Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-13 / 160. szám
1922. mams 13. BAGS MEGYE! NAPLÓ lofđal iíeídenék ei rövidesen, úgy kényteíeüek volnánk magunk megépítem az aj vonalat a villamos vasúti részvénytársaság terhére. Ez ug\ történne, hogy egy pénzintézet finanszírozná az építést, amit a tanács egy vállalkozónak adna ki is az építés költségeit a villa mosvas uii részvénytársaságtól hajtanók b . R emélem azonban, hogy erre nem kerül sor. fk vasutasak drágasági pótléka •— A pénzügyi bizottság Oléoe — Apénzügyi bizottság hétfőn ülést tartott, amelyen a közlekedési mjaisztériuamak a vasúti alkalmazottal: drágasági pótlékának felemeléséről szóló törvényjavaslatát tárgyalták. Dr. Setyerov előafió ismertette a javaslatot, amely szerint a drágasági pótlék felemelését csupán április elsejéig visszamenőleg — vinnék keresztül, miután a kormány január elsejéig visszamenőleg nem hajlandó a felemelt drágasági pótlékot kifizetni. Korún szociáldemokrata és Goeztincsár klerikális azt követelték, hogy a drágasági pótlékok tekintetében az egyes kategóriák közt fennálló egyenlőtlenséget szüntessék meg és hogy január elsejéig visszamenőleg fizessék ki a felemelt drágaság! pótlékot. A bizottság elnöke kijelentette, hogy erre nincs hitel előirányozva, a közlekedésügyi miniszter pedig bejelentette, hogy a pénzügyminiszter nem hajlandó a januári dátumhoz hozzájárulni. A bejelentések után hosszabb vita fejlődött ki, amelynek során a bizottság többségének az volt- a véleménye, hogy január elsejéig kell a drágasági pótlékot kifizetni. Csupán arra nézve oszlott meg a bizottság véleménye, hogy miképpen fedezzék az így előállott 'többletösszeget. Többen azt javasolták, hogy a költségvetési tizenkettedek fölöslegeit fordítsák erre a célra. A bizottság végjeges határozatot nem hozott, megbízta azonban a közlekedési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben terjesszen elő konkrét javaslatot a bizottság legközelebbi ülésén. A drágaság ellen Akcióba lép a hatóság az áránsgitókkal szemben A piaci árak és az élelmiszerek arainak állandó emelkedése már komoly gazdasági katasztrófával fenyeget. A drágaság még sohasem volt üyen nagy, mint most és ugylátszik* bogy a szédületes magasságba vezető Hton nincs megállás. A háziasszonyok jajveszékelnek, a férjek kétségbeesnek: e mai piaci árak mellett közepes Jövedelmű család már koplalni kénytelen. A húsárak szédületes emelkedését nyomon követi a baromfi drágulása is, egy pár kirántani való csirkéért például 160 koronát kérnek. De nem marad az általános drágaság mögött a gyümölcs ára sem, egy kilogramm cseresznye ára 28 korona, egy kiló eperért pedig 150 koronát kémek. És így lehetne folytatni ezt a felsorolást minden más éleimicikknél, azoknál is. amelyek valóban a legszorosabban vett közszükségleti cikkekhez tartoznak. Az élelmiszeráraknak ilyen hallatlan mértékben való drágulását nem indokolja az általános gazdasági helyzet. Egyáltalán nem magyarázható meg, hogy itt, a áwsan termő Bicskában a mezőgazdasági termények és élelmicikkek ára ilyen szédítő arányokban emelkedik, amikor megállapítható, hogy ezek ez árak nem állnak arányban az ország terméketlenebb és bevitelre szoruló vidékén érvényben lévő árakkal. Ez a meggondolás vezeti a hatóságot is, amikor arról folytat tárgyalásokat, hogy miképen vegye fel a küzdelmet a már tarthatatlanná váló drágaság ellen. A subct!ca!_ rendőrség igen helyesen azon az állásponton van, hogy most már a legnagyobb eréllyel meg kell fékezni az árak további rohamos emelkedéséi. Kétségtelen azonban, hogy ennek a módja súlyos dilemma elé állítja a hatóságokat. i Az ármegállapítás, amta« m a közelmúltban tapasztalható volt, nem vezetett célhoz. Azok a dfckek, amelyeknek hatóságilag állapították meg az árét, eltűntek a piacról. A hatóság azonban azon ax állásponton van. hogy maximális árak nélkül is keli lenni egy bizonyos halárnak, amelyen túl a tisztességes forgalom nem tűr áremelést és aki ezt a maximát ist határi mégis átlépi; az méltán büntethető árdrágításért. A rendőrség piaci biztosai által ezentúl ellenőrizni fogja az árakat és azokban az esetekben, amikor ilyen módon, vagy akár feljelentés utján meg nem engedhető árdrágításról szerez tudomást, példás bünteté seket fog kiszabni. Ébredők inzultálták a pécsi jugoszláv konzult — A maggar-jagoszlév közeledés akadályai Beograd! jelentések szerint Pécsen ismét olyan események játszódtak le, inte’yek alkalmasak arra, hogy az SHS, királyság és Magyarország viszonyát megzavarják. Juntos & án, a király esküvője napján Dobricsics dr. pécsi jjugosz* áv konzul és titkárja, Vuics tartalékos hadnagy ünnepi ruhában sétáltak a KiráiV-ateában, Délben a Pannónia szálló elöli >öbb fiatalember, akik az Ébredő Magyarok Egyesületének ismert fa« jaf, rátámadíak a nyugodtan sétáló non/ulra és titkárára. Dubricsicset és Vuicsot előbb csak szóbeli inzultusok éltek, maid az ébredők Ütlegelni kezdték őket. Ttticenafc, akin tiszti egyenxafea volt, leütötték a sapkáját, letépték a kitüntetéseit, \ súlyos incidenst egy rendőr Akció a suboticai deviza-bizottság ügyében — A Suboticai Kereskedelmi Egyesület ülése — végignézte, azonban egyáltalán nem lépett közbe, A konzol az ínzoStusök megtörténte után azonnal jelentést tett z polgármesternek és a főispánnak, de mindeddig miami elégtételt mm kajwfci, inzuliáiói szabadon járnák, Beogradí politikai körökben mély megdöbbenéssel vették a pécsi incidens hírét, Párnát attak arra, hogy ílics alezredes síférje még el sincs intézve ás ez az újabb eseft pedig a nemzetközi jognak oivan fifigrán:-’ megsértése, amely minden körülmények között komoly elégtételt követel A két diplomáciai tisztviselő különben az afférról szóló jflentésében hangsúlyozza, hogy a legteljesebb elégtételt követelik, különben kénytelenek lennének állásukról lemondani Qzsjefcmr fa Varasát» uj állitott fei. E négy város nagysága éti kereskedelmi forgalma meg sem kézét iü & határmentl és egyik legnagyobb vasúti vámkirendeltséggel bírái Subotka kereskedelmi és váruforgalmát. Remélhető tehát, hogy a pénsögymlnis2térmm teljesíti a Suboticai kereskedők indokolt kérelmét és már a drágaság csökkentése végett is mi«' előbb deviza-bizottságot íog Sr*boUcáffi is kinevezni. Földből takarékpénztár Subetfea az eladott f Sldojr áráMI ala« fcitja még a városi takarékpéuztá?* Amint ismeretes, a legutóbbi suboticai városi közgyűlés több darab föld árverés utján való eladásához járulj hozzá. A közgyűlés titán fel kellet^;" terjeszteni ezt a határozatot a bei ügy-! minisztériumhoz, ahonnan már meg1’ is érkezett a jóváhagyás. ( Ennek ellenére azonban az eladásra szánt földek mégsem bocsáthatók árverés aiá, mert a belügyminisztérium; jóváhagyó határozata szerint azt még két fórumnak, az agrár- és a íőidmivelésügyi minisztériumnak is jóvá kell hagynia. Így tehát a kérdéses föl-1 dek eladása még mindig késik, bár ah’ eladást kérelmező tavaxikuti gazdik nagyon várják már a földeket. Morf már ősz előtt aligha kerülhet sor ás földek eladására, mert a már megmunkált földek termését előbb a város fogja betakarítani. Mintegy 200 hold föld kerül így eladásra Gsikérián, Tavankuton és Ludas-pusztán. Az árverés egyboldas parcellánktól fog megtörténni. A feltételek szerint minden családnak csak egy tagja vásárolhat az eladásra kerülő földekből. Ezzel akarja megakadályozni a város azt, hogy több ilyeű földet vásároljanak össze. Az eladásra, kerülő földeket ugyanis a földnélküll1 szegényebb lakosság részének akarják juttatni. Miután ezen a korlátozáson túl még a főid uj tulajdonosát arra is kötelezi a vétel, hogy a teleken: három éven belül építkezzék, kérdéses, hogy a város milyen összegért tudja majd földjeit eladni. A mai drága földárak mellett mégis bizonyos, hogy viszonylagosan magas vételárai fog a város elérni. . A »Bácsmegyei Naplót munkatársa kérdést intézett dr. P 1 e t i k o s zi t a András polgármesterhez aziránt, hogy mire kivánja a váro3 a befolyó tekintélyes vételárat fordítani? A polgármester a következőket mondotta: — Az eladásra kerülő városi földek! árából fogjuk a városi takarékpénztárt felállítani. így végre mégis sikerűin* fog megvalósítani azt a régi tervei, hogy a város saját pénzintézetében bonyolíthassa le hitelműveleteit és kezelhesse vagyonát Hogy * földeknek mennyi lesz az eladási ára, azt természetesen ma még nem tudjuk, de a befolyó vételár mindenesetre elég tekintélyeshez ígérkezik ahhoz, hogy A városi takarékpénztár alaptőkéjéül szolgáljon. így tehát mégis biztosítottnak látszik már a városi takarékpénztár megalakulása. Miután azonban a földek eladása csak az ősszel lesz perfektuálható, az uj pénzintézet felállítására is csak az év vége felé kerülhet a sor, ami a városi kölcsön szempontjából nem votna előnyős, mert hiszen az R cél éppen, hogy a tizenötmillió dlnáros kölcsön felvételével kapcsolatos pénzügyi műveleteket mér a váróé»' tekaréfcpésxiái- Iá«» él Már több Ízben foglalkozott a Bács megyei Napló azokkal a hátrányokkal, amelyek Subotica és a közeli vá ro9ok kereskedőit érik «amiatt, hogy a deviza-engedélyek és a külföldön vásárolt árukról szóló számlák látíarnozása végett a Novisdon működő deviza-bizottsághoz kénytelenek fordulni. Akkor, amikor a vidéki kereskedőknek a külföldi ' áruk elvámolása végei Suboticára kell jönniök, ahol az importcikkek legnagyobb része elvámolás alá esik, nem találják mag itt azt a fórumot, amely ellátná a számláknak a deviza-rendelet által előirt láttamozásit abból a célból, bogy a« elvámolás akadálytalanul minél előbb megtörténhessék, A novísadi deviza-bizottság túl van halmozva munkával, mert az egész Vajdaság deviza-ügyeit el keli látnia. Ha sürgő® elintéznivalójuk van a kereskedőknek, úgy nagy költséggel Novisadra kel! uiazniok as ügy elintézése végett Éppen a napokban foglalkozott a Báesmegyei Napló azzaJ, hogy a suboticai II. számú postahivatalban, ahol a külföldről érkezett postacsomagok átvétele történik, a kereskedők százszámra veszni hagyják csomagjaikat, mert az áru nem bírja el a novisadi igazolványok beszerzésével járó tetemes utazási költségeket. A vasúton összetorlódnak az elvámolatlan vaggonok, növekszik a kocsiálláspénz és a kirakatlan kocsik lényegesen akadályozzák a forgalmat Akisag1, sasikor e sftnjtmlüa# teflalkoztunk és rámutattunk arra, hogy milyen nagy mértékben bénítja meg a vasúti és a kereskedelmi forgalmat ez az állapot és milyen tetemesen drágítják meg a Novisadra való Utazás, valamint vámfekbér a külföldről érkezett cikkek árát, a Bácsmegyei Napló hangoztatta először annak a szükségességét, hogy a Narodna Banka itteni fiókjánál íg állítsanak fel deviza-bizottságot. Ezáltal a suboticai kereskedők helyben elintézhetnék deviza-ügyleteiket és a számlák láttamozását, a környékbeli kereskedők pedig, akik az elvámolás végett úgyis Subolic&ra kell a vámhivatalhoz jőnniők, Ht megtalálnák a deviza-bizottságot és így meg tudnák takarítani egy másik útnak a költségeit. Ezt az eszmét most magiévá tette a Suboticai Kereskedelmi Egyesület is, amely hétfőn délután tartott választmányi ülésén foglalkozott a szóban forgó kérdéssel. Az egyesület választmánya elhatározta, hogy az ismert indokok alapján kérni fogja a suboticai kereskedők nevében, hogy a Narodna Banka suboticai fiókjánál is állítsanak fel deviza-bizottságot, amely Su botica és a közeli környék devizaügyeit bonyolítaná te. Az egyesület részletes beadványban fogja felsorolni indokait, melyek e kérést, indokolttá teszik és küldöttség utján fogják azt a pénzügyminiszternek átadni A pénzügyminisztérium nemrégiben, június 1-én az addig működött deviza-bizottságok számát szaporította* wxsmyüm Hist»®, Bitoíibaa,
