Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-01 / 149. szám

Ä. dlM. BACSMBGYEI NAPLÓ 1923. fcrolaa L forgalmi igazgatók bevonásával na­pokig tartó tanácskozást tartott, ame­ly on megállapították azokat az uj vo natokat, amelyeket az uj mozdonyok­kal forgalomba fognak helyezni. A terveket, amennyiben a szomszédos országok forgalmát is érintették, a csehszlovák és jugoszláv„ vasutigaz­­gatóságok tudomására is hozták. A minap értesítették azután a két or­szág államvasutjának igazgatóságait, hogy az uj vonatok megindítása ak­tuális, mert a mozdonyok és vagyo­nok az uj személy és tehervonalok megindítására- készen állanak. Remél­hetőleg az erre vonatkozó tárgyalások hamarosan megindulnak és néhány héten belül sor kerülhet arra, hogy az utazást és a forgalmat az eddiginél is könnyebbé tegyék a közvetlen át­szállás és átrakodás nélküli forgalom rendszeresítésével. Hogy az uj vonalok íorgalomba­­helyezésének a szomszédos országok egymásközötti forgalmára és a nem­zetközi kereskedelemre miiyen elő­nyős hatásuk lesz, azt ma már külö­nösebben hangsúlyozni nem szükséges. A bácskai jegyzői állások Jiraius 8-án hirdetik ki a jegyzői pályázatok eredményét Hintze admirális moszkvai német követ Berlini jelentés sierjht a német birodalmi kormlhy Hintse admirálist pevőzte ki Németország moszkvai követévé. Ezt a kinevezést Németország és Oroszország közt hosszas tárgyalások élőzték meg. A német kormány a moszkvai német követi állást Hilfer­­ding dr.-al, a hires szocialista tudós­sal és politikussal akarta betölteni. Ezzel szemben azonban az orosz kor­mány kifogást emelt, mert Hilferding volt az, aki annak idején állást fog­lalt a szovjetek 21 pontból álló pro­paganda-tervezete eiien. A szovjet­kormány inkább Hintze admirálist ajánlotta a követi állásra, amely kí­vánságát a német kormány most tel­jesítette is. Hintze annak idején Vilmos csá­szárnak kedvelt embere volt és a há­ború előtt bizalmasa volt If Miklós Cárnak is. A háború idején Mexikó­ban teljesített szolgálatot és amikor az orosz külőnbéke eszméje először felvetődött, visszahívták Németország­ba, ahová álruhában, kalandos utakon tért vissza. Az admirális mindig a német-orosz szövetségnek volt a hive és az orosz­­francia alliánsz megszakítására töre­kedett. Az utolsó évben is többizben titokban Oroszországban volt, hogy a német-orosz megegyezés útját egyen­gesse. Uj közvetlen vonatok Románia és Jugoszlávia közt — Bukaresti munkatársunktól — Tavaly óta a vasúti forgalomban nemcsak a személyszállítás, hanem az áruforgalom terén olyan javulás észlelhető, amelyet annakidején senki még csak remélni sem mert. Ahol egy esztendővel ezelőtt csak személy­­vonatok jártak, lassan, teljesen bi­zonytalanul, fél és egész őr' s késé­sekkel, olt ma naponta rendes sze­mélyvonatok mellett gyorsvonatok is járnak, amelyek csak nagyritkán kés­nek perceket, órákat pedig csak a legr kivételesehb esetekben. A forgaiom jelentősen javult, mindamellett van­nak olyan vonalak, amelyek minden pontosságuk mellett sem felelnek meg a követelményeknek, s a megnöveke­dett forgalom ellátására többé nem elegendőek. Különösen nemzetközi viszonylat­ban érezhetők ezek a hiányok. A bel­földi forgalomban ma már kevéssé. Magyarország felé már teljes az ösz­­azeköttetés, a forgalom lebonyolításá­ra teljesen elegendő, nem úgy ázom ban Csehszlovákia és Jugoszlávia felé. Csehszlovákia felé az utóbbi időben kissé aláhanyatlott az áruforgalom és igy a hiányok nem olyan szembe­szökőét, a személyforgalom azonban nem olyan gyors és akadálytalan, mint arra szükség volna. Körülbelül hasonló a helyzet a Ju­­gosastávia felé irányuló forgalomban fs. A rendszeres közvetlen vonalok járatásának hiánya itt még sokkal ípkőfeb érezhető, mint a csehszlovák viszonylatban. Hamarosan 9or kerül azonban arra, bogy a közvetlen vo­natok megindításának kérdését ebben a viszonytatban is megoldják. Amikor a eaaseli gyár, amelynél Románia a 170 darab uj mozdonyt rendelte, kö­zölte, hogy azok készen vannak, a bukaresti vasurigazgabóaág az összes Bács-Bodrogmegye alispánja a Bács­kában megüresedett községi jegyzői és segédjegyzői állásokra kiírta a pályázatot. A pályázat határideje május 15-én járt le, amely határidőig a betöltendő kétszáz állásra hétszáz pályázat érkezett be. A pályázók legnagyobb része volt állami vagy közigazgatási tisztviselő, egyrészük most is más köztisztv!se!ői állást tölt be. Több helyről azonban a régi magyar Jegyző pályázik, akit állásából az impérium átvétele után elbocsátottak. A régi jegyzők kérvé­nyükben hivatkoznak eddigi, több­­esztendős működésükre, valamint arra, hogy az opciójog alapján megszerez­ték a Jugoszláv állampolgárságot és közük, hogy az államnyelvet is elsa­játították a megkívánt mértékben. Hivatalos helyről még semmi nyi­latkozat nerft hangzott el arra vonat­kozólag, hogy milyen módon fogják elbírálni ezeket a kérvényeket, de remélhető,' hogy Illetékes körök mél­tányos álláspontot foglalnak el azok­kal szemben, akik az állampolgárság felvétele és az államnyelv megtanu­lása által tanúbizonyságát adták lo­jális magatartásuknak. Ez a méltá­nyos elbírálás nemcsak a pályázók érdeke, de érdeke azoknak a közsé­geknek is, amelyekben a jegyzők az­előtt működtek, mert a régi, kipróbált emberek szaktudásukkal és helyi is­mereteikkel felelősségteljes állásuk követelményeinek bizonyára jobban meg tudnak felelni, mint az uj em­berek. A régi jegyzőknek minél na­gyobb számban való visszahelyezése szükséges a közigazgatás zavartalan­ságának biztosítása céljából is, mert kétszáz uj, a helyi viszonyokban és a hivatali teendőkben járatlan, kezdő jegyzőnek gyakorlatlansága súlyos zök­kenést idézhet elő a megyei admi­nisztráció funkciójában. A pályázatok közt nem egy olyan is. akad, amelyben a nemzetisége miatt elbocsátott legyző, aki már év­tizedek óta önállóan vezette a jegy­­zőseget, most segédjegyzői állásért pályázik. Mint értesülünk, a sombori alispáni hivatal a legközelebbi napokban fog dönteni a kétszáz jegyzői állás sorsá­ról és az eredményt junius 8-án, a királyi eskövő napján fogják nyilvá­nosságra hozni.x eának. Ezeknek a családoknak az el­helyezése folyamatban van, de nem mehet kellő gyorsasággal. Az orpsz menekültek elhelyezése már megoldást nyert. Egy részüket á. Halasi-uti kaszárnyában, másik ré­szüket szükséglakásokban helyezték el. A tehetősebb részük bérelt lakás­ban lakik , egynéhány család szállo­dában van. ü lakáchivatal mukkja. Ebben az esztendőben a lakáshiva­tal 800 aktát intézett el. Négyszázan lakáskiutalásért fordultak a hivatal­hoz, négyszáz esetben pedig a lakbér megállapítását kérték. Május első fe­lében csökkent a lakáshivatal mun­kája. A lakásigénylökkel szemben legtöbb esetben tehetettenfil áll a hi­vatal, mert nem áll rendelkezésére ki­utalandó lakás. A közönség olyan formában lehet a lakáshivatal segítségére, ha a tu­domására jutott üres lakásokat azon­nal, úgyszintén azokat a helyisége­ket is, amelyek eddig lakásul szolgál­tak, jelenleg azonbn más célra hasz­náltatnak, bejelenti. A háztulajdonosokat arra kötelezi a lakáshivatal, hogy a megüresedett lakásokat a megüresedés napjától számított két napon belül kötetesek a lakáshivatalnak bejelenteni. A lakáshivatalt most ujjonan át­szervezték, a lakáshiány megoldására a lakáskataszterek felállítását terve­zik. Megsemmisített rabkiválasztás A vallásügyi miniszter és a suboticai zsidó hitközség A 'suboticai polgármesteri híva" tálhoz szerdán a vallásügyi minisz­térium egy leirata érkezett, amely a suboiicai zsidó másodrabbi megvá­lasztása ellen beadott felebbezés fölötti döntést tartalmazza. A val­lásügyi minisztérium a felebbezés­­nek helyt adva, Gerson József dr. suboticai rabbi 1919-ben történt megválasztását megsemmisítette. A miniszteri leirat a suboticai zsidó hitközségben nagy feltűnést keltett, még azok körében is, akik a feleb­­bezést annak idején tisztán elvi bkokból adták be. Ugyanis már rég aktualitásukat vesztették azok a szempontok, melyeket a felebbezés­­sei érvényesíteni kívántak és már régen elfelejtették a felebbezést is, amit már senkisem tartott nyilván. A vallásügyi minisztérium határo­zatában arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a rabbikat a kongresz­­szusi határozat értelmében nagy gyűlésen kell megválasztani, nem pedig közgyűlésen, mint ahogy Ger­son József megválasztása történt. A vallásügyi minisztérium dön­tése kizárólag egy aLkszeitítlenség­­nek, egy formahibának megállapítá­sán alapul. Tekintélyes vélemények vitatják azonban a határozat jogsze­rűségé*. A kongresszusi határozat­nak idézett része ugyanis csak az anyakönyvvezetö rabbira, tehát a főrabbi választásra vonatkoztatható, Gerson Józsefet pedig másodrabbi­­nak választotta meg a közgyűlés. A vallásügyi minisztérium döntésének egyébként semmi gyakorlati jelentő­sége nincs, miután a suboticai zsidó hitközség a közeli napokban úgyis főrabbii fog választani. A kiirt pá­lyázatra pedig Gerson József dr. is beadta kérvényét. Halszáz lakás nélküli család van Suboticán — Tíz család vagon lakó — f Háború előtt az újságoknak apró­­hirdetési rovatában volt egy hasáb, amelynek ez volt a cime: Kiadó laká­sok. Ki milyet kivánt, butorozottat, butornélkülit, egyszobást, négyszo­bást, olyant kapott. Azóta nagyot vál­tozott a világ, nemcsak az újságok­ból tűnt el ez a rovat, hanem a bér­­házak kapuján mindenütt látott kis cédula. Itt egy lakás kiadó, szintén kimosódott az emberek emlékezeté­ből. A lakásközvetitő irodák, amelyek igen csekély ősszeg ellenében szerez­tek olyan embereknek lakást, akik maguk nem akartak utána járni, szin­tén megszűntek. Akik a háború, után abba a szerencsétlenségbe jutottak, hogy lakást kellett keresniük, tudják a változásnak súlyosságát. A lakás­hivatalt a háború utáni idők rettene­tes betegsége a lakáshiány termelte ki. Délelőtt a lakéshivatalban. Suboticán is van lakáshivatal. Már tjó néhánv éve működik. A járványt, a lakáshiányt Subotica seír kerülte el. A hivatal mostani vezetője azt mondja, hogy az utóbbi három hónap­ban redukálódott a munka és lassan elhelyezik az évek óta lakásnélkül lévőket. Délelőtt tizenegy óra. Jönnek sor­jában az emberek, kis cédulával a kezükben és a ki tudja mikor beadott akták után érdeklődnek. Egy piros nyakkendős ur jön, a hóna alatt he-A laká&hivatal munkája -gedütokot szorongat. — Kérem szépen, mikor dől el az én ügyem? A lakás gazdája még a döntés előtt elakarja vinni a bútoro­kat. Az már nem is lenne baj, csak ügy az üres lakásba meghagyjanak, el élek én bútor nélkül is szívesen. Megnyugtatják, hogy a lakásból nem tehetik ki, de a bútorokat elvi hetik. A másik arról panaszkodik, hogy a háziúr abban a szobban, ahol lakott, most kamrát rendezett be. Olyan éléstárfélét. Ezért nincs most neki lakása. Tizenkét óráig száz em bér is megfordul, mind ugyanazzal a panasszal. Kitették őket, jogorvoslást keresnek, tehát lakást. Vándor utón. Legtöbben úgy oldják meg a lakás­kérdést, hogy gyors lakásváltoztatásra szerelik fel magukat. Ez úgy lehetsé­ges, hogy minden éjszakát máshol töltenek ismerősöknél, barátoknál, ro­konoknál. Ezt a módot csak az egye dülállók választhatják, akiknek nin­csen családjuk. A lakáshivatal kimu tatása szerint ^körülbelül száz család­­talan lakáskeresö van Suboticán, egyedül álló fiatalemeberek, akik va­lahogyan mégis eltudnak helyezked­ni. Sokkal nagyobb gondot okoz a la­káshivatalnak az a hatszáz család, amelyik lakás nélkül* van. Ezenkívül tíz család vaggonlakóia is van Suboti-"

Next

/
Thumbnails
Contents