Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-21 / 168. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. junius 21.1 a két napot kitöltő ünnepségek legnagyobb része Palicson fog lezajlani. Bács-Bodrog vármegye már régebben megszavazott 15.000 dinárt az ujságiró-kohgresszus céljára és rövidesen a suboticai városi tanács is foglalkozni fog azzal a kérdéssel, hogy milyen összeget szán a kongresszusra. A jelenlegi tervek szerint ez az összeg semmiesetre sem fog alul maradni a megye által kiutalt összegnél. Ezenkívül a város bankettet is ad az ideérkező újságírók tiszteletére. A kongresszus egyik estéjén nagy és valóban nívós hangversenyt készít elő a rendezőség kiváló művészi erők részvételével Palicson, ezenkívül más ünnepségek is lesznek. Az előkészítő bizottság most főképpen azokkal a tervekkel foglalkozik, hogy a távolról ideözönlő újságírókkal miképpen ismertesse meg a legjellemzőbb helyi népviseleteket és a környék agrár-jellegére leginkább jellemző dolgokat. Ezért lehetséges, hogy Palicson festői fölvonulást rendeznek a Vajdaság legjellegzetesebb népviseleteiben és szó van arról is, hogy a vidéki és külföldi újságíróknak több bácskai mintagazdaságot és szőlészetet fognak kirándulások keretében bemutatni. A sok vendég elhelyezése is sok gondot okoz az előkészítőbizottságnak, ntert az ideérkező újságíróknak csak kis része lesz szállodákban elhelyezhető, a többieket magánlakásokban szándékoznak két napra elszállásolni. Úgy a rengezőbizottságnak, mint a városnak az a célja, hogy az itt nagyrészt először megforduló újságírók Subotícáról a legjobb impressziókkal távozzanak. állás szerint így oszlik meg: szociáldemokrata 12, keresztényszocialista 9, német parasztpárti 6 és nagynémet 3. A németujvári kerület három parasztpártit, két keresztényszocialistát és egy-egy szociáldemokratát és nagynémetet választott, a felsőőri két parasztpártit, két szociáldemokratát, egy keresztényszocialistát és egy nagynémetet, a nagymarton-felsőpulyai négy szociáldemokra-, tát, három keresztényszocialistát, egy parasztpártif, a kismartoni öt szociáldemokratát, három keresztényszocialistát és egy nagynémetet. A nemzetgyűlési nyolc tagot az egyes pártokra esett szavazatok aránya szerint fogják kijelölni a jelölési listák alapján.Valószínűleg négy szociáldemokrata, két keresztényszocialista, egy parasztpárti és egy nagynémet lesz. A nyugatmagyarországi polgári- és kisgazdapárt teljesen elbukott a választáson. Franciaország mégis tárgyal az oroszokkal — A francia kormány deklarációja — Osztrák választás Ngugatmagyarországon Tegnap folytak le a nemzetgyűlési es tartom ánygyülési választások az osztrák uralom alá került nyugatmagyarországi területen. Az egész terület a nemzetgyűlés részére egyetlen választókerületet alkot és nyolc képviselőt választ. A kismartoni tartománygyülés részére harminchárom képviselőt választanak négy kerületben. Ezek a kerületek: Németujvár, Felsőőr, Nagymarton és Kismarton. Öt párt állított jelöltet, még pedig a keresztényszocialista, a szociáldemokrata, a nagynémet’ néppárt, a német parasztpárt és a nyugatmagyarországi polgári és kisgazdapárt, mely az osztrák polgári párt támogatásával szervezkedett. Ennek a pártnak, mely tudvalevőleg a régi osztrák liberális párt utóda, egyik képviselője Czernin Ottokár gróf, a volt külügyminiszter. A választást minden párt óriási agitációval kezdte meg, de azért nem igen tudta megmozgatni a tömegeket. Leggyengébb érdeklődés a sok magyar és horvát községet magábafoglaló felsőőri kerületben volt. Legtöbb szavazat a szociáldemokrata jelöltekre esett. Az északi iparvidéken a kismartoni kerületben öt, a nagymartomban három mandátumot szereztek. Németujváron egy, Felsőőrön két jelöltjük került be. A tartománygyülés harminchárom képviselője közül harmincat választottak meg tegnap, három mandátumot pe^ dig két hét múlva állapítanak meg a maradékszavazatok arányából. A megválasztott harminc képyiselőpárt Hága. Hétfőn délután három órakor tartotta a nemzetközi értekezlet harmadik teljes ülését. A francia delegáció egy Párisból érkezett levelet terjesztett az értekezlet elé, amelyben a francia kormány, bejelenti, hogy megbízottai utján részt akar venni úgy a főbizottság, mint az albizottságok tárgyalásain és részt fog venni az oroszokkal folytatandó közvetlen tárgyalásokon is. kormány csak annyit tartott meg hogy hangsúlyozza azt a már többször tett nyilatkozatát, amely szerint a hágai értekezlet csak szakértők értekezlete, amely sem politikával nem foglalkozhatok, sem pedig határozatokat nem hozhat. Egyébként Franciaország éppúgy, mint Belgium és Anglia azon az állásponton van, hogy a hágai ér tekezletet nem érintheti az egyes kormányoknak a napirenden lévő kérdésekben már hozott hatá-Eredeti álláspontjából a francia irozatait. Nem száműzik a magyar tanítási nyelve* a középiskolák felsőbb osztályaiból — Pribicsevics Szveíozár nyilatkozata — A suboticai tanügyi inspektorátustól szerzett információk alapján a napokban megírta a „Bácsmegyei Napló“ azt, hogy egy rendelet van készülőben, amely szerint ezentúl a középiskolák négy felső osztályában csak az államnyelv lehet a tanítási nyelv és más nyelven nem is folyhatnak az előadások. Rámutattunk akkor arra, hogy hasonló rendelet milyen súlyos sérelmet jelentene a magyar és német német kisebbségekre. Az ügyben most Jaksics Zsarko dr. országgyűlési képviselő felhatalmazta a „Bácsmegyei Napló" beogradi munkatársát a következők közlésére: Jaksics Zsarko képviselő a „Bácsmegyei Napló“ cikkének megjelenése után beszélt a kérdésről Priblrsezics közoktatásügyi miniszterrel és közölte vele a tanitási nyelv megváltoztatásé nak tervéről a Vajdaságban elterjedt híreket. Pribicsevics erre kijelentette Jaksicsnak, hogy a közoktatásügyi minisztériumban nincsen szó ilyen rendelet kiadásáról és biztosította arról, hogy amíg ö miniszter fesz, addig ilyen rendelet nem láthat napvilágot. A magyarság megnyugvással fogadja Pribicsevics miniszter kijelentését és szívesen veszi tudomásul, hogy a középiskolák tanitási nyelvében beálló változásról terjesztett hirek nem felelnek meg a valóságnak. A II. Internacionále kongresszusa — A demokrácia és a diktatúra ellentétei — Azok a munkáspártok, amelyek Moszkva és Amsterdam közti harcban Amsterdam mellé állottak, a napokban Londonban Összeültek, hogy a II. Internacionálé örököseiként megbeszéljék a kommunista Internacionáléval szemben követendő taktikájukat, álláspontjukat és politikájukat. A kongreszszus megnyitó ülésén Henderson angol kiküldött, volt háborús-miniszter, a következőket mondotta: — A világ dolgozó osztályainak egységét a legtöbb országban veszélyezteti a vörös Internacionálé. Az angol munkásság és az orosz kommunisták között fennálló ellentétek a demokrácia és a diktatúra ellentétei. A kommunisták nem tulajdonítanak fontosságot a szólásszabadságnak, a sajtószabadságnak és a választójogi szabadságnak. A személyes szabadság ilyenfajta megsértéseivel az angol munkásság mindenkor szembe fog szállani. A dolgozó osztályok egysége a jelen pillanatban különösen fontos, holott a munkásságot talán még sohasem választották el ekkora ellentétek. .A munkásság, ha soraiban ilyen szakadás áll he. mint nemzetközi tényező, teljesen tehetetlen lesz. Az értekezlet azután egyhangúan határozatot fogadott el, melyben tiltakoznak a szovjetkormánynak a szociálforradalmárokkal szemben elkövetett módszerei ellen. Az értekezleten Weis német képviselő, válaszolva arra a többször fölvetett kérdésre, vájjon Németországban a demokrácia van-e uralmon, vagy pedig a köztársasági államforma, kifejtette, hogy a legyőzött Németországban tökéletesebben fenmaradt a demokrácia, mint a győző államok akármelyikében. Kijelentette, hogy a jóvátételi kérdés következtében minden pillanatban újabb válság törhet ki. A jóvátételi követelések a német munkásságot valóban rabszolgasorba sülyesztették. Brunet francia képviselő tiltakozott az ellen, hogy Franciaország politikáját imperialista vágyakkal, vagy militarista irányzattal magyarázzák. El kell ismerni, hogy a jóvátételt nem lehet biztosítani, ha Németországot tönkrenyomoritják, de Franciaország pénzügyi helyzetét is tekintetbe kell venni, mely. az utó-b-1 bi időben különösen leromlott. A francia munkásság nem ismer semmiféle imperializmust és mindenkor arra törekszik, hogy a demokrácia józan szempontjai érvényesüljenek. *-*H**«"» »«frtt-SWtX» Pillanatföluételek a uiUanyoson Paücsról jön a villanyos befelé a városba. Az első kocsiban ülnek a nyaraló cs^ádapák, akik késő estes szabadulnak ki a robotból, hogy korán reggel az üdülésből újra visszatérjenek a városba, a munkába, a második kocsiban pedig hetipiacra igyekvő hidasi meg palicsi gazdák pipáznak, meg a fehérnép: néhány tejes kofa.A beszélgetés lassan megindul köztük, ismerik egymást, majdnem minden héten találkoznak egyszer* kétszer, amikor igy befelé igyekeznek. Az esőről esik elsősorban is szó, jó volt, jó volt, hála Isten, hogy jött, ámbátor a levágott szénának sokai ártott, csak győzze az ember most száritgatni a szénáját. Aztán a drágaságról esik szó. — Azelőtt hetven krajcár napszámot adtam a szögény emböraek, ezér' a pizér vehetett három rőf finom vásznat, most negyven forintot is fizetek, s ezér' egy rőföt is alig tud venni — Az én uram négy forintár vett a békében egy pár strapa-csizzrtát, még most is meg van neki, tavaj feje! tette ... — Hat forintér' olyan csizmát le. hetett venni, mint a parancsolat. — Akkor is egy méter búza árát keilett adni egy pár csizmáért, veti ellen valaki, aki úgy látszik, veszi a lisztet, egy méter áráért most is lehet csizmát kapni. Ezen aztán hangos vitatkozás indái meg. Nem szívesen hallgatják, hogy aj búza is megdrágult, nemcsak a vászon, meg a csizma. Egy öreg magyar, aki a gazdasági eseményekben és az árak alakulásában úgy látszik igen! verzátus, azt bizonygatja, hogy csak 1883-ban volt a búza öt és fél forint, azóta mindig nyole-kilenc-tiz forint volt az ára, a csizma pedig soha sem volt hat forintnál drágább, úgy kellene tehát lenni, hogy most is olcsóbb" legyen, mint egy métermázsa búza. Ezen aztán kis véleményeltérések esnek. Szerencsére azonban a gyerekről esik sző. — A Julisnak mind a három gyérüké szamárköhögést kapott. — A mi gyerökeink is köhögnek mán hat hete, szegényök olyan nyavalyások. — A Pétör kis csemetéje mög i$' halt, pedig ahon orvost is hittak, mög a gázgyárba is kivitték. _ Köll is az, — mondja egyik tudós tejes kofa. Arra mifelénk a Gyuriéknak a két gyeröke mán négy hete köhögött. Aztán átbujtatták háromszor egy vemhes szamár alatt s mintha elvágták volna a köhögést. Nincs máit azoknak semmi bajuk ... Ezen aztán megvigasztalódnak, Ka eddig kissé rémitgette is őket, hogy odakint annyi a szamárköhögéses gyerek. Van már orvosság erre is. Aki a búzát is drágálta, bátortalanul veti oda: — Azt már ne mondja ugyan senki, hogy azér' gyógyultak meg, mert a szamár alatt bujtatták át őket... A tejes kofa azonban erősiti a maga értesülésének igazságát s csodálatos esetek derülnek ki, mikor meleg cipó gyógyította meg a heptikát, lószőrrel kúrálták ki a trahomát, s hogy a kételkedőt, aki nyilván városi ember, teljesen meggyőzze, az, aki a búza árakról is informálva van, megállapítja, hogy a szamárköhögést azért hívják szamárköhögésnek, mert úgy múlik el, ha a szamár alatt átbújik a beteg. Ez aztán olyan argumentum, ami az egyetlen kételkedőt is lefegyverzi,
