Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-01 / 149. szám

4 aüfal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. janiuS 1. Őrizetbe vették a kiirtott család étetbeuisiaracKt tagjai; A sentai háromszoros gyilkosság irtózatos gyasnja Senián megismétlődött a üirály­­halmi rémiét*. Az eddig felmerült gyanuokok arra mutatnak, hogy nem rablógyilkosáig történt, ha­nem a szerencsétlen Novak Já­rna hárem hold főldecskájére, woba-konyhás házára és pár ga­rasára vágyott valaki. • A Bdcsmegyei Napló tegnap már közölt részletes tudósítást a meg­rendítő eseirői, amely izgalomban tartja Senta egész közönséget. Sentára küldött tudósítónk a nyo­mozás legújabb részleteiről az alábbi uj adatokat közli: Amikor a sentai rendőrség tudo­mást szerzett a gyilkosságról, azon­nal őrizetbe vette a sátoros cigányo­kat, mert a meggyilkolt Novák János a cigányokkal valami felett alkudo­zott/ Körülbelül húsz cigány kerüli fogsáabs. Amidőn kedden délután Vaszilie­­vics Ljuba dr., a suboficai törvény­szék mellett működő államügyész megjelent Sentán és megtartv? a h lyszini szemlét, átnézte az addig fölvett jegyzőkönyveket s több egyén kihallgatott, elrendelte, hogy a letar­tóztatott cigányokat engedjék szaba­don, egynek kivételével, aki a Novák Jánossal kötött ügyletnél mint ügy­nök szerepelt. A rendőri nyoniozat, amelyet Dudás sed*ai rendőrkapitány, a tünügys osztály vezetője irányit, megáliapi­­totla, hogy a meggyilkolt Norákéktól nem Zaboltak el semmit, egy fülért sem vittek el és Novák János véráatatta ágyában, a (pám'k alatt megtaláltak hiánytalanul 170G dinár készpénzt, ami egész készpénzvagyona volt. A házból semmi sem hiányzik s Így teljesen élénk az a feltevés, hogy a gyilkosság rablási szándékkal történt. A Novák-házban hétfőn este né­gyen tartózkodtak: Ncváfc János, a felesége Verona, az unokájuk Tóth Jul ska és Novákék fia, a 28 éves Péter. Kedden reggel a négy ember kö­zül csak egy ébredt föl: Novák Pé­ter, a többi három irtózatos sebek tői borítva, halott volt. Novák /Péteren is volt két sérü­lés, egy a combján, s egy az olda­lán. Lőrt sfb mind a kettő, s egyik sem veszélyes. A combsérülés egészen jelentéktelen, az oldalán levő sérülés úgynevezett horzsoldsi lövés, amely nemesebb szerveket nem érintett. Viszont a szerdán délelőtt meg­ejtett boncolás a három másik áldo­zaton a legborzasztóbb sérüléseket állapította meg. Novák János szive volt átlőve, közvetlen közelből történt lövéssel, amit bizonyít a seb helyén levő pörkölés, aztán lőtt seb van a fe­jén és az egyik kerén. Novák Jv­­nosnénak a torka van átlőve a fő­­ütőérrel, továbbá a válla van ke­resztül lőve és azonföiüi a feje — egy kemény tárggyal, valószínűleg egy browning-pisztoly agyával, — teljesen össze van zúzva. A kis Tóth Juliska is több halálos lövést kapott a fején. Egyedül a fiatal, erőteljes Novák Péterrel szemben voltak a gyilkosok annyira jóságosak, hogy a comb­jába lőttek és az oldalát horzsolták. la^ssa! beszélt, akik a rendőri őri­zetbe vett Nwák Pétert do’ogkerülő, kártyás, eladósodott embernek mond­ják, aki a gyilkosság előtti napon egy hat koronás kávéházi számlát nem tudott kifizetni. Novak Péter szeretőjét is letartóztatták Vaszilievics Ljuba dr. álíamügyész szerdán délután utasította a sentai rendőrséget, hogy azonnal tartóz­tassa le Novák Péter szeretőjét. Megállapítást nyert egyéb terhelő adatok mellett az is, hogy isjovák szüfci a leányt házukból kiutasítot­ták és nem engedték meg, hogy 8 fiuknál lakjék. Az eddigi nyomozat szerint már most is kétségtelen, hogy a négv rablóról szóló verzió, ami Novák Péter vallomása alapján kelt szárnyra, koholt és nem is nyomoz a rend­iőrség ebben az irányban tovább. Novák Péter a sentai kórházban van ápolás alatt, de — hiteles ér­tesülésünk szerint — állapota a leg­kisebb mértékben sem veszélyes. Tekintettel a fölmerült súlyos gyanuokokra, Vaszilievics Ljuba dr. allamügyész elrendelte, hogy a kórházban fekvő Novák Pétert rendőri őrizet alá helyezzék. Azonkívül elrendelte Andruskó Pál, Novákék egy szomszédjának előzetes 1 jjgrtóztatását is. A rendCr’ nyomozat befejezése után Sumanovics sentai járásbiró fogja a vizsgálatot vezetni a Novák­­féle gyilkosság ügyében. Sentán járt tudósítónk több sentai Az antant fegyverek után kutat Magyarországon A magyar kormány megtagadta a rendelet végrehajtását Bárczy kisebbségbe^ maradi Szegeden Budapest. Jó! informált antant­­forrásbu! eredő hírek beszámolnak azokról az okokról, amelyek miatt az antant-bizottságok további intéz­kedésig Budapesten maradnak. A budapesti antant Iđrcndeltećg, valamint a párisi főbizottság szerint Magyarországon még mindig igen sok fegyver és lő­szer van elrejtve. A párisi főbi­zottság elrendelte a kutatást az elrejtett fegyverek után. A ma­gyar kormány erre kijelentette, hogy nem hajlandó az eme vo­natkozó rendeletet kiadni. A kérdésben tárgyalások indultak a kormány és a bizottság körött. Hírek szerint az antantbizottság­­uak utasítása van, hogy a zsoldo hadsereg kiegészítését, ha a kor­­rnány más utón pótolni akarná, akadályozza meg. Budapest. A soproni választáson gróf Klebelsberg Kunó belügyminisz­ter megbukott. Három jelölt küzdött a mandátumért; gróf Klebelsberg belügyminiszter, gróf Andrássy Gyula és dr. Hébeit Ede szocialista. Elkesesedett küzdelem után Hébeit 4010 szavazatot, Andrássy 2942 és gróf Klebelsberg 2832 szavazatot kapott. Hébeit és gróf Andrássy kö zott póíválasztás lesz. A soproni bukás kapcsán hire járt, hogy gróf Klebelsberg hama­rosan otthagyja a belűgyminiszíer­­séget. Hivatalos helyről cáfolják Klebeisberg távozásának hírét. Szeged. Az első kerületben gróf Teleky Pál volt miniszterelnök 930 szavazatlai győzött Bárczy István ellen. A második kerületben a sza­vazatok összeszátrdálása folyik. A hírek szerint Pe;dl szociáldemokrata ótt kíbuktatta Pálfyt. Aláírlak a jugoszláv—olasz megegyezést Lloyd George javaslata alapján történt a megállapodás Krsztely vallásügyi miniszter, aki a rapaltói szerződés végrehajtására vonatkozó tárgyalások folytatása vé­gett ment Rómába, csütörtökön visz­­szaérkezett Beogradba. Elutazása előtt az olasz király kihallgatáson fogadta. Viktor Emanuel Krsztely előtt kije­­'öntette, hogy szeretné ha a két or­szág között minél előbb megegyezés jönne létre. Az Olaszországgal folyta­tott tárgyalások a jugoszláv delegáció elutazásával befejeződtek. Krsztely elutazása előtt a bizottság többi tag­jaival egyetértve aláírta az előzetes megegyezést, amelynek irányelveit Lloyd George közvetítő indítványa adta meg. Krsztely egy újságírónak a követ­kezőképp nyilatkozott a megegyezés­ről: — Rómában befejeztük a tanács­kozásokat és megkötöttük a megegye­zést. A megegyezésnek eddig techni­kai akadályai is voltak, amelyeket elhártottunk. A kormány részéről én írtam alá az okiratot, Olaszország ré­széről pedig Tosti külügyi államtit­kár. Két megegyezés van, egyik a Baross kikötőre, a másik pedig Zárá­ra vonatkozik. Mind a két kérdésben elértük, ami várható volt, Remélhető' leg néhány napon belül a kormányok részéről is megtörténik a megegyezés aláírása és ratifikálása. A ratifikálás után sor kerül Suaák és a harmadik zóna kiürítésére. Ezeknek a terüle­teknek a kiürítésére és átadására Ró­mában mindent megtettek. Ez az ak­tus valószinüleg még a király eskü­vője előtt meg fog történni. — A zárai részre vonatkozó meg­egyezés huszonegy szakaszt tartal­maz. A fiumei kérdésben csak pro­vizórikus megegyezés történt. Ezt á kérdést véglegesen a vegyes bizott­ság fogja Abbáziában megoldani Krsztely véleménye szerint mind a kőt kormány változtatás nélkül fog­ja aláírni a megegyezést Krsztely ma délelőtt referált Nin­­csicsnek, akivel elhatározták, hogy Ilidzsébe utaznak és közük Pasiccsal a megegyezés részleteit. Róma. A fascista képviselők Se.ha.n­­zer külügyminiszterhez interpellációt intézetek, melyben nyilatkozatot kér­nek arra nézve, hogy milyen módon védte meg Olaszország érdekeit az S. II. S. királysággal megkötött szer­ződésben. Schanzer megkérte az in­­terpellálókat, hogy néhány napig vár- j janak a válaszra. I A moszkvai nagy per- Szocialisták n vádlottak padján — Az a huszonkét szociálforradalmár, aki ellenforradalmi mozgalmakban való részvétel miatt hónapok óta ül a moszkvai börtönökben, junius elsején kerül a vádlottak padjára. Junius elsején, ma kezdődik ez a per, amelyet nagy érdeklődéssel várnak a világ munkástömegeivel együtt mindazok, akik Szovjetorosz­­ország politikai előretörése után ki­váncsiak arra, hogy a szovjethata­lom milyen verdikttel fogja sújtani azokat az embereket, akik végered­ményben mégis csak munkástöme­gek vezérei voltak. A moszkvai pör kimenetele úgy kifelé, mint befelé, úgy a munkásosztály felé — mint a kapitalista Európa felé, — amely most kezdi felvenni Szovjetoroszor­­szággal a gazdasági összeköttetést — nagyon sokat fog jelenteni. A szociálforradalmárok fölött ki­mondott ítélet nemcsak a munkás­ság közvéleményében, de az európai politikában is számottevő befolyással lesz. A szovjetkormány jól tudja mindezeket és éppen ezért szinte tudatosan irányította a munkásság figyelmét erre a pörre, amelynek tárgyalását nyilvánosság szempont­jából a legszélesebb körben fog le­folytatni. A szovjetkormány a szo­­ciáiforradalmárok pőréből a maga számára előnyöket ■ akar szerezni, előnyöket és eredményeket azzal, hogy a nyilvánosan lefolytatott tár­gyalásokon a szociátreviziomstákaí, a mensevikieket akarja diszkreditálni az európai proletáriátus előtt. Ezt a pört agitációs eszköznek használja fel, agitációs eszköznek, épen úgy, mint minden oiyan eseményt, mely­ből Leninék rendszere és politikai hitvallása igazolható. A moszkvai vádlottakat az európai munkásság legkitűnőbb és legne­vesebb vezérei fogják védeni a szov­jet ügyészével és bíróságával szem­ben. A szovjetkormány hivta meg őket — állítólag azért, hogy lássák a szovjetbirósig pártatlanságát, de lényegében tisztán amiatt, hogy a védők és a szovjetügyészség között lezajló szócsatában európai keretet biztosítsanak a kommunista agttá­­cióknak. A szociálforradalmárok ellen az a vád, hogy szovjetellenes mozgalmat szerveztek. A vádlottak közt van az orosz nyomdászok szakszervezeté­nek elnöke is. A szovjetkormányzás legkritikusabb idejében történt a szociálforradalmárok mozgalma, ak­kor, amikor belső válságok és külső fegyveres harcok nehezítették meg Leninék uralmát. A vádlottak — akiknek száma 43-ról 22-re apadt — kimentek a moszkvai külvárosokba és titokban a kommunizmus ellen izgattak és kisebb csapatokban szervezték az rilenforradalmat. Mozgalmukat egy Zamjonov nevű volt szociáiforradal« már leplezte le, aki egyideig ve'ük együtt dolgozott, mint a kommunista párt bizalmi embere. Az ő vallomása •Lapján szerkesztette meg a mosz­kvai szovjetügyész a vádiratot, a mely, mint hírlik, úgy van kidol­gozva, hogy az nemcsak a moszkvai tzociáiforradahnárok, de az egész világ mensevikijei ellen vádirat — a szovjet hatalom bünteíőíDrvény­­könyvci szerint. A szovjetkormány ezzel a vád­irattal döntő csapást akar mérni „az orosz proletariátus egységét veszé­lyeztető“ elemekre.

Next

/
Thumbnails
Contents