Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-25 / 201. szám

/ 1922. július 25. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Mégis meglesz a város kölcsön Az Uprava Fondava sürgeti a tár gyalások befejezését Úgy látszik, hogy a nagy állami kölcsönt is hamarabb le fogják bo nyoiitani és fel fogják használni mint Subotica város tizenötmillió -di náros kölcsönét. A városi kölcsön ügye még mindig csak az előkészi tés stádiumában van és a sok ha lasztás már kérdésessé teszi a köl­csön sikerét. A városnál az illetékes tényezők a késedelem okául már hetek óta a kölcsön zálogául szolgáló ingatlanok telekkönyvi kivonatainak nehéz ösz­­szeállitására hivatkoznak/ A beava­tottak körében azonban olyan bari gok is hallhatók, hogy a városi köl­csön nehézkes és lassú megkötésé' fiek más okai is vannak, elsősorban az, hogy a városi tanácson belül sem a legteljesebb az összhang a kölcsön felvételére vonatkozólag. Ennek ellenére is most már remél hető, hogy 4 tizenötmilliós kölcsönt sikerül a városnak rövidesen mégis tető alá hozni, Az Uprava Fondava igazgatósága ugyanis a napokban felszólította a várost, hogy amennyi' ben igényt tart a kölcsönre, úgy igyekezzék a Közalapítványi Igaz gatósággal a tárgyalásokat mielőbb újra felvenni, illetőlleg be is fejezni Mivel ezzel a sürgetéssel csaknem egyidejűleg elkészültek a kölcsön zálogául szolgáló ingatlanok telek könyvi kivonatai is, Lepedát Illés pénzügyi tanácsos a legközelebbi kapókban Beográdba utazik, hogy most már. zálogfelajánlásával jelölje meg azokat a feltételeket, amelyek mellett az Uprava Fondava hajlan dö a kölcsönt folyósítani. így remél­hető, högy a kölcsön felvételének hosszúra húzódó ügye rövidesen mégis kedvező elintézést nyer.# Zavarok a kölcsön amerikai jegyzése körit! Horvát és montenegrói emigránsok akciója Az ötszázmillió dolláros kölcsön felien Amerikában megindított agitá­­tióról már többizben megemlékez­tünk. A főleg montenegrói és horvát emigránsok által vezetett propagan­da, melyet eleinte nem vettek ko­molyan, most már a kölcsönt nyuj­­(tóBleer-szindikátust is nyugtalanítani kezdi. Lehet azonban, hogy ez csak manővere a pénz-csoportnak, mely­­íyel a kölcsön parlamenti megszava­zását siettetni akarta. Az a lehetőség sincs azonban ki­járva, hogy az amerikai propagan­dái ugyanazok a kezek irányítják, melyek a szerb és horvát sajtó utján is igyekeztek a Bleer-csoport üzletét meghiúsítani. A lemaradt konkuren­sek, elsősorban a Kratz ezredes által képviselt Hallgarten-csoport. Most már a kormány is idejét látja annak, hogy a maga autoritásával közbe­lépjen és a veszeáelmessé váló agi­­táéiót ellensúlyozza. Ugyanis mint Beográdból jelentik, a kormány kommünikét adott ki, mely szerint a Bleer-csoport képvi­selői megjelentek Nincsics külügy­miniszternél és felhívták figyelmét azon kampány károsságára, melyet jelenleg az amerikai sajtó az SHS állam ellen folytat, a kibocsájtandó kölcsönköívényekkel kapcsolatban. Minthogy országos érdek, hogy ez a sajtóhadjárat megszűnjék és az amerikai közönséget az ország igazi helyzetéről felvilágosítsák, Nincsics külügyminiszter megbízta Nesics meghatalmazott minisztert és dr., Jankovicsot. a politikai osztály veze­tőjét, hogy a csoport képviselőivel erről a kérdésről tárgyalásokat foly­tassanak és konkrét javaslatokat dol­gozzanak ki. - - - - - -A katonai behívattak mozgalma — Kérik vissza a rangjukat Mint ismeretes, a volt osztrák-ma­gyar hadsereg önkénteseinek és tisztjelöltjeinek a hadügyminiszté­rium rendelete értelmében julius 29-éu be kell vonulniok. A bevonu­lást elrendelő miniszteri ukáz értel­mében a behivottak mint rangnél­küli közkatonák fognak szolgálni az SHS hadseregben. Nem kapják meg tehát azt a disztinkciót, amellyel a monarchia hadseregéből kiléptek. Ez ellen a sérelmes hadügyminisz­­tqri rendelet elleti, mint értesülünk, a bevonulok mozgalmat indítottak azzal a céllal, hogy megkapják régi rangjaikat az SHS hadseregben is. A mozgalom már megindult a bevo­nulok között Novisadon a napokban yülést tartanak az ottani volt osztrák-magyar önkéntesek és tiszt­jelöltek, amely gyűlésen részletes megbeszélést tartanak a mozgalom kivitelét és módozatait illetőleg. Kí­vánságaikat memorandumba foglal­ják, amelyet aztán eljuttatnak az il­letékes katonai hatóságokhoz. A gyűlésen egyúttal elhatározzák azt is, hogy fölszólítják a más városok­ban lakó bevonuló-társaikat is áz akcióhoz való csatlakozásra. A bevonulok egyben azt is kérni fogják a hadügyminisztertől, hogy azoknak az önkénteseknek szolgála­ti idejét, akik kiképzés nélkül vo­nulnak most be, — szállítsa le, mert a tizennégy nap túlsók most, ami­kor sok esetben családfentartókróí van szó. Ä kiutasítások ügye a nemzetgyűlés előtt — Pribicsevics a neMzetiségek iskoláiról — A szkupstina hétfői ülését dél­­lőtt 10 órakor nyitotta meg dr. Ribar házelnök. Pribicsevics közoktatásügyi mi­­iszter szólal fel először és kifejti, ogy a minisztérium a SHS. ki rályság megalakulása óta mit tett az iskolaügyek terén. Az iskolák demokratizálása te­kintetében az SHS királyság többet tett, mint a világ bármely más állama. Ami a nemzeti kisebbségeket il 1 éti, Pribicsevics válaszol dr. Szr. dárevics képviselőnek a napokban ,eíí. ama kijelentésére, hogy az állam közoktatásügyi politi­kája éppen olyan rossz, mint annak idején a magyar kormá­nyoké volt. Kijelenti a miniszter, hogy az állam többet adott a kisebb­ségeknek, mint amennyit az al­kotmány előír és mint amennyit a st.-germaini és trianoni szer­ződések megkövetelnek. .4 magyaroknak és németeknek - úgymond — saját nyelvükön van iktatásuk nemcsak az elemi, hanem középiskolákban is. Miután ki­fejtette még, hogy az állam a köz­oktatásügy fejlesztése tekintetében minden lehetőt megtett, kéri a közoktatásügyi tárca költségveté­­ének elfogadását. Lázics Voja földmüvespárti erő­sen bírálja a költségvetés tételeit. Beszédében kiemeli a kiadások helytelen eloszlását, ami a rossz azdálkodási módszerre! magya­rázható. így többek között a költ ségvetésben sokkal nagyobb összeg­gel szerepelnél: a szubvencionált színházak, mint a kultúra alapjait megveiő elemi iskolák. Pribicsevics erre kijelenti, hogy ezt a kiléteit beszédjében mint szónoki formulát használta. Málics Husszin muzulmán ellen­zéki felsorolja azokat a nehézsé­geket, amelyekkel az imámoknak Boszniában meg kell küzdeniük. Megállapítja, hogy ezeket a ne­hézségeket a kormány helytelen politikája okozza. Krisztán Edvin kifogásolja a özoktatásügyi miniszternek a múltkori ülésen tett ama kijelen­ését, hogy aki nem szavazza meg költségvetési, az elárulja a nem­zetgyűlés ügyét. Ezután szavazásra kerül a sor. szkupstina úgy a közoktatás­­ügyi, mint igazságügyi tárcák költségvetését elfogadta. A délutáni üléser, rátértek a belügyi tárca költség­vetésének részletes tárgyalására. Selyerov Szlavko előadó ismer teti a belügyminisztérium póthi­­teleiröl szóló javaslatot. Hohnjec klerikális azt javasolja, hogy vegyek ie a napirendről a belügyminisztérium költségvetésé' mert a belügyminiszter lemondott és igy nincsen aki felek ssége: vállaljon. Pribicsevics közoktatásügyi mi­niszter Hohnjec indítványának ei vetését javasolja, mert ha nincsen is belügyminiszter, van kormány, melynek minden egyes tagja jq gosult a belügyminiszter helyet­tesítésére a költségvetési vitában A szkupstina igy is határoz. Ezután Jóváriovics Jován föld müvespárti bírálja a kormány belügyi politikáját. Helyteleníti, hogy a kormány még nem adott exposét a belügyi közigazgatási helyzetről. /I belpolitikai helyzet szoros összefüggésben áll a'küliigy helyzettel. Csak konszolidált bel állapotok mellett lehet eredmé­nyes külpolitikát folytatni. A kor mányi pártérdekek vezetik a bel­ügyi igazgatásban. Hosszasabba? ismerteti a Bosznia-Hercegoviná­ban és Délszerbiában uralkodó éilepotokat. Javasolja, hogy a belügyminisztériumban speciális osztályt szervezzenek a déiszer­­biai állapotok szanálására. Szudarevics képviselő a magyarok kiutasí­tásáról Ezután Szudarevics Ferenc dr., suboticai klerikális képviselő kri­tizálj« az ország belügyi kormány zását. Élesen bírálja azt, hogy a rendőrség és c'senáörség nagy lét­száma melleit mégis rosszak az or­szágban a közállapotok. Kikel a rendőri igazolványok kényszere ellen és szóváteszi a hatósági közegek nagyrészének tudatlanságát. Majd a magyar családoknak a közel­múltban történt tömeges kiuta­sításáról beszél. Kifejti, hogy a hatóságok féircmagyarázíák a belügyminisztérium rendeletét és sok olyan magyar családot Is kiutasítottak, akik már megsze­rezték az SliS állampolgársá­got, viselők is egyes kiutasított ma­gyar és román családok érdeké­ben. Az eredmény az volt, hogy azok a romon családok, akiknek a kiutasítása, mint később kiderült.\ jogos volt, mégis már huszonnégy óra alatt visszatérhetlek az országba, addig a jogtalanul kiutasított ma­gyarok még nyele nap múltán se jöhettek vissza lakóhelyükre. Szóváteszi még a2 északi hatá­ron az őstermelőkkel szemben ta­núsított magatartását a hatósá­goknak, amit anomáliának iarí, majd kijelenti, hogy miután bí­rái mattan a belügyminiszter politi­kájúval szemben, a javaslat ellen szavaz. Dárics klerikális képviselő is éles kritika tárgyává teszi a kor­mány belügyi politikáját, amely szerinte nem hogy javitaná az ái= lapotokat, hanem ellenkezőleg el­­■avoidja ez. országot az aUumegy­­<cg eszméje tők Szóváteszi a tiszt­viselők helyz: tét es nu gemüü, hogy Ribar házé nők a tisztvise­lők náiajárt küldöttségének annak idején megígérte, hogy a tisztvi­selői törvényt még » parlament jelenlegi ülésszakán fogják letár­gyalni, amit erélyesen megsürget. ...................... — ' -vr Vif W UV Polgárháborútól fékek Olaszországban A fascistáknak 990,009 feli egy ver* zett ecibcruk van. Az olasz kormányválság a munkás­ság és fascisták között fennálló ellen­tétet annyira kiélesitette, hogy Felső- Oiaszprszágban 3, polgárháború újabb kitörésétől félnek. A napirendén levő véres összetűzések, amelyek Génua, Florenz, Brescia, Perugia utcáin ját­szódtak le, lassan átterjednek az egésá Felső-Olaszországra és félő,' hogy né-' hány nap alatt lángbaboruí az egész tartomány. ■11Ä milánói sztrájk csak kimélyitette az ellentéteket és a fascisták véres at­takja a munkásság ellen nem marad­hat retorzió nélkül, úgy, hogy a t'urinj munkáskamara legutóbbi ülésén a ve­zetőség az általános sztrájkot prokla­­málta. Piemont városaiban, aho? masszív tömegekben él a munkásság, győzött a sztrájk, ott azonban, mint például Milanóban, a fascista szerve­zetek közel vannak erőforrásaikhoz,, csak véres összetűzésekbe, nem pedig demonstrativ jellegű megmozdulásba' fűlt bele a munkáskamara által elren­delt sztrájk. ÁvtfF Milanóban ugyanis az történt, hogy pénteken, arhikor a kamara utasítása szerint a műhelyekben és gyárakban meg kellett volna a munkának álla­nia, a várost 30.000 felfegyverzett ías­­cista szálba meg és gépfegyverrel kényszeritette a munkásokat a munka folytatására. Természetes dolog, bogy az események nem vér- és emberáldo­zat nélkül játszódtak le. Ugyanez tör ' tént a többi városokban. A parlamenti fascistaellenes frakciók’ és Olaszor­szágnak a két tűz közé szorított po!-; gársága a legnagyobb aggodalommal nézi az eseményeket. A fascisták két esztendő alatt olyan erőre tettek szert, szerveze­teiket katonailag annyira kiépítet­ték, hogy a parlamen ti merj álla­pit ások szerint fegyverbe állítható fascisták számúi több mint 900 ezerre becsülik. A helyzetet súlyosabbá teszi az a kö­rülmény is, hogy a folytonos izgalom, harc és provokálás, amit a fascisták1 a munkássággá! szemben alkalmaz­nak, megörülte a munkásság erejét és megbontotta az eddig egységesen harcba szálló sorokat. Az tehát, hogy j az olasz munkásság kevébbé öntuda- . tos része neutrális marad a. következő1 harcokban, vagy pedig a. fascisták felé orientálódik, teljesen khaoíikussá te-Interveniált úgy ő, mint más kép-1 £Zi a helyzetet.

Next

/
Thumbnails
Contents