Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-15 / 191. szám
1922, Julius 15. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. 1 Vizsgálat a bácsmegye? alispán ellen — A tanúit mentő vallomása! — Egész Bácsmegye izgatottan várja, busy mik lesznek a fejleményei annak az afférnak, amely Sztojkov Mézes vármegyei alispán személye körül folyik. Đr. Krccsárovics sombori ügyvéd, aki nyíltan súlyos visszaélésekkel és panamákkal vádolta meg az alispánt, kijelentette : — Én királyi ügyész voltam, én tudom,%mit jelent az: rágalmazást elkövetni. Nem rágalmaztam, mert Sztojkov elleni vádjaimat bizonyítani tudom. Az alispán személyét ért ismételt támadások miatt a Sztojkov-ügyben már folyik Somborban a vizsgálat. Kihallgatják azokat a tanukat, akikkel bizonyítani akarják, hogy Sztojkov a jegyzői kinevezésekért pénzt fogadót, el, hogy az agrárreform elől területe ke? vont el s ezeket a maga részére szerezte meg, a megyei pénzintézetek és helyiérdekű vasutak körű i tényke dáseit. A kiszivárgott hirek szerint a tanuk nem .igazolták a vádakat s nine bizonyítva, hogy Sztojkov a jegyzői kinevezéseket vagyonszerzésre használta fel. Ennek dacára úgy tudják, hogy Sztojkov alispán, még ha a meg indult vizsgálat tisztázza is a vadai alól, nem marad hivatalában. Alispán működése alatt közgazdasági tevékeny sége révén csinos birtokot szerzett, megvalósítja tehát régi tervét s viszszavonul gazdálkodni. Héj j as szózata és a Szózat __ Budapesten az Ébredő Magyarok Egyesületében Héjjas Iván megmagyarázta, hogy miképp értelmezi' azt a minapi nyilatkozatát, hogy nem az orgoványi háromszoros» rablógyilkosáig volt az utolsó, amelynek elkövetésére ő parancsot adott. Héjjas nyi latkozata után Bethlen István, a magyar miniszterelnök félénken és dadogón megmagyarázta, hogy Héjjas ezt úgy érti, hogy az orgoványi rablógyilkosság elkövetése után is adott még ki parancsokat emberek kivégzé ?ére, de tette hozzá a magyar premier — többet nem ad ki. Nincs is joga hozzá. S hogy végképp elvegye Héjjas kedvét attól, hogy embereket öleslsen, megindította ellene a becsületügyi eljárást is. Becsületügyi eljárást ... Ilyen erélyes a magyar miniszterelnök . . . Pedig tudni kell, hogy ■A becsületügyi eljárás során esetleg 14 Dapi laktanya fogságra is elitélihetnék Héjjast, ha ugyan tiszt volna ;§s ha elitélnék ... És ennek ellenére, — bár a várható büntetés nincs arányban az elkövetett cselekményekkel, — mégis ilyen szigorú eljárást helyezett kilátásba Bethlen íléjjas számára, akiről kijelentette, hogy tfbbé nem ad ki parancsokat. Pardon ... — mondotta Héjjas s Bethlen által félreértett szavait meg magyarázta az Ébredőknél. Ezeket mondotta: — Az én múltkori nyilatkozatomról mondhatnak akármit; én még nem adtam ki az utolsó parancsomat, én mindig teljesíteni fogom kötelessége met, amely azt parancsolja, hogy hazámért mindig előremenjek a megkezdett utón. Egyet megmondhatok nektek: Ha a magyar ég bármely táján villámlik, mennydörög. Budapest számára én leszek az istennyila, Héjjas nyilatkozatát minden pesti lap szószerint közli, azok is, amelyek félnek az istennyilától, azok is, amelyek nem törődnek vele. Egyedül a Héjjashoz oly közel álló »Szózat Héj)as Iván néhány lángoló, a hazaszeretet melegétől áthatott szót mondott az egybegyűltekhez. Budapestről beszélt, mely nem tölti be azt a hivatást, mely az ország fővárosát megilletné. Annak a méregnek, mely Budapestről áramlik szét az ország testébe, az orvos kötelességtudásával utjába fog állni. Szavait igy végezte. — Én mindig teljesíteni fogom kötelességemet, amely azt parancsolja, hogy hazámért mindig előre menjek a megkezdett utón. Héjjas, mint látszik, nem ijedt meg ! Bethlentől, de a »Szózat« nagyon megijedhetett Héjjastól. I Merényletet terveztek a bolgár király ellen — Tíz fegyveres katona betört a király kastélyába — Szófiából jelentik: A bolgár király már hetek óta családjával együtt Vranyában lévő nyári palotájában tartózkodik. Csütörtökön este tiz fegyveres paraszt a palotába be akart hatolni azzal a szándékkal, hogy a király ellen merényletet kövessenek el. A merénylők rajtaütéssel lefegyverezték és azután megölték a palota őrizetére kirendelt néhány emberből álló őrséget. így akartak bejutni a királyi palotába, •v. ■# 4HHMMM* «HM 4 azonban az őrség egyik tagjának sikerült megmenekülnie, aki idejében alarmirozta a gárdát. A merénylőknek sikerült elmenekülniük. Elfogadtatásukra a közeli gamizon egy lovas osztaga indult el, de mindez ideig nem sikerült nyomukra akadni. A merénylet napja óta a király védelmére erősebb osztagokat rendeltek ki. Az a gyanú, hogy a kommunisták keze van az ügyben. Megkezdték a szaboiicai választók összeírását íz adőősszeirás, a népszámlálás adatai és a régi választói névjegyzék alapján foly k a munka Az uj választói névjegyzéknek ju; us 20-ig el kell készülni a törvény értelmében. Ez a rendelkezésre álló idő olyan rövid, hogy csak a legnagyobb nehézséggel lehet az összerást elvégezni. Amint már megirtuk, eddig csak az előmunkálatok folytak a városházán a névjegyzék elkészítésére, pénteken azonban megkezdték a névjegyzékek összeállítását is. Bár a városházán megtagadtak minden felvilágosítást a választók összeírásánál figyelembe vett elvekre vonatkozólag, a Bácsmegyei Napló munkatársának mégis sikerült megbízható helyről az összeírásra vonatkozólag a következőket megtudni: Hogyan történt az összeírás előkészítése? A választók összeírásáról szóló rendelet megjelenese után a suboticai hatóság azonnal hozzá kezdett a szükséges előmunkálatokhoz. Kezdetben a hátság maga sem volt tisztában az irányelvekkel. Ezek a vitás kérdések azonban részben tisztázódtak a főispánok beográdi konferenciáján, amelyen részletesen megvitatták a választók összeírásánál figyelembe veendő szempontokat. Fontos utasításokat hozott magával Beográdból Orsics Lázár főjegyző is. Az idő rövidségére való tekintettel le kellett tenni arról a gondolatról, hogy a választókat személy szerint Írják össze, akár jelentkezés, akár házról-házra való járás utján és igy a hatóság úgy döntött, hogy a városnál rendelkezésre álló adatok diapián készítik el az uj névjegyzéket. Háromféle katasztert használ fel a város az összeíráshoz: a városi adőősszeirás, az utolsó népszámlálási ivek és az 1920. évi választói névjegyzék szolgál alapul a választók összeírásánál. Ezeknek az adatoknak összeállítása, illetve megszerzése egész mostanig tartott, mert az 1920. évi választói névjegyzéket Beográdból kellett megszerezni, a népszámlálási iveket a városi levéltárból kellett előkeresni, az adóösszeirási ivek összeállítása pedig a városi adóhivatalnak okozott sok munkát. így nem felelnek meg a valóságnak azok a hirek,i hogy a választói névjegyzék összeírása már eddig is folyamatban volt. Péntekig közli megmásítva ezt a szózatot. Ezé-jcsak az előkészítés stádiumában volt hogy Nagy apparátussal kezdik meg az összeírást. A választók összeírása csak pénteken vette kezdetét. A technikai munkálatok minél célszerűbb és sürgősebb keresztülvitele érdekében a hat hetes szabadságon levő Pletikoszits András dr. polgármester is megszakította pénteken szabadságát és az összeírás vezetésével megbízott Orsics Lázár főjegyzővel együtt megadta a végleges utasításokat a névjegyzék elkészítésére. Negyven városi tisztviselő kezdte meg péntek délután a választói névjegyzék elkészítését és ezek a kijelölt tisztviselők egész napon át dolgoznak a városháza tanácstermében. A munkát pénteken délután 3 órakor kezdték meg Orsics főjegyző vezetésével és az 1920. évi választói névjegyzéket az adófizetők lajstromából, valamint a legutóbbi népszámlálás adataival egészítik ki. A munka fennakadás nélkül gyorsan iolyik, úgy hogy egy héten belül már elkészül az uj választói névjegyzék. Julius 20-ika után azután átteszik a névjegyzéket az elsőfokú bírósághoz, amely öt napon belül korrigálja annak hiányait. Felveszlk-e a nomsziávokat a névjegyzékbe? Ismeretes, hogy mennyi vitára adott már alkalmat az alkotmány értelmében az a kérdés, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozókat fel kell-e venni a választók névjegyzékébe. Erre vonatkozólag Dobanovacski Pá! főispán egy Ízben már kijelentette, hogy az alkotmány értelmében a nemzeti kisebbségeket is felveszik a névjegyzékbe. Azóta azonban titkolóznak a városházán ebben a kérdésben. A Bácsmegyei Napló munkatársa pénteken az összeírás megkezdése előtt kérdést intézett erre vonatkozólag Pletikoszits polgármesterhez és Orsics főjegyzőhöz is, azonban mindketten megtagadtak az ügyben minden felvilágosítást. Bár ebből a titkolódzásból bizonyos kedvezőtlen következtetéseket lehetne levonni, ezzel ellentétben jól informált helyről úgy értesülünk, két írja: az ügy. ezideig semmi olyan intézkedés nem történi, amiből arra lehel-» ne következtetni, hogy a nem- X szlávokat nem veszik jel a név- \ jegyzékbe. Azok az adatok, amelyeknek alap-, ján az 1920. évi választói névjegyzéket kiegészítik, magukban foglalják a nemzeti kisebbségeket is. ügy az> adólajstromban, mint az 1920. évi népszámlálási ivekben is szerepel-t nek a suboticai magyar lakosok is, úgy hogy minden jel arra vall, hogy az alkotmány rendelkezése értelmében a suboticai választók névjegyzékéből nem lógnak hiányozni a maj gyár nemzetiségű választók sem. Egy héten belül különben világosság derül az egész kérdésre és a magyarságot hihetőleg nem éri újabb csalódás, az alkotmányt pedig egy újabb sérelem. Az SHS királyság delegációja elutazott a Néplijj-a ülésére A Népliga Junius 17-iki ülésén több íz SHS- királyságot érdeklő kérdésben hoznak döntést. A bolgár kérdésen kivül tárgyalni fogják a magyar Kormánynak az SHS. királyság ellen a kisebbségekre, valamint a határ-megállapításra vonatkozó panaszait, úgyszintén a Népliga napirendjén zerepel az albán kérdés is, amely az HS. királyságot szintén közelről érinti. A pénteki napon a Simplon-exprkssel: elutaztak Londonba az SHS. királyság diplomáciai megbízottai. A megbízót-, .ak névsora a következő: RiSZÍity Mihály meghatalmazott miniszter Boskovics Máté, a jóvátételi bizottsághoz beosztott követ, Gavriloviíy Mihály dr. londoni követ, jovanovily Milutin oerni követ, Reisz Alfréd dr., a rendőrségi szakiskola igazgatója, Jovanovies Vásza ügyvéd, az SHS. Nápgarszer vezet titkára, Szlavity M. egyetemi tanár és Aniity Milán külügyminiszteri titkár. A bizottsággal együtt Londonba utazik tanácsadói minőségben Rákiíy Miián szófiai kö. veí és Ncdity Milenko szófiai katonai ittasé. A bizottság részére az angol külügyminisztérium a Hyde Park hotelt biztosította, ahol 1912-ben a török háború után is a szerb diplomáciai megbízottak laktak. Ahol a lázadók arattak A korteshadjárat szomorú epilógusa Budapestről jelentik: Gorove, László nagybirtokos Monostorpályi határában levő birtokán az aratómunkát lázongó emberek zavartátok meg. A leszegődött aratókat elkergették, ők maguk aratták le a gabonát és szekerekre rakva el is vittél® magukkal. A lázadók mintegy százhúszán voltak. Ennek a szenzációs esetnek következők a részletei: Pár nappal ezelőtt Gorove LászBÍ nagybirtokos több aratómunkásf szerződtetett le alacsonyabb bérért, mint amennyit a Gorove birtoka körül Monustorpályiban és vidékén lakáf zsellérek, földtelen munkások kértek. Ez bántotta a lakosságot, amely; amúgy is izgalmas hangulatban voll most az aratások idején. A választások alatt Monostorpályiban, amely a nagylétai kerülethez tartozik, több kortes a földosztásról beszélt. A földosztásból természetesen semmi sen? lett. Reggel mitegy 120 főnyi tömeg jelent meg a Gorove-féle birtokon. Mikor az intéző a felfogadott munkáig«
