Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-11 / 129. szám

1922. májas 11 BACSMEGYEí NAPLÓ 3. oldal. Haléságsértés — névjeggyel — öt bűnügy a törvényszék elStt — Szerdán szokatlanul népes volt a suboticai törvényszék íőtárgyalási terme. Ugyanis a jogi fakultás mint­egy ötven hallgatója jelent meg, Ak­­szimovics Miodrág dr., a fakultás dé­kánja vezetése mellett, hogy tanul­mányi szempontból végig hallgassa a a bűnügyi tárgyalásokat. A diákok most készülnek vizsgázni büntetőjog­ból és perrendtartásból és így tanul­mányi célokat szolgált megjelenésük. A keddi napra öt bűnügy volt fő­tárgyalásra kitűzve: gyújtogatás, zsa­rolás, sikkasztás, haláltokozó súlyos testi sértés és hatóság elleni vétség. Az öt ügyből csak két ügyben lehe­teti lefolytatni az eljárást, mert a többi ügyekben részben a felek, rész­ben a^ tanuk nem jelentek meg. Mára volt kitűzve ifj. G á í f f y György gyógyszerész «elleni ügy tár­gyalása, hatóság elleni kihágás miatt. Gálffy ugyanis névjegyeket készitie tett, a következő szöveggel: taw neki, ha nem adod ide a gyűrűt, A tanuk nem jelentek meg és a fejbe váglak az ásóval. Erre aztán tárgyalást el kellett halasztani, önként ideadta a gyűrűt, amit én Ugyancsak elhalasztották a gyújtó- Kutya Péterrel visszaküldtem a leány- gatá3 és súlyos testi sértés bűnügyé­­nak. 'ben kitűzött tárgyalást. Betiltotta-e a rendőrség a magyar „Adjon Isten!"-t? iPÜ. QÁi.FTy GYÖRGY &xá3r'l foiagryfclei «14 e^x/sy•*»-'*•* «OÖOT.CA 9H» A suboticai S. H. S. hatóság kigúnyo­lása miatt indult meg ellene emiatt a? eljárás és szerdára volt kitűzve a főtárgyalás. Az elnök bejelentette, hogy Gálffy György gyógykezelés és orvosi műtét miatt Budapesten tartózkodik és így a tárgyalást el kell halasztani. Sikkasztó községi jegyzi*. Vídákovics Méra községi se­gédjegyző volt Moravicán. Ebben a minőségben a felektől pénzt vett föl, kisebb-nagyobb összegben, ügyük el­intézésére. így Szigeti Lajostól is föl vett -i860 koronát abból a célból, hogy egy telekkönyvi ügyet intéz el és a felvett pénzből fedezi az átírási költ­séget. Vidákovics azonban a pénzt saját céljaira fordította és a telek­könyvi ügyet nem intézte el. Ebben a bűnügyben megtartották a főtárgyai ást, Pavlovics István dr. el nőklete mellett. Vádlott a bűnösség kérdésére kije­lenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, smég nem volt ideje« megtéríteni a .kárt, A bíróság Vidákovicsot hathavi börtönre Ítélte. Az ügyész súlyosbításért jelentett 8»e Mebbezést. A leány gyárt je Ezután két fiatal legény: Gero Gá­bor és Gomolya Mihály fiatal sentai földmunkások ügyét tárgyalta a bí­róság. Zsarolással voltak vádolva. Gomolya György és Gerő Gábor .Ugyanazon lánynak udvaroltak. Még 1916-ban történt, hogy talál kcztak az utón Gerő Gézával, akinél meglátták a leány aranygyűrűjét. A két fiú megállította Gerő Gézát 'és elvették tőle a gyűrűt. Arra a kérdésre, hogy Gerő Géza önként adta-e át a gyűrűt, Gomolya Sgv felelt: —- Nem ellenkezett, mert azt mond Szabad-e magyarul köszönni? — Hoí hivatalosan a kiadott rendel yan magyarázzák zezést ? A Bácsmegyei Napló mai számá­ban megírta, hogy Suboticán ked­den délelőtt rendőrök Járták be az üzlethelyiségeket, kávéházakat azzal a fölszólitással, hogy ezentúl az üz­letekben, kávéházakban és egyéb nyilvános helyeken a magyarokkal zemben is az államnyelvet keli használni, igy a vevőket és vendé­geket, tekintet nélkül nemzetisé­gükre és nyelvtudásukra, szerbül kell a belépéskor köszönten! és megszólítani. Karakásevlcs Gábor, Suboiicavá* ros rendőrfőkapitánya, akihez ebben az ügyben kérdést intéztünk, igy nyilatkozott a rendeletről; — A város közönsége, mint a Bácsmegyei N p’öból is látom, 'é reértette a hatóság intencióit. Ne­­ünk a szivünkön fekszik a város rendje és békéje és egyáltalán nem akarjuk azt megzavarni. Ez esetben csupán arról van szó, hogy elsősor­ban a szállodákban, kávéházakban s éttermekben olyan személyzetet ikalmazzanak, akis értik az áliam­­lyelvef. Ez méltányos és érthető kívánság. A város idegenforgalma növekedőben van, jgen siírün for­dulnak meg Suboticán idegenek, akik csak az államnyelivet beszélik, igy a közönség szempontjából kívá­natos volt e rendelkezésnek a ki­adása. Természetesen ez a rendel­kezés egyáltalán nem azt jelenti, hogy magyarokkal áilat/nnyelven kelljen beszélni a kávéfoázakban, szállodákban, főként az üzletekben. Ami intencióink tisztaságát egyéb­ként jellemzi, hogy Suboticán, bár a magyarság empőrrüma és határ­város is, mindig' óvatosan kikerül­jük azt, hogy a magyar közönséget fölösleges kényelmetlenségeknek te­gyük ki. Karakásevics főkapitány nyüát kozata eloszlatja a rendjelei által keltett félreértést és megnyugtatólac­­hat a m3gyar közönségre. A rendőr­főkapitány nyilatkozata után szíve­sen koncedáljuk, hogy a kínos félre­értnek csak az volt az oka, hogy a rendeíetet foganatosító rendőrök nem voltak tisztában a rendelete! kibocsátó hatóság intenciójával. r Átadták az orosz válaszjegyzéket Az oroszok naggjában elfogadták a szövetségesek feltételeit — Enyhült a viszony a franciák és angolok között — A szovjetdelegitusok kedden este átnyújtották a szövetséges hatalmak memorandumára vonatkozó válaszu­kat. A válaszjegyzékben az oroszok a szövetséges hatal­maknak követeléseit az 1. és 7. pent kivételével elfogadják. Az első pontra nézve, mely a bolseviki propagandára vonatkozik, hogy kénytelenek visszautasítani a szövetségesek memorandumának poli­tikai természetű cikkeit, minthogy a cannesi határozatok a génuai konfe­rencia napirendjére csupán gazdasági kérdéseket tűztek. A 7. pontra, mely a magántulajdon helyreállítását követeli, megjegyzik, hogy ezt azért nem fogadják el, mert ez a szovjet fö elvének és a kommu­nista rendszernek a feladását jelen­tené. A jegyzék egyébként előzékeny­­hangú és azt hiszik, hogy a francia delegációnak nem lesz oka a vissza­vonulásra és a konferencia félbesza­kítása elkerülhető lesz. A >Petií Párisién« értesülése sze­rint még mindig szó van arról, hogy az orosz kérdést a génuai konferencia tárgyalásaiból kikapcsolják és a kon­ferencia befejezése után az orosz ügy elintézését egy nemzetközi bizottságra bíznák. Hír szerint Amerika is haj landó részt venni a bizottságban. A francia-angol incidenst Barthou levele tisztázta. Poincaré minisz­terelnök Harding lordhoz intézett levelében is Irijeltnti, hogy Lloyd George téved abban, hogy Francia­­ország Belgium kedvéért szakítani akar Angliával. Poincaré elismeri Anglia háborús érdemeit és közli, hogy Franciaország egyáltalán néni akar válogatni szövetségesei között. Határozatait csupán a tulajdonjognak iiszteletbentartására vonatkozó elvi kérdés diktálta. A berlini Vorvärtz »A konferencia sorsdöntő órái« cimü cikkében azt Írja, hogy az uj Németország nem akar Oroszországgal Franciaország ellen szövetkezni, hanem Angliával é3 Franciaországgal együttesen tartós békeállapotbt akar teremteni. A fran ciák további magatartásától függ, hogy sikerül-e Európát a pusztulástól megmenteni. Az angol parlamentben újból a franciabarát-poiitika kezd felülkere­kedni. Az alsóház konzervatív tagjai egyesülnek, hogy tiltakozzanak Lloyd Georgenak Franciaországgal szemben folytatott politikája ellen. Joffe nem tét ráma Goanába. Berlin, Joffe orosz delegátus ere deti szándékától eltérően Berlinből továbbutazott Moszkvába. Úgy tudják, hogy már nem is tér vissza a génuai konferenciára. Meghiúsultak an oroszok tár­gyalásai a Vatikánnal. XI. Piu8 pápa megbízta Piccar­­d o helyettes pápai titkárt, kérje fel a hatalmakat, hogy abba a szerződésbe, melyet Oroszországgal megkötnek, a következő határozatokat is kapcsol­ják be: 1. Valamennyi orosz állampolgár és az Oroszország élő valamennyi kül­földi állampolgár teljes Jelk-iismereti szabadságát garantálják. 2. A misék megtartását és a vallás nyilvános •gyakorlatát biztosítják. 3. Azokat a telkeket ás 'épületeket, amelyek bár«! mely felekezet vallási tulajdonai vei-« tak, rendeltetésüknek visszaadják és azok ’különös védelemben részesül« nek, A hatalmak intervenciójára azért van szükség, mert beavatott körök ér« tesülése szerint a Vatikán és a szóv« jetdelegátusok közt folytatott közvet­len tárgyalások kudarccal végződtek, A Legfelsőbb Tanára füése. Séasa. A bolgár delegáció a kon­ferencia elő memorandumot terjesz­tett, amelyben a következő kívánsá­gok szerepelnek: Bulgária kéri, hogy azokat a fizetési kötelezettségeket, melyeket a békeszerződés rárótt, hosszabb időre halasszák el. Adjanak kijáratot a Jör.i tengerre, az ország határain kívül élő bolgárok javára tegyék érvényessé a kisebbségi hatá­rozatokat, végül nyújtsanak Bulgáriá­nak nemzetközi hitelt, A jugoszlúv-olasr tárgyalások Genua, Anglia barátságos közve­­itéee folytán uj atmoszféra keletke­zeit az olasz közvéleményben a rs­­oallói szerződésről folyó tárgyalások tekintetében. Míg a baloldali elemek helyesük Lloyd George intervenció­­iát, a nacionalista olasz sajtó, mely az első pillanattól kezdve nagyon rezerváltan viselkedett, az angol in­­ervencio ellen keid írni, ami meg­nehezíti az olasz kormány cselek­vési szabadságát. Szerdán délelőtt Niucsles, Anio* nievics, Krlelj jugoszláv delegálások Schanzer, Tostí, Contarini és gróf Venoszta olasz megbízottak, továbbá Sir Gregori római angoi köveíségi tanácsos, mint Lloyd George sze­mélyes kiküldöttje, a királyi palo­tában, majd délután a Bristol szál­lóban, azután este 7 óráig ismét a Palazzo Regaleban folytatták ta­nácskozásukat. A tárgyalások első sorban Záráról folytak és arról folyt a vita, hogy létesitsenek-e Zára élelmezésének megkönnyítésére* semleges zónát. Az uj megáil podá­­sok szerint a jugoszláv határőrség ovábbra is a jelenlegi haté rokon maradna, teljesen szabad zónáról már nincs szó. Sir Gregori azt kí­vánta, hogy ez a zóna 12 kilométer mélységű legyen, de Krstelj a ja­vaslatot nem fogadta el, hanem holnapra Ígérte válaszát, mivel előbb i szakértők véleményét akarja meg­hallgatni. A javaslat elfogadása ese­tén a semleges zónába tartoznék Privlak és U ian szigete is. Ezután Fiume helyzetéről foly­tatták a tárgyalásokat. Ivsíe j elő­adta a jugoszláv álláspontot, Con­­■adni pedig az olasz kívánságokat ismertette. Az ülés után Tosti a Politika tu­dósítója előtt kijelentette, hogy re­mény van Zára kérdésében a teljes megegyezésre. Krstelj is optimisz­­tikusan fogja föl a helyzetet, de azt Hangsúlyozza, hogy a zárai kérdést csak a fiumei kérdéssel együtt le­het rend-zni. Schanzer kozvetiio javas­lata az orosz kérdésben A Stefánia ügynökség értesülése szerint a konferencia köreiben ked­vező magyarázatokat fűznek az olasz delegáció tevékeny munkásságához. Schanzer az ellentétek áthidalására és megoldására 'uj jogi formulákat szerkesztett, mely Oroszországgal kapcsolatban a magán'ulijdon ügyét úgy rendezi, hogy abban a nagyha­talmak és Oroszország fentartás nélkül megegyezhetnek,

Next

/
Thumbnails
Contents