Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-01 / 149. szám
Ám I đh&r BÁOSMEGYEI NAPLÓ XXIII. évfolyam Suboftica, csütörtök 1922. Janies H 149. szám Sesjaleetk átfedni wggd, äase$> ntás is héŰSm délfees fELSFÖä SZAKs KfeddHv&tal ÍSS, vittkem'sfoég 5-10 «!«Ss®We* Art setyedávse «• Á kultúra egysége b be'sö fsssábokms pár soros kimutatást talál &z olvasó« mely az SH$. királyságban as analfabéták százalékos arányszámát tűnteti fel E felmutatás szerint az irat olvasni wem tudók arányszáma Jugoszláviáiban a következőképen oszlik meg: a Vajdaságban 35%, Szlovéniában 40%, Horvátországban 45%, Montenegróban 75°/#, Szerbiában ugyancsak 75 százaiét?, Dalmáciában 80, Boszniában és Hercegovinában 85 százalék az analfabéták száma. Átlagosan tehát az ország lakosainak 75 százaléka i«n*o!vasni nem tud. Ijeazíó számok ezek és Ijesztőd: assaratínak még akkor is, ha igaz az a valószínűtlenség, amire első döbbenctUííkbír; gondolunk, hogy talán hibás sz a statisztika, amit beogradi lapok a beogradi statisztikai hivatal adatai alapján közölnek, mert az irányszám kiszámításánál figyelembe vette a hét évesnél fiatalabb gyermekeket is. Ez azonban olyan miihiba-ja lenne a statisztikai tudomány alkalmazásának, hogy bármilyen görcsösen ragaszkodik Is hozzá a snentségkereses, mégsem enyhíthetfűk vele az adatok súlyát. Egy ország, amelyik élni akar, amelyik azt akarja, hogy ne csak tradíciói legyenek,' de jövendője is, mm engedheti meg azt a tékozlást m kuUmjavakban, amit ez a 70 százalékos statisztika jelent. Neme ak a külkereskedelmi mérlegnek kell aktívnak lenni, nemcsak az állami költségvetésiek kel! e’kerülni a hiányt,. — olyan kulin politikát is kel! folytatni, helyesebben: olyan Kulturpolitik át keSS snau&uráini, f melyik a kultúra javainak s a kultúra közkötelességeinek szétosztásában ás vállalásában is az abszolút egyenlőség és tökéletes demokrácia álláspontját viszi diadalra. Ef a fiatal ország bünhődás nélkül mein tékozolbatja el azt a föl mérhetetlen külíurképességéf, mely kimunhálátlanul, nyersen szunnyad népe millióinak rabértelmében, mert nem küldték még el hozzá a megváltó Írást, a fölszabad tő beiül. Ennek az országnak ki kell fejlődnie a patriarch síizmus állapotát ó’, mint e kinőtt ruhát, Se kell magáról vetnie az analfabetizmus kulturkisgazdapyjamáját s fel kell öltenie a népműveltség európai öltözékét. Difficile est poltücum non serihere. Vájjon ennek a követelménynek megfelel-e az a ku {árpolitika, amelyik annak az országrésznek, ahol 75o/o-os as analfabétizmus, iskolatörvényét Serjeszti ki, o’yan országrészekre, ahoi a lakosság 75o/o-a irni-olvasrai tud. Lejtet-e ettől az intézk* déstől a nép kultúra altdános emelkedését várni? Nem lenne-e az a racionálisabb, h* a'okát az iskoiatőrvényeket tennék köt íezövé az egész országban, araelyüfe ssglieM legkisebb gg assalfabé:4k «Äs ? J6S tudjuk, hogy as lírásjlvssás eltefjedettsége nem a «örvényektől függ, hanem az általános ■íazdaságl helyzettől Ám a törvények is ennek a általános gazdasági struktúrának tükrei Senki nem emelhet szót a Jogrendszerek egységesítése ellen, ha ha ezt a korszakos munkát, mely gazdasági helyzeten, fejlődési formán és tömegleiken tesz erőszakot, nem érzelmek, nem intenzitásában fogyőerŐSÖdő szempontok irányítják, hanem az általános haladás, az egyetemes fejlődés követelményei. Ai ország részei közt nemcsak a régi SEüRKESZTŐSÉGs Kraga Alesamba-glka 4 szám ata«» Xiad&tivaiait Kralja Alexandra-tslrés! 1 (Lehmet«.fa2«ta történelmi emlékek vonnak határvonalat, hanem a statisztikai hivatal adatai is. Hiába osztják be uj kerületekre az országot, a kuHurszinvonai mindaddig máskép fogja megrajzolni az ország Igazi kerületeit, amig céltudatos, bátor, őszinte és előítéletektől ment komoly kultúrpolitika az egységet nem olyan módon fogja megteremteni, hogy a kultúra alacsonyabb vidékeit igyekszik tanítással és neveléssel fdtöltcnl Mert most, attól láttunk, az egységesítés inkább úgy történik, hogy a kultúra fennsíkját "hordják le az analfabetizmus völgyeibe. Közelednek a nemzetiségekhez a községi választások ügyében — Mi m, akadálya a községi választások kiírásának ? — Beograd bői egymásután üérkezselr olyan hírek, amelyek szerint a vajdasági községi választásokat !<még június hóban kiírják. A Bdesmegyei Napló mér az első híradások nyomán kételkedve fogadta ezeket $ híreket. Illetékes és" nem illetékes helyen bz utóbbi időben számtalanszor hangzótok e! olyan kijelentések, amelyek szerint a választások i legrövidebb időn belül megtör térinek. így többek között Vlaskalin Mücrád dr., a B, E B, ügyosztály helyettes főnöke a múlt év májusában, múlt évi augusz'usát Jelölte meg a választások hónapjának. Azóta ebben az ügyben sok m nden történt, á belügyminisztérium i vajdasági képviselők bevonásával nkétot rendezeti, de nem tűdiai-, megegyezni s hozandó választási törvényre nézve. Ez a válaszások kiírásának egyetlen akadálya. Az intéző körök nem rúdnak olyan választási törvényt kreálni, amely miely egyrészt a demokratikus elveket is figyelembe venné, másrészt azonban a Vajdaság olyan részein «hol a nemzetiségi túlsúly abszouf, a községi és városi autonómiát * szláv lakosság kesébe hagyná. A belügyminisztérium pedig nem szívesen mond !e eredeti tervéről, amely azt kívánja, hogy az autonóm testületek igazgatásában a nem szláv lakosság többségi jogán ne gyakoroljon döntő jogot. Az uj területi beosztás azonban erősen sietteti a választásokat, azoknak tehát rövid időn belül meg heh történni, Beogradból kiindulva, éppen ezért már bizonyos tapogatózó lépések történtek arra vonatkozói«?, hogy milyen pakiumos megállapodásokkal lehetne az autőnom szervekben a demokrata és a radikális pártoknak erős talajt biztosítani. Délbácskára és Délbársátra nézve az intéző köröknek nincsenek ilyen gondjai is annál inkább vannak Bácska és Bánát északi részét® vonateozóiag, ahol a magyarok, németek és a bauyevácok íöbbségben*vannak. Ebben a vonatkozásban a bunyevácok is a magyarokhoz és a németekbe, számítandók, mert a bunyevácsokác párt aatonómista és ikgkb felé orientálódó politikája egyáltalán nem szimpatikus Beogradban. Éten okoknál fogva bizonyos tapogatózó kísérletek indultak meg mind a három politikai csoport, sőt azok kisebb csoportjai irányában is. Először a bunyevácok kerültek szóba ebben a kérdésben. Nemcsak a párt suboticcí központjához fordult néhány beavatott, hanem, mini teljesen megbízható forrásból megtudtuk, a zombeti szervezetet is le akarták szerelni, a szervezet vezérének, Evetovlcs János nemzetgyűlési képviselőnek vajdasági püspöki helynőkké való kinevezése által, A sa beticaé központ azonban idejekorán közbelépett, amelynek eredménye az left, hogy a készülő paktum felborult. Ezután a subotieai központtal kerestek érintkezés*, azonban itt sem járt sikerrel a próbálkozás. A bu lyevác-sokác párt janius ! 1-én tartandó konferenciáján ez a kérdés is valószínűleg szóba fog kerülni. Ä Vajdasági szláv politikusok egy része, akik az autonomists mozgalomban is rész! vesznek, m magyar párt beogradi fogadtatását azzal magyarázzák, hogy a kemásy-koaSicié a községi választások tartamára nem idegenkednék a magyar párttal való kooperáláetóL Ez a vélekedés azonban nem látszik valószínűnek; különösen ha azt vesszük, hogy épen a legutóbbi napéiban a főszolgabírók„ aligha a kormánykörök intenciói e,l enére egyre-másra tiltják be a magyar gyűléseket. I .formáfonsnk azt Is tudni vé i, hogy a németséggel szemben is történtek ilyen tapogatózó lépések. Ezek szesint a Jelenlegi helyset íz, hogy a községi választás©! ne* végződnének úgy, ahogy azt Be*« gradban kívánnák, á V jdaság gyónóm testületéinek egy részében, I nemzetiségek kapnának szerepet. A közigazgatás irányításában s központi kormánynak így is nagy hatásköre maradna ugyan, miután a tisztviselői állásokat a tervezet szerint ezután nem választással, hanem kinevezéssel töltenék be. Mindamellett éppen az ismertetett okoknál fogva nem valószínű, hogy a községi választásokat most tartják meg. Mint már annyiszor történt, a belügyminisztérium ismét revidiálni fogja előbbi elhatározását és a választásokat újra ki fogják tolni bizonytalan időre. Franciaország és Amerika aem megy a hágai konferencián* Párisi lapok jelentése szerint abhány nap óta igen érdekes eszmecsere folyik a francia és az .amerikai, kormány között a Hágában tervezett újabb nemzetközi konferencia tárgyában. A washingtoni kormány ama nézetének adott kifejezést, hogy a» orosz delegáció legutolsó génuai memoranduma nem nyújtott semmi szilárd támpontot sem az újabb tárgyalásokhoz és hogy a tárgyalások ujrsfelvétele a siker reményében csali akkor történhetik meg, ha az oroszok nyíltan és őszintén visszavonják azt az intranzigens okiratot. Amennyiben, az oroszok erre nem volnának hajlandók, úgy az Egyesült Államok nem fognak résztvenni a hágai konferencián. A francia kormány körében » hasonló szándék lépett előtérbe, «.?.*• A szovjetellenes hangulat tehát közelebb hozta egymáshoz Amerikái és Franciaországot, míg az Unió politikai életében elhidegülés mutatkozik Lloyd George oroszbarát törekvéset miatt Nagybritanniával szemben. Irving T. Bush, a newyorki kereskedelmi kamara' elnöke lord French marsall előtt a kővetkezőkben vásottá az Unió jelenlegi külpolitikái á!lásíoglolásái: — Amidőn Franciaország eljött a washingtoni konferenciára, akik» Amerikának fen tartás nélküli barátságát élvezte. Ezt a. barátságot azonban a konferencia alkalmával részben elvesztette, míg Anglia, a tengeti leszerelés tervének elfogadásává!, megerősítette azokat a szálakat, amelyek az Egyesült Államokhoz fűzik. Génuában azonban Nagybrttannia ismét kompromittálta ezt a barátságot és az amerikai közvélemény ismét; Franciaország felé fordult, mert egyedül Franciaország védte meg energikusan a nemzetközi erkölcs atnp«!veit, mig az angoä delegáció késs volt arra, hogy tultegye magát a nemzetek életének alapját kfipező legfőbb ekeken, . "■ ; -■ ’
