Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-16 / 192. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. julius 16. Azokat a kérvényeket, melyeket nem ezen az utón nyújtanak te, a belügyminisztérium nem veszi figyelembe. Tárgytalannak tekintik a belföldi hatóságokhoz mór be­nyújtott kérvényeket is, amelyeknek elintézéséről a kérelmező a mai napig értesítést nem kapott. Eze­ket a beutazási kérvényeket a beutazni szándékozóknak az ille­tékes követségeknél újra be kell adniok. Halálos végű kávéházi isicidens Zagrebbau Agyonlőttek egy diákot — Álhi­­rek újabb politikai zavargásokról-■&' belföldi sajtónak egy része ma azt a hirt regisztrálta, hogy Zagreb­­ban pénteken éjszaka újabb véres (összetűzések voltak a blokkisták és szokolisták között. A hírek szerint pénteken este a blokkista és szerb szokoüsta ifjúság sportjellegű ünne­pélyt rendezett, melynek keretében a késő éjféli órákban a Jelasics-téren fáklyás gyülekezés és felvonulás volt. Ez alkalommal a blokk hivei és a szokolisták között összetűzés támadt, pofozkodással, kődobálással, majd re- Volverlővésekkel. melyek közül egy lövés Rozsics Rudolf blokkista diákot halálosan megsebesítette.. Zagrebi tudósítónk mai telefonjelen­tése alapján megállapítható, hogy a politikai zavargások hire tévesen ke­rült a sajtóba. Pénteken este egyik zagrebi1 kávéT házban két társaság tagjai összeszó­lalkoztak egymással. Az összeszólal­­kozás sértő kifejezésekkel kezdődött és tettlegességgel folytatódott. A pin­cérek a verekedőket eltávolították a helyiségből, mire ezek az utcán foly­tatták a verekedést. Később revolve­rek is kerültek elő és egy lövés a vé­letlenül arrajáró Rozsics Rudolf diá­kot halálosan találta. Az összetűzés­nek a rendőrség vetett véget, amely merállapitotta, hogy a verekedésnek politikától mentes nézeteltérés volt az indító oka. Az incidens résztvevői él­len éjszakai csendháboritás és bot­rányokozás miatt, megindították az el­járást. Nyomozás indult meg Rozsics halála miatt és még a helyszínen le­tartóztatták Sipusics .magánhivatalno­kot; akit azonban szombaton szabad­lábra helyeztek, mert kiderült, hogy nem ő lőfte le Rozsicsot. Szombaton Szokolics Jovan magánhivatalnokot tartóztatták le és átadták az ügyész­ségnek, amely megindította ellene a vizsgálatot Rozsics halála miatt, ■ .ífo-me-'h- ■ • Hogy akarják ellenőrizni a népszovetséífi ligák a keleteuró­pai kisebbségek ügyét? A népszövetségi ligák prágai kon­ferenciája után csakhamar köztudo­másúvá lett, hogy a minoritások kér­désének interparlamentáris kezelése szempontjából a ligák főleg a Duna­­monárchia örökébe lépett országok területén külön titkárságokat szándé­kozik felállítani, melynek feladata an­nak a védelemnek a tanulmányozása lesz, melyben az illető állam a párisi békeszerződések idevágó paragrafu­sának értelmében minoritásait része­síti. Az utódállamok sajtójának és köz­véleményének a körében azonban számos aggály merült fel az elinté­zés e módjával szemben. A helyzet ismerői ugyanis rámutattak arra, hogy e titkárságok együttműködése ä minoritásokkal igen sok nehézség­be fog ütközni. Már annál is inkább, mert a kormány és a hozzá közel­álló körök egészen más szemmel néz­nék a minoritások azon politikai ve­zetőinek működését, kik e titkársá­gokkal egyetértőén akarnak eljárni, mint a népszövetség maga. Nem lehe­tetlen, hogy bizonyos oldalról egye­nesen a hazaárulás vádja hangzanék el az olyan politikusok ellen, kik a szükségesnek érzett reformok tekin­tetében a népszövetségnek felvilágo­sítással szolgálnának. A tervbe vett eljárás idevágó rész­leteit illetőleg a népszövetségi ligák egy delegátusa a következő magya­rázatokkal szolgált: — A népszövetségi ligák központi irodája nemcsak a felállítandó titkár­ságok intézményét vette tekintetbe e feladatnak megoldásánál. E titkársá­gokat ugyanis koncepcióink szerint a hivatalos levelezők egész serege tá­mogatná, kik a minoritásokat érintő intézkedésekről és a védelmi törvé­nyek végrehajtásáról a helyszínén szereznének meggyőződést. Tekintet­tel arra, hogy az akciónak a nagy­­ántánt-kormányok intervenciója kö­vetkeztében hivatalos jellege lesz, joggal lehet elvárni, hogy a különböző utódállamok kormányai vele szemben a legteljesebb előzékenység állás­pontjára helyezkednek. — Ami az u. n. magyar kérdést il­leti, kijelenthetem, hogy mi azt csak a legteljesebb objektivitás plattform­­járól kezelhetjük. A szélsőségektől óvakodni fogunk mindkét irányban. Különösen erős harcot kell vívni ál­láspontunk érvényesitése tekinteté­ben azon helyekkel szemben, melyek a mai állapotok elbírálásánál azt han­goztatják, hogy a régi Magyarország szintén nem volt valami bőkezű a nemzeti kisebbségek jogának elisme­résében és honorálásában. — Minden nehézség ellenére azon­ban reménykedünk egy kielégítő és konciliáns megoldás létrejöttében. A suboticai kiutasítottak nem térhetnek vissza — Dobanovácski főispán beogradi tárgyalásai — Mint már megírtuk, a kiutasítások visszavonása végett a magyar kor­mány diplomáciai utón interveniált a beogradi kormánynál. Ezenkívül majdnem minden városban és község­ben egyes kiutasítottak hazaengedése érdekében társadalmi akció indult meg úgy a helyi hatóságoknál, mint a belügyminisztériumnál. Mindez azonban eddig nem vezetett eredmény­re. A minisztérium ragaszkodik a ki­utasítások fentartásához és csakis a tévesen végrehajtott kiutasításokat hajlandó korrigálni. Tudvalevő, hogy az egyes helyi hatóságok a rendelet téves értelme­zése folytán sok helyütt jugoszláv állampolgárokat és olyanokat, akik az S. H. S. királyság állampolgársá­gáért optáltak, a minisztérium inten­cióinak ellenére szintén kiutasítottak. A belügyminisztérium most utasította a helyi hatóságokat, hogy ezeket a sérelmeket a legsürgősebben orvosol­ják. A kormány általános rendelke­zéssel intézkedett, hogy a jugöszláv állampolgárok és az optálók' hazaté­rése elé semmi akadályt ne gördítse­nek. A határörző közegek is paran­csot kaptak, hogy a név szerint meg­jelölt jugoszláv állampolgárokat en­gedjék haza. Ez alapon pénteken már hat baranyai család érkezett Suboti­<*41 cára, akik még aznap tovább folytat­ták útjukat otthonukba. A többi tévé­sen kiutasítottak hazatérése is rövide­sen várható. Különösen Somborban, Mólón és Topolán fordult elő több í ilyen tévedés, ami reparációt kíván. Mivel egyes esetekben az állampol­gárságról, illetve az optálásról szóló okmányok beszerzése és a hivatalos intézkedések végrehajtása néhány na­pot igénybe vesz, a hazabocsátottak visszatérése csak a jövő hét közepén várható. Dobánovacski Pál főispán, aki pén­teken Beogradban tartózkodott és ille­tékes helyen tárgyalt a kiutasítások ügyéről, közölte a Bácsmegyei Napló munkatársával, hogy a belügyminisz­térium semmi körülmények között nem hajlandó a kiutasított magyar állampolgárok visszatérését engedé­lyezni. A magyar részről megindított diplomáciai akció semmi eredménnyel sem kecsegtet. A jugoszláv állampol gárok azonban mind visszatérhetnek^' Mivel Suboticán e tekintetben ponto­san szemmeltartották a miniszteri utasítást és innen egy jugoszláv ál­lampolgárt sem távolítottak el, a fő­ispán kijelentése szerint a szintén tévesen kiutasított dr. Reisz Eleker kívül Suboticára egy kiutasitott sem térhet vissza. Kétszeresére emelik a btiza kiviteli vámját A szokol drágulása megdrágítja a gabonát — A kormány védőintézkedéseket tervez A zürichi valutnbaisse hatása alatt előrelátható volt, hogy a ju­goszláv korona értéktelenedése fokozatosan fel fogja hajtani a jó termés dacára is a belföldi gabo­naárakat. Egy héttel ezelőtt rámu­tattunk már arra, hogy az expor­tőrök egyre dráguló külföldi valu­tájukkal versenyezni fognak a bel­földi fogyasztókkal és a verseny­ből ők kerülnek ki győztesen, ha ■ csak a kormány megfelelő vám­­intézkedésekkel, a kiviteli illeték feleme’ésével elejét nem veszi a drágulásnak. Mikor ezt irtuk, a cseh koronát Zürichben 10.50-el, Beogradban 1.50-el jegyezték, az uj búza ára pedig a bácskai pia­cokon 1280 (korona volt. Azóta a cseh valuta 13 centimesig emel­kedett Zürichben, a jugoszláv pia­con 1 *75 dinárig drágult. Mivel pedig az SHS. királyságnak Cseh­szlovákia a legnagyobb gabona­­vásárlója, érthető, hogy a cseh­szlovákiai kereslet folytán a búza éra egy hét alatt 100 koronával, 1380 koronára emelkedett. A drá­gulást látva, a termelők még ma­gasabb árakat remélnek és ezért most, aratás és cséplés idején is tartózkodnak az eladástól, ami szintén hatással van az árak emel­kedésére. A terméseredményekről beér kező jelentések egyáltalán nem teszik indokolttá a búza drágulá­sét. Az eredmény mindenben meg­felel a várakozásnak; a Bácska és Bánát különböző részeiről egy­aránt 10—12 métermázsás átlagot jelentenek, a búza minősége pe* dig 77—78 kilogramos minőségi súly mellett szintén nagyon jónak mondható. • A valuta-spekuláció okozta drá­gulást előre látva, annak a szük­ségét hangoztatták, hogy a kor­mány megfelelő vám represszá­­liákkal vegye védelmébe a bel­földi fogyasztókat, akiknek nem áll módjukban a jó külföldi valu­tával versenyezni. Illetékes helyen úgy látszik tényleg felmerült ez a szándék, mert mint értesülünk a kormány elhatározta a búza kiviteli vámjának a felemelését. Ez az emelés egyelőre száz százalékos lesz és így külföldre szállított huza után métermázsén­­ként az eddigi 80 korona helyett 160 koronát fog kitenni. Remél hetőleg ez a rendelkezés mielőbb életbe fog lépni, hogy igy elejét vegye a további belföldi drágu­lásnak. Kívánatos volna azonban az is, hogy illetékes helyen ezt a kiviteli vámot ne véglegesen sta­bilizálják, hanem annak összegét a valuta további hullámzásától s a külföldi gabonaárak emelkedé­sétől tegyék függővé és ha a va­luta további süllyedése mellett a gabona újabb drágulása fenye­getne, ennek a kiviteli vámok további felemelésével vegyék elejét. Á védővám-rendszernek a meg­felelő alkalmazása ebben az eset-> ben nemcsak a fogyasztók érde­keit és a belföldi drágaság meg­fékezését szolgálná, hanem aj belföldi malomipar érdekeit is támogatná. Alacsony kiviteli vá­mok mellett ugyanis a külföld, előszeretettel csak a búzát vinné* ki, hogy azt saját malmaiban őröltesse meg. így a belföldi maH mok őrleményeik nagy részétől eiesMnek, ami természetesen ai belföldi iparnak nagy károkat-«s* hátrányokat jelentene. Információink szerint a kivitel^ vámok felemelése már csak napold kérdése. Pőtadő nélkül A suboticai tanács kétszeresére akarja fokozni a húszmilliós jö­vedelmet A város anyagi helyzetéről és gaz­dálkodásának célszerűségéről gyakran esik most szó, amióta a város legfon­tosabb ingatlanainak nagyrészét én igy föjövedelmét is elvesztette. A vá­rosi háztartás mérlege tudvalevőleg ennek következtében passzív és ennek aktívvá tétele képezi most a legna­gyobb gondját a város tanácsának. A városi tanács most dolgoz ki egy; nagyobb pénzügyi programmot, amely­nek alapján rendbe akarja hozni a város zilált pénzügyi helyzetét. Mint legutóbb már jeleztük, ennek a pénz­ügyi programmnak egyik legfontosabb részét uj adók érvénybeléptetése ké­pezi. Azonban a város még ezen, is, túl megy és az adózás terén egész uj rendszert akar behozni. A pótado ugyanis súlyos gondokat okoz a vá­ros vezetőségének, mert a mai viszo­nyok között ezt az egyáltalán nem rokonszenves adót úgyszólván évről­­évre emelni kell. A város mai hely­zetében a költségvetésben mutatkozó deficitet alig tudja másképp fedezni, mint csak a pótadó felemelésével. En­nek pedig rengeteg akadálya van, amennyiben a kiszélesített tanács mindenkor ellenzi a pótadó felemelé­sét és a város maga se nyúl szívesen ehhez az eszközhöz. Ezeknél az okoknál fogva a város tanácsa most azzal a tervvel foglalko­zik a jövő évi pénzügyi Programm ki­dolgozásánál, hogy fokozatosan rátér­jen a pótadó nélküli gazdálkodásra. Ezt a város értesülésünk szerint úgy, akarja keresztülvinni, hogy már a jövő évben megkezdené a pótadó .fo­kozatos kikapcsolását és helyette újabb adónemeket hozna be. Hogy a pótadó nélkül való gazdál­­kcfdás lehetséges legyen, ahhoz első­sorban arra van szükség, hogy a város jelenlegi adójövedelmét tetemesen fo­kozza, ami viszont csak az uj városi adók egész tömegének érvénybelépte­­sésével érhető el. Subotica város je­lenlegi évi adójövedelme átlag húsz millió és ezt az összeget a kétszeresére kellene fokozni, vagyis negyven mil­lió évi adójövedelemre volna szüksége a városnak, hogy nélkülözni1 tudja a ’pótadókat. A város éppen ezért az adó-politika tekintetében rövidesen teljesen uj ala­pokra helyezkedik. Eddig Subotica

Next

/
Thumbnails
Contents