Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-26 / 202. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. jniius 26 T ' ' ■ Leleplezett borcsesnpészek Bajmok és Bácsalmás kozott nagyarányú csempészés folyt A határszélen levő úgyneve­zett kettős birtokosoknak tudva­levőleg meg van engedve, hogy terményeiket a magyar területen levő Ijirtokaikról vámmentesen át­­ékállithatjék a határon. így több bejmoki szőlősgazdának is, akinek magyar területen van a szőlője, engedélye van a saját termésé­nek vámmentes átszállítására. A suboticai pénzügyigazgató­­ságnak tudomására jutott, hogy nagymennyiségű bort szállítanak át vámmentesen a határon olya nők, akiknek magyar területen szőlőjük sincs. Ezek nyilvánvalóan borcsempészek, akik Magyaror szagon megveszik a bort és fel használva a kettősbirtokosoknak adott jogot, hogy termékeiket vámolás nélkül áthozhatják a ha táron, a pénzügyi hatóságot ki­játszva, vámmentesen hozzák be a Magyarországon vásárolt bort, amelyen itt jó haszonra tovább adnak. * A pénzügyigazgatóság vasár napról hétfőre virradó éjjel pénz­ügyőröket küldött ki a Bácsalmás és Bajmok közötti határra, hog\ szigorúan ellenőrizzék a vám mentesnek deklarált borszállítá­sokat. A vállalkozás sikerrel járt, t mennyiben a pénzügyőrök háron kocsi borszállitmányt tartóztatta! fel, amelynek tulajdonosai: Schob locher Mátyás Volfel Gábor é; Pint József nem saját termésű boraikat szállították, mert magya’ területen egy szem szőlőjük sen termett, miután ott nincs szöiő­­birtokuk. Megállapítást nyert, hog' nevezettek a bort Magyarországon vették és átakaríák csempészni t határon. A pénzügy«” rök a bor szállítmányokat elkobozták és t csempészek ellen megindították az eljárást. 4. ««fel a mozgalom egyik vezetőjét, aki a kö­vetkezőket mondotta: — A gyáriparosok szervezete, ha csakugyan létrejön, nem fog antiszo­ciális viselkedést tanúsítani a mun­kássággal szemben. Munkabérek letö­résére, a munkásviszonyok súlyosbí­tására egyáltalában nem gondolunk, sőt ellenkezően az lesz a törekvésünk, hogy a tőke és a munka békés együtt­működésével a termelés produktivitá­sát emeljük. Semmi esetre sem fo­gunk meghonosítani olyan munkás­­politikát, amely a maga ridegségével csak a termelés folyamatát zavarná és egyáltalán nem segítené elő azt a célunkat, hogy az ipari és kereskedel­mi életet íöllenditsük és megerősítsük. Bankalapítások az SHS királyságban — Két nagy vajdasági bank alapítását tervezik — Megalakul a Gy. 0. Sz. Suboticáu A novisadiaR példájára, a suboticai gyáriparosok között is mozgalom in dúlt meg egy közös szervezet meg­alakítására, a helybeli azonos érdek­­csoportoknak olyan irányú tömöríté­sére, mely egyesítené valamennyi helybeli iparvállalatot azzal a kitű­zött feladattal, hogy közös érdekeiket minden irányban egységesen megvé delmezzék és keresztülvigyék. A szervezet megalakítására már meg is történtek a kezdeményező lé* pések. A helybeli vasipari vállalatok nemrégiben kartellba tömörültek és elhatározták, hogy az egyéb produktiv munkát végző üzemeket is felszólítják hasonló szervezet megteremtésére és kiterjesztik egyben a mozgalmat egy általános tőkésszindikátus létrehozá­sára. A mozgalom vezetői e célból rö­videsen értekezletre hívják majd ösz­­sze az érdekelt vállalatokat és megbe szélik velük a. szervezet megalakítá­sának föltételeit. Ha aztán a suboticai Gy. 0. Sz.-t véglegesen sikerül meg­teremteni, csatlakozni fog a zagrebi országos szövetséghez és érintkezésbe lép más városokban már megalakult szervezetekkel. A gyáriparosok mozgalmát a subo­­ficai munkásság körében nagy ideges séggel szemlélik, mert attól tartanak, hogy ez a tőkéscsoportosulás a régi és szomorú hirhedtségü Gy. 0, Sz. rideg és kíméletlenül reakciós munkáspoli fikáját fogja föltámasztani. Munkatár *nnk- megkérdezte erre vonatkozólag A napról-napra növekvő drágaság a kis existenciák életerejét már teljesen felőrölte. A gazdasági élet sötét perió­dusának kísérő jelensége a nagy tőke ránytalan terjeszkedése és a kisterme­lők önállóságának teljes megszűnése. Ezzel magyarázható az utóbbi időben lázasan megindult bankalapítások ténye. A drágaság következtében a kisiparos és kiskereskedő nem tudja az üzemének fentartásához szükséges pénzt előterem­teni. Ha üzemét mégis fennakarja tar­­ani, bankhitelre van szüksége. Ä bank pedig nem altruista, hanem a kényszer­­helyzetet minél jobban és nyereségeseb­­oen való kihasználás céljával alakul. A nyújtott hitelért olyan kamatot szed, a melyet csak ideig-óráig bir el az adós. Ilyen módon azután könnyű szerrel szerzi meg és teszi tönkre a segítségére szoruló kisexistenciákat. Ennek illusztrálására a következő bankalapításokról számolhatunk be. A Niederländische Handelsbank, rot­­erdami pénzintézet Beogradba fiók fel­állítását határozta el. A bank jelentős nérvben kiván résztvenni a jugoszláv tranzakcióban, A SHS. kormány most adott enge­­lélyt a szerbiai Gronji-Milováé városá­ban egy millió dinár alaptőkével ren­delkező bank felállítására. A Prva Horvatska Stedionice zagrebi pénzintézet a maribori fóikintézet fel­állításával befejezte az ország minden nagyobb városára kiterjedő szervezeté­nek kiépítését. A dalmáciai Móló városban uj gaz­dasági bank alakult. A vajdasági és szerémségi radikálispárti képviselők né­hány nap múlva Beogradba gyűlésre jönnek össze, amelyen egy nagy vajda­sági uj pénzintézet alapítását fogják ki­mondani. A bank, az eddigi tervek sze­rint arányaiban felül fogja múlni az ed­dig fenál.ó bankokat és üzletkörébe akarja vonni felállítandó fiókjai utján nemcsak a városokat, hanem a legkisebb falva­kat is. A délszerbiai Szkopljéban „Délszer­biai gazdasági bank“ cég alatt uj inté­zetet alapitottak, amelynek alaptőkéje 3 millió dinár. Az újabb bankalapítások tényéből ter­mészetesen azok, akik a gazdasági élet belső rugóit nem ismerik, annak örven­detes fellendülésére következtetnek. Azok ellenben, akik ismerik a tőke biológiá­ját, a bankalapításokból a bankokrácia kis embereket felemésztő szomorú té­nyét állapítják meg. A falusi párt vesztegetési botránya Részeg volt-e Benin Stefan ? Popodics Disa pénzzel verbuvált szavazatokat az alkotmány megszavazására Beográdból jelentik: A parlamenti űzottság, melyet Szdvics Vlada kép­viselőnek Benin Stevan ellen emelt vesztegetési vád megvizsgálására ki­küldöttek, tegnap megkezdte mun­káját. A bizottság először magát Szávicsot hallgatta ki, aki megismé­telte a szkupstinában hangoztatott vádjait. Kimondotta, hogy május hó 17-én az Imperial-szál­­lodában este fél kilenckor neki és Mladenovics disszidens radi­kális képviselőnek Benin fejen­ként 125,000 dinárt ajánlott fel, ha a kölcsönre szavaznak. Benin ajánlata egészen komoly volt. ebben az időben egészen józan volt még. De utána egész éjjel mulatott, sőt a mulatása másnap déélelőtt is folytatta, úgy hogy ekkor már ön­­tudatlanul ittas volt. Tekintettel arra, hogy május 17-én még a kormány sem kötötte meg a kölcsönt és a kormány előtt akkor még több ajánlat feküdt és még a legelkeseredettebb harc állt a két konkurrens, Bleer és Hallgarten kö­zött, a bizottság egy tagja azt a kér­dést intézte Szávicshoz, hogy melyik ajánlat érdekében akarta őt Benin megvesztegetni? Szdvics erre a kér­désre nem tudott válaszolni. Ezután Lazovics K. radikális kép­viselőt hallgatta k? a bizottság, aki megerősítette, hogy másnap, 18-án, Bénim ittas állapotban látta. A bizottság megkeresést intézett a pénzügyminiszterhez, hogy adjon pontos felvilágosítást arról, hogy az inkriminált időben milyen stádium­ban voltak a kölcsöntárgyalások és milyen ajánlatok voltak a kormány előtt és melyik ajánlatnak volt a leg­nagyobb kilátása az elfogadásra. A szkupstina elnökségétől pedig a vizsgálati határidő meghosszabbítá­sát kérte a bizottság, mert a kitűzött időre nem végezhetett a vizsgálat­tal. Benin tegnap még nem érkezett vissza Beográdba és Mladenovics sem yolt ott, jgy, a két érdekeltet sm lehetett kihallgatni. A szkupstina Ivanics javaslatára el­határozta, hogy ugyanez a bizottság vizsgálja meg azt a vádat is, ame­lyet Sztankovics Csuda emelt nem­régen Popodics Disa ellen, aki klub­társa Beninnek. Popodics ugyanis még az alkot­mány tárgyalása idején 50— 100.000 dinárt helyezett kilátás­ba két földmivesvárti képviselő­nek, Sztavljanin-nak és Jere­­micsnek, ha az alkotmány mellett szavaznak. A bizottság evvel a másik botrányos üggyel azonban még nem foglalkoz­hatott, mert nem kapta meg az el­nökségtől Írásban a megbízást. Mára visszaérkezett Benin Steván is Beográdba és megjelent a bizott­ság előtt. Benin tagadja a vádakat. Kijelentette, hogy tanukat és okmá­nyokat fog hozni, amelyek halomra fogják dönteni a vádakat. Nem lehet afférról szó, az egész ügy egy fel­fújt kávéházi beszélgetés. Kumanudi pénzügyminiszter is megjelent a bizottság előtt és kijelen­tette, hogy május 17-én a kormány előtt még egy pozitív ajánlat sem feküdt. Benin kihallgatása után újságírók előtt erre a pénzügyminiszteri nyi­latkozatra hivatkozott, amely szerin­te teljesen megdönti Szdvics vádjait, mert igy nem is lehet szó arról, hogy ő a Bleer-féle ajánlat érdekében vesz­tegetési ajánlatot tett volna. Testszinü fürdőfüzok, j melltartók és mellfűzök | hasszoritóval készülnek Steinné Schaffer Margit ♦ »=■> fűző szalonjában Karadiiőeva a. 7. (Bárány-köz.) Megkezdték a Landau-ügy tárgyalását Nem vádolják gyilkossággal a gyükeso' kát — Rnzsica Ferenc vallomása 1920 október 2-án reggel a kelen* földi laktanya egyik cellájában fel­akasztva találták Landau Adolf buda­pesti borkereskedő a felismerheted lenségig megkínzott, összevert holt­testét. Ez a gyilkosság ma a budapesti büntetötörvényszék elé került. De & törvényszék nem gyilkosság címén vonja a per vádlottait felelősségre. A kelenföldi laktanya katonaorvosa ké­szítet a hulláról boncolási jegyzőköny­vet. A kelenföldi laktanya orvosának jegyzőkönyve alapján a törvényszéki orvosszakértők olyan szakvéleményt adtak, hogy Landauf öngyilkos lett. Lands» gyilkosai Dóbé Nándor; tiszthelyettes, dr. Ruzsics Ferenc ügy­véd, dr. Sipos Kamilló, Becker István és Tóth Endre katonai nyomozók és Kis Ignác idegenvezető igy csak csa­lás, zsarolás és személyes szabadság megsértésének vádjával ütnek a bíró­ság előtt. Kedden kilenc óra után nyitotta meg a főtárgyalást dr. Keresztessy Gyula elnök. A vádat dr. Moröcza ki­rályi ügyész képviseli, a Landau-csa • Iád képviseletében dr. Rupert Rezső és dr. Landau Béla vannak jelen. A, védelmet dr. Erős Vilmos, dr. Török Sándor, Csekmanek Rezső látják eT.-j A vádlottak dr. Ruzics Ferenc ügy-; véd, Dóbé Nándor borkereskedő, Si­pos Kamilló katonai nyomozó, a ve­zérkar kémelháritó osztályában. Tótfcf' Endre, a kémelháritó osztály nyomo­zója. Becker István vezérkari nyomo­zó és Kis (Klein) Ignác idegenvezető, & vádirat. A személyi adatok megállapítása után az elnök ismerteti a vádiratot. Ruzics, Dóbé, Sipos és Tóth zsarolás; bűntettével vannak vádolva, Sipos és’ Tóth ezt a bűncselekményt mint köz hivatalnokok követték el. Sípos és Tóth Danszki Mihály segítségével le­tartóztatták Landau Adolfot és halá­los fenyegetéssel vették rá arra, hogy autóját, ékszereit, birtokát és pénzét szolgáltassa ki nekik. Sípost és Ruzi­­csot személyes szabadság megsértésé vei is vádolja az ügyészség. Sipos mint a kémelháritó1 osztály nyomozó­ja, Landau Bélát jogtalan«! letartóz tatta, Ruzics Ferenc pedig Harsány! Miksa ügyvédet fogatta' el az izsáii csendörörssel jogtalanul. Sípost és* Tóthot még hivatalos hatalommal; való visszaéléssel. Beckert csalás bűn­tettével és hivatali hatalommá1 való visszaéléssel vádolja az ügyészség, Kis Ignác csalással van vádolva. A vádirat ismertetése után dr. Lan­dau Bélát, aki a család képviseletében van jelen, amíg tanukénti kihallgatása megtörténik, kirekesztik a tárgyalás­ból Bejelenti ezután az elnök, hogyj Csekmanek Rezső védő tegnap bead­ványt intézett hozzá, amelyben kérii Sipos Kamilló vádlott elmebeli álla­potának megvizsgálását. Ez a tárgya­lás tartama alatt fog megtörténni. Ezután megkezdték a vádlottak ki­hallgatását. Az elnök a bírói emel­vény elé szólítja' Ruzics Ferenc dr.-t, Ruzics vallomása. Ruzics Ferenc a bíró kérdésére ki­jelenti, hogy nem érzi magát bűnös­nek. Majd emelt hangon, széles gesz­tusokkal és patetikusan szavalva a következőket mondja: — Ha nem mutatok rá arra a mag­ra, melyből ez a Ruzics-ügy, helye­sebben Dóbé-ügy, vagy amint nevez­ni szokták, Landau-ügy kinőtt, akkor az igazság örökké homályban marad. Ezután részletesen előadja azokat az előzményeket, melyek szerinte a Landau-ügy alapjait képezik. Mono­ton hangon mondja el Ruzics annak az állítólagos ‘«hajszának a történetét, amelyet az ügyben szereplő ismert egyének indítottak, hogy Dóbé Nán­dort izsáki birtokából kitúrják. .i

Next

/
Thumbnails
Contents