Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-15 / 191. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. július T5. kafmunkába akarta állítani, odamentek hozzájuk és lázitották őket, hogy ne álljanak munkába. A tömeg kapával és kaszával volt fellíegyverkezve és az intéző látva a fenyegető helyzetet, eltávozott a földekről. Az uradalom központja nagyon messze volt a birtok e részétől, úgy hogy ellenállásról nem lehetett szó. A cselédség és a felfogadott aratómunkások szintén eltávoztak, mire a tömeg nekiesett egy búza- és egy rozstáblának és mintegy 120—130 holdat teljesen learatott. A termést azonnal felosztották maguk között, szekerekre rakták és hazaszállították. Gorove László nagybirtokos, értesülve. az esetről, azonnal orvoslást keresett, de a derecskéi főszolgabiróság nem tudott adni semmiféle segítséget. Gorove a járásbíróságnál szintén feljelentést tett a lázadók ellen. Gyilkossági kísérletért fölmentés — Osijeki munkatársunktól — Szenzációs hátterű bünpert tárgyalt az osijeki törvényszék. A vádlott egy volt közös hadseregbeli százados volt, aki a múlt év márciusában két golyóval Merítette barátnője fivérét. A vádlott Erfort Károly osijeki gépgyári hivatalnok, volt közös hadseregbeli százados, aki annakidején az osijeki 78. számú háziezredben szolgált. Erfort az elnök felszólítására elmondja az esetet és annak előzményeit: Az 1909. évben, amikor még zászlós volt a 78-asoknál, megismerkedett Osijeken báró de La Roche osijeki szállodabérlö szépségéről hires feleségével. Az ismeretségből szerelmi viszony keletkezett, majd amikor az asszony férje Fiúméból Amerikába szökött a felesége mellöl, a visszatérő asszonnyal közös háztartásra lépett, ^iszonyukat törvényesíteni sohasem sikerült, mert de La Roche Amerikában eltűnt. A háború kitöréséig éltek együtt, a férfi századosi rangban bevonult. Az asszony, hogy megélhessen, kereskedni kezdett és sertések eladásával foglalkozott, amiből később a város mellett kis birtokot vásárolt. A háború befejezésekor az S. H. S. hadseregbe vették át s 1919 végéig Petrovaradinban teljesített szolgálatot, majd lemondott rangjáról és hazatért Osijekre. Gazdálkodni kezdett a birtokon, miközben meg akarta valósítani azt a régi tervét, hogy barátnője a birtok felét az ő nevére Írassa. Az aszszony azonban hallani sem akart erről. Folytonosan pörlekedtek és veszekedtek a birtok-kérdés miatt és az Agyét az asszony úgy oldotta meg, hogy a birtokot bérbeadta a fivérének, Barbír Ádám osijeki tisztviselőnek. Erfortot bántotta ez az elintézés és 1921 márciusának egyik napján kilovagolt a pusztára, ahol egyezkedni akart Barbir Ádámmal. Ez azonban kiadta az útját. Erfort eltávozott. Barbir azonban utána ment, szóváltás keletkezett közöttük, kölcsönösen sértegették egymást, majd pedig a fölizgult Barbir bottal végigvert Erforton. A volt századost ez annyira kihozta a sodrából, hogy előrántotta revolverét és két lövéssel leteritette támadóját. Barbir Ádámot a golyók nem Ölték jneg, de hónapokig nyomta a kórházi ágyat. A tárgyaláson Erfort kijelentette, Hogy »em volt szándékában Barbirt megölni, csupán rá akart ijeszteni. Ezután a tárgyalóterembe vezették báró de La Roche Teréz asszonyt aki Időközben mind a két szemére megvakult. A tanú kijelentette, hogy legjobb meggyőződése szerint Erfort nem akarta agyonlőni fivérét. Visszatértek az első kiutasítottak — Suboticán pénteken egy újabb kiutasítás történt — A magyar klérus a pápához fordult intervencióért A kiutasítások ügye még nem tért nyugvópontra. A nagy izgal mat keltett kiutasítások ügyében ugyan még nem történt döntő fordulat, azonban a kérdés még mindig erősen foglalkoztatja úgy a magyar mint az SHS. politikai köröket. Magyarországon a kormány azonnali intervencióján kivül akcióba lépett a klérus is. Délbaranyából ugyanis amint ismeretes, nyolcvanhat magyar nemzetiségű SHS. állampolgárt utasítottak ki. Még a kiutasitás napján Múndy Samu magyar nemzetgyűlési képviselő interveniált Zichy Gyula gróf pécsi megyés püspöknél annak érdekében, hogy a pápához forduljon jogorvoslatért. Tekintettel arra, hogy a kiutasítottak között több pap is van, Zchy püspök kezdeményezésére most a magyar klérus csakugyan interveniálni fog a Szentszéknél és kérni fogja, hogy a pápa lépjen közbe a kiutasiioftak érdekében és azért, hogy a jövőben hasonló kiutasítások ne történhessenek. A magyar kormány egyél »ként ma is azon az állásponton van, hogy a magyar nemzetiségű SHS. iliampolgároknak csak ideiglenesen d hajlékot és ki akarja eszközöln' az SHS. kormánynál a_t, hogy zek minél előbb visszatérhessenek SHS. területre. A kiutasítottak egnegyobb része még ma is a tatáron van, egyrészüket azonban 'tatármenti magyar falvakban széiásolták el ideiglenesen. A magyar hatóságok egyelőre állampolgárságra való tekintet nélkül élelmezik és anyagilag is támogatják a segélyre szoruló kiutasitottakat, akik közül különben többen a kiállott izgalmak és a nagy hőség következtében megbetegedtek. A kiutasítottak érdekében egyébként Magyarországon társadalmi akció is indult meg. A suboticai kiutasítások ügyében nincs lényeges fordulat. Azt már megírtuk, hogy a kiutasítottak listáján szereplő egyének közül hat családot nem tudott a suboticai rendőrség eddig megtalálni, mert nem tartózkodtak a városban. Ezek közül pénteken a suboticai rendőrség kiutasította Petz Györgyöt háromtagú családjával, akiket a péntek délután 2 órakor induló horgosi vonattal szállítottak ét a határon. Dobanovacski Pál főispán egyébként pénteken Beogradban tartózkodott és értesülésünk szerint a belügyminisztériumban a kiutasítások ügyében is fontos tárgyalásokat folytatott. A kiutasítások ügyének legér dekesebb eseménye, hogy pénteken visszaérkeztek az első kiutasítottak SHS. területre. Az első viszszatérők : három moll lakos, magyar nemzetiségű SHS. állampolgárok, akiknek igy jogtalan volt í kiutasításuk. Belügyminiszteri engedéllyel tértek vissza lakóhelyükre és remény van arra, hogy az első visszatérteket rövidesen követni fogják a többi jogtalanul kiutasítottak is. A magyar kormány közvetlen érintkezést keres az utódállamokkal A román igazságügyminiszter szerint csak demokratikus Magyarországgal képzelhető el a teljes egyetértés Florescu román igazságügyminiszter Kolozsváron Románia és Magyarország jelenlegi viszonyáról a következőket mondotta egy magyar lap munkatársának : — Mi ma is jó viszonyban élünk Magyarországgal, a teljes egyetértésre azonban csak akkor lehet számítani, ha Magyarország a mai rezsimjét demokratikus uralom váltja tol. Románia számit erre a változásra és bizton várja, hogy a mai militarista törekvések megszűnjenek. Nagy hibája a mai Magyarországnak, hogy minden sérelmével s bajával, amelyért Romániát okozza, a Népek Ligájához fordul, ahelyett, hogy közvetlenül tőlünk kérné a dolgok rendezését. Ezért járt rószszül Bethlen a génuai konferencián, ahol Magyarország memorandumát fel sem olvashatták. A román igazságügyminiszter fenti nyilatkozatára vonatkozólag most a magyar külügyi kormányzathoz közeli helyen a következő kijelentést tették: — A nyilatkozat első része újból csak a régi nótát hajtja, a románok is, Benes is állandóan a demokratikus magyar kormány szükségét hangoztatják s Benesinek legutóbbi nyilatkozatéból kitűnik' hogy ezzel Károlyi és Jászt lkormányára gondolnak. Ez tehát újból belső viszonyainkba való beavatkozás és megint a régi játék azzal a jelszóval, hogy ők Magyarországnak barátai. — Florescu nyilatkozatának másik fele a kisebbségre tartozik. Érthető módon kényelmetlen az, hogy a magyar kormány Genuéban erre a kérdésre felhívta e nagyantant figyelmét és mentorán dumunkat, ha nem is vették tárgyalás aló, áttették a népszövetséghez. Célzatbs állítás az, hogy mi nem akarunk az utódállamokkal összeköttetésbe jutni. A magyar nyilvánosság és a magyar sajtó is tudja, hogy minden magyar sérelemre személyesen, közvetlen érintkezés útján próbálunk orvoslást szerezni, amint az legutóbb is történt a baranyai kiu'.asitások kapcsán. Florescunak ez a megjegyzése tehát a tényekkel ellenkezik. — Részünkről meg volt a hajlandóság a gazdasági közeledés létrehozására is, a gazdasági tárgyalások megindulását is magyar részről kezdeményezték. Ilyen lépések valóban történtek is és megvan a remény arra, hogy belátható időn belül érdemleges tárgyalások is következnek. — A roman igazsógügyminiszterhez hasonló hangon nyilatkozott legutóbb Novák cseh pénzügyminiszter is, aki arról beszélt, hogy már majdnem minden európai állammal kötött a cseh kormány kereskedelmi szerződést, Magyarországgal azonban m.ég nem, a minek szerinte az az oka, hogy „a magyar kormány nem mutat kellő jóakaratot". Érre is könnyű válaszolni, hiszen köztudomása, hogy mi voltunk azok, akik Marienbadban és Brünnben a tárgyalásokat kezdeményeztük és most, Génna után is igyekeztünk újabb tárgyalásokba bocsátkozni. Valószínű, hogy rövidesen sikerül létrehozni a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződést is. Bányaszerencsétlenség Szenj szki-Rudnikon Egy menekült pécsi bányász halála* Tyupriából jelentik, hogy aj szenjki-rudniki állami szénbányában hétfőn délelőtt egy akna beomlott és a bent dolgozó négy munkást maga alá temette. A mentési munkálatokat sürgősen, megkezdték és este 8 órakor si-j került is a munkásokra rátalálni. Egy munkás könnyebben, kettői súlyosan megsérült, Majf István pécsi menekült bányamunkást pe-j dig holtan húzták ki a tárnából, j Baranya kiürítése után a pécsi1 bányamunkások legnagyobb ré-( szét a rudniki bányákba irányította a szociálpolitikai minisztérium. A modern bányákhoz szokott munkások azonban nem igen tudták megszokni az itteni kesp-j detleges munkaviszonyokat és leg«! nagyobbrészt más bányákban« vagy a beogradi építkezéseknél kerestek uj alkalmazást. Annak-; idején a menekültek szervezetei felhívta a szociálpolitikai minisz-j terium figyelmét a szerbiai bá«-j nyákban uralkodó kezdetleges állapotokra s annak veszélyességére«; Az osztrákok nem tudnak megegyezni a pénzügyi szanálási tervezetben Bécsből jelentik: A főbizottság,; mai ülésén a pénzügyi terveze-í tét tárgyalták. A pénzügyi tervezet elvi elfogadásában az összes^ pártok megegyeznek, a polgári pártok azonban junktimot akarnak létesíteni a magukra vállalt terhek között és azok között a terhek között, amelyet a munkásságnak kellene magára vennnie. Ezzel szemben a szociáldemokraták azt hangoztatták, hogy az agrár elemek megterhelése aránylag nem oly nagymértékű, mint a tübbi elemeké. A terhek megosztása tekintetében még nem tudtak végső elhatározásra jutni. Ellenben véglegesen elhatározta a főbizottság, hogy a tisztviselői létszám csökkentésének régóta húzódó, sok vitára és súrlódásra alkalmat adó ügyét végre rendezi. Kimondják hatórozatilag az állami alkalmazónak létszámának cpasztását, a kárpótlás kérdését pedig olykép rendezték, hogy aki legalább két évig szolgált, az nyolc hónapi fizetését kapja. Minden további szolgálati év után pedig egy hónappal több fizetés jár, egészen 26 hónapi fizetésig. Ennél nagyobb végkielégítést nem adnak. Akinek 20 szolgálati éve van, az elbocsátása után teljes fizetését kapja nyugdijképen.
