Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-23 / 170. szám

1922. junius 23. BACSMEGYE! NAPLÓ 3. oldal. Három milliós betörés Osijeken — Ősijeid munkatársunktól — Vakmerő betöréses lopás történt csütörtökön Osijeken, a Kölodvorszka­­uiicában ievő Bauer-féte házban, Bauer Erich fogtechnikus lakásában. A fiatal pár a lakás udvari részén levő ebédlőjében ebédelt. Ebéd után Bauer Erichné a háló­szobába ment át, ahol nagy csodálko­zására a két szekrényt tárva-nyitva találta, noha — tekintettel a bennük tartott nagyértékü családi ékszerekre — állandóan gondosan be szokta zárni a szekrények ajtaját. A szekré­nyekbe nyúlt az ékszerekért, azonban egyetlen darab sem volt már a szo­kott helyén. A kínos felfedezésről nyomban te­lefonon értesítették a rendőrséget, amely legügyesebb detektivjeit küldte ki a nyomozás lefolytatására. A vizs­gálat megái lapította, hogy a lopást azalatt az idő alatt vitték véghez, mi­alatt a fogtechnikus az ebédlőben tar­tózkodóit. A szekrényeket álkulccsal nyitották föl, azonban jellemző, hogy csupán azokat a szekrényeket nyitot­ták föl, amelyekben az ékszerek vol­tak: a többit érintetlenül hagyták. Ez a körülmény arra enged következtet­ni, hogy a lopást a lakásviszonyokkal ismerős egyén követhette csak el. Szakértők becslése szerint a régi művészi kivitelű családi ékszerek ér­téke meghaladja a 3 millió koronát. Biinrészesség gyanúja miatt a de­tektívek Bauerék két cselédjét letar­tóztatták. A rendőrség a milliós lopás­ról nyomban értesítette az osijeki ék­szerészeket, ezenkívül táviratilag és telefonon a nagyobb városok rendőr­ségeit is. Take Jonescu meghalt Utolsó sikere: a beográdi nász A balkán! nagy háromság egylt tagja, Jonescu Demeter, vagy mint a neve görögös formában inkább ismert: Take Jonescu szerda délelőtt Rómá ban, ahol hetek óta betegen fekszik, szivgörcsben meghalt. A balkáni há­borús politika másik két vezére, Pastes és Venizelosz méltó társuk nélkül maradt. A román politika irányitói közül aligha volt ismertebb név, mint a Jo­­nescué. Az ő fáradhatatlan tevékeny­sége, kétségtelen nagy esze és még nagyobb diplomáciai ügyessége irá­nyította több mint harminc éven át Románia politikáját. Az életpályájában végigtekinthetünk az egész balkáni politikán, annak céljain, eszközein, modorán, sikerein, kudarcain. A Bal­kán mostani előnyomulásának dicső­sége jórészt az ő nevéhez fűződik, ő valósította meg mindazt, amiért több mint félszázadja küzd a bukaresti politika s aminek gyümölcsét most nagy ellenfele és titkos szövetségese, Bratianu élvezi. De amit Bratianu erőszakosságával s a diplomáciai út­vesztőkben való tájékozatlanságában elrontott, azt mind Take Jonescu hozta helyre. Ahol a sí érdes mérnök kudarcot vallott, jött helyére a sima ügyvéd. Külpolitikai sikerei után nagy bel­ügyi programot dolgozott ki. Az el­pusztult németbarát konzervatív gárt helyébe erős szervezetté akarta kiépí­teni a maga konzervativ-demokrata frakcióját, hogy ez visszaszorítva a háború óta alakult uj szélsőséges bal­oldali pártokat, váltogatva viselje majd a kormányt a liberális párttal. Teljes mértékben bírta e tervhez a király bizalmát és rövid miniszterelnökségé­nek egyetlen eredménye éppen udvari esemény volt: a most lezajlott beo­­gradi nász, meiy az ő gondolata volt. Koronájául szánta ezt a kisan­­tantnak, melynek apaságában Benes­­sel osztozik. Hir t adtunk arról, hogy a demo­krata párt legutóbbi ülésén utasította a nemzetiségi bizottságot, hogy új­ból kezdje meg működését. Ebből az alkalomból a Bdcsmegyei Napló beo­grádi munkatársa kérdést intézett ár. Szetyerov Szlavkó nemzetgyűlési képviselőhöz, a bizottság előadójá­hoz, a bizottság munkájára vonatko­zólag. Dr. Szetyerov kijelentette, hogy ez a bizotság eddig főleg azért nem működhetett, mert ő. mint a pénz­ügyi bizottság előadója, különböző jelentések elkészítésével, főleg pedig a költségvetési vita vezetésével any­­nyira el volt foglalva, hogy nem ma­radt fizikai ideje ahhoz, hogy egyéb ügyekkel is foglalkozzék. Miután a jelentés most elkészült, a nemzetiségi bizottság hamarosan összeül és re­méli, hogy a nemzetiségekkel való megértés tekintetében jó munkát log végezhetni. A beszélgetés további folyamán Setyerov dr. szóba hozta azokat a támadásokat, amelyek őt a nemzeti-Budapestről jelentik : A magyar kormánynak nagy gondot okoz az indemriitás parlamenti letérgya- Insa. Jól tudja ugyanis, hogy az ellenzék el van szánva arra, hogy -\z indemnitás javnsla;ot a legéle­sebb hangú vitasorozatokkal meg obstruálja, miközben szóvá teszi azokat az „optikai csalódáson" alapuló atrocitásokat, választási brutalitásokat is, amelyek föltárá­sát már beígérték « magyar köz­véleménynek. Ezt a kellemetlen leleplezési hadjáratot mindenáron meg akarja akadályozni a magyar kormány és ezért az indemnitás ügyében kompromisszumot aján­lott föl az ellenzéknek. Kállay Ti­bor és Vallcó Lajos a kormány ne vében szerdán felkérték az ellen­zéki pártok megbízottéit, hogy nyi­latkozzanak azokról a feltételek­ről, amelynek alapján az ellenzék megszavazná az indemnitást. Az ellenzéki pártok megbízottai kije­lentették, hogy csak három felté­tellel hajlandók megszavazni a felhatalmazást. Ez a három felté­tel a következő: 1. Követelik az összes atrocitá­sok sürgős és könyörtelen megtor­lását. 2. Tegyen kőtelező ígéretet a kormány, hogy az indemnltási ja­vaslat, valamint a gazdasági és pénzügyi helyzet szanálásához szükséges javaslatok letárgyaldsa után nyomban beterjeszti a válasz­tójogi reformot. 3. A felsőhdz reformját célzó ja­vaslatot semmi körüiémnyek kö­zött sem tűzi ki előbb napirendre, mielőtt a választójogi reform tör­vény erőre nem emelkedett. Ebben a három föltételben a polgári ellenzék teljesen megegye­zett a szociáldemokratákkal és kí­vánságaikkal egyöntetűen lépett Take Jonescu most a múlté. Nincs méltó utódja, hozzá hasonló tehetségű kővetője. Tudása, képessége és sike­rei naggyá tették, ezt megállapíthat­ják már a kartársak, történelmi sze­ségi sajtó részéről az utóbbi időben, véleménye szerint, teljesen méltatla­nul érték. Emlékeztet arra, hogy ami­kor a magyarság szervezkedése szó­ba került, ő volt az, aki a Bdcsmegyei Napló-nak adott nyilatkozatában elő­ször fejezte ki örömét a magyarság szervezkedése fölött és ma is azon a véleményen van, hogy a szervezett tömegekkel sokkal könnyebb érintke­zést és megértést találni, mint a szer­vezet nélküli emberekkel. Anti a nemzetiségek választójoga ellen indított kampányt, illetve annak megvédését illeti, helytelen az a be­állítás, mintha ő ebben a tekintetben nem politikai meggyőződése szerint járt volna el. Idejekorán tudomása volt az akcióról és beszélt is róla dr. Petrovics Szvetiszláwai, a törvény­hozó bizottság alelnökével és meg­állapította, hogy minden jogfosztást kísérlet már elkésett. A nemzetiségek választójoga biztosítva van. Ezért tartotta feleslegesnek, hogy a nem­zetiségek választójoga érdekében a további akciókban részt vegyen. föl « kormány képviselői előtt. Kállay''pénzügyminiszter az el­lenzék megbízottjai előtt kijelen­tette, hogy az ország gazdasági­lag súlyos helyzete megköveteli, hogy az indemnitás kérdésében e józan belátás érvényesüljön. Kért* az ellenzéket, hogy tekintettel arra, a parlamentben tartózkodja­nak attól, hogy a vita a normális kereteken túl olyan mederbe te­relődjék, mely árt úgy kifelé, mint befelé az ország érdekeinek Rassay Károly hangoztatta, hogy csak abban az esetben állnak el az óbstrukciótól, ha a kormány az ellenzék követeléseit őszintén teljesíti. Vázsonyi Vilmos azt bi­zonyította, hogy a kormánynak be kell látnia, rendes gazdasági politika megteremtéséhez elsősor­ban a normális viszonyok megte­remtése szükséges. Belső jogrend és politikai béke nélkül nem lehet elképzelni olyan atmoszférát, amelyben az ország gazdasági helyzetének szanálá­sát komoly tárgyalások utján biztosítani lehetne. Ugyanilyen értelemben szólalt föl Friedrich István, Pallavicini őr­gróf és Rakovszky István, aki ki­jelentette, hogyha a kormány tel­jesíti is legelemibb követelései­ket, nem állhatnak el mégsem atiól, hogy föl ne sorakoztassák vádjaikat a kormány ellen. A szociáldemokraták nevében Payer Károly és Farkas István be­széltek. Mindenekelőtt arra mu­tattak rá, hogy a kormány adópo­­itikája ma nem más, mint állami­lag keresztülvitt árdrágítás. A pénz­ügyi politika csak akkor ér vala­mit, ha azt megfelelő gazdasági politikával támasztják alá. Köve­telték, hogy a kormány költségve­tést, ne pedig indemnitást terjesf;­­szen elő. Kijelentették, hogy nem szavaznak meg olyan javaslatot, amelyben a karhatalmi kiadások milliárdokrá rúgnak. Általában úgy ítélik meg a hely» cetet, hogy a kormány nem fogja teljesíteni az ellenzék föltételeit. Ebben az esetben pedig el kell készülnie arra, hogy az ellenzék kíméletlen harcot kezd az indem­­nitás-javaslaton keresztül a Beth­­!en-párt ellen. A szövetlopások ügye — Feljelentés a feljelentő ellen — A Bácsmegyei Napló tegnapi számában megirís, hogy a Székely és Vujkovics cég terhére elköve­tett lopások ügyében a rendőrség több helyen, igy Tumbász Lázár­­néná! is házkutatást tartott. Érte­sülésünk szerint a házkutatás al­kalmával lefoglalt tárgyakat a rendőrség nőm Tumbász Lazámé­nál találta. Tumbász Lazámé ez­zel az üggyel kapcsolatban a következő feljelentést tette a su­­boíicai járásbit óságnál: „Székely és Vujkovics suhoticaí cég a városi rendőrségnek, mint nyomozó hatóságnak adott felvi­lágosítása folyamán azt állította, hogy nálam egész raktárra való lopott holmi van, amely ez ő rák­­táráiból ered. Tudomásom van róla, hogy a házkutatás folyamán a rendőrka­pitányságnál Székely Mátyás in­terveniált, tehát neki kell viselni a büntetőjogi felel sséget a cég által áhítottakért. Miután az állí­tások tartalma, amint ez a há­zaméi foganatosított házkutatás alkalmával kiderült, valótlanság, ezért hatóság előtt elkövetett rágal­mazás mialt feljelentést teszek Székely Mátyás ellen.“ Az érettségi miatt... Egy wbotieai urileány öngyilkossági kísérlete Az érettséginek minden évben megvan az áldozata. Pleszkovics Konstantiné, dr. Pleszkovics Lukács suboticei ügyvéd, v. kormánybiz­tos lánya csütörtökön délelőtt az érettségi eredmínyének kihirde­tése után szülei lakásán megmár­­gezte magát. Pleszkovics Konstan­tins állapota nem súlyos és a gyors orvosi beavatkozás meg­mentette az életnek. A érettségi vizsgák eredményé­nek kihirdetése csütörtökön reggel nyolc órakor történt. Az ünnepé­lyen a tanári kar, a vizsgák veze­tésére kiküldött Aland/ovics Milán kormánybiztos és a növendékek jelentek meg. A vizsgák alatt már kialakult az eredmény, körülbelül mindenki tudta, hogy megkapja-e az érett­ségi bizonyítványt vagy pedig osztályismétlésre vagy javítóvizs­gára fogják utasítani. A javító­vizsgákra utasítottak között volt Pleszkovics Konstantin« is, aki szerb-horvát nyelvből és földrajz­ból kapott elégtelen osztályzatot. Amikor meghallotta, hogy javító­vizsgára utasítottak, heves sírásba tőrt ki. Boldog társai, akik zsebük­ben a bizonyítvánnyal hagyták el az iskola épületét, vigasztalták, de eredménytelenül. Pleszkovics Kon­stantiné szomorúan, sírva ment repe felett majd az utókor fog Héletet mondani. 99Minden jogfosztást kísérlet elkésett" — Setyerov Szláv kő nyilatkozata — »»«•»*»»«»*»****«>»*<*>»*«»**w**»«««e» Jogrendet követel a magyar ellenzék — A polgári ellenzék megegyezése a szociáldemokratákkal —

Next

/
Thumbnails
Contents