Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-12 / 188. szám

4. óm BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. július 12. Ijpnnan eredned. Egypár sombori ügyvéd, a^ci más faktoroknál inter- WüiáiLjionoráltatta magát, a beava­­tattanok pedig azt hitték, hogy azok j*z ügyvédek összeköttetésben álla­pok énvelem. Árról a bizonyos 200,000 koronás jesetrél például csak annyit jegyzek pjegJhpgy az illető ügyvéd ebben az Hgyflfh egyáltalán nem is volt nálam. $ J£recsanovics dr. által tanuk 'előtt, szóbelileg elkövetett rágalmak­ért a bíróság előtt veszek elégtételt. A sombori királyi ügyészség előtt beim létfizik már a feljelentésem. A feljelentés száma 12081. A bíróság elé! Mi S£m Krecsanovics Sándor dr., S Sztojkov Mózes dr. nyilatkoza­­)Z nem füzünk megjegyzést. Kö­veteljük ellenben egész Bácsmegye közvéleménye nevében, hogy ez az ügy a független bíróság előtt a tel­jes nyilvánosság ellenőrzése mellett tárgyaltassék le. Ilyen nagyjelentő­ségű ügyeknek nem szabad ellapo­sodni a fegyelmi eljárások végelátha­tatlan utjain. Ez az ügy a bíróság elé yaló. Száz százalékkal emel­kedett Suboiica város adójövedelme — Három év statisztikája — A város rossz anyagi helyzetében .elsősorban az adóbevételekre van rá­utalva. Az elvesztett ingatlanok jöve­delmét a különböző városi adók van­nak hivatva pótolni és ezért van szük­ség újabb adók bevezetésére is. Mi­ntán a városi tanács idegenkedik a pótadónak lényegesebb emelésétől, in­kább a rendes városi adók jövedelmét igyekszik fokozni. Hogy ez milyen mértékben sikerült zz utolsó évek folyamán, azt legjob­ban bizonyítja az a hivatalos statisz­tika, amit a városi főszámvevőség most állított össze a javadalmi hiva­talnak az utolsó három esztendőben való bevételeiről. A kimutatás a városi javadalmi hivatalnak 1920., 1921. és 1922. esztendők első félévében való bevételeit tünteti fel, még pedig a kö­vetkezőképpen: A kimutatást igy lehetne folytatni, mert a többi adójövedelem is hasonló mértékben emelkedett. Az adóbevéte­lek emelkedését egyrészt az vonta maga után, hogy egyes adókat a vá­ros közben felemelt, ez az emelés azonban korántsem arányos a jöve­delmek nagy emelkedésével. A ja*a­­dalmi hivatal bevételei az utolsó há­rom év alatt _ mint fenti kimutatás­ból látszik — átlag száz százalékkal emelkedtek, ami tekintélyes jövedelem­­szaporulatot jelent és ami csak úgy magyarázható, hogy a fogyasztás is lényegesen emelkedett 1920. óta Su­­boticán. Á javadalmi hivatal tisztvise­lői létszámát megszaporitották és a különböző fogyasztási adók behajtása most a legpontosabban folyik. Remé­lik, hogy az adójövedelmek még emel­kedni fognak. < er­es tr s CM < a N a* 2 05 iO g f $ a TI 3 N '© 1 (£> SS SS-4 A r/3 O: 3 rx o> > o 3* o T SO Cu o w a c* s .58 (3 to to C5 iá 5Š JL o -» OQ O *< O) aj s-ő ü? »5 o-4 05 SS 8 to i > ü O' *i§ < 2. s „Jón még egyszer Orgovány javított és bővített kiadásban^ — A magyar nemzetgyűlés keddi ülése — Budapestről jelentik: Az indemni­­tási vita első szónoka Farkas István szocialista volt. V i c z i á n tegnapi beszédével polemizál. Ami az emig­ráltakat illeti, ezeknek működését nem lehet a szociáldemokraták szemére hányni. Minden nagy történelmi epochánál voltak emigráltak. S eh an dl Károly: De nem egy­formák 1 Farkas István: Igaza van, nem egyformák. Minden nagy korszaknak megvoltak a maga menekültjei, akik a külföldön tovább propagálták a ma­guk eszméit. Horváth Zoltán: Rákóczit is ha­zaárulónak deklarálták! Farkas István: A párt az emig­ráltak közül csak azokat vallja magáé­nak, akik a maguk ideáljaikért küzde­nek. Ha kellemetlen a kormánynak az emigráció, meg kell szüntetni. Tes­sék kivenni a talajt alóla. Adjanak teljes amnesztiát, hogy hazajöhesse­nek azok a komoly elemek, akiknek munkálkodását a nemzet számára kell értékesíteni. Ki idézte elő a mai hely­zetet? Jött a háború, a forradalmak, az összeomlás. Felkiáltások jobboldalról: Jött a vörös uralom I Horváth Zoltán: Jött a kurzus! Esztergályos János: Jött Or­­goványj Varsányi Gábor: (Orgovány kö­vete.) Majd jön még egyszer javított és bővített kiadásban! Horváth Zoltán: Szép program! Beszéde további folyamán F a r­­k a s a kormány szociálpolitikáját és a drágaság elleni küzdelemben mutatott erélytelenségét kritizálja. Ezután határozati javaslatot terjeszt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az 1922 julius 1-én kiadott lakásrendeletet vonja vissza, a lakásépítés megindításáról, valamint a lakbérviszonyok rendezéséről tör­vényjavaslatot terjesszen a nemzet­gyűlés elé. Rámutat arra, hogy a búza árának emelkedése vonja mindig ma­ga után a többi cikkek drágulását is és kifogásolja, hogy a búza ára 5900 korona. Itt különösen a kisgazdapárti kép­viselők között nagy vihar támad, So­­korópátkai Szabó közbekiált: »Álla­pítsák meg, kik drágítottak!«, mire a jobboldalról meg is adják a választ: »A zsidók drágítottak!« Farkas ezután határozati javaslatát indokolja meg. Megoldódott a vemsicsi gyilkosság rejtélye — Beismerte tettét a gyilkos — Egy rejtelmes gyilkosság kiderithe­­tetlennek látszó titkának zárát pattan­­totta fel a véletlen. Gazdátlan kocsi a korcsma ndvarán. Közel egy éve, 1921. év augusztus 8-án éjjel három óra tájban, két lovas kocsi fordult be Verusics pusztán Mi­­ladinovics Vécó korcsmája udvarába. A kocsin nem ült senki, a gyeplő a kocsi ülésére volt odaerősítve. A lovak — talán szokásból — maguktól for­dultak be a korcsma udvarába és meg­álltak az ivó előtt. . A korcsmáros meghallotta a kocsi érkezését és kiment az udvarra meg­nézni, ki jött ilyen későn. Meglepetés­sel látta, hogy a kocsin nincs kocsis. Közelebb ment a kocsihoz, hogy megnézze, van-e valami rajta, amikor nagy megdöbbenéssel észlelte, hogy a kocsi alján egy férfi hullája feküdt. A hulla fején rettenetes sebek tátong­tak, amelyeket fejsze, vagy csákány­ütések okozhattak. Hogy ki a meg­gyilkolt ember, nem tudta megállapí­tani, bár a környéken mindenkit is­mer. A korcsmáros, borzalmas felfedezé­se után. azonnal elment a verusicsi csendőrőrsre és jelentést tett az eset­ről. A csendőrök nyomban megjelentek a helyszínén és mindenekelőtt a meg­gyilkolt ember kilétét akarták megál­lapítani, de ez nem sikerült, mert a meggyilkolt zsebeiben nem találtak semmi feljegyzést, amiből kilétét meg lehetett volna állapítani. Beer Samu topolai kereskedő ellen irányul a gyanú. Tüzetesen átvizsgálták a kocsit és ekkor a hulla mellett, a kocsi deszká­ján egy kemény kötésű, kopott noteszt találtak, amelynek feljegyzésekkel te­leirt lapjain többször fordut elő ez a név: Beer Samu terménykereskedő Topola. Ez a notesz vöt az egyedüli nyom, amelyen a nyomozás megindult. A csendőrség összefüggést látott a no­teszben szereplő Beer Samu és a vé­res tett között és Beer Samut a gyil­kosság gyanúja alatt letartóztatta. Beer kétségbeesetten tiltakozott a vád ellen $ azt erősitgette, hogy nem tud a gyilkosságról semmit, nincs ab­ban semmi része és azt sem tudja, ki a meggyilkolt. Lovakkal is kereske­dik és lehet, hogy az illetőnek lovat adott el, vagy vett tőle és ezért Írhatta be a nevét a noteszébe. Beert a csendőrök beszállították a suboticai ügyészség fogházába, ahol Maruscs Koszta vizsgálóbiró többször kihallgatta. Beer folyton ártatlanságát hangoztatta és egy topolai orvossal igazolta is, hogy akkortájt, amikor a gyilkosság történt, ő egy lórugás miatt fekvő beteg volt. Miután Beer ellen nem merült fel terhelő adat, 3—f heti vizsgálati fog­ság után szabadonbocsátották. Azóta — közel egy éve — nem tör­tént ebben az ügyben semmi és már feledésbe merült az egész eset. Jelentkezik a gyilkos. A múlt héten történt Sentán, hogy az ottani rendőrség letartóztatott egy Rudanecz József nevű sentai embert lopás miatt. Amikor Rudaneczet a rendőrkapi­tány elé vezették, az szigorú hangon felszólította, hogy mondja meg az iga­zat: mit tett! Erre Rudanecz a kapitány meglepe­tésére elkezdte részletesen elmondani, hogy ő ezelőtt egy évvel, augusztus első felében a verusicsi országúton csákánnyal agyonütötte sógorát, Tóth Jánost. Ez volt a verusicsi korcsma udva­rán éjjel megjelent magányos kocsi halott utasa. A rendőrségen erre részletes jegy­zőkönyvet vettek fel Rudanecz-cel. Az esetet úgy adja elő, hogy sógora, Tóth János, aki nővérét birta nőül, züllött, bűnös ember volt, aki azzal foglalkozott, hogy Magyarországon — ahol lakott — lovakat lopott, gyakran kocsival együtt és akkor — jól ismer­ve a rejtett utakat — átszökött a ha­táron és itt eladta a lopott lovakat. Gyakran volt ez megfordítva Is, ami­kor itt lopott lovat és vitte át a ma­gyar határon. Emiatt Rudanecznek sok kellemetlensége is volt, mert a só­gorának cselekményei miatt ismétel­ten tartottak nála házkutatást. Akkor éjjel, amidőn a gyilkosság történt, szintén magyar területen lo­pott kocsival és két lóval jött Tóth a sógora szállására, illetve a kocsit pár száz lépésnyire hagyva, gyalog jött a szállásra, bekopogott és kérte az elő­jövő Rudaneczet, hogy engedje a ko­csival beállni a szállása udvarára. Rudanecz megtagadta a kérést, ami­ből szóváltás fejlődött, Tóth János arculütötte Rudaneczet. Ez erre be­ment a lakásába és a gubája alá rejt­ve, egy csákányt hozott ki. Újból szó­váltásba elegyedett Tóth Jánossal és egyszerre csak az előrántott csákány­­nyál fejbe ütötte. Tóth a kocsira kapott, hogy elhajt­son. amikor Rudanecz még néhányat csapott rá a csákánnyal, mire Tóthi vértől elborítva, holtan terült el a ko­csi aljában. Ekkor Rudanecz kivette Tóth zsebéből a pénztárcát, amelyben 90 korona volt. A tárca elvétele köz­ben esett ki Tóth zsebéből a notesz, ami miatt Beer Samu került gyanúba, Ez Rudanecz vallomásának lénye­ge. A gyilkost, aki kérdezés nélkül is­merte be a már feledésbe merült gyiL kosságot, behozták a suboticai ügyész­ség foházába. ' ' Papot választ a suboticai református egyház — A presbitérium jelöltjei — Már több mint félesztendeje, hogy a suboticai református egyháznak nincsen papja. Ez alatt az idő alatt a papi és egyéb egyházi funkciókat egy ideig Szántó Róbert, az utóbbi idő­ben pedig Hanstälter helybeli tanár látja el. A presbitérium mindezideig nem is gondolt a pap választásra, sok külső körülmény akadályozta meg ebben Most azonban már a presbitérium el érkezettnek látja az időt és a válasz tási mozgalom már meg is indult Egyelőre még csak magában a prés biteriumban és az egyházvezetőség szükebb körében folynak a harcok. Az egyház tagjai még távol állnak a mozgalomtól és csak a frakciókra szakadt presbitérium küzdelméről lehet szó. Amint jól informált helyről érte­sülünk, a presbitériumban három cso­port van, amely csoportoknak külön­­külön meg van a maguk jelöltjük. A meginduló választási küzdelemben az egyház vezetősége három olyan jelöl­tet indit, akik mögött egyelőre még csak a vezetőség áll. Legerősebb a Nándi Béla köré csoportosulók frakciója. Nánai Béla jelenleg a debreceni református fő­gimnázium tanára. Kilátásai már azért is a legerősebbek, mert sabo­­tical. Kovácsy Sándor mögött a presbi­térium kisebb része áll, ami azonban nem csökkenti eshetőségeit, mert érte az egyházi fe.sőbb hatóságok expo­nálják magukat. Arany Gusztáv, a kiutasított pacséri pap öccse, a legkevesebb reménnyel indulhat. A presbitérium néhány tag­jának jelöltje. Ez lenne az a névsor, amellyel a frakciókra szakadt presbitérium meg­indítja a papválasztást. Természetesen a választásig még jelentősen meg fog növekedni a jelöltek száma. ♦ Testszinü fiirdofüzők, melltartók és mellfüzök hasszoritóval készülnek Steinné Schaffer Margit fűző szalonjában Karadziőeva a. 7. (Bárány-köz.)

Next

/
Thumbnails
Contents