Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-03 / 121. szám
2. oktal BACSMEGYEI NAPLÓ feelt amerikai német birtokosok törvényjavaslatot akarnak benyújtani a kongresszushoz, hogy birtokaik viszszaadása haladéktalanul megtörténjék. Arra hivatkoznak, hogy a Németországgal kötött különbéke már érvényben van és így birtokaik elvonása, melyeknek értéke mintegy ,400 millió dollárra rúg, teljesen jogtalan és elkobozásnak felel meg. , Az érdekelt amerikai hatóságok tiltakoznak ez ellen a javaslat ellen és azt kívánják, hogy az akciót függesszék fel mindaddig, amig a német és amerikai kormányok közt folyó tárgyalások befejezést nem nyernek. Jól értesült diplomáciai körökben úgy tudják, hogy e kérdés a napokban döntő fordulóponthoz érkezett, amennyiben a német kormány elismerte Németország felelősségét a Lusitánia elsülyesztéséért és hajlandó az emberáldozatókért és elsülyesztett értékekért a kártérítést megfizetni. Hughes államtitkár kijelentette, hogy most már csak az öszszeg nagyságáról folynak a tárgyalások, amelyek mindkét állam kölcsönös engedékenysége folytán rövidesen elintézést fognak nyerni. Júniusban megindul a légiközlekedés Franciaországgal Májas 1-töl ke- ive közlekednek a repülőgépek Páris és Budapest között A francia-román légi forgalmi tár saság még az ősz folyamán próbarepülést végzett Páris és Konstantinápoly közt, Beogradon át, az ezen az útvonalon tervezett állandó légi összeköttetés előkészitéze végett. Ennek a repülésnek a sikere megvalósíthatóvá tette a tervet és az érdekelt légi forgalmi társulat már meg is kezdte ez útvonal egyik részén a forgalmat. Hétfőn, május elsején már megindult a repülőjárat, egyelőre Budapest és Páris között, mely személyeket épugy, mint csomagokat és leveleket fog szállítani Páris, Strassburg, Prága, Bécs és Budapest között, Vasárnap délután 4 órakor a magyar kormány kikifMötteinek és a társaság budapesti igazgatóinak, valamint nagyszámú közönségnek a jelenlétében megtartották Budapest körül négy utassal a negyedórás próbarepüléseket, hétfőn délután érkezett meg az első gép Párisból és kedden réggel indul vissza Budapestről az első. Junius 24-étől kezdve ezt a légi közlekedést meghosszabbítják Beo gradon, Bukaresten és Szófián-át Konstantinápolyig. A most elindult első légi jármű alumíniumból készült, négyüléses Henry Portez-gép. Fából való vázát ezüstre festett vászon takarja. Hátsó kisebb szárnya felett sárga mezőbe festett, ferdén elválasztott kék-piros zászló „R. F. A.“ jelzéssel. A gépben hevederekkel megerősített könnyű nádszékeken ülnek az utasok. A pilóta a gép baloldalára erősített kengyelből száll be a gép tetején lévő nyitott ülésbe. Az utasok az aeroplán Jobb oldalán szállnak be a zárt alumínium, fülkébe í a fűikét azután rácsukják az utasokra, akik csak négy kis ablakon nézhetnek ki, előre azonban nem láthatnak. , , A gépek hetenként háromszor indulnak és háromszor érkeznek, és Párisból tizenegy óra alatt teszik meg az utat Budapestig. Az expressvonat mégegyszer ennyi idő alatt futja be ugyanezt az utat és többe kerül, mint a repülőút. A budapestpárisi vonalon a díjkülönbség tizenkét frankot tesz ki. Egy levél dija repülőpostával 30 magyar korona. A háború A mostani négyüléses gépek helyett nemsokára hatüléseseket fognak felhasználni és a Beogradon át való forgalom megkezdésekor már ezek lesznek üzemben. Az őszre pedig útnak indítják első huszilléses gépüket. nyomában — Gránátverte mezőkön, Macedóniában — Ha egy késő utókor boldog gyermeke történelemkönyvvel a. kezében végigjárja majd a Macedón hegyeket, épp oly szent borzalommal gondol majd a . háború százezernyi harcosára, aki ott élt, küzdött hosszú évekig, mint ahogy mi gondolunk Hannibál harcosaira, akik átkeltek az Alpese:ken, vagy Napoleon gárdáira, akik megjárták Moszkvát. A »déli hadszíntér«-ea. Macedónia déli részén járok, a »déli hadszíntér «-en. Keresem a hábor'u nyomait. Az uttalan utaikon, a sziklás hegyekben, a mély szakadékokban mindenütt ott van még a háború nyoma. Délmacedónia egyetlen vasúti vonala is a háborúnak köszönhető. Bitoljból Gradskóig tábori vasút vezetett, németek, bolgárok készítették, az a vonal szállítja most az embereket a két város között, óránként nyolc kilométeres sebességgel. A hegyi utakat — alig van egy-kettő — katonák készítették, a hegyi források alá katonák tettek vályút. A háború 'harmadfél éve elmúlt és odalenn még mindig milliárdok feküsznek az ut mentén, az árkokban. — Itt hagyták a germáncik — felelte. — Add el, megveszem. — Nem eladó, jól őrzi a birkákat. Ezzel füttyentett és a nemes állat megnyúlt testtel futott a kósza jószágok után. »Itt hagyták a németek.« Itt hagyták a germáncik, ezt a választ kapja az ember mindig, há azt kérdi, hogy »hogy kerül ez a rendes, európai ház, ez az autó, ez a gép ide. Ahol: a hegy csak kissé lankásodik, ott a németek rögtön építeni kezdtek. Hatalmas barakkokat látni, lakóházakat, régi kertek nyomait, kerek és csinos tiszti pavilonokat. Elhagyottak ezek az épületek, sem ajtó, sem ablak nincs rajtuk, nyüvi őket az idő, pár év még és nyomuk sem marad. Vasekéit is láttam arra. Hogy kerül jde a vaseke, amikor mindenki faekével szánt? A németek hagyták itt, hangzik a válasz. Az ágyuállomásokról külön kellene írni, Mintha himlőhelyes lenne néhol a hegyoldal arca, fölturt földhányások, szépen sorban egymás mögött. Killiók az árkokban. Egész napon át ment az autóm, megszakítás nélkül, három ujjnyi drótkötelek mellett. Az ezredes utitársam azt mondta, hogy ezeknek a drótköteleknek az árából egész Macedóniát el lehetne látni iskolákkal. Gépek, amelyeket nem tudtak elvinni a gertaáncík, átlőtt kéményekkel, de egyébként jó állapotban, árokba fordult teherautók, a drótkötélpályák vasberendezései mind ott vannak. Lövészárkokat kerestem. Valahol Kamendó és Bélavodica körül, alacsonyabb hegyháton találkoztam az első lövészárkokkal. A drótsövények rozsdásan, kuszán és széttiporva ott hevernek még ,a >stellung<-ot fű növi be, de tisztán felismerhető még az .állásnak minden része. A futóárkok fenekén viz van, a rókalyukak beomlottak, a mellvédeket fü növi be. Konzervdobozok feküsznek az árok alján, egy-egy üres töltényhüvely, piszkos rongydarabok, öklömnyi gránátszilánkok. Itt beomlott az árok. Nem tudom az idő omlasztotta-e be, vagy gránát csapott-e bele. Szomorú gondolatok kúsznak elő, egy ilyen lövészárokba járván. — Lecsapott egy gránát, itt biztosan lecsapott egy gránát, — gondolja az ember, — sok Öreg harcosnak vége is lett akkor. Az orosz agár. A hegy lankásán egy Öreg juhászbojtár őrizgeti nyáját. A birkák az árkök oldalán legelnek, a bojtár, vén macedón, fekszik a fűben. Mellette két kutya. Az egyik csak olyan piszkos, hosszuszőrü juhászkutya, a másik magas, karcsú és finomlábit, áelyemszőrü, csillogószemü, nemes orosz agár. Meglepetve néztem a pompás állatra. — Honnan ez a kutya öreg? — kérdeztem. , • • • A gránátvetés. És a főlszántatlan földbe gránátot vetettek. Gránát kupakok, súlyos vasdarabok, egészbenmaradt srapnéllek, végig a mezőn most is három esztendő után. — Itt nagy harcok voltak — meséli a soffőr. Eszembe jutnak régi mesék, »nehéz ágyukkal verettek bennünket«, egyszerre csak jött a »pergőtűz«;, — mondták fáradtidegü emberek, akik közül hányán itt fekszenek szerte: Most csend van, a pergőtűz ott hever a földön, »verettetés« is látszik egyegy szétmállott, szertelőtt ágyúállásból, az öreg harcosok is itt vannak a föld alatt. Az állásoktól jó pár száz lépésre árokra találtam. Apró, hegyes halmok, sorba egymás mellett. Az egyiken egy ócska fakereszt, minden irás nélkül. A többin már az sincs. Pár év még és a macedón paraszt beleakasztja az ekét a földbe és elszántja a sírokat. A dús déli hegyoldal még dusabb termést ad majd. Falu felé járok, a házakat jórészt hullámos pléhlemezzel fedik be, amivel az árkokat fedték be a német katonák. Fényes gránáthüvely majd minden ablakban. Valaki ezt mondja: — Nézzen át a hegyre, ottan egy falu volt, nézze mi van mostan. Nézem, hogy merre mutat a kinyújtott kar és a túlsó hegyoldalon nagy rakás követ látok, egy állva maradt falat, néhány száraz fatörzset, de sem embert, sem állatot. Szétlőtték a falut. A két vonal közé került, nem telt bele két nap és kő kövön nem maradt. rÁ nagytakarítás. Az egyik hegyoldalon katonákat látók, merőn a főidre néznek és lassan mennek. Keresik a muníciót, amit itt hagytak, szétlőttek a háború idején. Lassan, lépésröl-lépésre feí-1922 május 3. takarítják a Macedón hegyeket. Odébb apró halmok. Itt gránátok, amott konzervdobozok, rozsdás bajonettek, drótsövényhalmok, lyukas sajkák, üstök. 1. f . Sj.,^1 — Fönn a hegyekben, a sziklás hegyekben, ott látna sok mindent —, mondja a soffőr. Majdnem a tetején, a hócsucsok alján, ott voltak az állások. Még minden úgy van ott, ahogy akkor hagyták. — Nem tudtunk ml semmit, —, meséli egy paraszt, — egyszerre csak láttuk, hogy jönnek le a hegyről. Tőméntélén ember, németek, bolgárok. Rendben, sorban mentek hátrafelé, hogy uj állásokat készítsenek. Tizennyolc őszén volt. Napokon át mentek. Aztán a mieink jöttek, franciák, arabok, olaszok. Véres, hajszás, rdhanó napok voltak. Vége a háborúnak, tudtak, előbujtunk a föld alól és néztük az üL dözést. Feketék voltak az utak, a sok kocsitól. És a sok megrakott kocsi, autó, vonat, amit elindítottak a németek, megrekedt egyszer. Mindent itt hagytak. Rohantak. És a falvak népe utánuk húzódott és amit ott talált, elhagyva az utón, elvitte magával. Azóta most csend van. Mindenki eL ment. .., Azóta most csend van. A fntóárkokban patakocska folyik, a lövészárkokat benőtte a zöld fü. De nem ment el mindenki. Sokan ott maradtak. A sírkeresztek alatt sokan ott maradtak. , Lumpéi Béla. Az orosz monarchisták szövetsége A Miljukov elien elkövetett merénylet, amelynek Nalakov volt «adettpárti képviselő lett az áldozata, az orosz monarchistákra fordította a figyelmet. Ezzel a merénylettel kapcsolatban derült ki, hogy az orosz monarchistáknak egy nagyszerűen kiépített szövetségük van, amelynek vezetősége mdst Berlinben telepedett le. Ezt a szövetséget Markov volt dumaképviselő alapította 1917-ben. A szövetség 1919-ig Oroszországban működött. Am kor Judenics tábornok Pétervár ellen vonult és akciója vereséggel végződött, az addig Oroszországban müködö titkos monarchista szövetség vezetői Rimski Korsakov, Uch!unski herceg és Krsenjov tábornok Németországba menekültek. Az orosz monarchista vezérek Németországba való érkezése után azonnal megindultak a tárgyalások a német monaichistákkal és azóta a két monarchista csoport együtt dolgozik a német császárság és az orosz cárizmus restaurálásáért. A Miljukov ellen elkövetett merénylet során a berlini rendőrség • kiderítette, hogy az orosz monarchisták több merény et elkövetését tervezték. Rájött a rendőrség arra is, hogy az orosz monarchisták a tavaly megtartott reichentalli kongresszus után a bajor js a magyar legitimistákhoz fordultak, akiknek segítségét kérték. A reichentalli kongresszus után ndult meg a monarchista szövetség katonai alapon való kiépítése, a melynek tagjai már akkor nem csak orosz, hanem magyar, német és bajor monarchisták voltak. A reichentalli kongresszus után Revantlos gróf, Westarp, Lundendorff és Goltz tábornokok tagjai lettek a monarchista szövetségnek.
