Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-13 / 160. szám

ért; féget. Síkor a «ofadfsta csa­­páifck beypwuitak a varosba, mert léféílenekor a Kóia-keribaa nmJai­­ságnak kelleti volna kezdődni. tl|yan?kkcir a Radics vezetése alatt áÜQ jsoport a ten?étából, ahol több beszéd hangzott el, visszavonult a váróéba i A városháza élőit Radics beidet tartott, amellyel —írja a „Politika" — előre elakarta magá­ról hárítani a Cddósaéget a bekö­vetkezett eseményekért. Radics beszéde után elindult a tömeg a JcÜascs-tér felé, abban a hiszen»ben, hogy ott találkozik a nacionalisták csoportjával. Időköz­ben mégérkezett a másik szepara­tista csoport, amely az liicán ke­resztül vonult a Kóla-kert felé. A rendőrségnek azonban ekkor még tikerült megakadályozni ag összeüt­­lejtést. A Korzó-kovához szétrombolása i <% fa elkeseredett blokkisták ekkor 0 csendőröket kövekkel kezdték do­­bálul, miközben a Frankopanova­­ti licit» át fékeztek a Jellasics­­tér felé. Ideérkezett ekkorra már a Radics-csoport 1$ és á két csoport a Korzó-kávéhéz előtt egyesült. A readőraéjj újból szét akarta kergetni a tüntetőket, amire harc kezdődőit. A blokkisták először beverték a Kórró-fcávéház valamennyi ablak­üvegét, mire a kávéházban tartóz­kodó előkelő közönség futva mene- IrOtt. Ezután a tantetők bevonultak a kávéimba, összetörték annak min­den Üvegkészletét, sőt a bútorok nagy részét is kidobták az utcára. A fegyveres összeütközés A rendőrség időközben háromszor is kapott megerősítést, azonban tehe­tetlen volt a rombolókkal szemben. Végül is a csendőrség és rendőrség kénytelen volt fegyvert használni és sortatet adott, hogy szétzavarja a tüntetőket. Azonban még igy sem sikerült és á harcok éjfél után két óráig tartottak, amikor végre sikerült a rendet helyre­állítani. Hétfőn reggel tizenöt sebesült Jelentkezett a rendőrségen. Az események következtében Zagrebben valószínűleg még ma kihirdetik az ostromállapotot. Ki a bűnös? A „Novosti“ hivatkozik arra, hogy a telefon-vonal elromlása következté­ben a belügyminisztérium hétfőn még Bem kaphatott részletes jelentést a vasárnap esti zagrebi eseményekről, de a Zagrebbö! hétfőn érkezett utasok szerfnt a zavargásokról elterjedt hí­rek túlzottak. Megállapítja a lap, hogy mindkét fél részéről egyformán vannak bűnösök. Az utóbbi napokban már különben is nagyon Izgatott volt a hangulat Za­grebben, A nacionalista Omiadina azért haragudott különösen Radicsék­­ra, mert azok nem akartak résztvenni a király esküvőjén, a horvát blokk­ban pedig már régebben teljes a fe­jetlenség reális politikai orientáció htján. Ezek a körülmények vezettek a véres kirobbanásra. Minden remény megvan azonban arra, hogy az események, amelyek ßyen véres formában játszódtak le, a piai nappal lezárultak. Zagrebben a hangulat lehiggadt és Beogradban sem tulajdonítanak nagy fontosságot az egész dolognak, remélik a gyors Hqnidáctóf. BÁCSMEGYEI NAP! Ö Visszaélések a beográdi távirda-kózpontban A köleeönügybsn küldött táviratok illetéktelen kezekbe kerültek A beográdi „Novosti“ írja: A beográdi távíróközpontban, mint ahogy most kiderüli, hosszú idő óta súlyos beszámítás alá eső visz­­szaélések történtek. Rankovity Dragolyub, a beográdi kerületi postaigazgatóság titkára, személy ügyi referens, hivatali jog­körére való hivatkozással, már hosz­­szabb idő óta rendszeresen lemá­solja a beográdi táviróhivataion ke­resztülfutó táviratokat. Elsősorban az exportőrök, bankok, nagykereskedők üzleti táviratait másoltatta le az igazgatósági titkár és a másolatokat elvitte magával. Amikor a kezelő­­személyzet tagjai azt kérdezték tőle, hogy milyen jogon és kinek részére történnek a másolatok készítése. Rankovtts azt a választ adta, hogy a miniszterelnökség, vagy a külügy­minisztérium, esetleg a beográdi rendőrség kéri a táviratokat folva­­matban levő vizsgálat céljára és azok olyan egyének üzenetváltásai, akik „államellenes" összeesküvés gyanúja alatt állanak. Ennek az elő­adásnak hitelt adtak s rendszeresen kiadták neki a táviratokat, azok pedig, akiket ez a magyarázat nem elégített ki, nem mertek ellentmon­dani, mert féltek, hogy Rankovity, mint személyi referens bármikor megbosszulhatta volna magát rajtuk. A Kölcsöntárgyalások folyamán az­tán Rankovity rajtavesztett az üze­meken. Akkor ugyanis a különböző ajánlattevők naponta igen sok táv­iratot adtak föl külföldre, idegen nyelven megfogalmazva. Rankovity ekkor a táviratok eredetijét vitte el magával, fölhasználta a maga cél­jaira és csak később adta azokat vissza továbbítás céljából. A káro­sultak egyike rájött a visszaélésekre és megtette a följelentést. Az ügyben most szigorú vizsgá­lat folyik. Törvényhatóságok harca a királyi nászajándék miatt A bácsmegyei alispán nyilatkozata — A vajdasági törvényhatóságok ve­zetőinek Novisadon és Suboticán a királyi nászajándék ügyében tartott együttes értekezlete alkalmával álta­lános feltűnést keltett, hogy Bács- Bodrog vármegye főispánja és alis­pánja egyik tanácskozáson sem vett részt. A suboticai gyűlés alkalmá­val közöltük, hogy a távolmaradás­nak az az oka, hogy Bácska tör­vényhatósága nem volt hajlandó csatlakozni az együttes vajdasági akcióhoz és a távolmaradásnak az ebből előállott ellentét volt az oka. Miftt ismeretes, Bács-Bodrog-me­­gye nászajándékul Somborban kór­házat fog berendezni, melyet Mária királynéról neveznek el, a Vajdaság törvényhatóságai pedig Beogradban a királyi párról elnevezett interná­­(ust építtetnek a Beogradban tanuló vajdasági főiskolai hallgatók szá­mára. Ezzel azonban a törvényhatóságok közt fölmerült incidens nem nyert elintézést, mert az affér következté­ben a sombori alispán panaszt tett a belügyminisztériumnál vélt mellő­zése miatt. Ez ügyre vonatkozólag Bács-Bod* rog-megye alispáni hivatalánál nyert információi alapján sombori tudó­­sitink a következőket jelenti: Bács-Bodrog-megje március havi közgyűlésén a nászajándék céljaira húsz millió koronát szavazott meg. A közgyűlés akkor elhatározta, hogy dr. Sztojkov Mózes alispán elnök­lete alatt tizenöttagu bizottságot küld ki az ajándék tárgyának megállapí­tása végett. Az alispán, mint a köz­gyűlési határozat végrehajtója, ér­deklődött beográdi mértékadó kö­­röknél, hogy mi lenne a legcélsze­rűbb ajándék, amelyet a közgyűlés határozata szerint nem a korona viselőjének, hanem a király szemé­lyének szántak. A megyei törvény« hatóság tagjainak legnagyobb része amellett volt, hogy főidet vegyenek ajándékul. Sztojkqv alispán a tizenötös bi­zottságot mindaddig nem hívta egy­be, mig a beográdi mértékadó körök véleményét mm ismerte. E vélemény izerint Beogradban jóváhagyták volna a közgyűlés többségének véleményét a föld-ajándékot il'etően. Erről éri­tesitette az alispán Dobanovacski Pál suboticai főispánt is, aki azon­ban nem tette magáévá Sztojkov véleményét és Szlepcsevics Milán novisadi főispánnal együtt Novisadrs egybehívta a vajdasági törvényható­ságok vezetőinek gyűlését. Ezen s konferencián megjelentek a suboti­cai, novisadi és torontálmegyei fő­ispánok, a bácskai főispán azonban i nem jelent meg az ülésen és nem is képviseltette magát, távolmaradá­sával dokumentálva azt, hogy nem csatlakozik a suboticai és novisadi főispánok akciójához. Bács-Bodrog­­megye alispánját az értekezletre nem hívták meg. A novisadi értekezleten Dobanovacski főispán a somboriak terve eilen foglalt állást, a jelenvol­tak ebben az értelemben határoztak és igy Beogradban is elejtették a sombori alispáni hivatal által elő­terjesztett megoldást. Ennek követ­keztében Sztojkov alispán azt aján­lotta, hogy a megszavazott húsz millió koronából Somborban kór­házat építsenek, amely Mariora ki­rályné nevét fogja viselni. Ezt az előterjesztést a kiküldött tizenötös bizottság egyhangúlag elfogadta. A törvényhatóságok viszálya ügyé­ben a Bácsmegyei Napló tudósítója kérdést intézett dr. Sztojkov Mózes alispánhoz, aki a következő kijelen­tést tette: — Sokan vannak, akik ebben az ügyben rosszakaratulag azt vitatják, hogy a földvétel teive tisztán az én gondolatom volt, melynek minden­képpen való megvalósítását keresz­tül akarlam erőszakolni. Én az aján­dékra vonatkozólag nem tettem elő­terjesztést mindaddig, amig meg nem győződiem arról, hogy a köz gyűlés többségének ez a véleményt és hogy ehhez a beográdi mérték­adó körök is hozzájárulnak. A novi­sadi konferencia szerintem illetékte­lenül járt el, amikor másképen in­formálta a beográdi köröket, mert Bácsmegye nevében sem a suboti­cai, sem a novisadi, vagy torontáli főispán nem jogosult információt tdni, még kevésbbé határozatot hozni. Erre csakis a bácsbedrogmegyei tör­vényhatóság jogosult. Illetéktelennek és illoyllisnak tartom tehát a novi­sadi konferencia beavatkozását, annál 1922. jtmms 13. s mkábu, meri óit sem a bácskai főispán, sem pedig az aüspáE nem Volt jelen. A bácskai törvényhatósá­gokkal hozott határozatot is a novi­sadi gyűlés téves információja alap­ján intették ie Beogradból, annak dacára, hogy a földbirtok-ajándék terve volt a legszimpatikusabb a közgyűlés tagjai előtt. Nem járulhat­tam tehát hozzá a vajdasági akció­hoz, annál kevésbbé, mert Vajdaság mint közigazgatási egység nincs, tehát nem is tudom, ki volna hivatva az akciót kezdeményezni. Ha pedig mégis volt ilyen akció, úgy illő lett volna, hogy ezen belül a legnagyobb törvényhatóságot, Bács-Bodrog me­gyét is meghívják oda. Az észlelt magatartás miatt a belügyminiszté­riumban panaszt tettem. Áz hiszem, hogy az általam ajánlott ajándék a király előtt is kedves emlék lesz, de nagy haszna lesz abból a kör­nyék lakosságának is, mert igy Som­bor városa a mar nagyon rég nél­külözött modern és uj kórházhoz jut. A sándori villamos Késedeim esetén a város épitte 1 ki az aj vonalat Vasárnapi számunkbaa megírtuk, hogy a sándori villaroovasuti vonal felmérésével és terveinek kidolgozá­sával már teljesen elkészült a város főmérnöki hivatala és igy nem lenne már semmi akadálya az építés! munkálatok megkezdésének, ha a belga villamos-társaság kiküldött mérnöke már megérkezett volna Su­­ooticára. I A részvénytársaság kiküldött mér­­[nöke azonban, akinek a kidolgozott I terveket kell ellenőrizni, egyre késik. A belga kiküldött jelenleg Buda­pesten tartózkodik és az utlevélvi­­szonyokra, különösen pedig a vizűm megszerzésének nehézségeire jel­lemző, hogy már hetek óta nem tud Budapestről Suboticára jönni, miu­tán nem tudja megszerezni a szük­séges jugoszláv vízumot. A villamosvasút helyi igazgató« ságához érkezett értesítés szerint ugyan minden valőszinüsége megi van annak, hogy a kiküldött meg ezen a héten megérkezik, azonban ez az utazás már olyan rég húzó­dik és a belga társulat kiküldött­jeinek késedelmes érkezése általában már annyi huza-vonát okozott a sándori vonat építésének, hogy a város most már el ván rá szánva, hogy hosszabb késedelem esetén maga építteti ki a vonalat a villa­mosvasúti részvénytársaság terhére. Erre vona'kozólag Pletikoszits And­rás dr. polgármester a következőket mondotta munkatársunk előtt: — Mi minden igyekezetünkkel azon vagyunk már kezdet óta, hogy a legbarátságosabb módon intéződ­jék el a sándori villamos«vonal ki­építésének kérdése. Az a meggyő­ződésem, hogy a helyi igazgatóság is a legjobb indulattal kezeji a kér­dést és komolyan meg akarja kez­deni rövidesen á munkát. Az igaz­gatóság minden látszólagos jóaka­rata mellett állandóan olyan zavaró momentumok és újabb akadályok merülnek fel, amelyek állandóan olyan zavaró momentumok és újabb akadályok merülnek fel, amelyek rilandóan kitolják az építési mun­kálatok megkezdésének időpontját, holott a sándori vonalnak tulajdon­képen már a háború előtt el kellett volna készülni. Mi türelmesen vá­runk még egy ideig, azonban, ha azt látnók, hogy az építést még sem

Next

/
Thumbnails
Contents