Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-16 / 192. szám
1922. julius 16. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldat agrárváros jellege megnyilatkozott a városi adóztatás terén is és a változott viszonyok folytán most a város fokozatosan át fog térni az olyan gazdálkodási rendszerre, amilyent azok a városok követnek, amelyeknek egyáltalán nincs ingatlanuk. Subotica földjei nagyrészének elvesztésével ma már olyan helyzetben van, hogy pénzügyi gafdálkodása terén kénytelen teljesen magáévá . tenni az ingatlanokkal nem rendelkező városok pénzügyi programmját. Ez a fontos átalakulás nagy hatással lesz a suboticai adókivetésekre is. Aláírták az egyéni megkegyelmezéseket A politikai bűnösök nem kaptak kegyelmit — A vidordáni meréay lök a fegyházban Beogradból jelentik: Dr. Markovié» igezségügyminiszter szom baton aláírta ózta kegyelmi ukázt, amely szerint egyes bűnösök személy szerint amnesztiában részesülnek a kirájyi esküvő alkalma bői kiadott amnesztia-rendelet alapján. A kegyelmi ukáz szerint négy halálraítélt bűnös ítéletét életfogy tig, illetve húsz évig terjedő fegyházra változtatták. Több száz elítéli bűn etesd részben vagy egészben elengedték. A rendeletét a leg rövidebb időn belül közölni fogják az illetékes ügyészségekkel végrehajtás végett. Az általános amnesztia-rendelet határozata értelmében az egyéni r egkegy elmezéseknél egy politika elitéit sem részesült közkegyelemben A vidovdáni merénylők elszállítása A beogradi elsőfokú bíróság; szombaton a vidovdáni merényletből kifolyólag elitéit kommunistákat átadta a politikai ható Ságoknak, hogy az elitélteket bűn tetésük kitöltése végett a fegyházba elszállítsa. Az elítélteket még a mai nap folyamán a srmskimitrovicai, illetve pozserovácifegyházba vitték. • Srmski-Mifrovicára kerülnek: A merénylő Sztejics Spasoje, továbbá Csáki Lajos, Filipovics Fülöp, Miiojkovics Zsivota, Milics Vladimir, Marjanovics Dragutin, Csolovics Iván, Stefanovics Lázó, Trebinjac Milos és Nikolics Száva. Pozserovácr i Csopics Vladimírt, Kovácsevics Nikolát, Szalai Györgyöt és Pálinkás Simont szállították. Hétszázezer koronás birság — Bűiért büntet a vámhivatal ? — A snboöcal vámhivatalnál tapasztalható visszásságokat legutóbb már á parlamentben is szóvá tették. A minisztérium részéről a felszólalásra nem adtak semmi választ s a szkupsiinában való felszólalás óta a suboticai vámhivatal változatlan eréllyel képviseli azt az álláspontot, hogy neki a kicstár pénzügyi érdekeire kell ügyelnie még akkor is, ha ez ellentétben áll a vámtörvényekkel. A suboticai vámhivatalnál a legnehezebb elérni, hogy azok a tárgyak, amelyek vámmentesen hozhatók be az országba, csakugyan vámmentesek is legyenek, mert — ha mást nem — a fekbért mindenesetre felszámítják s az áru annyi ideig marad a vámoltató fél hibáján kiviil fekbérben, hogy ilyen címen nagy összegeket kell fizetni. Itt mennek a kincstár érdekeinek védelmében olyan messzire, hogy azok után a tárgyak után is vámot kell fizetni, amelyek a vámhí- j vatalban vesznek el. Itt bontják fel a' fotografáló-lemezeket tartalmazó le- i zárt csomagokat s fizettetik a vámot,; bár a lemezek a napfényen használ-1 hatatlanokká váltak. Itt van a leg-1 több elvámolatlan postacsomag s itt; kell vámot fizetni olyan áruk után,; amelyek mindenütt vámmentesek. Hogy milyen rigorózusan képviseli ■ a suboticai vámhivatal a kincátár ér- j dekeit, annak mindennél jellemzőbb! példája a következő eset: Egy suboticai gyártelep, amely hetenkint 6—8 vaggon árut kap, nemrégiben két vaggon csomagoláshoz! való fagyapotot hozatott Ausztriából, j A vasút értesítette a céget, hogy az áru megérkezett Osijeken Schenker és Társa szállító cég adta fel, rakják ki a vaggonokat, mert különben kocsi álláspénzt kell fizetniük. A cég érdeklődött az iránt, hogy nem kell-e vámot fizetni az áru után, a vasúti pénztári kijelentette, hogy az áru Ősijeken van feladva, ott elvámolták, nem kell vámot fizetni. Erre megkezdték az áru kirakását, óvatosságból azonban telefonon felhívták a Schenker cég osijeki fiókját s megkérdezték, hogy elvámoltatták-e Osijeken az árut. A Schenker cég azt telefonálta, hogy az elvámolás nem történt meg. A cég erre bejelentette a vámhivatalnak, hogy milyen tévedés történt, elvámolás alá eső árut vámolás nélkül kiadtak. A vámhivatal nyomban lepecsételte a vaggont s a már kirakott árut s megindította a kihágási eljárást, melynek következményeképpen a céget és a vasúti tisztviselőt egyetemlegesen 172,000 dinár, birsaggal sújtotta a vámhivatal. A cégnél egyhitő körülménynek tudták be, hogy a tévedést maga jelentette, a vasúti tisztviselőnél, hogy nem anyagi érdekből követte el a kihágást. Mekkora lenne a birság, ha nem volna ennyi enyhítő körülmény? A Becs—Bukarest-i expressz katasztrófája Romániában leszakadt alatta a híd —. A folyóba zuhant a vonat — Háromszáz halottról beszélnek — A román király a szerencsétlenség színhelyén — Bukarestből táviratozzék: Comarnic és Valea Larga vasútállomások között, Si'-aiánál péntek délután négy órakor borzalmas vasúti szerencséílenség történt. A Bukarestből egy órakor induló Arad — Budapest—Bécsi-i ekszpresszvonat menet közben az itatta beömlő Prahova-hiddcl a fúvóba zuhant. Az első jelentések szerint mindössze három utas ma radt sértetlen, a többi utas, mintegy háromszáz személy, részint meghalt, részint pedig súlyosan megsebesült. A vasutigazgatóság későbbi jelentései szerint a szerencsétlenség ■nég sem ilyen nagyarányú. Az ekszpresszvonet mindkét mozdonya, a mozdonyok utáni vagon, valamint egy első és másodosztályú vagon zuhant a vízbe. Ploesti és Campina összes orvosai, valamint bukaresti orvosok, külön vonattal robogtak a szerencsétlenség színhelyére. Bukarestből nagyszámú gépkocsi indult a szerencsétlenül jártak hozzátartozóival a katasztrófa helyére. A vasutigazgatóság azonnali intézkedéseket foganatosított arra nézve hogy a sebesülteket Bukarestbe visszaszállítsák. Ezek az utasok esti féltizenegy órakor érkeztek meg Bukarestbe. Az észak; pályaudvaron rögtöni intézkedések történtek a szükséges orvosi se gélynyujtásra vonatkozólag. A király és a trónörökös a bales e színhelyére utaztak. A katasztrófa híre Bukarestben igen mély benyomást keltett. — Egyes lapok külön kiadásokat adtak ki, amelyekben hangoztat jak, hogy ez a vasúti szerencsétlenség, amely ezideig a legna gyobb vasúti baleset Romániában, kedvezőtlen színezetet kelt a külföldön, a nemzetközi forgalmat illetően, mivel bizalmatlanságul kelthet az utazó közönségben. >»»«»*«»»«»»»»*»»•*»««>»♦«««»•««< A Rasztina-puszta-i földosztás Konzorcium és agrárreform — Kié a föld? — Egy birtok két országban — Nézeteltérés az agrárhivatal és a bíróság között — Szenzációs letartóztatások A sokat emlegetett Rastina-puszta ügye tartja ma izgalomban Sombort és egész környékét. R é d 1 bárónő 4000 hold kiterjedésű birtoka egyike volt a legnagyobb és legszebb bácskai gazdaságoknak és amikor az agrárreform céljára akarták a birtokot lefoglalni, megkezdődött a harc a nagy gazdaság körül. Ekkor 1919 elején egy konzorcium alakult Somborban, amelynek tagjai voltak V1 a j i c s Velimir, dr. C e is e I Lajos, Novakovics Izidor és Rosenberg Izidor sombori lakosok, akik opciót kaptak a birtokra. A birtokból kb\ 3200 hold a trianoni békeszerződésben megállapított határon innen fekszik, 840 hold pedig magyar területen. A bajai háromszög kiürítésekor a suboticai agrárhivatal értesítette Rédl bárónőt, hogy a határon innen fekvő 3200 holdas» birtokrészt az agrárreform céljára igénybe veszi. Ezen határozat alapján a tulajdonos a sombori járásbíróság telekkönyvi hatóságánál kérte a magyar területen levő birtokrészre feljegyzett elidegenítési tilalom törlését, amit a telekkönyvi hatóság el is rendelt és ez a végzés 1922 januárjában jogerőssé is vált. Ennek megtörténte után az opciót nyert konzorcium felparcellázni kezdt8 a birtokot és körülbelül 500 holdat 25—30 vevőnek el is adott. A még fenmaradó kb. 340 holdra vonatkozó opciót pedig továbbadta a konzorcium egy uj konzorciumnak, amely dr. Pope vies, dr, Gál, R o h e i m Zsigmond és L a 1 o s ev i c s Stevica sombori lakosokból alakult. Az uj konzorcium a birtokába jutott területet is parcellázta. A telekkönyvi hatóság, minthogy ennek semmi akadálya nem volt, a tulajdonjogot a vevők jávára kebelezte, úgy, hogy az uj tulajdonosok a megvett ingatlant akadály nélkül birtokba vették és ma is birtokban tartják. A határkiigazitás alkalmával azonban a birtoknak addig Magyarországhoz tartozott részét is az S. H. S. területekhez csatolták és ebből keletkeztek a különféle komplikációk. Az agrárhivatal ugyanis megkeresést intézett a' telekkönyvi hatósághoz, hogy az elidegenítési tilalmat a visszacsatolt területre uj-* hói jegyezze fel. Ezt a megkeresést azonban a telekkönyvi hatóság éli utasította azzal az indokolással, hogy az elidegenítési tilalom jogerős' törlése következtében jóhiszemű és a telekkönyv adataiban bizó szeméi Ivek kisebb parcellákban szerezték) meg a birtokot, amely már nem tekinthető nagybirtoknak és igy nemi vehetők igénybe a kisebb parcellákaz agrárreform céljára. Az ilyen én telmü végzés ellen az agrárhatóság nem is élt jogorvoslattal. Két vevő azonban, névszerinti V o s e k István és L a 1 o‘s e v i c s Stevica az ügyben dr. L a 1 o s eivies Joca dr. ügyvédhez fordult, aki kijelentette, hogy az elidegenítési tilalom törlése szabálytalan és ennek következtében a megkötött adásvételi szerződések semmisek.;! Ez a két vevő aztán az adásvételi szerződés felbontására polgári pert indított, amely jelenleg a sombori törvényszéknél folyamatban is van. Ezenkívül a két vevő feljelentést is tett az igazságügyi és agrárminisztériumnál is, amelyek azonban még nem döntöttek az ügyben. A polgári perben a vevők azt állították, hogy az eladók őket megtévesztették és e^pn az alapon az ügyészség csalás miatt büntető eljárást indított az első konzorcium tagjai ellen. Előreláthatólag azonban a két vevő ellen is megindul a büntető eljárás, inert' a polgári pör folyamán a bíróságot1 is megrágalmazták azzal, hogy az elidegenítési iilalom törlése a bűn-: tetőtörvénykönyvbe ütköző módónt történt. A legutóbbi sombori letartóztatások ennek az ügynek csak mellékhajtását képezik. Amint ugyanis már megírtuk, a napokban letartóztatták Somborban S t a s z Rezső és G a a s z Jovan telekkönyvi tisztviselőket, akik ellen az volt a vád, hogy egy adótétel törlésénél formai j szabálytalanságot követtek el. A; rastinai birtokra opciót nyert első konzorcium ugyanis a telekkönyvi íisztviselőknek Stimm Mór végre» hajtó utján jutalomképpen az elvég-1 zett súlyos munkáért 26.000 koro-, nát, küldött ajándékul. Ebből S t a s z Jovan 6000 és Klein Maca 2000 koronát kaptak. Közben Stasz és Gaasz telekkönyvi tisztviselők' egy a pénzügy igazgat ósághoz küldött aktában, amelyben eg^ adótétel törléséről volt szó, az aláírásra jogosított járásbiró nevét aláírták, azért, hogy az akta gyorsabban elintézést nyerjen. Ugyancsak ebből az ügyből kiílyólag julius 13-án letartóztatta a vizsgálóbíró dr. C e i s e 1 Laips sombori ügyvédet is, megvesztegeti tés miatt, mivel a telekkönyvi tisztviselők jutalmazására szánt pénzt 5 adta át Stimm végrehajtónak. Pénteken úgy C e i s e 11, mint Gaaszf a vádtanács döntése alapján szabadlábra helyezték, azonban ezzel még korántsem fejeződött be az egész Sombort izgalomban tartó» rastina-pusztai ügy, amelynek többi szereplője váratlanul fürdőre utazott, miután további letartóztatások vannak küszöbön. féle csokoládébonbcmek utolérhetetlenek
