Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-01 / 177. szám

1922. Julius 1. BACSMEGYEl NAPLÓ 3. olđa!. tőiében a termés felül fogja rnulni a tavalyi gyenge termés hozamát. A búza vágása a Bácska déli ré­szein szintén megkezdődött. A Vajda­ság többi vidékein a szokottnál né­hány nappal későbben, juüus 4—5-én kezdődik meg a búza aratása. Búzá­ban 8—10 métermázsás termést vár­tak, de a szemképződés teljes kifejlő­dését eredményező jó időjárás a hoza­mot 10—12 métermázsára javította lánconként, Minőség tekintetéhen az idei áru teljesen kifogástalan és nem lesz ritka a 80 kilogrammos búza sem. Az uj búza ára is valamivel esett és az eddigi 1300 koronánál 20—30 ko­ronával olcsóbb kötések is jöttek lét­re. A végleges árak azonban csak az aratás megkezdése utáni hetekben fognak kialakulni. A zab és rozs vetések is nagyon jól állnak, de a Vajdaságban csak kisebb területeket vetettek be e cikkekkel és ezek ára sem alakult még ki. Az eddigi jó időjárás után az aratás idejére kedvező, napos idő volna kí­vánatos, hogy a termés betakarítása fennakadást ne szenvedjen. CO» © O® <3> 3M3®-© » «> Mindenki kap rokkantsegélyt, csak a kisebbséghez tartozók nem A rokkattt-kéráís legújabb szabályozása A rokkantsegély kérdése egyik rég sérelme a nemzeti kisebbségeknek A rokkantakról való gondoskodás a: áüam és társadalom kötelessége, tekin­tet nélkül arra, hogy milyen nemzeti séghez tartozik az a rokkant, aki egészségét, munkabírását és testi ép ségét adta oda a háborúnak. Mégis a nemszláv rokkantak és hadiozve-Hogy tu'ajdonképen milyen stádi­umban van a nem szláv rokkantak és hadiözvegyek segélyezésének kér­dése, arra nézve kérdésünkre illeté­kes helyen azt a feleletet kaptuk, hogy annak idején, amikor eredetileg fel kellett terjeszteni a rokkantakról készült kimutatást, a nem szláv rok­kantakra vonatkozó hatósági jegy­­főkönyveket Novisadon a rokkant­hivatalban visszatartották, úgy. hogy ezek nem is kerültek a minisztéri­umba. Később azután rendelet jelent meg, amely szerint a nem szláv rokkan­­'ak szemtyi okmányai és rokkant A választói névjegyzékek ösz­­szeállitása körűi előrelátható ag még igen sok dolguk lesz a nem­zeti kisebbségeknek. Bizonyosra vehető ugyanis, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok közűi igen sokan jogorvoslathoz lesznek kénytelenek folyamodni. Ezzel ez eshetőséggel mér most számol a Magyar Párt vezetősége főleg azért, hogy a kitűzött id i n beiül valamennyi sérelmezhető esetben orvoslást lehessen találni. A párt vezetősége azzal a terv­vel foglalkozik, hogy mindenütt ahol nagyobb tömegekben élnek 1 párt hívei, akiknek érdekében jogorvoslatra lehet szükség, jog­védő uoddt állítanak fel. A jogvédő irodák élére jogá­sági fokukat igazoló iratok fetter jesztendők a szociálpolitikai minisz­tériumba, amely dönteni fog az ó igényük felelt. A városi tanács most gyűjti össze ezeket az okmányokat és rendeletben előirt közeli határidő lejártával fel fogja azokat terjeszteni. Kérdés azonban, hogy még akkor Is mikor fog sor kerülni a nem szláv rokkantak ügyének rendezésére és mi képen fogják a kérdést megoldani. Még súlyosabb kérdés az, hogy mi­képen fogják ezek a szerencsétlen rokkantak és hadiözvegyek addig el­tengetni életüket. szokat fognak állítani, akikbe7; mindenki, akit a választói listáhó5 kihagytok panasszal fordulhat és az iroda mindenkit ingyenes jog­segélyben fog részesíteni. Ez a terv természetesen csak abban az esetben fog megvaló­sulni, ha a körülmények azt szük­ségessé teszik. A jogvédő irodák a közpoti pártvezeíöségtól fogják a szükséges nyomtatványokat megkapni, ami a munka egyönte­tűségét biztosítani fogja. Az irodák feüitására és azok beosztására vonatkozó végleges határozatot csak a választói név­jegyzékek nyilvánosságra hozatalé után fogja meghozni a Magyar Párt központi vezetősége. Jogvédő irodát állít fel a Magyar Párt ingyenes jogsegély azoknak, akiket nem vesznek fe! a vélaaztfil listáiba gyek évek óta nem részesülnek inát semmi segélyben, ami a legkétségbe ejtőbb helyzetbe sodorja ezeket í szerencsétleneket. Régóta próbálják már behegeszteni a tátongó sebeket, de csak ígéretekkel. A szociálpolitikai minisztérium most uj rendeletet adott ki a hadirokkantak, hadiözvegyek és a háborúban eltűntek hozzátartozóinak segélyezése tárgyá­ban. Ebben a régi rendelet végrehaj tását magyarázó utasításban a segé­lyezés igény jogosultságát kiterjesztik úgyszólván mindenkire, csak a nem teli kisebbségekre nem. Az u] ren delet nem tesz különbséget a béké ben és a háború alatt megrokkant katonák, valamint azoknak hozzátar tozói között és a segélyezést kitér jeszti a legénységre, altisztekre és tisztekre, azok hozzátartozóira, abban az esetben, ha segélyezésük kérdése eztdeig nem volt még rendezve. A legfőbb érdekessége a rendelet nek, hogy az nem szab határt a se géfyezés kérdésében, hanem kitér jeszkedik még a háború alatt meg rokkant polgári egyénekre és idegen állampolgárokra is, sőt segélyezendők­nek jelöli meg nemcsak azokat a dobrovoljácokat, akik valamely regu láris katonai formációban teljesítettek szolgálatot, hanem azokat a dobro­voljácokat is, akik nem reguláris csapatokban harcollak. Az uj ren­delet szerint tehát nincsenek kizárva a rokkantsegáiybő! azok sem, akiknek a korábbi rendelet értelmében nem volt joguk a segélyezésre, sőt gon­doskodik a rendelet az orosz mene kült rokkantak ingyenes gyógykezelé­séről és művégtagokkal való ellátásá­ról is. Ezek szerint a szociálpolitikai mi­nisztérium mindenkiről gondoskodik, csak a nemszláv rokkanlak és hadi­özvegyek meg hadiárvák maradnak továbbra is mostoha gyermekei az államnak. A minden kategóriára ki­terjeszkedő uj rendelet ezeket még csak meg se említi. Ötven százalékkal megdrágul a vasút Julius elsején életbelép az uj tarifa. — Minden cikkben drágulás várható A mai nappal az ország valameny­­nyi vasútvonalán életbelépett úgy az áru-, mint a személyszállítási díjsza­bások ötvenszázalékos felemelése. Meglepetést nem okozott ez a drágu­lás, mert már hetekkel ezelőtt híre kelt a tarifaemelésnek és ettől elte­kintve is a nagyközönséget a háborús esztendők már beleedzették a folyto­nos áremelésbe, amelyből az állam is kivette a részét. A tarifa felemelését a mai nappal valamennyi vonalon végrehajtották. A közlekedésügyi minisztérium utasítása alapján a vasutigazgatóságoknál már hetek óta dolgoztak az uj díjtételek megállapításán. Mint értesülünk, az uj tarifa átlag ötven százalékkal ma­gasabb az eddigi fuvardíjaknál. A fel­emelést a vasúti »kivételes« kedvez­ményes tételeknél éppúgy végrehajtot­ták, mint a többi árszabásoknál. A személyszállítási díjtételeknél is ugyanakkora a drágulás, csupán a közvetlen forgalomban kisebb, 25—30 százalékos. A fuvardijakon kívül a vasúti mel­lékilletékeket Í9 felemelték. így a ko­csiálláspénz ezentúl naponta 240 ko­rona helyett 360 korona lesz egy vag­­gon után. A többi mellékköltség, mint a mérlegdij, értesítési dij, stb, 50—100 százalékkal dráguit. A vasúti fekbér darabánik után változatlan maradt. A felemelt díjszabást számítják mindama küldemények után, melye­ket julius 1. után adtak át a vasútnak. Ha közvetlen fuvardijtétel hiánya miatt valamely közbeeső állomáson át keli rovaiolni a küldemények díjsza­bását és az átrovatolási állomásra jú­lius 1. után érkezik az áru, akkor a korábban feladott, küldemények továb­bi dijtételeinek felszámítása is a ma­gasabb kulcs szerint történik. A kül­földi küldemények közül mindazok, amelyek julius 1. után érkeztek az or­szág területére, szintén a megdrágult tarifa alá esnek, A tarifa megdrágulásának következ­ményeiről egy gazdasági szakember munkatársunknak a következő infor­mációt adta: ~ Kétségtelen az, hogy a vasúti ta­rifák felemelése újabb láncszeme lesz az általános és egyre emelkedő drága­ság végtelen körforgásában. Azt a milliárdnyi bevétel-többletet, amit az j ál lain a fuvardijak felemelésével el ^akar érni, természetszerűleg a fo­­fzetnie. A kereskedő, a gyáros és ipa­­fgyasztók nagy tömegének kell meg­fizetnie. A kereskedő, a gyáros és ipa­­bözetét is át fogja hárítani a vásárló j közönségre. Az egyes cikkek drágulása annál nagyobb lesz, minél távolabb : kerül az illető áru a termelési, vagy gyártási helyétől piacra. így például a külföldről behozott cikkek árában a határmenti városokban semmi lé­nyeges drágulásnak nem szabad mu­tatkoznia, mert a külföldön nem drá­gult a fuvar és a felemelt dijakat csak a határtól számítják, ez pedig csak elenyészően csekély része a tel­jes fuvarnak. Érdekes, hogy egyes cikkekben, mint például a mezőgazdasági termé­kek, exportcikkek és gabonanemüek árában áresést fog előidézni a fuvar­díj emelkedése. A' nyerstermények, gabona és liszt ára ugyanis a belföl­dön is a világpiaci árak után igazo­dik, Amennyivel tehát az export költ­ségei emelkednek, ugyanannyival le kell menni e cikkek árának a belföl­dön, hogy az áru versenyképes le­gyen. Bizonyos tehát, hogy a mező­gazdasági centrumokban és a termelő­helyen a kereskedők kevesebbet fizet­hetnek a gabonáért, mint eddig. A Vajdaságban tehát olcsóbb lesz a ga­bona. míg a Kaszívidélcen és Dalmá­ciában vadononként a fuvarkülönb­ség 5—10.000 koronával megdrágítja a búzát. j Ez a helyzet, — a gabona olcsöb- ] bodása, — már a tarifaemelés első napján hekővekezeít a Bácskában. Mig ugyanis a múlt héten a kereske­dők igyekeztek szállításaikat még az olcsóbb díjtételek mellett lebonyolí­tani és ezért szívesen valamivel töb­bet is fizettek a gabonáért, — addig ma már, amikor megszűnt aZ olcsóbb díjtétel, a kereslet csaknem teljesen megszűnt és az árak az első napon 30—£0 koronával visszamentek. *«**•*»»»'» 5/ V v » w « r so» Komoly Akció Jkésziíl Bulgária ellen A szófiai követet Becgrauiba rendelték A külügyminisztérium a bolgár bandák ismétlődő betörései ügyé­ben már régebb idő óta gyűjti as adatokat. Eddig sikerüli több íon­­tos bízonyitékot szerezni 2rra nézve, hogy a bolgár kormány hivatalosan ta'mogatja a bandákat. Ebben az ügyben már megbe­szélések folytak az SHS., román és görög kormányok között, mint­hogy mind a három állom érde­kelve van a betörő bolgár ban­dák ügyében. Az eddig megtör­tént diplomáciai lépések után a beogradt kormány most egy ko­moly és radikális lépésre szánta ?1 megát. Ebben ez ügyben^ s külügyminisztériumban megbe­szélések folynak, amelyeken részt­­vesz Rakiíy követ is, akit a kül­ügyminisztérium Szófiából Bee­­gradba rendelt. A legutóbbi ta­nácskozáson , amely Pasics, Nin­­estes és Rakily között folyt le, konkrét határozatokat is hoztak, amelyeket a legközelebbi minisz­tertanács elé fognak terjeszteni. Nincsics Momcsillo dr. külügy­miniszter a parlament előtt is is­mertetni fogja az ügyet, még pe­dig a költségvetési vita folyamén, amikor a külügyminisztérium bud­­g etjének tárgyalására kerül a sor. Ebben a kérdésben valószínűleg vitára is kerül majd a sor, de a külügyminisztériumban ^ remélik, hogy a parlament megadja a föl­hatalmazást a külügyminiszter erélyesebb akciójához. A megteendő lépésekről egyéb­ként értesíteni fogják az érdekelt szomszédos államokat is, valamint bejelentik ezt a Népszövetség­nek is. Nincsics parlamenti expozéjá­ban külön is körvonalazni fogja a kormánynak Bulgáriával szem ben tanúsítandó politikáját is amely olyan lesz, hogy biztosít­hassa a déli végek állandóan há­borgatott békéjét. Athéni jelentések szerint a gö­rög vezérkar főnöke indítványozta a görög kormánynak, hogy Ma­cedónia görög impérium alá tar­tozó részén hirdesse ki az ostrom­állapotot a bolgár bandák egyre megismétlődő betörései miatt. A beogradi lapok véleménye szerint a görög vezérkarnak ez az intéz­kedése összefüggésben ( van az SHS. kormánynak küszöbön levő hasonló rendszabályával. DOUUüLhXOXrii^^

Next

/
Thumbnails
Contents