Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-26 / 202. szám

1922. Julius 26. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal A suboticai kórház válsága a parlament előtt A költségvetés részletes vitájának folytatása — Nincsics külügy­miniszter expozét mond — Siudarevics éles támadása A szkupstina keddi ülésén előbb a miniszterek felelnek néhány képvise­lő jelentéktelenebb kérdéseire, majd folytatják a belügyi tárca költségve­téséről szóló vitát. Osmanoyics muzulmán képviselő a javaslat ellen szavaz, mert nincs bizalma a belügyi igazgatás iránt. Ehjióndja, hogy a hatóságok Mace­dóniában és Boszniában jogtalanul lefoglalták a mohamedán lakosság vagyonát és ebbői gazdálkodnak.ké­­nyíik-kedvük, szerint. Utána Jeremies Jeremia földmü­­vespárti, Goloab szocialista, dr. Iva­­nics Momcsiló disszidens radikális, Stankovics klerikális és Gyonovics köztársasági párti képviselők egy­­öntetüleg a belügyi tárca költségve­tése ellen foglalnak állást. Ezután az elnök szavazást rendel él és abszolút többséggel elfogadják a belügyi tárca költségvetését. A szavazás után berekesztik a délelőtti ülést. A délutáni ülést fél ötkor nyitja meg Flibar elnök és sor kerül az egészségügyi minisztérium költség­­vetésére. Az első szónok Hussein Alles muzulmán képviselő, beszél az ország egészségügyi helyzetéről. Ki­mutatja, hogy a ragályos és nemi­betegségek, valamint a malária meny­nyire el vannak terjedve a nép kö­zött. Ezért ingyenes gyógyintézetek felállítását követeli és kijelenti, hogy az egészségügyi tárca költségvetésé­ben nem szabad annyira takarékos­kodni, mint ahogy a kormány teszi. A javaslat ellen szavaz. Krajuc szlovén klerikális képviselő se fogadja el a javaslatot, majd Jo­­vanovics Joca földmüvespárti meg­állapítja, hogy már maga az a tény, hogy a közegészségügyi miniszté­rium költségvetése a tizedik helyen áll a költségvetések sorában, eléggé bizonyítja, hogy milyen kevés gon­dot fordít a kormány az ország egészségügyére. Beszél a nagy ha­landóságról és ä javaslat ellen sza­vaz. Ezután dr. Szudarevics Ferenc su­boticai képviselő támadja a javasla­tot. Ismerteti a vajdasági egészség­­ügyi viszonyokat és elmondja, hogy Bácskában két kórház van csak: No­­visadon és Suboticán, a Bánátban pe­dig csak egy: Becskereken. Kimu­tatja, hogy ezek a kórházak valaha a legjobbak voltak, ma pedig állandóan válságosabb lesz a helyzetük. Elme­gyógyintézet egyáltalán nincs az egész Vajdaság területén, csak Ba­ján volt elmegyógyintézet, amely ma ažonban már Magyarországhoz tartozik. Kevésnek tartja azt a 700,000 dinárt, amit az egészségügyi minisztérium költségvetésében a Su­­boticán létesítendő elmegyógyászati pavilion részére vettek jel. Beszél a trachoma terjedéséről, majd sürgeti minél több szülészeti intézet létesíté­sét a szegény anyák érdekében. Kö­veteli, hogy a suboticai és novisadi kórházak felszerelésének kiegészíté­sére és kibővítésére nagyobb hitelt adjon a kormány és rendesen folyó­sítsák a kórház részére az előlegeket. A javaslatot nem fogadja el. Koran szociáldemokrata szintén az előtte szólók kifogásait ismételi. Brandner nemzeti szocialista bí­rálja az egészségügyi tárca költség­­vetését. A gyógyszerészek különös magatartására és a kórházi bánás­mód durvaságaira hívja fel a minisz­ter figyelmét. Ivanics Momcsilló a malária elleni védekezésről szóló intézkedések fo­ganatosítását sürgeti. Azután az elnök elrendeli a szava­zást. A szakasz megszavazása után nyolc órakor az ülést fél tizig bere­keszti. Az éjszakai gyűlésen mondja e! Nincsics külügyminiszter régen be­ígért expozéját, amelyet a génuai konferenciától a külpolitikai kérdések teljes komplexumát felöli. Dobánovácski Pál főispán lemondott állásáról — A belügyminiszter nem fogadja el a lemondást? — A bácsmegyei közigazgatás veze­tői között már hetek óta húzódó af­fér, melynek középpontjában dr. Sztojkov Mózes sombori alispán áll, még mindig nem nyert elintézést, sőt egyre jobban bonyolódik. Amikor az alispán eilen emelt vádak az ismert sombori botrány következtében nyil­vánosságra kerültek, Sztojkov al­ispán, nyilatkozatában azt állította, hogy Dobánovácski Pál főispán is adatokat gyűjt ellene, — ezt megelő­zőleg pedig a királyi ajándék ügyé­ben' Bácsmegye és a többi vajdasági törvényhatóságok között támadt af­fér miatt feljelentést tett a belügy­miniszternél Dobánovácski suboticai és Szlepcsevics Milán novisadi főis­pán ellen. Dobánovácski főispán sem az ajándék-ügyről, sem pedig a Sztoj­­feov-afférroLneni nyilatkozott a sajtó számára, mert —- mint annak idején kijelentette - a hivatalos eljárásnak nem akar elébe vágni. A suboticai fő­ispán és a megyei alispán között fennálló ellentétek tehát csakis Sztoj­­kqv alispán nyilatkozatai révén vál­tak ismertekké. Ily előzmények után a beavatottak között is nagy meglepetést keltett ma délelőtt az a Beográdból érkezett hir: hogy Dobánovácski Pál főispán a belügyminiszternél benyújtotta le­mondását. Igaz ugyan, hogy a vádak ellenére Sztojkov alispán a belügyminiszter­nél történt kihallgatása után tovább­ra is állásban van, mégsem látszik valószínűnek, hogy Dobánovácski fő­ispánt ez az affér bírta volna rá a lemondásrá, mert az ő részéről sem­mi vád sem hangzott el az alispán­nal szemben, aki ellen a vizsgálat különben még mindig nem nyert el­intézést. Tekintettel arra, hogy Dováno­­vácski főispán egyelőre nern nyilat­kozik arról, Hogy mi indította a le­mondásra, csupán kombinálni lehet lemondásának oka után. Mivel a lemondás a választó név­jegyzék befejezésével egyidőre esik és a listára a nemzetiségeket nem abban a formában és mértékben vet­ték fel, mint ahogy azt a főispán ki­jelentéseiben megígérte, nem látszik kizártnak, hogy ez az oka Dobáno­vácski főispán távozási szándékának. Dobánovácski főispán ugyanis nyi­latkozataiban több Ízben kijelentette, hogy a választói névjegyzékbe Subo­ticán az alkotmány intencióinak meg­felelően minden SHS állampolgárt, nemzetiségre való tekintet nélkül, fel fognak venni. Ez az ígéret egyéb­főispán kijelentéseit. Ebből következ­tetik, hogy ez bírta rá a főispánt a! lemondásra. . Egyébiránt, mint értesülünk, a bel­ügyminiszter nem hajlandó elfogadni Dobánovácski főispán lemondását és igy nincs kizárva, hogy a főispán továbbra is megmarad állásában. Dobánovácski Pál főispán távozá­si szándékát sajnálattal veszi tudo­másul Subotica város iakossága. A főispán két évi működése alatt ugyanis minden tekintetben igyeke­zett megvalósítani a székfoglalója al­kalmával ígért programmot: az ellen­tétek elsimítását és a megértés polt-, tikáját. Működésével igyekezett a teijes összhangot feniartani a város, egész lakossága között. . ként teljes összhangban volt Mcrrin­kovics belügyminiszternek a válasz­tói törvény vitája alkalmával köte­lező formában tett ama kijelentésé­vel, hogy a nemzetiségek választó­jogának biztosítását nem keil a tör­vényben kifejezetten hangsúlyozni, minthogy az alkotmány rendelkezé­sei ebben a kérdésben minden vitát feleslegessé tesznek. E két hivatalos részről tett kijelen­tés dacára is, a választói névsor nyilvánosságra hozatala után kide­rült, hogy a suboticai névjegyzékből tagadhatatlan szándékossággal ki­hagyták a magyar nemzetiségű SHS állampolgárokat. Szemmelláthjjitólag tehát olyan erők játszottak közre a névjegyzék összeállításánál, amelyek dezavuálták a belügyminiszter és a — Passzivitásra készül a Magyar Párt A felszólamlás nem alkalmas eszköz a választói jogosultság érvé^ nyesitésére — „A Magyar Párt átmenetileg elveszti létjogosultságán Néhány nappal ezelőtt állapítottuk csak meg, hogy a magyar sajtó még a kritika, az ellenvélemény, vagy a nyilvános tanács szavával sem akar­ja megzavarni a Magyar Párt vezé­reinek munkáját. E munka eredmé­nyéről azonban már akkor is megál­lapítottuk, hogy »még a temérdek akadályhoz mérten is sirnivalóan ke­vés«. A Magyar Párt memoranduma azóta kikerült a nyilvánosságra. E memorandum azonban még nem fog­lalkozhatni a legújabb és legsúlyo­sabb sérelemmel, amely most érte a Vajdaság magyarságát azzal, hogy alkotmányellenesen megfosztották választói jogosultságától. Ez azt jelenti, hogy a magyarok nem vehetnek részt a községi, kerületi és országos választásokon sem és így to­vábbra sem folyhatnak be az országos politika irányításába s a közigazgatás ellenőrzésébe. így egyúttal ez a jogfosztás a Ma­gyar Pártot is teljesen megbénítaná működésében.. Ezért a Magyar Pártnak első kö­telessége volna most a magyar vá­lasztók jogfosztásával szemben tilta­kozni, illetőleg a névjegyzéknek köz­szemlére való kitevése után azonnal követelni a magyar választóknak pót­lólag történő felvételét. Csak néhány nap áll rendelkezésre a névjegyzé­kek helyesbbitésére. Ezzel szemben azonban a Magyar Párt passzív magatar­tást tanúsít a magyar választókat ért jogfosztással szemben. A Bácsmegyei Napló munkatársa ugyanis kérdést intézett a Magyar Párt egyik vezetőjéhez aziránt, hogy mit szándékozik tenni a párt a ma­gyarságot ért legújabb súlyos sére­lemmel szemben. A következő- vá­laszt kaptuk: — Miután á választói névjegyzé­ket még nem tették ki közszemlére és igy még a mai napig sem győződ­hettünk meg hivatalosan arról, hogy a magyar nemzetiségüeket kihagy­ták a választók névjegyzékéből, ezért még ezideig nem tehettünk semmiféle intézkedést a sérelem or­voslására. Most azonban már biztos értesülésünk van arról, hogy a ma­gyar választópolgárok közül csak alig egynéhány szerepel a névjegy­zékben és ezért az ügyben való to­vábbi teendőket a párt intéző-bizott­ságának szerda délutáni ülésén fog­nia megbeszélni. Van-e valamelyes konkrét indít­vány az intézőbizottság részéről? — kérdezte munkatársunk. — Eddig még semmiféle konkrét indítvány nincs — mondotta infor­mátorunk — és véleményem szerint nem is fog a párt a választóknak a névjegyzékbe való felvétele ér­dekében interveniálni. Ugyanis a párton belül már többször volt szó arról, hogy milyen intézke­déseket tegyen a párt, ha a magya­— ------------r - o---------------đ rókát nem vennék fel a választók névjegyzékébe, azonban többszöri, megfontolás után arfa a megállapí­tásra jutottunk, hogy a Magyar Párt a jelenlegi körül­mények között képtelen ebben az ügyben sikerrel eljárni. Itt azt az ellenvetést tettük, hogy| a választók összeírásáról szóló ren­delet alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy az elsőfokú bíróság­nál »akár a maga, akár más rovására elkövetett mulasztás pótlását kérje«. és igy a Magyar Pártnak kellene' kérni tömegesen, minden a névjegy­zékből kihagyott magyar választó pótló felvételét és rámutattunk arra, hogy milyen súlyos hátránya szár­mazik úgy a Magyar Pártnak, mint az egész jugoszláviai magyarságnak abból, ha a párt ezt a lépést elmu­lasztja. ‘ — Igaza van, — mondotta a Ma­gyár Párt exponense — ha ebben at ügyben nem intézkedünk megfele­lően úgy a Magyar Párt átmenetileg, úgyszólván a létjogosultságát veszti el, azonban leküzdhetetlennek látszó nehézségek akadályozzák meg a pár­tot abban, hogy a siker reményével járhasson az ügyben közbe. Első­sorban is nincs semmiféle névjegyzékünk . a magyar választókról, amely- ; nek alapján megállapíthatnák, . hogy kiket nem vettek f.el a névjegyzékbe. Még a magyar rezsim alatti régi név* jegyzék sem áll rendelkezésünkre, bár az tiz év előtti adataival ma mái; úgyis hasznavehetetlen volna. — A másik mód, hogy központi irodát állítsunk fel és hívjuk fel a névjegyzékből kihagyott magyar vá­lasztókat a jelentkezésre, szintért nem kecsegtet a siker reményével. Először is technikailag alig áll mai módunkban egy ilyen iroda megszer­vezése, másrészt ezer ok szól amcl* lett, hogy a névjegyzékből kihagyott ma­gyar választóknak csak elenyé- , szően csekély töredéke jelent­keznék. így hiábavaló volna minden törek­vésünk, hogy a névjegyzékből kiha­gyott magyar választók számát, vagy még inkább személyi adatait pontosan megállapítsuk és jogorvos­lással éljünk. — Nincs kizárva azonban, hogy ü párt szerdai intézőbizottságának ülé­sén mégis fog találni valamilyen megoldást, amit akkor közölni fo­gunk a nyilvánossággal. Sok példa igazolja, hogy az ilyen jogfosztások ellen kezdetben mindjárt nem lehet hathatósan védekezni, de ha igy is volna most is, a Magyar Párt azért változatlan bizalommal és erővel folytatja a törvényes küzdelmet $ magyarság jogaiért. A nyilatkozat után most érdeklő­déssel lehet várni a Magyar Párt in­tézőbizottságának döntését.

Next

/
Thumbnails
Contents