Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-18 / 194. szám

Ara 1 dinár, Ž le!, 4 nzár&a, 1 lofael XXIif. évfolyam Subotica, kedd 1922. Julius 18. 194. ssára Megjelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZEKKLtíZTOSÉG: Kralja Alexanura-alica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexaadra-uliea 1 (Lelhaeli-paleUl Osztályküzdelem, vagy nemzetiségi szervezkedés? A jugoszláviai szocialista párt va­sárnap délelőtt népgyülést tartott Suboticán, amelyen Brkics Vojin nemzetgyűlési képviselő a jugoszlá viai magyar pártnak a jugoszláviai magyar munkássághoz való viszo­nyát ismertette. Brkics Vojin köz­életi szereplését régóta figyelemmel kisérjük. Tudjuk róla, hogy rend­kívüli érdemei vannak a szociálpoli­tika terén, a régi magyarországi mnnkásbiztositást a nacionalista ár­ral szemben, mely elpusztulással fe­nyegette, ő mentette meg az itt élő munkásság számára és hogy nem­csak szóval, de cselekedettel is Siet azok védelmére, akik jogtalan­ságot szenvednek. Az ő kritikáját s az ő figyelmeztetését nem írjuk hát a nemzeti türelmetlenség számlájára, ‘komolyan foglalkoznunk kell ellen­vetésével s ha más eredményre ju­tánk is, annak az az elvi különbség ;az oka, amivel a társadalmi jelensé­geket szemléljük. Hípokrizis volna megtagadni a be­szédtől azt az igazságot, mely kriti­kát követel a Magyar Párt vezetősé­gének .eddigj munkájával szemben s Sdy szemrehányást tesz a’magyar j tónak, hogy ezzel a kritikával adós marad. A magyar sajtó páratlan ön­­nralomról és ' példás fegyelmezett­ségről tesz tanúságot a Magyar 2írttal szemben. A magyar ’ sajtó urikásai, akik 'a közélet régi har­cosai, szinte ajnároló elnézéssel fi­gyelik a Magyar Párt ujoncvezérei­­ttek munkásságát. Még a kritika, még az ellenvélemény, még a nyilvános tanács se zavarja a munkát, aminek eredményét azonban még a temér­dek akadályhoz mérten is sirnivalóan kevésnek kell tartani. A magyar saj­tónak ezt a közkegyelmi eljárását a Magyar Párt vezetőinek legnagyobb része térmészetes magátólértetődés­­sel, a méltányló megértésig el se jutó kényelmes tudomásulvevéssel fogad­ja. Mindegy, — a magyar sajtó ezzel nem a Magyar Párt vezetőinek, ha­nem a magyarságnak tartozik s ezt a kötelességet teijesiteni fogja még akkor is, ha ezzel ilyen jogosult kri­tikának teszi ki magát. A másik s ennél sokkal nagyobb jelentőségű kérdés az, hogy az itt élő magyarok nemzeti alapon szervez­­íedjenek-e vagy osztályhelyzetiik­­aek megfelelően? A magyarság már döntött ebben a kérdésben, amikor a szervezkedés munkáját megkezdet­te, de ha revízió alá veszi is ezt a kérdést, csak a már kialakult állás­pontját erősiti meg vele. A tiszta osztályharcra való helyezkedés jogo­sult, sőt egyedül jogosult lenne a szá­mára, ha a politikai küzdelmek is osztályharccá tisztultak volna meg. Mint ahogy a parti védőmüvéket mindig a támadó eszközökhöz mérik, a politikában is a szembenálló érők, a szembenálló hatalmi tényezők szab­ják meg a küzdelem módszerét és eszközeit. Osztályelnvomással szem­ben osztályharc — de nacionalista elnyomással szemben nemzetiségi küzdelem,' ezt tanítja »az exigenciák tudomány,: De ezenkívül, az itt élő magyarságnak még rendkívüli fel­adatai vannak, amelyek közös fel­adatok bármely osztályhoz tartozó pjagyar, szabira. Hm M anya­nyelvén tanitsák, hogy választójogot kapjon, hogy az igazságszolgálta­tásban és közigazgatásban elismerjék anyanyelvének jogát, hogy a birtok­­reform1 céljára igénybevett földekből juttassanak magyaroknak is, hogy a magyar rokkantakat segélyezzék, hogy a magyar nyugdíjasokat fizes­sék, hogy kiutasításokkal ne zaklas­sák a nem szlavok’at stb., stb. — mindez egyforma igénye, egyforma kívánsága, egyformán eltökélt köve­telése magyar urnák, magyar pa­rasztnak, magyar tőkésnek, magyar munkásnak, magyar nagybirtokos­nak, magyar zsellérnek. Mindaddig, amíg a minden társadalmi osztályú magyar számára ez a közös Pro­gramm nincs megvalósítva, addig ’csak az erők eiforgácsolására s a követeléseknek széthúzással való ! gyöngitésére vézetne, ha a magyar I munkaadók az osztályhelyzetnek ’megfelelő nacionalista pártba, a ma- Igyar munkások pedig a nacionaliz­mussal nem telített, de bizonyos mér­cékben inficiált munkáspártba lép­őiének be. A külön magyar kívánsá­gok elszintelednének, elhalkulnának, az észrevétlenségíg elhigulnának az országos pártok széles programijá­ban. • »«—«. •••• **c Davidovic megmarad a demokratapárt élén A Kmet-párt Ljubljanában doni a koalíció támogatása ügyében A kormányválságot elsimullnal; tartják u van, de a múlt heti ess menyek alaposan megrendítették a kormány és a kormányzópártuí; biztonságát. A demokrata, á szlo­­v*én földmives és n többi pártbnn az ellentétek elsimításán dolgoz^ Tiak a pártvezérek. A belügymi­­niszterválság még most sem inté­ződött el véglegesen, Pribicsevcc, ideiglenes belügyminiszterségéróh forgalomba hozott hírek a mu helyzet szerint koraiak voltak. Nincs kizárva azonban, hogy hó ­nap ismét Pribicsevics személye nyomul előtérbe. Legújabb híreink a következők ; Davidovics marad A parlament hétfői ülésének megkezdése előtt a demokrata club ülést tartott, amelyen első­sorban Davidovics Ljuba lemon­dásával foglalkoztak. A klub egyhangú határozatta'! kimondotta, hogy Davidovics Ljub­­személye a pár: bon póló'halation, neki a párt bizalmat szavaz ér­­lemondását nem veszi tudomásul. A párt határozata folytán Dnvi dovics tovább is elnöke marad a pártnak. Azután a párt hosszas és be­ható tárgyalásokat fbiytatott, hogy ki legyen a szabadságra ment Mcrinkovics belügyminiszter ideig lenes helyettese Erre nézve a parlamenti ülés megnyitásáig még nem hoztak végleges határozató! és a keddi napon megtartandó folytatólagos ülésen fognak ha­tározni. A szlovén földművesek A szlovén földmüvespért még nem egyezett meg a kormánnyal. A párt végrehajtó bizottsága keddi iiiésén határoz további magatar­tása felöl. Pucei/ földművelési mi* niszter Beogradban varia be a végrehajtó bizottság ljubljanai ü’é­­sének határozatát és attól teszi függővé további magatartása!. Kormánykörökben remélik, hogy a szlovéniai vasút kérdésében si­kerülni fog megegyezni és Pucelj továbbra is bennmarad u kor­mányban. A megegyezés annál inkább létrehozható lesz, mint1 Hogy a kormány már elvben hoz­­ájúrult ahhoz, hogy a földműves párt által követelt szíovéniai va siitvonalakat a külföldi kölcsön összegéből megépítsék. A többi ellentétek már sokkal lényegtele­nebbek, annál is inkább, meri mindkét részről megvan a szán­dék az engedékenységre.­­Honfit külpolitika A Politika vezércikkben foglal­kozik a zagrebi politikusok részé­ről újabban megnyilvánuló, a kül­ügyminisztérium politikájától el léró külpolitikai orientációval. — Zagrebban angol-barát és kisantam ellenes külpolitikát kivannak, ami­kor Bcogradban francia-barát -és kisantuni politika a program. Zag­­rebben ezenfelül élesen szembe* helyezkednek a küiügyminiszte riumnak Bulgáriával szemben folytatott politikájával is. A Politika úgy vélekedik, hogy a zagr-bi politikusoknak az e vezérelvük, hogy az ellenzéki álláspontot Beograddal szemben az egész vonalon keresztüivigyék. Ezzel magyarázható u beogradival teljesen szembehelyezkedő zagrebi külpolitikai irányzat. Pedig — írja t>z idézett lap — a beogradi kor­mány külpolitikája nem szerb, hanem jugoszláv külpolitika és ha Zagrebben a külügyminiszté­rium munkáját ellensúlyozzák, az az ország érdekeinek rovására tör­ténik. A bolgár kérdés magváí képező, a Vardár alsó folyásának birtokáért vívott harc Szerbiának nem lokális ügye, hanem orszá gos ügy, amiért a horvát politiku­soknak éppúgy kellene küzde­niük, mint a szerbeknek. Ebben a cikkében egyébként, amint lát­szik, a külügyminisztériumhoz kö­zelálló Politika többet árult el, mint amennyi szándékában volt. A bolgár kérdéssel kapcsolatban eddig a Vardár alsó fo'yásáró soha sem volt szó. Tiumbics is­mert beszéde, amelyben az egész szerbiai politika levegőjét hábo­­ruskodónak és militaristának je­lezte, a Politikának ebben a ve­zércikkében, amely pedig Trum­­bics ellensúlyozására íródott, szo­katlanul frappáns igazolást talá’t. Az alsó Vardár . . . Hajózhatott lan, zabolátlan folyam, lenn dl Macedón hegyakben. Vért, pirost! emberi vért semmiképen sem ér.i Trumbics külpolitikája, ugyiétszik,! reálisabb, józanabb és emberibb' külpolitika lenne, mint a Nin-» csicsé. A radikálisok iá. a hadiké:pitiás ; A „Tribune" szerint a hadikár­pótlás ügyének parlamenti tár­gyalása tuíajdonképen a radikális, pártnak tett engedmény. A redi-' icális képviselők többsége ugyanis csak annak fejében volt hajla dó a kölcsön javaslat megszovezásá«* hoz hozzájárulni, ha a hadi kár­pótlások ügyét előbb tető alá hozzák. Bácsmegye háztartása Statisztika a befizetett adókról Most készült el Bács-Bodrog vár­megye kimutatása arról, hogy az 1918— 21. években mennyi állami pót-, adót, nyugdijjárulékot, ebadót és út­adót vetettek ki a megyére és a kive­tett Összegből eddig mennyet fizettek le az adópénztáraknál. ; i Az állami pótadók beszedésénél a végrehajtó közegek nagy nehézségek-! kel állottak szemben, miután az álla­mi egyenes adó csak az 1917. évre* van kiveve. azóta pedig a gazdaságii viszonyok megváltozása folytán az adózók anyagi viszonyai oly mérték­ben változtak meg, hogy az löl7-es adóalapot alig lehet az adókivetésnél' felhasználni. A vármegye állami pótadója a8Í utolsó négy esztendőre ez volt: 1918. évre 706.533 dinár. 1919. évre 735.919 dinár. 1920. évre 5,117 210 dinár. 1921. évre 5,368.-131 dinár, össz. kiveettek 11,930.096 dinárt amiből befolyt 6,689.929 dinár. A megyei alkalmazottak és községi jegvzők nyugdijjáruléka címén kive­tettek f 1918- ben 334.285 dinárt. 1919- ben 268.897. dinárt. 1920- ban 1,028.-166 dinárt. 1921- ben 1,065.880 dinárt. Az összesen kivetett 2,697.531 di­nárból 714.445 dinár folyt be. Kuyaadó címén kivetettek 2629, 1919- ben 16.143. 1920-ban 301.122, végül 1921-ben 343.705 dinárt. Al 663.599 dinárból 386.501 dinár folyt’ be. vtf Állami útadó címén a vármegye* kivetett ; ~fl 1918- ban 651.862 dinárt, 1919- ben 682.366 dinárt, 1921 ben 6,284.103 dmárt. 1920- bjin 1,819.661 dinárt, „ A kivetett 9,437.994 dinárból 6 mH, lió 116.185 dinárt fizettek be. A nagy adóhátralékokra való tekin­tettel, a megyei főszámvevőség a köz­ségeket fethiva, hogy az adóbeszedés­nél nagyobb szigorúságot tanúsítsa­nak. A főszámvevőség figyelmeztetői felhívásának már mutatkozik a hatá-J sa, amennyiben az ntóbbi időben a2 adópénztáraknál jelentéókeny összegek folytak be. ••«•>

Next

/
Thumbnails
Contents