Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-23 / 170. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. jttnius 23. reg Suboticéra bevonult, a tisz­teknek lakásokat biztosítottak. Az időközben megörült lakásokat ter­mészetesen a helyükbe jövő ka­tonatiszteknek kell adni. így volt ez Schlanger esetében is. Dímit­­rievics alezredes két szobát ön­ként átengedett neki bútorainak elraktározáséra. Lehet, hogy Iva­­nics képviselő felszólalása jóhi­szemű, de nem ismeri a vajda­sági lakásviszonyokat, ahol más rendelet van érvényben, mint Beogfadban és ahol tényleg a bíróság a második forum. Java­solta, hogy az interpellációt vegyék Id a napirendről. Munkásvédelem és munkásbiztositás Utána Zsujevics képviselő szó­lal fel, majd ismét Ivanics Mom­­csilló és Krsztelj miniszter beszélt. Végül a többség MaticS indítványát elfogadja és áttérnek a napirend második pontjának, Divac Ne­­deljkó képviselő interpellációjára, a rnunkáSvédelemrö! és munkás­­biztosításról szóló törvény végre­hajtásáról, illetőleg a törvények szentesítésének elmaradásáról. Ktsztelj miniszter válaszol az interpellációra és kijelenti, hogy tekintettel árra, miszerint már mindkét törvény szentesítve van, sőt meg is jelent a hivatalos lap­ban, a kérdés aktualitását vesz­tette. Ezután Divac ismerteti a mun kásvédelem é3 munkásbiátositás történetét, a miniszter válaszára pedig megjegyzi, hogy a törvé­nyek szentesítése csak többszöri intervenciója folytán történt meg. Mihaldzsics radikális-párti szintén hangsúlyozza a munkásvédelem fontosságát, majd Gosztincsár kle­rikális után Krisztán Edvin szo­cialista indítványozza, hogy ve­gyék le az interpellációt a napi­rendről, de azzal a hozzáfüzéssel, hogy nem lett volna a kormány­nak hat hónapra szüksége a törvények szentesítésére. Lázics földmivespérti felszólalása után dr. Seiyerov demokrata szintén azt indítványozza, hogy vegyék le az interpellációt a napirendről. Utána Brkity Vojin szocialista tá­madja a szociálpolitikai miniszté­rium munkásvédelmi politikáját és különösen az agrárreform folytán kenyértelenné vált vajdasági föld­munkások fokozott védelmét kéri. Brandner nemzeti szocialista fel szólalésa és Krsztelj miniszter vi­szontválasza után a szkupstina többsége elfogadja Setyerov in­dítványát és az interpellációt le­veszik a napirendről. Ezzel az ülés este kilenc órakor véget ért. A következő ülés pénteken dél­előtt fél 10 órakor iesz, amelyen a költségvetési vitát kezdik meg. Hasfüzőket orvosi rendelésre, fßzö­­icet, gvomprszorjtót, mefl­­tartót, halé ont nélküli bg­­buk's fűzőket gummivai és egyenestartót (Grad­­hattert, legelegánsabb ki­vitelben t észit, Úgyszin­tén tisztítást és javítást _______elfogad VIRÁG LEGNTIN Alexandrqya-nlica 11. sz._____ Újból letartóztatták az Izsáki gyilkosokat Megint megkezdték az eljárást a Duna—Tisza közötti atrocitások elkövetői ellen Hetekkel ezelőtt sokat foglalkoztak a lapok a Duna—Tisza közötti atro­citások miatt folyamatban levő bün­­pőrrel abból az alkalomból, hogy a letartóztatott terheltek közül többet szabadlábra helyeztek. Most meglepő és igen érdekes for­dulatot vett ez a bünpör. Nemrégiben dr. Schmitz ezredes a katonai nyo­mozás során olyan adatok birtokába jutott, amelyek bizonyitékokat képez­tek arra, hogy egyes terheltek, a bűn­cselekmény elkövetése idején kato­nák voltak. E ténymegállapítás után dr. Schmitz Arthur áttanulmányozta az ügyészség nyomozati aktáit s mun­kájának befejeztekor a még fogság­ban levő két polgári letartóztatott ter­heltet is maga elé kísértette, azokat rövid kihallgatás után mint katonai foglyokat a maga részéről is letartóz­tatta és a katonai fogdába csukatía le. Néhány nappal ezelőtt megbízható csendőrktllönifményl küldött Kecskemétre, azzal a szi­gora meghagyással, hogy ott több előre megnevezett egyént tartóztassanak le. Ezek a letar­tóztatások megtörténtek. így le­fogták azt a három Tóth-fivérl Is, akiket a múlt hetekben sza­badlábra helyezlek és fogságba került Danics Mihály is, aki el­len a nyomozás már régebben súlyos terhelő adatokat mutatott. A letartóztatott terheltek ellen a csen­dőrfelügyelő ügyész rablógyilkosság bünlelte miatt jár el. Az izsáki háromszoros rablógyilkos­ság esete, amelynek Beckr Sándor, Páncél Zoltán és Schmidt Árpád es­tek áldozatul, már teljesen tisztázó­dott. Ez a rablógyilkosság épp úgy, mint a lajosmizsei és máriaházi bűn­ügyek sem tartoznak amnesztia alá, mert a vádlottakat aljas indok ve­­zette, amennyiben áldozataikat és azok hozzátartozóit iszonyatos kegyetlenség­gel meg is rabolták. Az ezredes csendőrségi felügyelő ügyész már el is készítette e bilnpörben a vádiratát úgy, hogy nemsokára főtárgyalásra kerül­het ez az ügy. Dr, Dombováry Géza ügyvéd, aki bünpörökben a sértett családokat kez­dettől fogva képviseli, most a maga részéről is hozzáfog a nyomozati ira­tok tanulmányozásához és a maga külön nyomozati anyagát is az ügyész rendelkezésére fogja bocsátani, hogy a tényállás teljes egészében tisztán álljon a hatóságok előtt. szott Maróczy tábla nélkül, tíz ellen­fél ellen. Pénteken Erdey Aladár dr.-al, Jugo­szláviai sakkbajnokával játszik Maxó­­czy néhány komoly partit, a Városi kávéházban. Szombaton tanácskozási partit ját­szik Maróczy a legerősebb suboticai amatőrökkel, szintén a Városi kávé­házban. Vasárnap nagy szimultán versenyt tart Maróczy harminc, vagy jelentke­zés esetén még több ellenféllel. Hétfőn Sentán mutatja be művé­szetét Maróczy. kedden, szerdán pedig Somborban. Somborból Ljubljánába, májjá Ma­riborba utazik, ahol a londoni tornára készülő Vidmárral játszik néhány kos moly játszmát. j Maróczy Géza Suboticán — Beszélgetés a világhírű sakkmesterrel — Maróczy Géza csütörtökön Su­­boticára érkezett. Hosszú, sovány, bol­tozatos homloku, idegeskezü ember Maróczy Géza, akinek a neve egyike annak a kevés névnek, amelyet az egész világon ismernek. Délafrikától a legészakibb Kanadáig mindenütt vannak hívői és rajongói Kaissa is­tennőnek és ahol a tarka sakktábla fölé gondolkodó fejek hajolnak, ott mindenütt nemesen cseng a Maróczy név. Beszélgettünk Maróczyval. A sakk­világ dolgairól, elmúlt versenyekről, jövendő küzdelmekről, halott zsenik­ről és nagy ígéretekről. A londoni versenyre készülnek mos­tan a világ nagymesterei, a sakkozás története aligha tud felmutatni még egy ilyen súlyos és jelentős versenyt. A német sakkóriásokon kívül min­denki ott lesz, aki ma a sakkmüvé­­szet terén sokat és súlyosat jelent. Capablanka, Aljechin, Bogoljubov, Rubinstein, Maróczy, Vidmár, Kosz­­tícs, Réti, Euve, nagy nevek, sokat je­lentő nevek. — Nehéz lesz, nagyon nehéz lesz, — mondja Maróczy Géza, — Capab- Ianka, Aljechin, Bogoljubov, Rubin­stein, négy nagy név. komoly, na­gyon komoly ellenfél. Hogy én hogy végzek, nem tudom, azt hiszem meg­lehetek majd elégedve, ha a harma­­dik-negyedik-ötödik helyen végzek. A fiatalok hiába nyomulnak előre. A többi indulók közül a legidősebbnél is idősebb vagyok tizenkét esztendő­vel, a legfiatalabb pláne tizennyolc évvel fiatalabb nálam. Nagy dolog ez, elfárad sz ember. Capablankának nagy esélyei vannak ezen a verse­nyen, csakhogy nászúira jön London­ba, nem tudom hát hogy megy majd a sakkpzás. Aijechin, a fiatal orosz biztos játékos és kombi natív ereje van. Bogoljubov már nem olyan állandó. Rubinstein szegény beteg volt. Hipo­­chondriába szenvedett, azt képzelte, hogy az ellenfele hipnotizálja, hogy ne tudjon játszani. TJgy mondják, hogy már jobban van1, hónapok Óta fürdőn van fes pihen. Készülődik a versenyre. Mindenki jobban készülődik, mint én, Ma­— mondja mosolygón, szerényen róczy. — Kár, hogy a németek nem men­nek Londonba. Lasekr, Tarrasch, Teichmann, Spielmann, a legelsők között a helyük. Lasker az ex-világ­­bajnok, Hollandiában halottam, hogy a világbajnokság elvesztése körül va­lami suskus volt — már nem a régi, Tarrasch még erős játékos, de ő is veszített régi erejéből, Teichmann öt­letes, megbízható mester, Spielmann sokat tud, rengeteg elméletet, de nem korrekt gyakorlati játékos és ebbe sok­szor beletörik a bicskája. Beszélgetés közben sorba kerültek elő a sakkmesterek nevei, mindegyik­ről tudott valami érdekeset, valami jellemzőt Maróczy. Tartakover is ott lesz Londonban. Bécsben ujságiró, kiváló sakktalen­tum, Bogoljubovot, Aljechint megverte — de ösbohém. Szegény Breyer Gyuláról beszélt Maróczy. — Egész másként gondolkodott, mint mi. Olyasmiket gondolt ki, amik­re mi sohasem gondoltunk volna. Köl­tő volt, fantaszta ott a sakktábla fe­lett is. Hogy mást ne mondjak, készí­tett egy sakkfeladványt, amelyben öt­ven lépést vissza kellett huzni és csak akkor lehetett háromlépéses mat­tot beadni. Csodálatos ember volt. Mi­lyen kár érte. Mint amaz a másik ma­gyar, Charoussek, a sakkozás egyik legnagyobb zsenije. Mert például amig Pilsburryt kolosszális memóriá­ja tette naggyá, addig Charoussek zseni volt. Rétiről is beszélt Maróczy. Sokat, nagyon sokat fejlődött az utolsó évek­ben. kiváló sakkozó. A jugoszláviai viszonyokról is sző került. Beogradban nem sok sakkozót találtam, de azok jól tudnak. Novisa­­don is, meg Suboticán is különösen sakkozók számbeli ereje lepte meg Maróczy,t. Maróczy suboticai sakkmutatvá nyainak részletes programmja a kö­vetkező: Csütörtökön este fél kilenckor a su­boticai Lloydban szimultán partit ját-Mam Kel! devizaengedély a régebben érkezett postacsomagok kiváltásához A devizarendelet szerint, amint Is­meretes, csak úgy lehet külföldi árut kifizetni, ha arra a Narodna Bank« devizaosztályai engedélyt adnak. Miután a rendelet a külföldről pos­tacsomagokban érkezett árura is vo­natkozik és a csomagokat csak á devizaengedély és a számlára veze­tett bizonylat bemutatása után vá­molják el és adják ki, Suboticán —■» mint más megirtuk — az a helyzet állt elő, hogy a devizaengedélyek hiá­nya miatt a postacsomagok össze­gyűltek és legutóbb már mintegy, ezer postacsomag hevert a postán, amelyeket a kereskedők inkább vesz­ni hagytak volna, semhogy a jelen­legi nehézségek között vegyék áf őket. Ez viszont azt a következményt vonta maga után, hogy a kereskedők sok fontos cikket nem tartanak In­kább raktáron, vagy nem pótolják a raktárukban beállt hiányokat, csak­hogy a devizaengedély megszerzé­sével ne kelljen vesződniök. Az ügyben most érdekes fordula­tot jelent egy pénzügyminiszteri ren­delet, amelyet a postaigazgatóságok kérésére adtak ki a vázolt anomáliák megszüntetése érdekében. Hogy a postacsomagok további torlódása el­kerülhető legyen, a pénzügyminiszter megengedte, hogy az 1922. évi április hó 25-Ig érkezett postacsomagok deviza­­engedély nélkül elvámolhatók és kiválthatók. Úgyszintén szükségtelen a deviza­engedély azokhoz a csomagokhoz is, amelyek olyan árut tartalmaznak, a melynek behozatala nem tilos. Ha a postacsomagokban levő áru a cím­zett magánszemély házi szükségleteit fedezi vagy pedig mint »minta érték nélkül« adták fel, úgy szintén fölös­leges az elvámoláshoz a deviza­­vásárlási engedély. Ezzel a rendelettel megszűnik a postahivatalban a csomagok össze­torlódása, mert a kereskedők, kiknek a postacsomagokban érkezett árura különben is nagy szükségük van már, most ki fogják váltani ezeket a ré­gebben érkezett csomagokat. Azon­ban még így is sok elvámolatlan postacsomag marad a postán, miután az április 25-ike után érkezett cso­magok is tekintélyes számuak. Az uj rendelet szerint azok a ke­reskedői:, akiknek cimére az áru áp­rilis 25-ike után érkezett meg, köte­lesek az eredeti devizarendelet sze­rint a Narodna Banka deviza-bizott­ságánál mielőbb beszerezni a szük­séges devizaengedélyt. Miután azon­ban az eddigi gyakorlatban nagyon lassan és sok nehézséggel volt csak megszerezhető, intézkedés történt olyan irányban is, hogy a Narodna Banka deviza-bizottsága az ilyen ügyeket ezentui soronkivül intézze el, hogy igy részben a kereskedők helyzetén segítsenek, másrészt a postahivatalokat tehermentesítsék az összetorlódó postacsomagoktól,

Next

/
Thumbnails
Contents