Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-08 / 155. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922, jtinins 8. ment első napjaiban a nemzetgyűlés elé terjesztik a választások alatt előfordult visszaéléseket. A szocialisták parlamenti program inja. Most, hogy a szocialisták először kerülnek be a parlamentbe, élénk figyelemmel várják mindenfelől, hogy milyen parlamenti programmot fognak vallani. A várakozásoknak megfelel a »Népszava« szerdai számában, s a következőkben körvonalozza a parlamenti szocialista párt programmját: A polgári szabadságok biztosítása, a szabad polgári élet megteremtése. Meg kell teremteni a valódi általános választójogot, a titkos szavazással Biztosítani kell az egyesülés és gyülekezés szabadságát. Vissza kell szerezni a sajtó, valamint a tanulás és a tanítás szabadságát. Igazi parlamenti kormányzást kell teremteni, minden mellékkormány és minden felelőtlenség megszüntetésével! Végül pedig olyan adózási és gazdasági politikát kell követni, amely a fogyasztók érdekeit is figyelembe veszi. Ez a prograirimtervezet. polgári körökben is igen jó hatást keltett. Végleges eredmény a pestkörnyéki kerületben. Budapest. A pestkörnyéki kerületben az összeszámlálást befejezték. Három szociáldemokratát, egy egységespártit és egy demokratát választottak. o-axMM»« "»a-««« «ns® eves«* ©•«» Népies szertartások Sándcr király menyegzőjén Sándor király esküvője Mária román királykisasszonnyal a legpompásabb keretek között fog lejátszódni. A királyi jegyespár ezen a napon aláveti magát azoknak a népies szertartásoknak is, melyek Szerbiában az esküvőkről még ma is elmaradhatatlanok. Két ilyen jelképes szertartástól azonban, mely, bármily eredeti, mégis kissé veszedelmes, ezúttal eltekint a szertartásmester. Ezek közül az egyik az, hogy a menyegző reggelén a vőlegénynek meg kell verekednie egy olyan ellenféllel, akit a menyasszony szülei választottak ki számára, a- másik giedig az, hogy a vőlegény pisztolylövésnél tör össze agyagfazekat, mely ott áll a menyasszony szobájának kályháján. Ezektől eltekintve a többi népies szertar tások mind sorra lejátszódnak a szerb királyi esküvőn, mert a szerb nép ragaszkodik ahhoz, hogy uralkodója is betartsa a szokásokat. Mikor a fiatal királyi házaspár elhagyja a templomot és visszatér a palotába, a kapunál tálat nyújt inak át neki, melyen egy marék gabona és egy marék cukor van elhelyezve. A király egy darab cukrot átnyújt a hercegnőnek, ki szintén cukrot nyújt ifjú férjének. A többi cukrot és gabonát a nép közé szórja a királyi pár, mint a termékenység és bőség jókívánságát. Mikor a fiatal királyné átlépi a palota küszöbét, karjára emel egy kis gyermeket — az idén természetesen kis hadiárvát — és há;omszor az ég felé emelve, megcsókolja, majd felöltözteti egy sajátmaga készítette ruhába, így a fiatal szerb asszony gyermekáldást könyörög az égtől azzal a hallgatag ígérettel, hogy gyermekeinek üveg bort és kenyeret tartva, szobijába lép a fiatal asszony, hol az elhunyt anyakirályné képviseletében a király nővére, Heléna hercegnő fogadja testvéri csókkal. A templomból kijövet pénzt fognak szórni a nép közé. A yorki herceg fogja betölteni ezt a szerepet. A királyi pár a legkülönbözőbb és a legpazarabb ajándékokat kapta esküvőjére, melyek már mind ott van— Húszezer család kenyér nélkül I Az araiási időszak kezdetével munkások ezrei szoktak utrakeini, hogy a nagyobb gazdaságokban, uradalmaknál az aratás és cséplés munkájával megkeressék a maguk és családjuk számára sz egész évi ke nyeret. Ezernyi családnak ez volt és ez ma is a fő kereseti forrása, — de egyik esztendőben sem jelentkezett a gazdáknál oly sok aratómunkás, mint az idén. Az egyes uradalmaktól nyert éresülés szerir* ebben az évben körül belül kétszerannyi részarató keresett foglalkozást, mint máskor szokott, akiknek azonban a gazdaságok nem tudtak megfelelő foglalkozást fedni. A nagy munkakereslet elsősorban az általános munkanélküliségnek a következménye, de em csekély részben az sgrárreform is hozzájárult ahhoz, hogy az időszaki munkások száma megszaporodott. A, nagybirtokok fölosztásával ugyanis megszűntek a belterjes nr'tógazdaságok és ‘ a gazdasági bérmunkások és uradalmi béresek ezrével vesztették el állásukat. Ezek természeteién elsősorban a gazdasági munkákra alkalmasak és az aratástól várták egész esztendei kenyerük biztosítását. A fölosztott kisebb gazdaságokban azonban szftkség aratóm (inkáira, aratást a kisbirtokos csatiak a lakodalmi kosárban. A sok drága ajándék között különösen meghatók azok az ajándékok, melyeket a nép adott királyának. Egy albán hegyvidéki öreg pásztor például negyven aranyozott szarvú kost hajtott gyaiogszerrel a messze hegyekből a királyi udvarba, egy másik paraszt pedig egy üveg százéves pálinkát hozott el nászajándékul Sándor királynak. — Az antiszociális agrárreform — iádjával együtt el tudja végezni. A nagyobb birtokokból megmaradt kisebb uradalmak természetesen sokkal kevesebb munkást tudnak foglalkoztatni, mint azelőtt. így a munkást keresők száma lényegesen emelkedett, a munkaalkalom pedig tetemesen csökkent, olyannyira, hogy a gazdaságok a munkára jelentkezőknek a feHM sem tudták foglalkoztatni. Mintegy husz-huszonkétezerre leket becsülni a Vajdaságban azoknak a számát, akik hiába vártak az aratásra, akik eddig fö;dmüvelesből éltek és akiknek az idei termésből nem jut kenyérre. Ezek legnagyobbrészt magyar nemzetiségű volt gazdasági bérmunkások, akik ki voltak zarva az eddigi földosztásból és akikről a most készülő uj agrárreform-törvény sem gondoskodik. Igaz ugyan, hogy a szociálpoüükai és földmivelésügyiminiszteriumo' az aratómunkákról szóló rendeletben gondoskodtak arról, hogy a nagy munkakirálat ne nyomhassa le az aratómuokások bérét, de ily módon az arató munkásoknak a fele juthatott csak kenyérhez. A másik fele — a munka nélkül maradt húszezer ember és ezeknek családja — pedig kenyér nélkül és kereseti alkalom nélkül áll aratás idején Éppen azok maradnak így kereset nélkül, akik eddig is földmivelésből éllek, akiket a földosztás fosztott meg foglalkozásuktól és akiknek ugyancsak a földreform-törvény tervezete nem akar módot nyújtani ahhoz, hogy továbbra is mint földművesek tarthassák fenn magukat. Húszezer embernek, húszezer családnak a munkától és a földtől való elzárása ugyanannyi embernek a nyomorát és ínségét jelenti. Olyan emberekről van szó, akik nem éltek optálási jogukkal, hanem loyális állampolgárai akartak és akarnak maradni az S. H. S. királyságnak. Állampolgárt pedig csak egy élét ismer az alkotmány, mely a királyság minden egyes tagja számára egyenlő kötelességeket, egyenlő bánásmódot és egyenlő jogokat biztosit. Már ez, az alkotmányban biztosított jogelv is kizárja azt, hogy akár agrárreform törvényben, akár más törvényekben disztingválni lehessen nemzetiség szerint. A sokezer munkanélküli arató reménytelen helyzete nemcsak azt teszi szükségessé hogy az illetékes körök már most igyekezzenek őket munkához és kenyérhez juttatni, de meggondolásra kell hogy bírják az agrártörvény alkotóit is a nemzetiségi klauzula tekintetében. A földosztás intenzivebb végrehajtása pedig előreláthatólag még több gazdasági munkást fog eddigi állásában fölöslegessé tenni, még kevesebb uradalmi időszaki munkásokat fog íg^nybevenni és így a nyomor meg nagyobb tömegekre terjed ki. Az agrártörvénynek az az intenciója, nogy minél több földmivest földhöz és "munkához juttasson, nem pedig az, hogy foglalkozásuktól megfossza őket. És ha ez az intenció érvényesül, akkor kell, hogy általános nyomor enyhítése és a földmivesosztály megmentése végett nemzetiségre való tekintet nélkül alkossák meg az agrártörvényt és adjanak kenyeret főidet a most aratás nélkül maradt húszezer családnak is. A hadirokkantak országos gyűlése A hadirckkantak országos gyűlése botrányos jelenetek közt folyt 1p. A gyűlésen éles támadások hangzottak el a hadirokkantak központi szervezetének vezetősége ellen, majd nagy többséggel bizalmatlanságot szavaztak Stcfdnovies elnöknek és az egész vezetőségnek. Elhatározták, hogy bizottságot küldenek ki, amelyekét bíróból, egy könyvszakértőből és két rokkanttól fog állani és ez a bizottság fölülvizsgálja majd a régi elnökség ügykezelését. A gyűlésen több határozati javaslat is elhangzott, amelyek közül a következőket fogadták cl: 1. A kormányhoz föliratot intéznek, hogy mielőbb terjessze a parlament elé a rokkanttörvény javaslatát. 2. A kormány hasson oda, hogy a rokkantak záros határidőn belül k pják meg a hadikárpótlásból nekik járó összeget. 3. A kormány rendelje el, hogy a rokkantakat, súly sabb visszaélés eseteit kivéve, ne lehessen elbocsátani állami szolgálatból. Azokat a rokkan'akat, akiket a tisztviselőredukcó folyamán elbocsátottak, helyezzék viasza állásukba. 4. A kc.m ny rövid időn belül oldja meg a rokkantmenház kérdését. szerető gondos anyja lesz. jobbkarján nincs a kis gyermekkel, balkezével egymert az Novák Péter a vizsgálóbíró előtt — Kihallgatták a háromszoros gyilkost — Mint ahogy a >Bácsmegyei Napló« megírta, kedden este szállították be Sentáról Suboticára, az ügyészség fogházába Novák Pétert A háromszoros gyilkos már a suhoticai ügyészség fogházának egyik zárkájában töltötte a kedd éjszakát. Egész éjjel nyugodtan aludt. Szerdán délelőtt 10 órakor maga elé vezettette Novákot Marusics Koszta vizsgálóbíró. Szuronyos fogházör kisérte a háromszoros gyilkost a fogházból a vizsgálóbíró szobájába és a kihallgatás egész tartama alatt, amely délelőtt 10 órától délután 1 óráig tartott, nem mozdult mellőle. Novák sovány, gyenge testalkatú, sápadt, beesett arcú, fekete hajú legény, élestekintetü szemei nyugtalanul, fürkészve tekintenek körül. A folyton lesben álló ember hatását kelti, aki nagyon fojyékonyan tud hazudni, kitalált történeteket előadni és mindig csak arra ügyel, hogy a hozzá intézett kérdésekre ne adjon olyan választ ami öt terhelné. Hideg nyugalommal, a, legkisebb megbánás, sajnálkozás, vagy megindultság nélkül beszél a »dolog«-ról. Vallomása lényegében teljesen megegyezik azzal, amit a »Bácsmegyei Napló* keddi számában, sentaj tudósítás alapján, már megirtunk. Az édesanyját iszákosnak mondja, aki gyakran leitta magát és ilyenkor szitkozódott, veszekedett, állandóan szidalmazta az urát is, meg fiát, Pétert. Azon a végzetes hétfői éjszakán is — mondja Navák Péter — amikor a »dolog« történt, szintén ittas volt az anyja. Vallomásában uj momentum az, hogy Novák Péter a revolvert akkor vette ki az aszta Ifiókból, illetve tolta félre az asztal födelét és vette ki az asztalból a fegyvert, amikor anyja a konyhában volt és akkor Péter a revolver csövét maga ellen fordította, hogy megölje magát, de közben bejött a teljesen ittas anyja, aki akkor már a tőle kapott ütésektől véres volt és nekiment a fiának és dulakodni kezdett vele így akadályozták meg öt abban, hogy öngyilkos legyen. Azt egyálalában nem akarja tudni, hogy atyját hogy érte a lövés, ami életét kioltotta. A kis Tóth János — Novákék unokája — haláláról is csak annyit mond, hogy a gyerek egyszer elkiáltotta magát, hogy »Péter bácsi, beszakadt a fejem«. A cigányokat azért keverte bele a dologba, mert remél le, hogy ily módon menekülhet. Novákot kihallgatása után vissza vezették a fogházba. Az aratómunkások munka nélkül maradnak
