Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-11 / 187. szám
4. oKhtl. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. julius ll. a minisztertanács. Eszerint egy millió «dollárért vasúti síneket vásárolnak, 600.000 dollárért egyéb anyagot szereznek be, három milliót vasúti mozdonyok és kocsik javítására fordítanak, két és fél milliót a már megrendelt kocsik és mozdonyok kifizetésére fordítják, 600.000 dollárt vasútállomások építésére és kibővítésére fordítalak, 200.000-böl lakásokat építenek vasutasok részére, 600.000-t vasúti műhelyek építésére fognak elkölteni, másfél millió dollárból felépitik a közlekedésügyi minisztérium uj palotáját, ebből fizetik ki az államvasuttól a Standard Oil-nek járó 1,300.000 dollárt és a Nemzeti Banknak járó két millió dollárt, a fenmaradó 1,700.000 dollárból pedig egy, a dinár faljavítására szolgáló alapot fognak teremteni. A pénzügyminiszter expozéját ellenzéki részről erősen támadják, de a kölcsönjavaslatnak meg van a többsége. •••••••••••••••••«•«•«••«a Az orosz árvák napja Megalakult a rendező bizottság Beszámoltunk inár arról a jótékonysági mozgalomról, amely az orosz árva gyermekek javára kívánja az áldozatkész suboticai közönséget ígénybevenni. Vasárnap tartották meg a társadalmi egyesületek képviselői előkészítő értekezletüket, amelyen egyhangúlag elhatározták, hogy az orosz árvák napját augusztus 6-án, vasárnap tartják meg Suhoticán. Az értekezlet a rendezéssel kapcsolatos előmunkálatokat egy szükebb bizottságra ruházta, amely a kővetkezőképpen alakult meg: Elnökök: Dobanovacski Pál főispán neje és Tabakovics Miklós alpolgármester, alelnökök: Durnov műszaki főtanácsos neje, Lazarevics Zsivorák ezredes, térparancsnok, titkárok: Majstorovics, a gyermekvédelmi osztály titkára és Vuletin tanító, pénztáros: Spaszojlevics Lukács esperes, katonai lelkész és Mazdadarevicg Effendi török imám. Az értekezlet tudomásul vette, hogy a suboticai hölgyek által a napokban rendezett szláv kiállítás jövedelméből vezer dinárt adományoztak irár a gyermeknap megtartása előtt az orosz árvák javára és a megválasztott bizottság az orosz árvák napja programmjának kidolgozása céljából julius 13-án délután tartja meg következő értekezletét a városháza kis tanácstermében* amikor már a végleges programmot fogják részletesen összeállítani. A kisantant államainak saj tó-konf erenciáj a A génuai konferencián hozott határozatok perfektnálása A génuai konferencián h0Z°U határozatok alapján a kisantant államainak sajtófőnökei julius végén Karlsbadban konferenciára gyűlnek össze. Az összejövetelt fontos megbeszéléfek előzik meg. A génuai konferencián hozott közös hírszolgálat és a sajtó teljes átszervezésére határozatok perfektuálása ezen a konferencián történik meg. A konferencia összehívásának és a nagy körvonalakban elfogadott határozatok végrehajtásának eszméje az S. H. S. királyságtól indult ki, a megszervezését a csehszlovák kormány vállalta magára. Az érdekelt kormányok úgy állapodtak meg, hogy képviseletükben a külügyminisztériumok sajtóosztályának főnökei jelennek meg. Csehszlovákia részéről Hajók, aki az elnöki tisztségeket is el fogja látni, az S. H. S. királyság részéről Bodi sajtófőnök vesznek részt a konferencián, Romániát pedig Bakaihava, a román újságírók szindikátusának elnöke fogja képviselni. Az eredeti terv szerint Lengyelországot, mint a kisantantnak csak külgft tatját nem hívták meg. A lengyel kormány kijelentette, hogy minden tekintetben azonositja magát a kifeantant többi államaival, a sajtóra vonatkozó génuai határozatokat elfogadja és igy képviselőjét elküldi a karlsbadi A piaci mizériák már régóta kifogyhatatlan panaszrovatot képeznek és megállapítható, hogy minél inkább emelkednek az árak, annál több viszszaélést követnek el a fogyasztók rovására. A közönség már hosszabb idő óta tapasztalja, hogy a tej minősége egyre romlik és a tizenkét koronás tej teljesen élvezhetetlenné válik. Arról a kívánságról, hogy a horribilis árért teljes tejet kapjon, a fogyasztó már régen lemondott. Az árusítók a tejet előbb lefölözik és csak az igy lefölözött , zsiradékétól és táperejétől megfosztott tejet adják el. Nem ritkaság, hogy a termelők ezt a lefölözött tejet harmad-negyedrészben vízzel is felhígítják. A kizsarolt közönség pedig ezért a megtejezett vizért fizeti a három dinárokat literenként. Az árusítók közül a telhetetlenek és lelkiismeretlenek azonban kapzsiságukban még ennél is tovább mennek és legújabban gipsszel és lisztpéppel fehérre festett vizet adnak el tej helyett. Nemcsak a magánfogyasztók panaszkodnak, a gyerinekmenhelyen se tudják napok óta a gyermekeket tejjel ellátni, mert a szállított tejből a forralás után nem marad semmi. Akkor, amikor a rendőrkapitányság ismert erélyével á piaci árusokat megrendszabályozza, kívánatos volna, ha razziát tartana a tej árusok között is, a tejet vegyvizsgálattal megkonferenciára, Targon sajtófőnök személyében. Asajtófönökökön kívül néhány újságírót és megfelelő technikai személyzetet is küldenek ki a kormányok. állapítaná és a legszigorúbb büntetéssel statuálna példát azok ellen, akik a hamisított tejjel merényletet követnek el a fogyasztók egészsége ellen, A hamis mérlegek. A rendőrség hétfőn a hamis mérlegekkel mázsáié piaci árusokat fejenként kétszáz dinár pénzbüntetésre Ítélte, a hamis mérlegeket pedig elkobozta. Az elitéltek névsora a következő: özv. Kollár Jánosné, özv. SimoncsiA: Jánosné, Juries Mária zöldségárusok, Dulics Iván, özv. Laszák Antalné, Csajkás György, Juries Boldizsár, Szuvajcsics Vladimír, Tumbász Mária, Sarcsev Antal, Mánics József, Crnkovics József és Ognyanov Milica piaci mészárosok. A többi mérlegcsalók fölött kedden ítélkezik a rendőrség. A kétszázdináros enyhe Ítélet nem hogy visszatartaná az árusokat a további visszaélésektől, hanem a csalások folytatására fogja őket buzdítani. Ma, amikor egy kilogramm hús ára 70—80 korona, a zsír 100 korona, már tiz kiló hús eladásánál kárpótolja magát a pénzbüntetésért az eladó, ha továbbra is minden kilónál tiztizenöt dekával rövidíti meg a fogyasztókat. A mai rendkívül súlyos viszonyok között, amikor minden dekagramm érték nagy szerepet játszik a háztartásokban, szigorúbb példlák statuálása lenne kívánatos. Nem gyilkosok az izsáki rablógyilkosok Fölmentéi a gyilkosság vádja alól — Zbonát rablásért 7, Da' nicsot 6 évi börtönre ítélték — Kártérítési por Héjjas ellen Az orgoványi bünpör befejeződött. A budapesti hadbíróság hétf n délelőtt tizenegy órakor kihirdette az ítéletet, amely szerint Zbona Jánost 7 évi, Danics Mihály 6 evi, Juhász Istvánt 5 évi, Csató Gyulái 2 évi börtönre, a két Tóth fivért pedig 3—3 évi fegyházra ítélték. A hadbíróság a gyilkosság vádja alól valamennyi vádlottat felmentette. A hadbiróság ítélete két szempontból figyelemreméltó. Érdekes a verdiktben egyrészt az, hogy a vádlottak bűnét tisztán rablás deliktuménak minősítette, miután azok mint katonai alakulatként szereplő karhatalmi különítmény tagjai Héjjas Iván parancsát téliesítettek csupán. Az ítélet másik konzekvenciája magára Héjjas Ivánra vonatkozik és azt jelenti, hogy a gyilkosság bűne ezek szerint egyedül és kizárólagosan azt a Héjjas Ivánt te/heli, aki Horthy kormányzó amnesztiája folytán kimenekült egyelőre ennek a rablógyilkosságnak büntetőjogi következményei alól és aki az egységes párt hivatalos lapja, a Szózat szerint még ma is „hőse* és „vitéze" a jelenlegi magyarországi uralomnak. A budapesti hadbiróság ítélete ítélet Héjjas Iván dien, aki ezek után az izsáki halottakért az erkölcsi felelősséget egyedül viseli és akárhogy is tudatában van a maga „erkölcsi integritásénak", a közvélemény előtt mint gyilkos fog ezentúl szerepelni. Az Ítélet természetesen jogászi szempontból nem állja meg a helyét. A katonákak ugyan végre kell hajtani a parancsot, amit szolgálatára nézve kap, de kötelessége annak teljesítését megta gadni, ha az bűncselekmény elkövetésére irányul. Ez eddig nem is volt vitás, ha most ettől a bu dapesti katonai bíróság eltért, nyilvánvaló, hogy politikai meggondolásokból indult ki. Ám ez az Ítélet igy a gyilkosokat ugyan felmenti, de a politikai irányzatot, melynek megvédésében gyilkoltak, annál súlyosabban Ítéli el. Mert ha nem követtek el bűnt, a mikor parancsra öltek, akkor Héjjas Iván fel volt ruházva ilyen parancs kiadására. Másképen jogészilag nem lehet megérteni ezt az ítéletet, mely nem más, mint az amnesztia kiterjesztése. A gyil kosokat védi Héjjas parancsa, Héjjast védi az amnesztia, de ki, vagy mi védi azt az uralmat, a melyben ilyen cselekedeteket a tetteseknek és a felbujtónak bűntelenül lehetett elkövetni ? A por egyébként — mint Budapestről jelentik — ntég nem zárult le teljesen, amennyiben a meggyilkoltak hozzátartozói Héjjas Ivánnal szemben kártérítési igényi fognak bejelenteni, mert az amnesztia következtében a büntetőjogi felelősség el van ugyan ha ritva, de a polgári felelősség még ezzel nem hárult el Héjjas Iván fejéről. Tizenkét korona egy liter gipszpép Mit adnak tej helyett? — Elítélték a hamismérleges piaci árusítókat Zanella tárgyalásai Fasicscsal és Nincsicscsel Zane'la Richardot, a Beogradban tartózkodó emigráns fiumei politikust hétfőn kihallgatáson fogadták Pasics miniszterelnök és Nincsics külügyminiszter. Zanella, akinek autonomista politikáját a túlzó o'asz fascisták jugoszláv barátsággal vádolták és ilyen jelszavakkal el is buktatták, a két jugoszláv államférfi előtt, a kihallgatások folyamán ismertette a jelenlegi fiumei helyzetet. Elmondotta, hogy az a komoly meggyőződése, hogy a megszálló olasz karabinierik tulajdonképen beöltöztetett fascisták, akik terrorizálják Fiume lakosságét. A város vezetősége között uralkodó fegyelmezetlenség okozója azoknak az anarchisztikus, az élet- és vagyonbiztonság elemi feltételeit nélkülöző állapotoknak, amelyek most Fiúméban uralkodnak. Zanella a santa-margaruittai szerződés ratifikálása előtt szükségesnek tartotta mindezeket a kormány tudomására hozni. Gsendorruhás rablók garázdálkodnak Szlovéniában A szlavóniai több ezer hold térjen delmü erdők m£g ma is búvóhelyet adnak az egykori hírhedt »zöld káder« egyik-másik, hírmondónak megmaradt gonosztevőjének. A kora tavasz folyamán a szlatinaí csendőrség ezeknek a rablóknak egyik vezérét az országúton agyonlőtte. A hatóságok akkor azt hitték, hogy Szte.niszavljevics-Csaruga Jován, a vakmerő és veszedelmes rablóvezér került terítékre. ., •, A napokban ugyanis egy Bogovaö Péter nevű dalmáciai házaló-kereskedő a Szlatina közelében levő Dolnjo- Predrijevo nevű falu erdőségein haladt keresztül, amikor egyszerre három csendörruhás, Aliig fölfegyverkezett alak lépett eléje a fák közül. A megrémült embertől a rablók elszedték áruit és készpénzét, mintegy 20 ezer koronát, azután ráparancsoltak, hogy fusson, ahogy csak tud. Begovae futásnak eredt, hogy minél előbb eltűnjék a közelükböl, közben azonban a rablók utána lövöldöztek, de a lövések nem találtak. Uervanezen napnak délutánján s csendörruhába öltözött rablók Osztrosince községbe mentek, ahol már egy negyedik, egy civilruhás fegyveres is volt velük. A rablók Kristek Sztjepan földmives házához tértek, ahol csak a gazda felesége és a gyermekek voltak otthon A rablók a háznépet egy szobába zárták be. Éppen ekkor érkezett haza a gazda, akit a rablók azonnal lefogtak és a pénzét követelték. Kristek kijelentette, hogy pénze nincs, mire a rablók megverték és alaposan megkinozták. Innen Plascsak József gazda házába tértek, ahol szintén nem találtak pénzt, mire dühükben Plascsákot és fiát megverték és összekötözték, majd kényszeritették őket, hogy valamelyik vagyonosabb gazd aházához vezesse őket. A szorongatott emberek erre elvezették a rablókat a jómódú Kunicsek Iván gazda házához, ahol az ál-csendőrök 24.000 koronát raboltak. Innen eltávoztak és az erdőség irányában eltűntek. A kirabolt és megkínzott emberek értesítették a történtekről a csendörséget, amely a személyleirás alapján megállapította, hogy a négy rabló közül az egyik Sztaniszavljevics-Csaruga Jován volt, a közel ötödik év óta garázdálkodó rablóvezér, akinek a kezén több csendőr vére is szárad, 4
