Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-11 / 158. szám
Arm 1 dinár BAGSMEGYEI XXIII. évfolyam Subotica, vasárnap 1922. junšns 11* 158. Siam Megfelelik salndess reggel, 3»aep sfcia és hétfőn délben miMFm SZÁM: KUdóhiv.tal 8-58, sserkessttóg 5-10 IMS! festési lg: negyedévre 88“ SZERKESZTŐSÉG t Kralja Ataxanebramlica 4 szám «laté Kiadóhivatal: Kralja Aleaaadre-aliea ! (lelbach-pafóta) Junius, gyönyörű junius, kalászok érlelője, virágok fclrujiá'zőja, ki érő magokat, a szent kenyérnek ígéreteit ülteted a búza fő serdült szárán, aki bőöltő illatot lehelsz a nyíló virág szűz szirmai közé, aki színekkel harmatosod be a zsendülö mezőt, az ég kékjével, a tenger zöldjével ás a boldogság rózsaszínével, aki meleg vagy, mint szeretőnk ölelése és puha, mint a gyerekünk sóhaja, szent, csodatevő junius, hadd zengjen most téged ez az irás. A tévedések utjain botorkálunk mindannyian s botor fontoskodással tévesztjük össze a lényeget a látszattal, amikor azt hisszük, hogy az emberi élet legnagyobb esen ényeii politikusok szava, tudósok bölcsesége és hadvezérek tévedése teremti a világra. S amíg magunkra neveit alázattal ünnepeljük a magától értetődőt és térdre kényszerűét! hódolattal köszöntjük íí eltéveszthetetlent, megfeledkezünk fóla, hogy egy «nyitó virág az élet pompázóbb nagyszerűségeit, magába izédiső titokzatosságát és megiejfheteiienebb miszticizmusát jelenti, mint a legkomplikáltabb gép, a Segfobban célbatalálő elmélet s legferavurosabban kiiavaszkodott műremek. Zengő titok bújik meg a gyöngyvirág fürtéi közt, az emberi értelem kagylójával ki nem meríthető logika nyilatkozik meg abban a r<ndben, mely gyümölccsé neveli föl a fesiő bimbót. Hegyeket hányhatunk fel sivó sivatagon, csatornákat vágkatunk ki kapzsi Shylockként örök adósunknak, az eleven földnek testéből, szekerünk elé foghatjuk az erőt, mely tenyere egyensúlyában tartja a naprendszer csilla ált, még sem lesz soha annyi erőnk, hogy egyetlen satnya fűszálban elősegítsük a bimbózás és sejtoszlás sötét törvényeit attól az eleve drendeltetestöl, amit az őrök hatalmak örök időkre, öjök érvénnyel elrendeltek. Az orma virumque cuno őrök vezéscikktemája helyett hadd csorduljon ki alázatunk megszenteli kelyhébő', őszinte, áhitatos és könnyes szavú magasztalába annak az örök Istennek, amelyik fűben, Lton, kőben, villámlásban és napsugárban árulja el örök hatalmát és mindenütt jelenvaló voltát. Ezt az istent, az öröktől fogva és örökké való urat csak az alázatunk odaadásával magasztalhatjuk. Ha patak partján lovat áldoztunk föl, ha kicsurgatott embervérrel öecsteienitetiék meg az áhitat helyét, ha első fühárányt, vért és velőt hordoztak ama Hatalmas elébe, vzgy ha a megszépült és megtisztult keresztény vallás nem e világról vJo szimbólumaival mutatja be áldozatát, egyformán azt a földiünk uralkodó Erőt, a betelhetett Szépséget, a magasságbeli Hatalmat ünnepeljük, az első okot és végső okozatot, a sziklát, honnan kiszökött a fej ődés pakkja s az Óceánt, hová hefut a szélesen hömpölygő folyam. De az ember, aki saját magát föltcente a természet urának, holott csak reménytelen trónkövetelője lehet a2 élet határtalan birodalmának, az ember még az Isten dicséretét is le akarja foglalni magának. Meg tud-e mérkőzni dobok pergése, orgonák zúgása és trombiták harsogása azzal a zenével, ami erdők zúzásából, viharok dörömböléséből, v llám csattogásából és tavaszi hajnalok szűz csöndjéből árad ki? Melyik szebb háza az istennek: a Szent Péter templom-e, vagy az, amelyiknek alapja a virágos rét, kupolája a sugárzó nap, menyezete a kék ég és tapétája a bibortelhő? «fás bSlíSlffis készíti el«. Ess! a változást magáiba® Magvaroxszágee, belülről kell vágrefes|tani. £ magyar emigrációnak általába® ■agysfcb aktivitást kellene untat- > ni a, — jól tudóm, hogy főbb magyar ’iitigráns, aki annak idején vezetőszerepet játszott, most még nem mehet haza, de ez az állapot nem tarthat soká. k magyar emigráció vezérei közt — fejezte be Benes miniszterelnök nyilatkozatát — vau sok nagyrabecsüit név, akiknek, a személye elég morális garancia arra, hogy Magyarországra való visszatérésük után továbbra is azt a demokrata és pacifista politikát folytatnák, amely a szomszéd országokkal való barátságos megegyezés előföl étele Ezzel ért véget a nagyjelentőségű nyilatkozat. ^ ffc'lilt-ffl-žfrčlf uöfc iitfcnHr ijfr J A kisántánt heűgrádi a cseh—magyar viszonyról, a mai magyar konferenciája rezsimről s a magyar emigráció feladatairól Görögország nem csatlakozik a kisántánlhoz Mi hdf főbb és fgasabb áhítatot, a tömjén füstje, vagy a végtelen Óceánok sós lehdete? Egyetlen rügy magasztalóbb dicsérete a fölö tünk és tennünk élőnek, mint az a gúla lenne, melyet az első embertől kezdve épített volna az emberiség, bele építve a föld minden kövét, az értelem minden kigondolását s belekeverve csurgó vérét a kövek közé. Junius, zengd szépségű, ömlő melegű, áldott ölü Junius, a szent élet szent forradalma vagy minden halállal szemben. Fegyverzaj és fférfid Se őség helyett megoldott sarukkal és dadogó szavakkal hadd zengjük most áldó-imádkozó fö!dreboru!á*sai a te dicséretedéi, aid staged vagy a'teremtő erő, a nyilő élét, f -patatő ölelés, a föl takarózol! titok, az örök szépség és örök vigasztalás. (d.) Eenes nyilat „A magyar nép kénytelen viselni kormányáért a felelősséget“ —• „Térjen haza as emigráció** Berns csehszlovák miniszterelnök beogradí tartózkodása alkalmával a Balkán Express0 szerkesztője előli fontos politikai nyilatkozatot tett. A csehszUyuák-jugoszliv viszonyt illetőleg kijelentette Benes miniszterelnök, hogy sz annyira barátságos volt, hogy már nem is keleti gondolni annak elmélyítésére. Qénuában mé,:Ss szorosabbá vált ez a baráti jőViszony; Sándor király esküvője által Romániával és Görögországgal eiősödik meg a baráti viszony, "amely államok kormányaival a cseh kormány különben is barátságos tárgyalásokat folytat. A csehszlovák-magyar viszonyról is nyilatkozott Benes minisz erelnők és hangsúlyozta, Siogy Csehszlovákia csak olya® Magyacomággal taxikat fenn barátságos szomszédi viszonyt, amely xeváns-ideák és inadenta propaganda nélkül a trianoni béke alapjaira helyezkedik. Kijelentette Benes, hogy a ííqrihy- és Habsburg-propagandára Szlovákiában csak pocsékolták a sok pénzt, mert nem tudtak semmi eredményt elérni. Ezután hangsúlyozta még a cseh miniszterelnök, hogy Csehszlovákia nem awaeaitjt a mai rezsimet Magyarország népével, aminthogy Poincaré sem jelenti Franciaországot, Wirth Németországot, vagy Bencs Csehszlovákiái, mégis a magyar nép kénytelen viselni a felelősséget ásást, amit a kormánya cselekszik vagy ssclasst. A magyar népnek meg sokáig ke’i viselnie ezt a felelősséget. Nyilatkozott Benes a magyar emigráció helyzetéről is. — A magyar emigráció helyzetét nagyon jó! értem —• mondotta — hiszen magam is éltem emigrációban. Azt hiszem azonban, hogy est akciót, amit as emigráció mcst késeit elé, fiagyarnmzág^n kellene folytatnia. Arra a kérdésre, hogy lehetséges e a barátságos megegyezés a mai Magyarország és a demokratikus s pacifista csehszlovák köztársaság között és hogy. Csehszlovákia inüfferens-e azzal szemben, hogy a magyar demokraták és pacifisták java emigrálni kénytelen, a következőket felelte Benes miniszterelnök: —■ Csehszlovákia egyáltalán nem iridifferens ezzel szemben, sőt » magyar isssekrácia és emifiá* dé sónál nagyon is a szivén vi-A csehszlovák köztársaság azonban nem akar egy szomszéd állam be!ügyeibe avatkozni, mert ez nem teremtene előnyős helyzetet egyik fél részéra sem. — Különben az a véleményem, hogy a magyar emigrációnak hasa kel! térnie, mert nem elég, ha ks pj A Beogradban lefolyt esküvői ünnepségekkel egyidejűleg fontos diplomáciai tanácskozások színhelye is volt az SHS. királyság fővárosa. Az esküvő napján, a csapatszemle után összeültek a kisantant vezető államiéi fiai, még pedig az SHS. ’Ham részéről Pastes és Nincsics, Románia részéről Bratianu s Du ka, Csehszlovákia részéről Benes dr. és tanácskoztak a külpolitikai helyzetié!. # A kisantant diplomatáinak tanácskozása az egész világpolitikában nagy feltűnést keltett és azt kiUönbüzőkepen kommentálták. A világsajtó egy része a beegradi tanácskozást a genuai konfeiericia folytatásának tekinti, egy Uistein-hiradás szerint pedig Görögországnak a klsántáothoz való formális csatlakozása szerepeit a tanácskozás napirendjén. Az a vélekedés, amely Beogradot Gemsával hasonlítja össze, minden esetre túlzottnak Iá'szik, de az Ulsfcin-ügynö'íség állal lanszirozott hírek s’m fedik a lényeket. Az utóbbi híradással elleniéiben ugyanis a tény az, hogy Görögország miniszterelnöke és külügyminisztere, akik pedig ez idóíájl Beogradban tartózkodtak, nem veitek részt a tanácskozáson. Görögországnak a kisántámhoz való csatakozását ezekben a napokban több Ízben jelentették, ezek a hírek azonban egyelőre nem fedik a tényeket. A beogradi konferenciának az a nagy jelentősége, hogy kimondották, miszerint a jövőben a kisantsnt diplomatái rendszeres tanács. LapÉ mal 16 oldal
