Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-01 / 177. szám
2. oldal. BACSMEGYBI ttÄPLÖ megadásánál (ha már a rendelef kiadói azt hiszik, hogy ilyen is keli) a »zsidóval« szemben »szigorúbb ellenőrzés és mérlegelés«, mintha a kérelmező véletlenül nem zsidó, helyesebben: a régi, becsületes, őszinte és szabadelvű szerbiai közjogi terminológia szerint nem »Mózes-hitü?« Miért kell a zsidókkal szemben »nemzeti érdekből« fokozottabb rendőri felügyelet és hatósági ellenőrzés«, ini«/ más felekezetűvel szemben? Választ és elégtételt kérnek. Ezekre a kérdésekre választ kell kérniök a vajdasági zsidó hitfel ékezet törvényes képviselőinek: a vajdasági zsidó hitközségeknek. Az ország zsidó hitközségeinek van egy központi szerve: a hitközségek szövetsége, ennek elemi kötelessége választ kérni a kormányelnöktől és a belügyminisztertől ezekre a kérdésekre. Választkérni és elégtételt követelni azért a példátlanul súlyos alkotmánysértésért, amelyet ez a rendelet a Vajdaság Mózes-hitü lakossaival szemben elkövetett. Ha ezt elmulasztják, bünrészességet vállalnak azért, hogy a vallási türelmesség őshazájában suba alatt engedtek inaugurální egy olyan hivatalos antiszemitizmust, mely Magyarországon is már megbukott. Az elégtétel egy lehet. A bizalmas rendelet visszavonása, megbélyegzése és személyi garanciák abban a tekintetben, hogy ilyen rendeletek többé kiadatni nem fognak, es hogy az állampolgári kötelékbe való felvételnél a »zsidókkal« szemben semmiféle különös elbánás érvényesülni nem fog. Nekem ugyanis megingafhatlan meggyőződésem, hogy ettől a rendelettől a miniszterelnök épp oly távol áll, mint a belügyminiszter. A kormányelnök az 5 közmondásos vallási türelm ességével és a francia egyetemen nevelt belügyminiszter, akit legelkeseredettebb ellenségei is »ű demokrácia nemes emberének« neveznek, csodálkozó megdöbbenéssel fognak tudomást venni arról, mi történik az ő nevükben. Mert a vallatásnál ki fog derülni, hogy ez alatt a rendelet alatt hiába keressük a belügyminiszter aláírását, azt csak »a miniszter rendeletéből« adták ki és felel érte saját személyében az, aki kiadta és aláírta. És ha tévednék, ha megtörténnék az, amit elgondolhatlannak és elképzelhetlennek tartok, hogy a kormányelnök és belügyminiszter elzárkóznék a reparáció és elégtételadás előtt, marad még egy fórum a zsidóság törvényes képviselete részére, ahol orvoslást kereshet: az ország első demokratája: a koronás király! Aki atyjának' temetésén és a maga esküvőjén ott kívánja látni az ország minden felekezetének papjait, papi és egyházi minőségben, ak: minden feiekezetnek legfőbb hivataura, az nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a BBB ügyosztályból hivatalos antiszemitizmust inauguráljanak a demokrata SHS királyság földjén. tmnaaaamaamtxiuuüüLianaoDQ „PHIL ÁTÉLI A" BÉLYEGKFRESKEDÉS - SZÉCSl E. SUBOTICA.r ŐPOSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS - CSERE Kelesek roejf.it«! re Iiíí# nil«Jugoszláv bíljregeket tcklnte tuélkü; »kiadásokra bármily me rnyistgben _____________3047__________________ A munkásszakszervezetek bojkottra készülnek az SHS. királyság ellen — Az amsterdami központ határozata — A második internacionálé amsterdami központja ülést tartott, amelyen a két és feles és harmadik internacionáléhoz tartozó szervezetek megbízottal is resztvettek. Az ülésen az aktuális nemzetközi munkásügyek szerepeltnk a napirenden. A tárgyalás folyamán szóba kerültek az SHS. államban és Romániáján uralkodó munkásviszonyok is és indítvány hangzott el, hogy a nemzetközi mnnkásszerrezetek helyezzék bojkott alá az S. H. S, királyságot éa Romániát. A kongresszus véleménye szerint u 8. H. S. királyságban oly nagyfokú mnnkásüldözés folyik, ami a szervezeteket ennek a lépésnek a megtételére kényszeríti. Az elvi határozat kimondásával egyidejűleg elhatározták azt is, hogy ■ bojkott részleteit külön tanácskozáaon fogják megbeszélni, amikor elhatározzák a mozgalom keesztülvitelének időpontját is. A bojott elsősorban az SHS. külkereskedelem, vasúti, hajózási és postaközlekedés külföldi relációi ellen irányulna. Azokban a napokban, amikor a király gyilkosságra készülő Szteics kegyelmet kap, amikor a szoclálpoll; sa minisztériumban egyre-másra készülnek a szociális törvények, amikor kétségtelen, hogy az SHS. állam ipari munkásai jobb fizetési átlagot élveznek, mint akármelyik más középeurópai állam munkásai, amikor az amsterdami központ által kiküldött súlyos nevű munkásvezérek azzal térnek vissza Moszkvából, hogy o;t a munkdsbiróság munkások legyilkolására készül, mert azok az uralkodó hatalommal szemben különvéle ményt mertek hangoztatni — és a két vélemény között nincs meg az a távolság, mint az SHS. királyság törvényes véleménye és a szélső munkástömeg véleménye között van, — akkor fölvetődik az a kérdés, hogy a nemzetközi munkásszervezetek miért nem először az oroszországi munkásmilliók megmentésére sietnek, amikor azokat sokkal nagyobb veszély fenyegeti, mint az SHS. állambelieket. Nem az arat, aki vetett Kavarodás 1600 hold bérbeadott suboticai főid körül Az agrérreform abból az elvből indult ki, hogy a föld legyen azé aki megmunkálja. A gyakorlatban azonban ez az elv gyakran egészen másképen érvényesül. Nem esz vége egyhamar annak a sok zavarnak, ami az agrárreform körül keletkezett. Ezeknek a sorában is egészen különös az a Kavarodás, ami most 1600 hold suboticai városi föld körül keletkezett. Két gazda — egy fold Subotica város 1921-ben egyrészt jövedelmének szaporítása végett, másrészt a földnélküliek kielégítése érdekében elhatározta, hogy csantaviri földjeit bérbeadja így került aztán nyilvános árlejtésre 1600 hold városi föld, amelyet a csantaviri és környékbeli gazdák a várostól bérbevettek. A bérletet annak rendje és módja szerint ki is fizették és azonnal birtokba vették a földeket. A békés munkát azonban megzavarta tavasszal az agrárhivatal intézkedése A suboticai agrárhivatal és a város nincsenek jó barátságban egymással. Az agrárhivatal általában nem szimpátikus hatóság azok előtt, akiknek a földjét agrárcélokra elveszi. De a város földjei közvagyont képeznek és ezért nagyobb együttműködés volna szükséges a város s az ag rár hivatal között. Ennek a hiánya abban nyilvánult meg a legjobban, hogy az agrárhivatal a tavaszi agrárrevizió hivatal között. éppen azokat a földeket vette él a várostól, amelyeket az már másoknak bérbeadott. Az agrárhivatal a csantaviri 1" földeket, amelyet a város a múlt évben bérbeadott, az agrárreform mcéljára igénybe vette. Ekkor kezdődött az a bonyoda lom, amely most aratás idején érte el tetőpontját. Úgy a város nak, mint a földek eddigi bérlőinél az agrárhivatal intézkedése sokka több kárt okoz, mint amennyi hasznot az uj tulajdonosoknak jelent. Nyolc milliójába kerül a városnak az agrárrevizió Azzal tisztában volt már az első pillanatban mindenki a városnál, hogy a kérdéses földek bérlőinek a város pénztárába már befizetett összeget vissza kell téríteni. így a városnak mintegy nyolc millió koronájába került az agrárrevizió, amit készpénzben kellett visszafizetni a bérlőknek, mert körülbelül eny nyit tesz ki az 1600 hold csanta viri föld bérösszege. Ez súlyos megterhelést jelent a városra azonfelül, hogy pótolhatatlan kár s város vagyonára nézve az újabb 1600 hold föld elvesztése. Kártalanitani kell a bérlőket A bérleti összegek visszatérité sével azonban még korántsem volt elintézve a vitás kérdés. A csantaviri földek régi bérlői nem elé gedhettek meg a bérleti összeg visszaadásával, hanem kártalani tást követeltek a földek megmunkálásáért is. Két lehetőség volt csak: vagy a földek birtokában kellett volna hagyni a régi bérlőket az aratás befejezéséig, vagy pedig kártalanitani kell őket. Az agrárrevizió késedelmes végrehajtása Hogy ez a súlyos alternativa fölmerült, annak is nagyrészben az agrárhivatal az oka. Miniszteri rendelet intézkedett arról, hogy az agrárn víziót március 25-ike után nem szabad végrehajtani, épp azért, hogy ne állhasson elő olyan eset, hogy más élvezi a föld termését, mint aki a földet megmunkálta. A suboticai agrárhivatal a rossz időjárásra és a technikai nehézségekre való hivatkozással csak nagyobb késedelemmel hajtotta végre a revíziót, úgy, hogy az uj tulajdonosok akkor jelentkeztek mér a föld birtokbavételére, amikor az már meg volt munkálva. Egyezkedési tárgyalások a régi és uj tulajdonosok között A csantaviri földek bérlői a legnagyobb felháborodással vették tudomásul, hogy most, közvetlen aratás előtt kell elhagynia földjeiket, úgy, hogy annak termését más arassa le. Követelték az őket jogosan megillető kártérítést-. Az agrárhivatal nem kártalaníthatja a régi bérlőket, a városnak pedig a föld bérletösszegének visszautalásán kívül nincs más kötelezettsége. így tehát az agrárhivatal a kártérítés kötelezettségét most áthárítja a revízió által földhöz jutott uj tulajdonosokra. A földek bérlői és uj tulajdonosai között az agrárhivatal közvetítésével pénteken megkezdődtek az egyezkedési tárgyalások, amelynek a sikere azonban kétséges. Az uj tulajdonosok a főkepen búzával és árpával bevetett földek eredeti bérlőinek csak az elvetett magot akarják megtéríteni, <nig ezek a földek egy évi megműveléséért is kártalanítást követelnek. Ezt pedig az uj tulajdonosok nem akarják megadni és így a pénteki tárgyalások, amelyeken az agrárhivatalban mintegy 150 gazda vett részt, ezideig nem vezettek eredményre. A kérdést mindenesetre rendezni fogják, bizonyos azonban oz, hogy az egész agrárreviziónak ilyen formában való végrehajtása senkinek sem jelent sok előnyt, Nagyon groteszk, hogy éppen az grárreformmal kapcsolatban igazolódott be: nem mindig igaz a régi közmondás, hegy „ki mint vet, úgy arat." fvfegkEzdűdott az aratás Az utolsó napokban is javultak a vetések Péter és Pál ünnepe után országszerte megkezdődött az aratás. Már mindenütt megállapítható a termés eredménye és mennyiségileg is fel lehet becsülni a termés hozamát. Ez a megállapítás az idén rendkívül kedvezőt a termelők szakvéleménye szerint jó közepes termés kerül aratásra, amely az előző esztendők hozamát minden tekintetben felülmúlja. A jó eredmény már hetekkel ezelőtt előrelátható volt a vetések fejlődéséből, de akkor még tartani lehetett attól, hogy az időjárás kiszámíthatatlansága esetleg károkat fog okozni. Ez azonban nem következett be, sőt a multheti kiadós esőzések elősegítették a szemképzödést, az idejében beállott napos idő pedig jó hatással volt a mag érésére. A csendes, napos idő iábraálütotta az eső után kissé megdőlt gabonákat is A Bácskában az árpa aratása már a múlt héten kezdetét vette. Az eredmény ebben sokkal íobb, mint amilyent vártak; a termés egyes helyeken rekorderedményeket mutat fel. A termés átlaga lánconként 12—13 métermázsa, de előfordul .15 mázsás eredmény Í9. A jó eredmény következtében az uj árpa ára 1000 korona körül alakul ki. bár a mult héten még 1050 koronás árat kombináltak. Dacára annak, hogy az idén kisebb területeket vetettek be árpával, mennyiség tekin-
