Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-26 / 202. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 2. oldd 1922. jufas 26. Angol ajánlat a suboticai vízvezeték megépítésére Két an goi mérnök tárgyal a városi tanáccsal A háború, előtt már komoly forrná-, ban szó volt a suboticai vízvezeték megépítéséről, azonban a (háború ezt a tervet i? elsöpörte és azóta a város anyagi helyzete annyira leromlott, hogy nem is lehetett szó a terv ke­resztülviteléről. Most azonban egész váratlanul fel­vetődött újra a régi terv egy angol ajánlat nyomán. Kedden ugyanis Su­ipticára érkezett két angol mérnök, ákib vállalatuk megbízásából eddig Novisadon folytattak tárgyalásokat a vízvezeték berendezéséről. Hoffmann mérnök és velejött társa egy nagy an­gol vállalat megbízásából azt az aján­latot tették a városnak, hogy előnyös feltételek mellett építenék meg a víz­vezetéket Suboticán. A két angol szakember bevonásával azonnal rendkívüli tanácsülés volt, amelyen Dóbanovacski Pál fő­ispán és a szabadságon levő P 1 eti­kos z i t s András dr. polgármester is résztvett. A két angol mérnök termé­szetesen még nem tehetett a tanács­nak végleges ajánlatot, azonban átta­nulmányozták a régebbi terveket és megbeszéléseket folytattak ebben a kérdésben. A város háború előtti költségvetésé­ben három és fél millió korona szere­pelt a vízvezeték berendezésére és az pőagol szakemberek szerint ezért az Összegért ma is lehetséges volna a be­rendezés — csakhogy a békebeli ko­­fona-értéknek megfelelő három és fél fhillió aranykoronában. Ezzel szemben a városi tanács azért Bem zárkózott el a további tárgyalá­sok elöl. A tanácsülés után Petro­­v i c s Koszta városi főmérnök társa­ságában a két angol szakember meg­szemlélte a közkórházon túl levő for­rást, hogy az mennyiben volna alkal­mas a vízszolgáltatásra. A részletek megbeszélése után az angol vállalat pontos ajánlatot tesz a városnak, azon ban alig hihető, hogy az ügy a város mai pénzügyi helyzetében ennél ko­molyabb stádiumba is jutna. Érvényüket vesztik a régi deviza-igazolványok A hivatalos lap 151. és 158-ik szé­pia újabb rendelkezéseket közöl a de­viza rendelet végrehajtásáról, illetve módosításáról. Ennek értelmében azok a devizavásárlási engedélyek, melye­iket ez év február 25-ike előtt adtak ki külföldi áruk beszerzésére, julius 20-ikától kezdve érvényüket vesztet­ték, ha ezideig az engedélyt fel nem használták, illetve az árut még nem hozták be az országba. Ha az engedé­lyezett idegen valutának csak egy ré­szét szerezték be az engedély tulajdo­nosai, a hátralékos összeg többé szin­tén már nem vásárolható meg. Ezek­nek a z engedélyeknek a meghosszab­bítását busz napon belül, tehát augusztus 9-ig újból kell kérvényezni a novisadi deviza-bizottságnál. Azoknak az engedélyeknek az ér­vényessége, melyeknek lejárata meg­szabott későbbi határidőre szól, to­vábbra is hatályban marad az enge­délyezett terminusig. Az uj rendelet szerint Ausztriában vásárolt és ausztriai számlával felsze­relt áruk beszerzésére csak osztrák korona vételét engedélyezheti a jövő­ben a deviza-bizottság. Más idegen Valutára csak akkor adnak engedélyt, ha a kérvényező származási bizony­lattal. vagy átmeneti okmányokkal igazolni tudja, hogy a vásárolt áru­cikk eredetileg nem Ausztriából szár­mazik. A behozatal bejelentése. A deviza-rendelet elöirja, hogy a fcesegkedők igazolni tartoznak, hogy fél év alatt azt az árut, melynek be­vásárlására az engedélyt kérték, tény­leg behozták az országba. A bejelen­tés elmulasztását a rendelet szigorú büntetéssel sújtja Mivel az első ilyen engedélyek után az előirt félévi ha­táridő most jár le, a kereskedők köréi­ben bizonytalanságban vannak amiatt, hogy milyen módon kell ezt a bejelen­tést eszközölni. Ez ügyben munkatár­sunk kérdést intézett a novisadi devi­za-bizottsághoz, melytől a következő felvilágosítást kapta; ' ^ — A deviza-engedélyt két példány­ból, egy vörös és egy fehér lapból áll. Az áru megérkezésekor a vámhivatal a fehér lapot átveszi a féltöl és ezt beküldi a deviza-bizottsághoz. Ez az eljárás a behozatal bejelentését képe­zi, amit a deviza-bizottságnál elője­gyeznek. A behozatalnak semmi egyéb bejelentése nem szükséges, mert az automatikusan és hivatalos yton tör­ténik. Megkezdődött a kisáníánt államainak sajtó­konferenciája Kedden délelőtt ült össze Prágában a kisantant államainak sajtókonferen­ciája. Ezt a konferenciát a génuai ha­tározatok alapján a Csehszlovák köz­társaság iniciativájára hívták össze azzal a céllal, hogy a Génuában nagy általánosságban körvonalazott, a saj­tóra vonatkozó megállapodásokat rész­letesen kidolgozzák. Az eredeti terv szerint Lengyelországot nem hívták meg. Lengyelország azonban kijelen­tette, hogy a kisantant tagjának érzi magát és így részt óhajt venni minden olyan tanácskozáson, amely bármi­lyen vonatkozásban van ezzel a ha­talmi csoportosulással. A konferencián a kisantant vala­mennyi államának képviselői megje­lentek. A konferencia elnökévé egy­hangúlag Hajeket, a csehszlovák de­legáció vezetőjét választották meg. Az elnök megválasztása után a konferen­­*•••••••••••••••••••••••< cia munkarendjének megállapítására és az albizottságok megválasztására fértek ájt. Az albizottságok, amelyek a részletek kidolgozásával foglalkoz­nak, a következő kérdéseket vették fel munkarendjükbe: A technikai hírszolgáltatás és an­nak összpontosítása. Az ellenséges propaganda elhárítása. A napirenden lévő politikai kérdések megtárgyalá­sa. A sajtó helyzete az egyes orszá­gokban. t Ezeknek a kérdéseknek a referálá­sára egy-egy delegátust jelöltek ki. így többek között a politikai kérdések­ről az S. H. S. királyság delegációjá­nak egyik tagja. Lukovics, a- Vreme igazgatója fog referálni. A konferencia tárgyalásairól részle­tesen fogja informálni a nyilvánossá got. Kimaradtak a magyarok a választók névjegyzékéből A suboticai eredmény: hatezer magyar választó helyett — háromszáz A titkolózás, ami a suboticai város-: házán a választók összeírásáról szóló: rendelet megérkezése óta tapasztalha­tó volt, most végre magyarázatot ka­pott. A rendelet megjelenését követő napok egyikén Dobén ovacski Pál főispán a leghatározottabban je­lentette ki a »Bácsmegyei Napló« munkatársának, hogy a nemzeti ki­sebbségekhez tartozókat az alkotmány értelmében Suboticán fel fogják venrii a választók névjegyzékébe. Néhány nappal később pedig 0 r s i c s Lázár főjegyző, amikor Beogradból hazaér­kezett a szükséges instrukciókkal, ugyancsak munkatársunk előtt' kije­lentette, hogy az alkotmány értelmé­ben a magyaroknak is megvan a vá­lasztói jogosultságuk és ezt az alap­elvet érvényesíteni is fogják a név­jegyzék összeállításánál* Ezen túl azonban nem voltak hajlandóak nyi­latkozni a választók összeírásának részleteiről és mi többször kifejezést is adtunk annak a gyanúnak, hogy jogfosztás k&zül. • Ez az aggodalom valóra is vált. A suboticai választók névjegyzéke még nem került ugyan nyilvánosságra, azonban feltétlenül megbízható hely­ről mégis sikerült már megtudnunk, hogy a magyarokat nem vették fel Su­boticán a választék névjegyzé­kébe. Illetőleg akadnak a névjegyzékben magyar nemzetiségű S. H. S. állam­polgárok is, csakhogy egészen szórvá­nyosan. A mintegy 12.000 választót magában foglaló suboticai névjegyzék­ben ugyanis körülbelül háromszáz magyar nemzetiségűt vettek csak lel, holott hivatalos megállapítás szerint Suboticán mintegy 6—8000-re tehető azok­nak a magyaroknak a száma, akik az alkotmány értelmében válasz­tói jogosultsággal bírnak. A névjegyzékbe felvett magyar nemzetiségűek is legnagyobbrészt bí­rák és más állami tisztviselők, a ma­gyarság reprezentánsai azonban egy­­töl-egyig hiányoznak a névjegyzék­ből, aminthogy nem vették fel benne a magyarság ittélö tömegeit eem. Hogy milyen alapon választotta ki! a város azt a néhány magyar nem­zetiségű S. H. S. állampolgárt, aki szerepel a névjegyzékben, azt nem lehetett még megállapítani. A főispán és a városi főjegyző korábban tett nyilatkozataiból is megállapítható az alkotmánysértés. Az alkotmányra hi­vatkoztak ők is, elismervén, hogy an­nak értelmében fel kell venni a nem­zetiségeket a választók névjegyzékébe. A jogfosztásért nem is a suboticai városi vezetőség felelős egyedül. Belügyminiszteri utasítás tiltotta meg a hatóságoknak, hogy a ma­gyar választókat felvegyék az nj névjegyzékbe és ezzel is magyarázható, hogy a ha­tóságok e tekintetben egységesen jár­tak el mindenütt a Vajdaságban. A választók névjegyzékét még nem tették közszemlére a suboticai tör­­megirtuk —- a névjegyzéket formahi­bák miatt visszaküldte a törvényszék, bá kmiatt visszaküldte a törvényszék. A kedden lejárt határidőig száztíz köz­ség közül különben csak tizenöt ter­jesztette be a névjegyzéket a törvény­széknek. Ezek a községek a következők; Ri­­gyica (Regőce), Stara-Kanizsa, Baj­­mok, Csantavir, Mali-Hegyes (Kis- Hegyes), Horgos. Senta, Subotica, To­­pola, Mól (Moholy), Pacsir, Stari- Moravica, Crno Brdó (Feketehegy), Szekics és Ada. Ezek közül öt község névjegyzékét, és pedig: Rigyica, Mali-Hegyes, Hor­gos, Subotica és Stara-Moravica köz­ségekét formahibák, törvényes külső­ségi hiányok miatt visszaküldték az­zal. hogy a hiányokat haladéktalanul pótolják és a névjegyzékeket öt napon belül újból terjesszék be a törvény­székhez. így tehát késedelmet szenved a név­jegyzékeknek közszemlére való kite­vése is, ami különben már szintén másodrendű fontosságú kérdéssé vált, miután lehetetlenné válik minden jogot- ; voslás. I Az eredeti rendelet értelmében ugyan­is mindenki kérheti a törvényszéken, hogy pótlólag vegyék fel a névjegy­zékbe és az írásbeli kérelem felett aí bíróság kötele^ öt napon belül dön­teni. Most azonban megkövetelik, hogy; mindenki, aki a választói név­jegyzékbe való felvételét kéri, ille­tőségi bizonyítványát is csatolja beadványához. Ez lehetetlenné teszi minden sérelem orvoslását, mert hiszen egy illetőségi bizonyítvány megszerzése, vagy még inkább az illetőség megállapítása leg­többször hetekig tart. És bár a rende­let azt is kimondja, hogy »ha valakit amiatt utasítanak el. mert nem ter­jesztette elő a szükséges hatósági iga zolványokat, újra kérheti a kiigazí­tást, hacsak a kiigazítási kérelmek! benyújtására megszabott idő le nem járt*, bizonyára azonban a határidő minden esetben előbb fog lejárni, miny ahogy a névjegyzékből kimaradt ér­vényesíthetné jogait. ! \ Szilágyi Lajos a „zsarnok kormány“-ról A magyar nemzetgyűlés keddi ülése Budapestről jelentik'; A magyar nemzetgyűlés keddi ülésén Hébeli Ede szociáldemokrata képviselő napi­rend előtt bejelentette mentelmi jo­gának megsértését. Elmondja, hogy, rendőri felügyelet alatt áll és a rend­őrség kihágási eljárást indított elle­ne, mert mint képviselőjelölt elhagy­ta a főváros területét és Sopronba utazott választóihoz. Bejelentését a| mentelmi bizottsághoz utasítják. Ezután áttérnek az indemnitásl vi­tára. Tankovlcs János egységespártí megszavazza a javaslatot. Beszél az antiszemitizmusról, majd áttér a clrágáság kérdésére. A numerus clau­­sust nem tartja szerencsésnek. Ezután Szilágyi Lajos szólal fel. Többek közt a következőket mondjaí — A többség tökéletesen érzéket­len velünk szemben és nincs kilátás arra, hogy felszólalásunkkal a túlol­dalt bármi tekintetben meggyőzni tudjuk. Ez a nemzetgyűlés is azt á képet mutatja, hogy a magyar nem­zet sorsa nem a nemzetgyűlés ülés­termében dől el, hanem sokkal in-, kcibb a titkos társaságok elnöki, vá­lasztmányi ülésein. Szól a választási atrocitásokról és kifejti, hogy a kormánynak nem volt joga ahhoz, hogy a választójogai újból és rendeletileg szabályozza. — Ezért — mondja — a kormány által kiadott választási rendelkezé­seket elejétől végig kivétel nélkül törvénytelennek tartom, törvényte­lennek tartom az itt egybegyült gyü­lekezetét is. A mi számunkra három ut állott rendelkezésünkre. Az egyik az, hogy aktiv ellenállást szervez­zünk a zsarnoki módon fellépő kor­mánnyal szemben. Ezt megtehettük volna, mert meg volt a kellő atmosz­féra, azonban magasabb állami érde­kek tartottak vissza bennünket attól, hogy aktiv ellenállással lépjünk fel a zsarnoki önkénnyel szemben. A másik ut a passzív rezisztencia volt. Ebbe nem mentünk bele azért, mert az ellenzék nem tudott egy­öntetű megállapodásra jutni. A har­madik ut elveink fentartása és azon jelszó mellett, hogy mentsük, ami menthető, a választásba a zsarnoki rendeletek dacára belemenni. Mi az utóbbi utat választottuk. Az indemnitás vitáját folytatják. „PEIL ATELIA” BÉLYEGKERESKEDÉS - SZÉCSI E SUBOTICA,FŐPOSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS - CSERE Keresek megvételrehas náltiugoszlávbélyegeket tekintetnélkűl akiadásokra bármilyme nnyiségben 3047____________________

Next

/
Thumbnails
Contents