Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-11 / 158. szám
1 oldat. BACSMEGYEI NAPLÓ f922. jtinms 11 korásol'ta fognak összejönni. A legközelebbi találkozás a parlamentek nyári szünetének befejezése mán itsk. Sióba került Beogradban a hágai konferencia kérdése is. A hivatalos kommüniké nregáilapitja, hogy ezek-; ben a kérdésekben a tanácskozó felek között teljes volt az egyetértés, ug,y, hegy vitára sem adódó t alkalom. A hágai konferencia tudvalevőleg az orosz kérdésről fog tárgyalni. így már most meg lehet állapítani azt, hogy a kisentant milyen álláspontot foglal majd el a hágai konferencián. A várakozás álláspontját, amelybe nem csekély aggódó gyanakvás vegyül. Ez volt edehg az SHS. királyság álláspontja és ha a nyolcadik! kisantant konferencia harmóniája valóban megvolt, akkor ez a kisantanté is. Az angol-német fölfogással szemben a kisantant a francia átlásponlot ogadia el az orosz kérdésben. A francia, irányzat felé hr.jlik a hivaalos tiíantant-poliüka a német jó* váiéW kérdésében is. A franciák teljes külpolitikai izoláltság^ amin* azt oly szívesen jövendölték meg nemrégiben is e ném t küipolifiksuok, ezek szerint tehát nem áli fenn. Hogy a kisautantnak ez az ál'ásioglaíááa a történelmi ráutaltság poílttVSjának, vagy csupán a rezsimpolilikának az álláspontja-e, azt teljés határozottsággal megállapítani nem lehet, az azonban tény, hogy a jelenlegi hivatalos jugoszláv külpolitikával szende i, a horvát biok« is, de a többi ellenzéki pártok is, amelyek az ország közvéleményé- j nek nem csekély hányadára támaszkodnak, ellenzői a francia politiká } n»k, sőt a horvát blokk külpolitika' kérdésekben határozottan Németor szag felé orientálódik. Beograd. Baltazzi görög külügyminia/tei elutazása előtt a Politik műnk társánaa a következő nyilatkozatot tette: Nncsics külügyminiszterrel é Bratianuva! több Ízben tanácskoztam az országainkat érdeklő ké désekrői A lerfóbb kérdés, amellyel foglalkoztunk, a bulvár komitácsik akciója volt. Amellett voltam, hogy a SHS. királyság, Románia é- Görögország tegyen erél^ps lé éseket Szófiában azzal a céllal, hogy egy csapásra elintézhessük ezt a veszedelmet. Ami Szalonikit és a SHS. királyságnak biztosított szabad zónát és kikötőt illeti, Baltazzi kijelentette hogy ebben a kérdésben nincs se mm nézeteltérés a két állam között. Görögország loyálisan telje iti a s er ződésben elvállalt kötelezettséteket A Szerbiával megkötöd szövetség* szerződés 1923 májusában lejár, azonban semmi ok sincs arra, hogy ezt akkor meg ne hosszab bitsák. Arra a kérdésre, hogy Görögország belép-e a kisanUntba, Baltazzi kij lentelte, hogy Gö ögorszá. szimpatizál a kissntatlal és mihelyt a ki ázsiai háb ru befejeződik, Görögország m:g fogja vizsgini azokat a föltét leket, amelyek lehetővé teszik a közeledést a kisantant államaihoz. Görögország egyébként szövetségi viszonyban v»n a SHS. királysággal és Románéval és b - rátsáíi^s viszonyt tart fenn Csehszlová fiával is, úgy, hogy semmi ok sem forog fönn, ami 1ehetetlent tenné azt, hogy a klsantaninak tagja lehessen. caataMteBmnrrirTnr u n ■immnriP'~ A suboticai Szokol-fespély E&erötszáz szokolista vesz részt az cnoepségekes Megírtuk már, hogy Juntus 28-án és 29-én több Sokol-kerület Subotlcán nagyarányú ünnepségeket rendez Az ünnepélyre most folynak az előkészületek és a rendező-bizottság igyekszik azokat minél fényesebbé tenni. Az egyes Sokol-egyesűletek most jelentik be az ünnepélyen való részvételüket. Az eddigi jelek szerint nagyon sokan fognak résztvenni az ünnepségeken — magáról Osijekről pélűáui 250 szokolista jelentkezett — úgy, hoqy az .eddigi jelek szerint mintegy 1500 szokolista fogja a bemutatandó gyakorlatokat végezni. Az ünnepségek fénypontja a junius 28-án Palicson rendezendő ünnepély lesz, amelynek részleges programmjat szombaton délután tárgyalta ie az előkészítő bizottság. Az ünnepély résztvevői egységes plakettet fognak viselni, amelyet a legkiválóbb jugoszláv müvésj;, Mestrcvics Iván tervezett és Mint mindenütt, itt Suboticán is szürke és szomorú a proletáregzisztenciák krónikája. A drágaság és nyomor egyhangú taposómalmában élnek itt is azok, akik íróasztal mellett, vagy műhelyekben és földeken dolgoznak a mindennapi kenyerükért. Mindig egyformán monoáón ez a krónika, a refrén állandóan ugyanaz: a drágaság nő, a szegénység káderei pedig szar porodnak. Pár esztendő óta történik ez igy, pár esztendő óta nines megállás ebben ■ sehol a világon, az árak egyre fölfelé mennek, mint az áradat. Ha valami jelent érdekességet a proletáregzisztenciák egyre tragikusabb életében, akkor ez csupán csak az, hogy életstandardjuk egyenes arányban esik az elvonuló hónapokkal. Minél messzibbre jutnak a világháború dátumához, annál vehemensebbspusztitóbb arányban bontakozik ki a nyomorúság járványa. Suboti-án számokkal lehet bizonyítani a proleláregziszlenciáknak, a szegénységnek ezt a tendenciáját. A múlt esztendőben jóval előnyösebb volt az arány a kereseti viszonyok és a piaci árak között. A drágaság tempóját nem vették át a munkabérek és ma a suboticai munkásnak jóval alacsonyabb az életstandardja, mint az elmúlt év hónapjaiban. És ez az aránytalanság a drágaság nívója és a munkabérek között ugylátszik még erősödni fog. A jelek legalább azt mutatják, hogy a piac árai nem állnak meg a mostani magasságban, viszont, a kereseti viszonyok javulására kevés reményt nyújtanak azok a bérleszállitási tünetek, amelyek az egész világon mutatkoznak. Suboticán ugyan a legutóbb lezajlott bérmozgalmak helyenként pótoltak valamit abból a veszteségből, ami a drágaság újabb növekedése idézett elő a munkabérviszonyokban, de ez a javulás átmeneti jelentőségű és a mostani, gazdasági krizishullámok hamarosan megsemmisíthetik. % hivatalnok és a munkás, A köztudatban általában az a meggyőződés él, hpgy a hivatalnok-embernek, a lateinernek kereseti viszonyai jóval rosszabbak az ipari munkásokéamelyet művészi kivitelben készített el bronzból a suboticai Herzog és Glas-cég. Az ünnepségek rendezése nagy költségekkel jár, amelyeket részben társadalmi utón szereznek meg. A suboticai bankok és pénzintézetek már felajánlották anyagi támogatásukat és ezzel kapcsolatban a közeli napokban értekezletet is tartanak, amelyen meg fognak állapodni a megszavazandó összeg tekintetében. A suboticai ünnepségeken résztvevő szokolisták nagyrésze már 27-én délután és este érkezik Suboticára és elhelyezésükről a város gondoskodik. A szállodákban csak az ünnepségeké megérkező notabilitások részére biztosítanak lakást, mig a szokolisták legnagyobb részét az iskolákban helyezik el. junius 28-án délben a vendégek nek és az ünnepség résztvevőinek bankettet ad a város. nál, hogy a háború utáni esztendők ebben a tekintetben nagy eltolódásokat okoztak. A suboticai kereseti viszonyoknál ez az eltolódás nics meg olyan mértékben, mint például a rossz valutával biró osztrák császárvárosban.- Itt aránylag egy és ugyanaz a helyzet, mint a békeidőkben. A hivatalnokok közül csak az államlnvatalnokok vannak (vasutasok, postá sok, stb.) rosszabbul fizetve, mint az ipari munkások, a magánvállalatok tisztviselőinek életstandartja nem esett le aránylag alacsonyabbra. Vannak ugyan ipari kategóriák, amelyek jobban fizetettek, mint a magántisztviselők, de ezek az elitmunkások a béke időben is ugyanígy nagyobb béreket kaptak és fizetéseik meghaladta a tisztviselőkét. Az ipari munkások nagyrésze 3000—4000 koronás havi bérből nyomorog — olyan összegből, amely átlagban az intellektuális pályákon dolgozók fizetése alatt van — nem szólva a napszámosokról és ipari segédmunkásokról, akik a 2000 koronás maximumot sem mindenhol érik el. Subotica különben is az ország egyik legrosszabb piaca az ipari munkások számára. Milyenek a fizetések? Az ipari munkások átlagban 14—21 koronás órabérekén dolgoznak, amelv körülbelül megfelel havi 3000—5000 koronás jövedelemnek. Asztalosok, vasmunkások, cipészek és egyéb szakmunkások kápják ezt a fizetést. Segédmunkások napidija átlagban 80— 100 korona. Vannak üzemek (kenyérgyár, kefegyárj, ahol női munkaerők 20—40 korona, napidijér.t végeznek erős nyolc-tiz órai munkát. A munkásarisztokrácia (pincérek, nyomdászok) áll a létra legtetején, de köztük is . vannak gyöngébben fizetett munkások, akik legjobb esetben 4500 korona fizetést érnek csak el. A legsilányabbak a bérviszonyok a kereskedösegédeknél. Számukra a 3000 koronás havi kereset már kitűnő kondíció. Nagy részük 1500—2000 koronáért dolgozik. Egy-két nagyobb üzlet van csak Suboticán, ahol az alkalmazott az 5000—6000 koronás fizetést kap. A hivatalnokok -kategóriáiban valaí képrfeeltélc AZ elegána baj*' ÄrdoSh,ckopott *a fizetések dolgában együtt Tannak a2 egyes magánvállalatok hivatalnokaiaihőfT'Í1 Ö°00'Íf teriedö havi gáa vasúti tisztviselők, akik közül dip-! lom*» emberek sokszor ekején summa' summám« 3800 koronát kapnak kT "“* Hogy ebből milyen cifrán lehet nyomorogni, tó nem kel] böreW részletezni. Ugyanfly««* a viszonyok a bíróságoknál, városi közigazgatóságnáJ, postánál, pénzügyőrségnél, tanároknál is. Az állam whL sem volt jó munkaadó. Most különösen nem az. Az ipari elitmunkások között van' néhány szerencsés ember, aki a mai viszonyok között sem panaszkodtunk. Az egyik nyomdában dolgozik érv gépmester, aki — igán nehéz, fárasztó munkáért - 24,000 komát keres avonkint Általában a nyomdászok! vannak az ipari munkások között a legjobban megfizetve. Heti 2000 korona az a minimum, amit megkeresnek. A mechanikusok között is alrad egynéhány, akit 10.000 koronán fölfH díjaznak. Mit keres egy antfóaonkát? Nehéz munka az aratónmnka. Kánikulában hajnaltól napestig kint a búzatáblán robotolni — nem irigylésre méltó. Sok erőt rabolnak el a burakeresztek és az aratómunkás igazán megérdemli azt a komenciót, amit a munka végén kap a földbirtokostól. Az aratás rendszerint 3—4 hétig tart. Erre az időre egy aratópárnak ma jár: 1 méter búza, 100 korona készpénz, 6 kiló zsír, minimum 6 méter buza-részesedés és 3 métermázsa árpa, vagy zab, 2 kocsi szalma és két lánc harmados kukorica. Ha a'fmza jól fizet, akkor a hat métermázsa búza-részesedésen felül még néhány métermázsával többet kereshet. Ez a természetbeni komenció megfelel 20— 22 ezer koronának. Egy aratópár körülbelül 1000 koronát keres tehát naponkint. 400 korona egy hónapra. Suboticán van néhány proletáregzisztencia, aki csak ennyit keres: 400 koronát egy hónapra. Az egyik suboticai mozi jegyszedöi tartják ezt a rekordot. Hét órát dolgoznak naponkint, 3-tól éjszaka 11-ig. Nem nehéz munka az igaz, de istenem, az egyik jegyszedőasszonynak négy* gyereke van arra a négyszáz koronára. Hordárok és rikkancsok. Nekik sem megy a legjobban. Megkérdeztem az állomáson posztoló egyik hordártól, hogy mit keres naponkint. Nagyon panaszkodott. Az utasok a fogukhoz verik a garast és csak a legritkább esetben vitetik csomagjaikat. Jó napja van, ha 100 kojronát hazavihet, a legtöbbször haszon nélkül álldogál a vasutépület előtt. Szeretett volna lent lenni Beogradban a király esküvőjén. Ott ment néhámy napig munka _ mondotta — ott lehetett keresni néhány száz forintot — megerőltetés nélkül. Pesten vannak rikkancsok, akik házakat spórolnak össze. Suboticán, a suboticai rikkancsoknak nincs ilyen szerencséjük. örülnek, ha kenyérre teliky 50—60 koronát rikkancsainak össze átlagban naponkint. Némelyik — az ügyesebb, a rutinirozottabb — azonban megkeres 100- 150 koronát is. Ez a maximum. És ebből bizony nem lehet összespórolni ma egy ház árát. Még szovjetrubelben sem. Proletár-egzisztenciák Adatok egy szociográfiai tanulmány koz — A banktisztviselőktől — a rikkancsokig — A szegénység uj csapatai — Mennyit keres a munkás és a tisztviselő? —
