Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-25 / 201. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. 25. Engedélyezték a magyar és osztrák állami kölcsönkötvények behozatalát Az értékpapír-forgalom szabaddá tételének első lépése — a kormány széles' alapú rekonstrukciójára fog vezetni. Élénken foglalkoztatja az egész politikai közvéleményt a Benin-Szávics-íéle vesztegetési affér. Különösen azok a lapok, melyek a kölcsön ellenzői közé tartoznak, igyekeznek az ügyből politikai tökét kovácsolni. Az ügy most a kiküldött parlamenti yizsgáló-bizottság előtt fekszik, de Sgdrics képviselő több hírlapi nyilatkozatban is erősitgeti, hogy öt Benin tényleg meg akarta vesztegetni. Újabb adatokat a dologról nem közöl. de a Balkán értesülése szerint feijdentette, hogy ez csak az első bomba volt, a második még csak moot jön. Majd a bizottság előtt fog Ojább leleplezésekkel előállani. A Balkán vezércikkében a vesztegetési affért az egész szkupstina szégyenének nevezi és azt állítja, hogy csali választások adhatják vissza a nép almát a szkupstinához. Hétfőn délelőtt megalakult a Benin—Szávics-affér megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság. A bizottság elnökévé dr. Pérics Ninko radikális, Divac Nedeljko szociáldemokrata képviselőt választották meg. A bizottság 2—3 napon belül elkészül vizsgálatával. Késik a választói névjegyzékek beterjesztése Egyeztetik a suboticai névjegyzé két a törvényszéken A választójogi névjegyzékeknek július 20-ra kellett elkészülniük és 25-ig kell őket az elsőfokú bírósághoz beterjeszteni ellenőrzés céljából. Amint azonban a rendelkezésre álló rövid idő miatt előrelátható volt, a választói névjegyzékek beterjesztése sok helyen még késik. Régebben szó van már arról, hogy a külföldi értékpapírok forgalmát, amely évek óta részben el van zárva, szabaddá kell tenni. Sok vállalatnak, banknak és magánembernek okoz károkat s amellett az általános értékpapírforgalmat is teljesen megbénítja a mostani állapot, mert a magyar és osztrák állami értékpapírokat az utódállamok kitiltották, mint a megbizhatlan idegeneket. A napokban ' irtunk csak arról, hogy augusztus folyamán az utódállamok pénzügyi szakértői Budapesten konferenciára gyűlnek össze, hogy az utódállamok területén letétbe helyezett külföldi értékpapírok szabaddátételéről tanácskozzanak. Mielőtt azonban ezt a konferenciát, melyet jugoszláv körök kezdeményeztek, megtartották volna, már meg is történt az első lépés a külföldi értékpapírok forgalmának szaöaddátételére. A pénzügyminisztérium most kiadott rendelete értelmében ugyanis a volt osztrák-magyar monarchia álfal a háború előtt és a háború alatt kibocsátott kölcsönkótvényeket ezentúl be lehet hozni az országba. Annak idején az itt elhelyezett osztrákmagyar kölcsönkótvényeket az állam lebélyegezte és azóta ilyen kötvényeket nem volt szabad az ország területére behozni. Ez súlyosan károsította meg azokat, akiknek vagyona nagyrészt ilyen osztrák vagy magyar kölcsönpapirokban van valamely magyarországi banknál elhelyezve. Az uj rendelet, amely elvben fontos lépést jelent a külföldi értékpapírok forgalmának szabaddátétele felé, a gyakorlatban nem sokat jelent. A volt osztrák-magyar kölcsönkötvények nagy része ugyanis teljesen elértéktelenedett, különösen a valutáris különbözet miatt. A külföldön elhelyezett és az uj rendelet következtében most behozható kölcsönkötvényeket itt le fogják bélyegezni, úgy mint azt annak idején is tették az itt tálált papírokkal. A rendeletben említett értékpapírok közé tartoznak a hadikölcsönkötvények is, amelyekkel egyébként újabb bajok vannak. Vannak ugyanis sokan olyanok, akik annak idején törlesztéses fizetésre jegyeztek hadikölcsönt. Ezeket az összegeket altkor a bankok előlegezték, természetesen magyar koronában. Most súlyos komplikációk merülnek fel azért, mert a vajdasági bankok a háború alatt jegyzett hadikölcsönösszegekből még fennálló tartozásokat jugoszláv koronában követelik az akkori teljes névértékben. A törlesztéssel még hátralékban lévők nagyrésze viszont szeretne kibújni a további fizetések alól, tekintettel a magyar hadikölésönkötvények teljes elértéktelenedésére, jugokoronában pedig azok sem hajlandók hadikölcsön-tartozásukat töreszteni, akikben egyébként meg is van a fizetésre való hajlandóság. Ez a vitás kérdés sok esetben már pörre is vezetett, egyelőre azonban még nincsen elvi döntés, amely a fenforgó vitát eldöntené. Annyi bizonyos, hogy a hadikölcsöntartozásokat pontosan fizetni kell ezután is, mert az ugyanolyan tartozás, mint minden más bankhitel, azonban az a kérdés tisztázásra szorul, hogy a hadikölcsön jegyzett összegét magyar koronában ,vagy pedig a teljes névértéknek I megfelelő jugokoronában kell-e fizetni. Állandó választott bíróságot állítanak fel Snbotlcán a kereskedelmi perek gyorsabb elintézése végett A Kereskedők Testületének terve a hosszadalma? perek elkerülésére A suboticai törvény székhez 110 bácskai községből kell a választók névjegyzékét beterjeszteni és bár holnap már lejár a határidő, a mai napig a 110 község közül csak tiz terjesztette be a névjegyzéket. Subotica váxós is hétfőn akarta a választók névjegyzékét a törvényszéknek átadni, azonban azt a törvényszék kisebb formahibák miatt nem fogadta el, úgy, hogy ezeknek kiiigazitása után a város kedden adja át a névjegyzéket a törvényszéknek. Ennek megtörténte után a törvényszéken azonnal megkezdik a névjegyzék egyeztetését a törvényszéken rendelkezésre álló adatok alapján. A névjegyzékek felülvizsgálását a suboticai törvényszéken egyelőre Urosevics törvényszéki biró végzi, aki munkájának elkészültével a választói névjegyzékeket még egy bizottság elbírálása alá fogják bocsátani. Csak ennek a munkának elkészülte után teszi ki a törvényszék a választói névjegyzéket közszemlére, amelynek ideje alatt, minden választói jogosultsággal biró állampolgár, aki nem szerepel a névjegyzéken, felszólalhat és érvényesítheti a névjegyzékbe való felvételre vonatkozó igényét. ROSSIJA—FONCIÉRE biztosító* ós viszontbiztosító társaság Az SBS. állam legnagyobb nemzeti intézete. fiőkigazgatáság t Subotiea (Hitelbank *> alóla) fSflgynSluiég: Soboticán: Közgazdaság? Bank és Semberkaa: Bácsin egyel Agrártakpánzttrnál. A suboticai törvényszéknél észlelhető biróhiány és az ennek következtében a jogszolgáltatás terén beállott bénulás most érdekes tervet vetett fel suboticai kereskedelmi körökben. Többször foglalkoztunk már azzal a helyzettel, amely a legújabb bírói kinevezések és áthelyezések következtében a suboticai törvényszéknél előállott és rámutattunk arra, hogy milyen sok restanciája van a törvényszéknek és milyen leküzdhetetlen nehézségeket idéz elő a magyarul tudó birák hiánya. Ily körülmények között a jogszolgáltatás menete nagyon lassúvá vált, majdnem teljességgel elakadt. A suboticai törvényszéknél jelenleg rendelkezésre álló bírák a folyó ügyeket sem tudják elintézni, annál kevésbbé a restanciát feldolgozni. Ez a helyzet elsősorban a kereskedőkre sérelmes, miután kereskedelmi perekben többnyire jelentékeny értékek forognak kockán és az ilyen ügyekben való késedelmes, esetleg évekig is elhúzódó döntés óriási károkat okoz az igényét érvényesítő félnek. Ezért már régebben felmerült az az ötlet, hogy a kereskelmi perekben való ítélkezés céljára állítsanak fel egy választott bíróságot és ez a praktikus terv a viszonyok kényszerítő hatása alatt most rövidesen meg is fog valósulni. A suboticai Kereskedők Testületé annak idején már egy gabona-csarnokot akart felállítani, amelynek választott birósága lett volna, ezt azonban a minisztérium nem engedélyezte. Most magán a Lloydon belül a polgári perrendtartás szabályai szerint összeállított választott bíróság rendszeres megszervezését vették tervbe. A választott bíróság felállítására vonatkozó részletes indítványt dr. Kalmár Elemér suboticai ügyvéd dolgozta ki és terjesztette a Lloyd választmánya elé, amely legközelebbi ülésén fog vele foglalkozni. Bizonyosra vehető, hogy az indítványt a választmány magáévá fogja tenni, amit a kereskedők máris nagy tetszéssel fogadtak. A választott bíróság a rendes bírósági eljárásnál annyival is előnyösebb lenne, hogy a gyakorlati kereskedelmi élethez alkalmazkodna és a többé-kevésbbé merev jogszabályokon túl a jelenlegi pénzügyi és gazdasági helyzetet is figyelembe venné ítélkezésében. A terv szerint a felállítandó állandó jellegű választott biróság huszonöt tagból állna. Minden tag egyúttal tagja volna a Kereskedők Testületének is és a választott bíróságban képviselve volnának birák, ügyvédek és kereskedők, lehetőleg minden szakmából. Gyakorlatilag úgy oldanák meg a kérdést, hogy a kereskedők, akár az ügylet kikötésekor, akár később, amikor vitássá vált egy kérdés, aláirnak a Lloyd vezetősége által megszövegezett megállapodást, mellyel a vitás ügyet, vagy az ügyletből származható pert a Lloyd választott birósága elé utalnák. Ily módon a kikötés perrendszerü s a hozott Ítélet végrehajtható. Minden egyes esetben a peres felek kívánsága szerint állítanák össze az itélethozó tanácsot. Az esetenkint öszszeállitandó három, öt vagy héttagú döntőbíróság tágját a perben szereplő felek maguk választhatnák, illetőleg az esküdtbiróságok alakításának mintájára, a huszonöt tag közül visszavethetnék azokat, akiknek közreműködésére nem reflektálnak a választott bíróságban. Az Ítéletet hozó tanácsok azonban mindenkor csakis az állandó választott biróság huszonöt tagjából kerülhetnének ki. Fontos funkciót végeznek a választott bíróságon belül a jogügyi titkárok is, akik a bírói eljárás adminisztratív részének elvégzésén kívül vezetnék a tárgyalások jegyzőkönyveit, írásbafoglalnák az Ítéleteket és gondoskodnának arról is, hogy a választott bíróság eljárása mindenkor egyöntetű legyen, bármely tagok is foglalnak helyet az egyes tanácsokban. Egyelőre három ilyen jogügyi titkári tisztség szervezésére gondolnak. A választott biróság Ítéletét végrehajtható lesz és azt nem lehet rnegfelebbezni. Miután a felek kötelezőnek ismerik el a választott biróság döntését, annak határozataiba mindenkor kénytelenek is lesznek belenyugodni, így még a felebbe zéssel járó hosszas időpazarlást és költségeket is elkerülik a kereskedők pörös ügyeikben és minden kereskedelmi per a leggyorsabban nyer elintézést. A1 kitűnő ötlet mielőbbi megvalósulását kereskedelmi körökben örömmel várják, miután a választott biróság felállítása a kereskedők részére való jogszolgáltatást egyszerűvé, gyorssá és biztossá tesz. « Rossz az idei gyümölcstermés Alma, körte, kevés és silány, szilva nincs — Á szőlő jé termést mntat Tapasztalt, öreg szőlősgazdát kérdeztünk meg az idei gyümölcstermés felől, amelyről igen kedvezőtlenek a hírek. —- Az emberre legveszedelmesebb a meghűlés, A gyümölcsre még inkább, az — mondta a gazda. A hideg esők éppen akkor jöttek, amikor az alma, körte elhányta a virágját és a képződés, fejlődés első fokán állott. Ilyenkor nagyon érzékeny a gyönge, puha, meleg virág öléből kikelő gyümölcs, megérzi és megsínyli a legkisebb időváltozást. És éppen az állapotban érte az almát, körtét a hideg eső és a nagy lehűlés, amitől aztán a gyönge hajtás megfázott és ebbe bele is pusztult. Az idén nagy ritkaság lesz az ép, féregmentes a lm« és körte. A legtöbbjében benne van a féreg és amikor ä féreg eléri a gyümölcs szivét, akkor lehullik. Az idén nem a fáról szedjük a gyümölcsöt, hanem a fa aljáról. Az a gyümölcs, ami most a piacra kerül, mind faaljagyiimölcs. A baracktermés, valamint jobb, de az is átlagban nagyon silány és úgy minőségileg, mint mennyiségileg jóval alatta áll a tavalyinak. A barack hamarabb hányta el a virágot, mint az alma és a körte erősebb volt, ellentállóbb a hideggel szemben és azért jobban állta a kemény, hideg időt. De azért szenvedett az is, de még sem lett olyan nyomorék, mint az alma és körte. — Szilva nagyon kevés lesz az idén és ami lesz, abban mindben benne a féreg. — A szőlő jól áll és ha nem veri el a jég, elég szép termést fog hozni. Természetesen minden attól függ, hogy milyen lesz az időjárás a szőlői re. Most már nagyon kellene rá eső. Az eddigi meleg időjárás kedvezően befolyásolta a szőlő fürtképzödését és ha a meleg napok után megfelelő időközökben kiadós esőt is kap, úgy a termés mostani állása mellett a. tavalyinál is lényegesen tetemesebb hozamra, van kilátás. A szölöbetegségek csak elvétve okoztak nagyobb károkat. A kedvezőtlen tavaszi időjárás igy la gyümölcs nagy részét exportcélokra . alkalmatlanná tette s amit a termelők I helyben nem tudnak értékesíteni, azt csak szeszfőzésre lehet felhasználni.
