Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-12 / 188. szám

# 1922. Julias 12. BACSMEGYEI NAPLÓ A suboticai vámhivatal Ugye a parlament előtt — Vajdasági képviselő kritikája a költségvetési vitában — Délelőtt háromnegyed tízkor nyitja meg a szkupstina ülését dr. Ribar házelnök. Az első szónok Markovics Pera (demokrata), aki rövid beszédben válaszol az ellenzéki oldalon ed­dig elhangzott beszédekre. Védi a kormányt az ellenzék támadá­sai ellen. Kijelenti, hogy garan­ciát lát arra, hogy a közlekedés javulni fog. Védelmébe veszi a vidovdáni alkotmányt. Azt hiszi, hogy erről még nem lehet kriti­kát mondani, miután az alkotmány rendelkezéseit még legnagyobb­részt nem léptették életbe. A költségvetést megszavazza. fovanovics Ljuba (radikális) el­fogadja a költségvetési javaslatot. Elismeri a javaslat hibáit, mégis szükség van erre a költségvetésre, mert mindent magában foglal és mindenre kiterjeszkedik. Azt hiszi, hogy azoknak a képviselőknek nagy része, akik nem akarnak a javaslat mellett szavazni, megfe­lelő tanulmányozás után elfogadná a javaslatot. Beszél a horvátoknak a szkupstinában az egység ellen amelyek még ma is érvényben vannak. Egy húsz holdas gazda 3392 korona adót köteles fizetni. Meg kell ezeket az anomáliákat szüntetni, uj adótörvény létesí­tésével. Ezután rátér a suboticai vámhivatalban ural­kodó állapotokra. Kifejti, hogy ű suboticai állomáson kétszáz vagon áll elvámolatlanul. Ennek oka, hogy a vámhivatal személyzete kevés és az alkalma­zottak nagy résre nem szakember. Így történhetik csak meg, hogy naponta csupán öt vagon árut tud­nak elvámolni, aminek folytán az áruk összetorlódnak. Követeli, hogy a kereskedők és vállalatok érdekében könnyitsék meg a vám hivatal munkáját, annál is inkább, miután Subotica mint hatdrváros igen fontos vámállomds és a rossz vám viszonyok miatt nagy gazdasági értékek mennek veszendőbe. Foglalkozott még a vajdasági nyugdíjasok rossz helyzetével és egységes törvényt követel ennek rendezésére. Utána Popadics Misa disszidens földmives a költségvetés mellett, Jeremies Jeremia parasztpárti el­lene, Miladinovies Milan radikális a javaslat mellett szólal fel. Sévics radikális a Novisad melletti Cho­­tek-birtok felosztásáról beszél, amihez Prodanovics Zsivko radi­kális is hozzászól, Ribar elnök azonban kijelenti, hogy ez nem tartozik a költségvetési vita kere tei közé. Végül Manojlovics Jóca radikális képviselő szólalt fel a költségvetés mellett és polemizál az ellenzék szónokaival. Ezután az elnök bezárta az ülést. A következő ülés pénteken lesz. Megvesztegetéssel vádolják Bácsmegye alispánját A pénzért árult jegyzői állások Botrány a vármegye­ház előtt — Nyilatkozik a vádló és a megvádolt alispán intézett támadásairól. O mindig ellene volt azoknak a beszédek­nek, melyek kizárólag a pártérde­keket tartják szem előtt. Egyes szónokok pedig párt­szempontok miatt nemzetrontó működést fejtenek ki. Élesen kri­tizálja dr. Mándics klerikális kép­viselő beszédét, nem hiszi, hogy az ő kijelentései megegyeznének a klub véleményével. Általában meg kell elégedni azzal, amit ed­dig nyújtottak és ha a kritika he­lyes is, ez a kritika nem tárgyi lagos, éppúgy mint Trumbicsé sem, akit szintén nem vezéreltek objektiv szempontok. Beszél az állami tisztviselők helyzetéről és ezeknek nemzeti szempontok sze­rinti beosztásáról. Úgy találja, hogy a csendőrségnél a szerbek vannak a legkisebb számban kép­viselve. Az állami hivatalokban is nagy arányszámban vannak a másik két testvérnemzetnek, a horvátoknak és a szlovéneknek a tagjai képviselve. E tekintetben tehát a ‘két testvérnemzet nincs elhanyagolva. Kritizálja a költség­vetés bizonyos hibáit, amelyekért szerinte nem a kormány, hanem egyes tisztviselők a felelősek. Az ülést 1 órakor bezárják és folytatásét az elnök délután négy órára tűzte ki. A délutáni ülést 5 órakor nyi­totta meg Ribar elnök. Az első szónok Qrgin Pavle, radikális kép­viselő, elfogadja a költségvetést, azonban kijelenti, hogy nincs az­zal teljesen megelégedve. Fog­lalkozik a katonai kérdésekkel és különösen az aviatikával, amely­nek szükséges óvintézkedéseiről néni gondoskodik a költségvetés elégé. Ezután rátér a közgazdasági heiyzet tarthatatlanságára, különös tekintettel a Vajdaságban uralkodó állapotokra. Büszkén vallja, hogy vajdasági képviselő, mert a Vaj­daságot sem szabad mostoha tar­tománynak tekinteni. Különösen a mezőgazdasági helyzet rossz a Vajdaságban. A földadó elvisel­hetetlen, amit a régi rossz ma­gyar ad®f%vćnyeknek tulajdonit, A sombori megyeház környékén különös dolgok történnek. Sugás­­bugás hallatszik, gazdátlan hírek kel­nek vándorútra, tapadó gyanú ül meg a vármegyeház sok vihart megért falain. Haldoklik á vármegye és most az agónia óráiban, a sombori megyeház környékén olyan botrány kerekedett, amilyenre az ősi Bácska történeté­ben aligha találni példát. A közigazgatási bizottsági ülés szenzációja. Junius hatodikán történt, Bácsme­gye közigazgatási bizottságának ülé­sén, az egyik bizottsági tag, Vidáko­­vics Ferenc, szólásra emelkedett és öldöklő beszédet mondott a megye alispánja, Sztojkov Mózes ellen. Beszédét igy fejezte be: — Vádolom Bácsmegye alispán­ját, Sztojkov Mózest, hogy a megüresedett jegyzői állásokat pénzért árusította. A beszéd kínos hatást keltett, min­denki az alispánra nézett, aki szó­lásra emelkedett. Hosszú, a részle­tekre kiterjedő beszédet mondott az alispán, energikusan visszautasította a vádakat, azokat rágalmaknak mi­nősítette és bejelentette, hogy elég­tételt log kérni az őt igaztalan táma­dásért. Botrány a megyeház előtt. Az összetűzés másnap folytatódott. A kora reggeli órákban a vármegye­ház előtt állott Krecsarovics Sándor dr. sombori ügyvéd, a sombori tár­sadalom egyik számottevő alakja. Jött Sztojkov alispán, aki a hivatalá­ba tartott. Az ügyvéd és az alispán beszélgetni, majd vitatkozni kezdtek, Krecsarovicsot elhagyta a nyugalma, hangos szóval támadt rá az alispán­ra, majd odaszólitotta Gergurov Qyoka aljegyzőt és több más jelen­levő előtt a legerősebb kifejezések­kel vádolta meg az alispánt. — Te vagy a megyei korrupció okozója! — Mondj le, nem vagy méltó az állásodra! — Te korrumpáltad az egész megyei közigazgatást! Ilyen és ezeknél erősebb kifejezések röpködtek a levegőben. A botránynak hamar hire terjedt az egész városban. Beszéltek róla az emberek, a harcos ügyvéd és a min­denható alispán között megindult a küzdelem, melyn.s&, ki tudja, hol lesz a yége . *. *■>,-> Krecsarovics nyilatkozata. — Ez az ügy nem Sztojkov alispán és Krecsarovics ügyvéd ügye, ez az egész Vajdaság és elsősorban pedig egész vármegye ügye. Most, amikor a kinevezett megyebizottság ellenőrzé­si lehetősége korlátozva van, fokozott kötelessége a közvélemény szervei­nek. igy elsősorban a sajtónak, ellen­őrizni azt, hogy gáncs nélkül való emberek döníenek-e emberek és sor­sok felett, vagy olyanok, akik az ál­lam, az igazság és a törvény érde­kein túl, pártok, társaságok vagy a maguk egyéni érdekeinek a szolgálói csupán. Ezért tartjuk fontosnak, hogy erre az ügyre, elsősorban az állam tekintélyének érdekében, világosság derüljön s a bűnös lakói jón; a köz­­tisztviselő, ha igazak a vádak, a rá­galmazó, ha a vádak valótlanok. Nézzük, mit mondanak erről a kí­nos ügyről az abban szereplő szemé­lyek. Krecsarovics Sándor dr. ügyvéd az ügyről igy nyilatkozik: — En ugyanannak a pártnak va­gyok a tagja, amelynek az alispán, hozzá a legutolsó időkig személyes kapcsolatok fűztek, tehát ebben az ügyben sem pártérdek, sem személyi érdek nem vezet. — Én már másfél esztendő óta hallom, hogy suttognak dolgokat, amelyek, ha igazak, az alispánnak a vádlottak padján a helye. Valamilyen földvételről beszéltek az emberek, a nelynek kapcsán az alispán jogtalan anyagi áldozatokhoz jutott. Ezeknek a mendemondáknak nem akartam hinni és valahányszor előttem ilyen dolgokról beszéltek, mindannyiszor energikusan védelmére keltem Sztojkov Mózesnek. — Pár hét előtt történt, hogy el­jött hozzám egy régi ismerősöm, egy magyar jegyző, és kért, hogy az al­ispánnál pártoljam a jegyzői álllás elnyerésére beadott kérvényét. Szí­vesen megígértem á támogatásomat, tudtam, hogy az illető igen derék, tá­mogatásra méltó ember. Azonban nagy zavarban és feszengve azt a kijelentést tette előttem a pályázó, hogy nem hiszi, hogy az én közben­járásom elégséges lenne. Meglepőd­tem erre, mire ő elmondotta, hogy egy ismerősétől azt 'hallotta, hogy csak az számíthat jegyzői ál­lásra, aki hajlandó azért anyagi áldozatokat hozni. Nem akartam hinni a füleimnek, de kötelességemnek tartottam, hogy a vádnak utána járjak és ekkor; f 3. ©kfa£ magam is meggyőződtem, hogy ’ ez a vád komoly. Itt a jegyzői állásokból bűnös üzleteket csi­nálnak. így bizonyítani tudom azt, hogy egy Cceek nevű pénz­ügyi tisztviselő egy sombori ügyvédnek 20,000 koronát fize­tett, hogy jegyzőnek nevezzék ki, egy másik jegyző pedig Po­­povics Koszta dr. ügyvéd utján 200,000 koronát fizetett, hogy je­lenlegi jegyzői állását, egy jobb jegyzőséggel cserélhesse fel. Bi­zonyítani tudom azt is, hogy ezekből a pénzekből az alispán is kapott. Csak utólag ugyan és iajándék« ci­­mén, de ez a dolgok lényegét nem érinti. — Ilyen körülmények után felmen­tem az alispáni hivatalba és ott Ma­­rinkovics Gyókó alispáni titkár utján megüzentem az alispánnak, hogy in­dítson pert bizonyos emberek ellen, rágalmazás címén. Az alispán erre azt üzente, hogy én ellenem fog rá­galmazás címén feljelentést tenni, Ezekben csak egy kis részletét mon­dottam el azoknak a dolgoknak, ame­lyeket megtudtam és amelyeket ki­vétel nélkül súlyos vádként szegez­hetném — és fogom is szegezni — az alispán ellen. — Ez a közvetlen előzménye az alispánnal való jelenetnek, amikor; a nyílt utcán, tanuk előtt, a sze­mébe mondtam Bácsmegye alis­pánjának, hogy méltatlan arra az állásra, amit visel. — Uram, — mondotta végül Kre­csarovics ügyvéd — én jogász vá­gyóé, Magyarországon tiz évig ál­lamügyész voltam, én tudom, hogy mi jár a hatósági személyek megrá­­galmazásáért és mindezek tudatá­ban keresem az alkalmat, hogy füg­getlen bíróság előtt bizonyítsam be mindazt, amit elmondottam és amit még elmondani fogok. Mit mond az alispán? — Krecsarovics ügyvéd vádjai sú­lyos vádak, amelyek, ha bebizonyo­sodnak, egy fiatal köztisztviselőnek, Sztojkov alispánnak, pályáját, köz­életi karrierjét törik ketté, de súlyo­sabb következményeket is vonhatnak; maguk után. De nem kevésbbé sú­lyos következményekkel járnak ak­kor is, ha valótlannak fognak bizo­nyulni. Az objektivitás paranesolólag követeli, hogy a megtámadott alis­pánt is megszólaltassuk. Sztojkov alispán az ügyre vonat­kozóan ezeket mondta: — A demokrata párt egy részé már régen támad engem, főleg st nászajándék kérdése és a jegyzői kinevezések miatt. Azok az állítások, hogy itt anya­gi szempontok játszhattak köz­re a jegyzői kinevezéseknél, va­lótlanok. Mi a jegyzői állások betöltésére vo­natkozó irányelveket Alexievics Mita államtitkárral együttesen állapítottuk meg, aki lenn volt ebben az ügyben Somborban is. A pályázatok egy ré­szét, miután nem feleltek meg a fel­tételeknek, nem lehetett tekintetbe, venni, a többiek is részint elbocsá­tott, részint kiöregedett volt jegyzőki voltak, úgy hogy úgy döntöttünk, hogy egyelőre meghagyjuk állásaik­ba a régi jegyzőket és majd időnkint és a szükséghez mérten fogunk a jegyzői karban változtatásokat esz­közölni. Ilyen irányban felterjesztést! is intéztem a belügyminisztériumhoz, ahová felküldtem az irátokat is. — Tarthatatlan az a vád, amelyet ellenfeleim és ellenségeim ellenem uton-utfélen hangoztatnak és amely! szerint engem a jegyzői állásokkal kpacsolatban megvesztegettek. A hí­rek hatása alatt fegyelmi vizsgálatot kértem magam ellen és a vizsgálat folyamán még egyet­len olyan konkrét eset sem me­rült föl, amely ellenem bizonyí­tana. Aztj is, tudóin, hogy ezek a hírek’

Next

/
Thumbnails
Contents