfelelően minden SHS állampolgárt, nemzetiségre való tekintet nélkül, fel fognak venni. Ez az ígéret egyébfőispán kijelentéseit. Ebből következtetik, hogy ez bírta rá a főispánt a! lemondásra. . Egyébiránt, mint értesülünk, a belügyminiszter nem hajlandó elfogadni Dobánovácski főispán lemondását és igy nincs kizárva, hogy a főispán továbbra is megmarad állásában. Dobánovácski Pál főispán távozási szándékát sajnálattal veszi tudomásul Subotica város iakossága. A főispán két évi működése alatt ugyanis minden tekintetben igyekezett megvalósítani a székfoglalója alkalmával ígért programmot: az ellentétek elsimítását és a megértés polt-, tikáját. Működésével igyekezett a teijes összhangot feniartani a város, egész lakossága között. . ként teljes összhangban volt Mcrrinkovics belügyminiszternek a választói törvény vitája alkalmával kötelező formában tett ama kijelentésével, hogy a nemzetiségek választójogának biztosítását nem keil a törvényben kifejezetten hangsúlyozni, minthogy az alkotmány rendelkezései ebben a kérdésben minden vitát feleslegessé tesznek. E két hivatalos részről tett kijelentés dacára is, a választói névsor nyilvánosságra hozatala után kiderült, hogy a suboticai névjegyzékből tagadhatatlan szándékossággal kihagyták a magyar nemzetiségű SHS állampolgárokat. Szemmelláthjjitólag tehát olyan erők játszottak közre a névjegyzék összeállításánál, amelyek dezavuálták a belügyminiszter és a — Passzivitásra készül a Magyar Párt A felszólamlás nem alkalmas eszköz a választói jogosultság érvé^ nyesitésére — „A Magyar Párt átmenetileg elveszti létjogosultságán Néhány nappal ezelőtt állapítottuk csak meg, hogy a magyar sajtó még a kritika, az ellenvélemény, vagy a nyilvános tanács szavával sem akarja megzavarni a Magyar Párt vezéreinek munkáját. E munka eredményéről azonban már akkor is megállapítottuk, hogy »még a temérdek akadályhoz mérten is sirnivalóan kevés«. A Magyar Párt memoranduma azóta kikerült a nyilvánosságra. E memorandum azonban még nem foglalkozhatni a legújabb és legsúlyosabb sérelemmel, amely most érte a Vajdaság magyarságát azzal, hogy alkotmányellenesen megfosztották választói jogosultságától. Ez azt jelenti, hogy a magyarok nem vehetnek részt a községi, kerületi és országos választásokon sem és így továbbra sem folyhatnak be az országos politika irányításába s a közigazgatás ellenőrzésébe. így egyúttal ez a jogfosztás a Magyar Pártot is teljesen megbénítaná működésében.. Ezért a Magyar Pártnak első kötelessége volna most a magyar választók jogfosztásával szemben tiltakozni, illetőleg a névjegyzéknek közszemlére való kitevése után azonnal követelni a magyar választóknak pótlólag történő felvételét. Csak néhány nap áll rendelkezésre a névjegyzékek helyesbbitésére. Ezzel szemben azonban a Magyar Párt passzív magatartást tanúsít a magyar választókat ért jogfosztással szemben. A Bácsmegyei Napló munkatársa ugyanis kérdést intézett a Magyar Párt egyik vezetőjéhez aziránt, hogy mit szándékozik tenni a párt a magyarságot ért legújabb súlyos sérelemmel szemben. A következő- választ kaptuk: — Miután á választói névjegyzéket még nem tették ki közszemlére és igy még a mai napig sem győződhettünk meg hivatalosan arról, hogy a magyar nemzetiségüeket kihagyták a választók névjegyzékéből, ezért még ezideig nem tehettünk semmiféle intézkedést a sérelem orvoslására. Most azonban már biztos értesülésünk van arról, hogy a magyar választópolgárok közül csak alig egynéhány szerepel a névjegyzékben és ezért az ügyben való további teendőket a párt intéző-bizottságának szerda délutáni ülésén fognia megbeszélni. Van-e valamelyes konkrét indítvány az intézőbizottság részéről? — kérdezte munkatársunk. — Eddig még semmiféle konkrét indítvány nincs — mondotta informátorunk — és véleményem szerint nem is fog a párt a választóknak a névjegyzékbe való felvétele érdekében interveniálni. Ugyanis a párton belül már többször volt szó arról, hogy milyen intézkedéseket tegyen a párt, ha a magya— ------------r - o---------------đ rókát nem vennék fel a választók névjegyzékébe, azonban többszöri, megfontolás után arfa a megállapításra jutottunk, hogy a Magyar Párt a jelenlegi körülmények között képtelen ebben az ügyben sikerrel eljárni. Itt azt az ellenvetést tettük, hogy| a választók összeírásáról szóló rendelet alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy az elsőfokú bíróságnál »akár a maga, akár más rovására elkövetett mulasztás pótlását kérje«. és igy a Magyar Pártnak kellene' kérni tömegesen, minden a névjegyzékből kihagyott magyar választó pótló felvételét és rámutattunk arra, hogy milyen súlyos hátránya származik úgy a Magyar Pártnak, mint az egész jugoszláviai magyarságnak abból, ha a párt ezt a lépést elmulasztja. ‘ — Igaza van, — mondotta a Magyár Párt exponense — ha ebben at ügyben nem intézkedünk megfelelően úgy a Magyar Párt átmenetileg, úgyszólván a létjogosultságát veszti el, azonban leküzdhetetlennek látszó nehézségek akadályozzák meg a pártot abban, hogy a siker reményével járhasson az ügyben közbe. Elsősorban is nincs semmiféle névjegyzékünk . a magyar választókról, amely- ; nek alapján megállapíthatnák, . hogy kiket nem vettek f.el a névjegyzékbe. Még a magyar rezsim alatti régi név* jegyzék sem áll rendelkezésünkre, bár az tiz év előtti adataival ma mái; úgyis hasznavehetetlen volna. — A másik mód, hogy központi irodát állítsunk fel és hívjuk fel a névjegyzékből kihagyott magyar választókat a jelentkezésre, szintért nem kecsegtet a siker reményével. Először is technikailag alig áll mai módunkban egy ilyen iroda megszervezése, másrészt ezer ok szól amcl* lett, hogy a névjegyzékből kihagyott magyar választóknak csak elenyé- , szően csekély töredéke jelentkeznék. így hiábavaló volna minden törekvésünk, hogy a névjegyzékből kihagyott magyar választók számát, vagy még inkább személyi adatait pontosan megállapítsuk és jogorvoslással éljünk. — Nincs kizárva azonban, hogy ü párt szerdai intézőbizottságának ülésén mégis fog találni valamilyen megoldást, amit akkor közölni fogunk a nyilvánossággal. Sok példa igazolja, hogy az ilyen jogfosztások ellen kezdetben mindjárt nem lehet hathatósan védekezni, de ha igy is volna most is, a Magyar Párt azért változatlan bizalommal és erővel folytatja a törvényes küzdelmet $ magyarság jogaiért. A nyilatkozat után most érdeklődéssel lehet várni a Magyar Párt intézőbizottságának döntését.