Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-15 / 191. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. július T5. kafmunkába akarta állítani, odamen­tek hozzájuk és lázitották őket, hogy ne álljanak munkába. A tömeg ka­pával és kaszával volt fellíegyver­­kezve és az intéző látva a fenyegető helyzetet, eltávozott a földekről. Az uradalom központja nagyon messze volt a birtok e részétől, úgy hogy ellenállásról nem lehetett szó. A cse­lédség és a felfogadott aratómunká­sok szintén eltávoztak, mire a tömeg nekiesett egy búza- és egy rozstáblá­nak és mintegy 120—130 holdat tel­jesen learatott. A termést azonnal felosztották maguk között, szekerek­re rakták és hazaszállították. Gorove László nagybirtokos, érte­sülve. az esetről, azonnal orvoslást keresett, de a derecskéi főszolgabiró­­ság nem tudott adni semmiféle segít­séget. Gorove a járásbíróságnál szin­tén feljelentést tett a lázadók ellen. Gyilkossági kísérletért fölmentés — Osijeki munkatársunktól — Szenzációs hátterű bünpert tár­gyalt az osijeki törvényszék. A vád­lott egy volt közös hadseregbeli szá­zados volt, aki a múlt év márciusában két golyóval Merítette barátnője fi­vérét. A vádlott Erfort Károly osijeki gép­gyári hivatalnok, volt közös hadse­regbeli százados, aki annakidején az osijeki 78. számú háziezredben szol­gált. Erfort az elnök felszólítására el­mondja az esetet és annak előzmé­nyeit: Az 1909. évben, amikor még zász­lós volt a 78-asoknál, megismerkedett Osijeken báró de La Roche osijeki szállodabérlö szépségéről hires felesé­gével. Az ismeretségből szerelmi vi­szony keletkezett, majd amikor az asszony férje Fiúméból Amerikába szökött a felesége mellöl, a visszatérő asszonnyal közös háztartásra lépett, ^iszonyukat törvényesíteni sohasem sikerült, mert de La Roche Ameriká­ban eltűnt. A háború kitöréséig éltek együtt, a férfi századosi rangban bevonult. Az asszony, hogy megélhessen, keresked­ni kezdett és sertések eladásával fog­lalkozott, amiből később a város mel­lett kis birtokot vásárolt. A háború befejezésekor az S. H. S. hadseregbe vették át s 1919 végéig Petrovaradinban teljesített szolgálatot, majd lemondott rangjáról és hazatért Osijekre. Gazdálkodni kezdett a birto­kon, miközben meg akarta valósítani azt a régi tervét, hogy barátnője a birtok felét az ő nevére Írassa. Az asz­­szony azonban hallani sem akart er­ről. Folytonosan pörlekedtek és vesze­kedtek a birtok-kérdés miatt és az Agyét az asszony úgy oldotta meg, hogy a birtokot bérbeadta a fivérének, Barbír Ádám osijeki tisztviselőnek. Erfortot bántotta ez az elintézés és 1921 márciusának egyik napján kilo­vagolt a pusztára, ahol egyezkedni akart Barbir Ádámmal. Ez azonban kiadta az útját. Erfort eltávozott. Bar­bir azonban utána ment, szóváltás keletkezett közöttük, kölcsönösen sér­tegették egymást, majd pedig a föliz­gult Barbir bottal végigvert Erforton. A volt századost ez annyira kihozta a sod­rából, hogy előrántotta revolverét és két lövéssel leteritette támadóját. Barbir Ádámot a golyók nem Ölték jneg, de hónapokig nyomta a kórházi ágyat. A tárgyaláson Erfort kijelentette, Hogy »em volt szándékában Barbirt megölni, csupán rá akart ijeszteni. Ezután a tárgyalóterembe vezették báró de La Roche Teréz asszonyt aki Időközben mind a két szemére meg­vakult. A tanú kijelentette, hogy legjobb meggyőződése szerint Erfort nem akarta agyonlőni fivérét. Visszatértek az első kiutasítottak — Suboticán pénteken egy újabb kiutasítás történt — A magyar klérus a pápához fordult intervencióért A kiutasítások ügye még nem tért nyugvópontra. A nagy izgal mat keltett kiutasítások ügyében ugyan még nem történt döntő fordulat, azonban a kérdés még mindig erősen foglalkoztatja úgy a magyar mint az SHS. politikai köröket. Magyarországon a kormány azonnali intervencióján kivül ak­cióba lépett a klérus is. Délbara­­nyából ugyanis amint ismeretes, nyolcvanhat magyar nemzetiségű SHS. állampolgárt utasítottak ki. Még a kiutasitás napján Múndy Samu magyar nemzetgyűlési kép­viselő interveniált Zichy Gyula gróf pécsi megyés püspöknél an­nak érdekében, hogy a pápához forduljon jogorvoslatért. Tekintettel arra, hogy a kiuta­sítottak között több pap is van, Zchy püspök kezdeményezésére most a magyar klérus csakugyan interveniálni fog a Szentszéknél és kérni fogja, hogy a pápa lépjen közbe a kiutasiioftak érdekében és azért, hogy a jövőben hasonló kiutasítások ne történhessenek. A magyar kormány egyél »ként ma is azon az állásponton van, hogy a magyar nemzetiségű SHS. iliampolgároknak csak ideiglenesen d hajlékot és ki akarja eszközöln' az SHS. kormánynál a_t, hogy zek minél előbb visszatérhesse­nek SHS. területre. A kiutasítottak egnegyobb része még ma is a tatáron van, egyrészüket azonban 'tatármenti magyar falvakban széi­­ásolták el ideiglenesen. A ma­gyar hatóságok egyelőre állampol­gárságra való tekintet nélkül élel­mezik és anyagilag is támogatják a segélyre szoruló kiutasitottakat, akik közül különben többen a kiállott izgalmak és a nagy hőség következtében megbetegedtek. A kiutasítottak érdekében egyébként Magyarországon társadalmi akció is indult meg. A suboticai kiutasítások ügyében nincs lényeges fordulat. Azt már megírtuk, hogy a kiutasítottak listáján szereplő egyének közül hat családot nem tudott a subo­ticai rendőrség eddig megtalálni, mert nem tartózkodtak a város­ban. Ezek közül pénteken a su­boticai rendőrség kiutasította Petz Györgyöt háromtagú családjával, akiket a péntek délután 2 órakor induló horgosi vonattal szállítot­tak ét a határon. Dobanovacski Pál főispán egyéb­ként pénteken Beogradban tartóz­kodott és értesülésünk szerint a belügyminisztériumban a kiutasí­tások ügyében is fontos tárgya­lásokat folytatott. A kiutasítások ügyének legér dekesebb eseménye, hogy pénte­ken visszaérkeztek az első kiutasí­tottak SHS. területre. Az első visz­­szatérők : három moll lakos, ma­gyar nemzetiségű SHS. állampol­gárok, akiknek igy jogtalan volt í kiutasításuk. Belügyminiszteri en­gedéllyel tértek vissza lakóhe­lyükre és remény van arra, hogy az első visszatérteket rövidesen követni fogják a többi jogtalanul kiutasítottak is. A magyar kormány közvetlen érintkezést keres az utódállamokkal A román igazságügyminiszter szerint csak demokratikus Magyar­­országgal képzelhető el a teljes egyetértés Florescu román igazságügymi­niszter Kolozsváron Románia és Magyarország jelenlegi viszonyá­ról a következőket mondotta egy magyar lap munkatársának : — Mi ma is jó viszonyban élünk Magyarországgal, a teljes egyetértésre azonban csak akkor lehet számítani, ha Magyar­­ország a mai rezsimjét demokra­tikus uralom váltja tol. Románia számit erre a változásra és bizton várja, hogy a mai mi­litarista törekvések megszűnjenek. Nagy hibája a mai Magyarország­nak, hogy minden sérelmével s bajával, amelyért Romániát okozza, a Népek Ligájához fordul, ahelyett, hogy közvetlenül tőlünk kérné a dolgok rendezését. Ezért járt rósz­­szül Bethlen a génuai konferencián, ahol Magyarország memorandu­mát fel sem olvashatták. A román igazságügyminiszter fenti nyilatkozatára vonatkozólag most a magyar külügyi kormány­zathoz közeli helyen a következő kijelentést tették: — A nyilatkozat első része új­ból csak a régi nótát hajtja, a románok is, Benes is állandóan a demokratikus magyar kormány szükségét hangoztatják s Benes­inek legutóbbi nyilatkozatéból ki­tűnik' hogy ezzel Károlyi és Jászt lkormányára gondolnak. Ez tehát újból belső viszonyainkba való beavatkozás és megint a régi já­ték azzal a jelszóval, hogy ők Magyarországnak barátai. — Florescu nyilatkozatának má­sik fele a kisebbségre tartozik. Érthető módon kényelmetlen az, hogy a magyar kormány Genu­­éban erre a kérdésre felhívta e nagyantant figyelmét és mentorán dumunkat, ha nem is vették tár­gyalás aló, áttették a népszövetség­hez. Célzatbs állítás az, hogy mi nem akarunk az utódállamokkal összeköttetésbe jutni. A magyar nyilvánosság és a magyar sajtó is tudja, hogy minden magyar sé­relemre személyesen, közvetlen érint­kezés útján próbálunk orvoslást sze­rezni, amint az legutóbb is tör­tént a baranyai kiu'.asitások kap­csán. Florescunak ez a megjegy­zése tehát a tényekkel ellenkezik. — Részünkről meg volt a hajlan­dóság a gazdasági közeledés létre­hozására is, a gazdasági tárgya­lások megindulását is magyar rész­ről kezdeményezték. Ilyen lépések valóban történtek is és megvan a remény arra, hogy be­látható időn belül érdemleges tárgyalások is következnek. — A roman igazsógügyminisz­­terhez hasonló hangon nyilatkozott legutóbb Novák cseh pénzügymi­niszter is, aki arról beszélt, hogy már majdnem minden európai ál­lammal kötött a cseh kormány kereskedelmi szerződést, Magyar­­országgal azonban m.ég nem, a minek szerinte az az oka, hogy „a magyar kormány nem mutat kellő jóakaratot". Érre is könnyű válaszolni, hiszen köztudomása, hogy mi voltunk azok, akik Marienbad­­ban és Brünnben a tárgyalásokat kezdeményeztük és most, Génna után is igyekeztünk újabb tárgya­lásokba bocsátkozni. Valószínű, hogy rövidesen sike­rül létrehozni a csehszlovák-ma­gyar kereskedelmi szerződést is. Bányaszerencsétlenség Szenj szki-Rudnikon Egy menekült pécsi bányász halála* Tyupriából jelentik, hogy aj szenjki-rudniki állami szénbányá­ban hétfőn délelőtt egy akna be­omlott és a bent dolgozó négy munkást maga alá temette. A mentési munkálatokat sürgősen, megkezdték és este 8 órakor si-j került is a munkásokra rátalálni. Egy munkás könnyebben, kettői súlyosan megsérült, Majf István pécsi menekült bányamunkást pe-j dig holtan húzták ki a tárnából, j Baranya kiürítése után a pécsi1 bányamunkások legnagyobb ré-( szét a rudniki bányákba irányí­totta a szociálpolitikai miniszté­rium. A modern bányákhoz szo­kott munkások azonban nem igen tudták megszokni az itteni kesp-j detleges munkaviszonyokat és leg«! nagyobbrészt más bányákban« vagy a beogradi építkezéseknél kerestek uj alkalmazást. Annak-; idején a menekültek szervezetei felhívta a szociálpolitikai minisz-j terium figyelmét a szerbiai bá«-j nyákban uralkodó kezdetleges ál­lapotokra s annak veszélyességére«; Az osztrákok nem tudnak megegyezni a pénzügyi szanálási tervezetben Bécsből jelentik: A főbizottság,; mai ülésén a pénzügyi terveze-í tét tárgyalták. A pénzügyi terve­zet elvi elfogadásában az összes^ pártok megegyeznek, a polgári pártok azonban junktimot akarnak létesíteni a magukra vállalt ter­hek között és azok között a ter­hek között, amelyet a munkásság­nak kellene magára vennnie. Ez­zel szemben a szociáldemokraták azt hangoztatták, hogy az agrár elemek megterhelése aránylag nem oly nagymértékű, mint a tübbi elemeké. A terhek meg­osztása tekintetében még nem tudtak végső elhatározásra jutni. Ellenben véglegesen elhatá­rozta a főbizottság, hogy a tiszt­viselői létszám csökkentésének régóta húzódó, sok vitára és súr­lódásra alkalmat adó ügyét végre rendezi. Kimondják hatórozatilag az állami alkalmazónak létszámá­nak cpasztását, a kárpótlás kérdé­sét pedig olykép rendezték, hogy aki legalább két évig szolgált, az nyolc hónapi fizetését kapja. Min­den további szolgálati év után pedig egy hónappal több fizetés jár, egészen 26 hónapi fizetésig. Ennél nagyobb végkielégítést nem adnak. Akinek 20 szolgálati éve van, az elbocsátása után tel­jes fizetését kapja nyugdijképen.

Next

/
Thumbnails
Contents