Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-03 / 121. szám
2921. májra 3 BACSMEGYÖ NAPLÓ 3. oldal Előkészületek az apatini iparkiáiiiiásra Apaüoban nagy előkészületek folynak a nyárra tervezett apatini iparkiállításra, az apatini »Messe«-re. Apatin iparosai, bizottságot alakítottak, amely mái* megkezdte az előkészítés munkálatait. A három hétre tervezett kiállításon Apatin termelői, iparossal, gyárosai, be akarják mutatni nyersterményeiket. A kiállítás eszméjét nagy lelkesedéssel karolja fel az egész község lakossága. Órák alatt sikerült a kiállítás megrendezéséhez szükséges költségeket előteremteni, a bizottság megállapította, a kjáHitás helyét is, az idegenek elhelyezésének kérdése is megoldódott, úgy, hogy a legfőbb akadályokat sikerült; már kiküszöbölni. . Eddig száznyolcvan kiállító Jelentette be részvételét. A Máiütás rendezősége kizárólag iparosok és termelők jelentkezését fogadja el, kereskedők nem vehetnek részt azon. A kiállítás megtartására vonatkozó kérvényre eddig érthetetlen módon a kereskedelmi minisztériumtól semmi válasz nem érkezett, ami az előmunkálatokat nagy mértékben hátbál - tatja A kiállítás vezetősége biztosan számit, hogy azon legalább 35—10.000 ember jelenik majd meg. Tekintve, hogy az apatini facipögyártó, halászhálőíogó, kosárfonó, edényégető-ipar már eddig is országos nevet szerzett, Hem kétséges, hogy a kiállításnak nagy anyagi és erkölcsi sikere lesz. •••••• Egy volt magyar járásbiró könyöradományéri esedezik Kolozsvárról jelentik: Annak az égbekiáltó, rettenetes nyomornak, amelyben az esküt nem tett tisztviselők egyrésze sínylődik, szivbemarkoló esetét tárja fel Lászlóffy József volt nagyenyedi járásbiró nyomora, aki ötödmagával az éhínség előtt áll. Lászlóffy bíró szivettépő este nem rendkívüli jelenség az általános tisztviselői nyomorban. A többi esküt nem tett tisztviselők szintén hasonló helyzetben tengődnek és csak a magukra erőszakolt szemérmesség tartja viszsza őket attól, hogy borzasztó helyzetüket a nyilvánosság előtt pőrére vetkőzhessék. Lászlóffy József most könyöradományért fordul a társadalomhoz. A volt járásbiró a Magyar Szövetséghez intézett levélben tárja fel riasztó nyomorát: »Én a nagyenyedi járásbíróságnál voltam tényleges szolgálatban, mint a nyolcadik fizetési osztály elsöfokosatu járásbirója, 1919 március 19-én, miután az esküt nem tettem le, elbocsátottak. Nagyenyedről gyűjtés segítségéve! költözködtem el Barótra, ahol iszonyú kétségek között tengettem életemet. Pár héttel ezelőtt újra jelentkeztem szolgálatra és visszavételi kérést adtam be az igazságügyi miniszterhez. A napokban kaptam meg reá a választ, amelyben kérésemet elutasítják. Most már nincs más hátra, minthogy arra kérjem az urakat, hogy nyugdíjazási kérésemet juttassák el az illetékes helyre. Ezek után feltárom helyzetemet Habvanhárom éves vagyok a *ez év július 15-én betelik a harmincötéves bírói szolgálati időm. Beteg roncs vagyok és koromnál fogva is teljesen keresetképtelen. Vagyonbm semmi' sínen. Rt állok feleségemmel és károm kiskorú gyermekemmel fojtogató nyomor közepette. Oly nyomorúságba jutottam, hogy jóformán még kenyérre való pénzem sincs. Nincs egyéb kérésem a Magyar Szövetséghez, mint az, hogy mentse meg családomat az éhhaláltól. Fáj a szivem, hogy harmincöt ‘évi puritán bírói szolgálat után ezt papírra fcell terms». — Nem magamért, de családomért teszem, mert érzem, hogyha sorsom mielőbb nem változik, vagy megőrülök, vagy isten tud ja mire vetemedem. Bárót, Háromszékmsgye, 1928 április 84. Lászlóffy József volt járás bíró.« S hányán vannak még olyanok, Iakik ezt a levelet aláírhatnák! Egy millió dinárt ad Subotica a király nászajándékára —- Rendkívüli közgyűlés lesz hétfon — Sándor király esküvője alkalmából eredetileg az egész Vajdaság együttesen akart közös nászajándékkal hódolni a királynak. Egyes törvényhatóságok magatartása következtében azonban ennek a tervnek a megvalósítása valószínűleg lehetetlenné válik és igy került sor arra, hogy az egyes megyék és városok külön nlszaján dékot szereznék be. Az elmúlt hetekben már vauit Subotfeán egy ankét, amelyen a király részére rásárlandó nászajándék ügyében folytattak tárgyalásokat. Végleges megállapodás akkar még csak abban a tekintetben jött létre, hogy a város maga adja azt az összeget, amely a királyi nászajándékhoz szükséges és társadalmi gyűjtést egyáltalán nem indít, csupán önkéntes adományokat fogad el. A kérdésben való végleges állásfoglalás a napokban fog megtörténni. A városi tanács ugyanig úgy döntött, hogy egymiliő dinárt fordít a király oászajándékára, azonban ehhez még a közgyűlés jóváhagyása szükséges. Az ügy sürgősségére való tekintettel ezért a kiszélesített tanácsot hétfőre rendkívüli ülésre hívták egybe, amelynek egyetlen napirenden levő pontja a királyi nászajándék kérdése lesz. Ezen a rendkívüli közgyűlésen fogják megszavazni a végleges összeget és tárgyalni fog nak arról is, hogy mi legyen tulaj ionképpen a nászajándék. Ebben a kérdésben eddig még nem sikerült megállapodást létrehozni, éppen azért, mivel mindeztdelg nem volt még bizonyos, hogy a város külön nászajándékot ad-e, vagy pedig megva!ősu!-e az a terv, hogy a Vajdaság közös nászajándékot ad. A nászajándék tárgyára nézve egyelőre még a legkülönbözőbb javaslatok vannak és a közgyűlés lesz hivatva dönteni, hogy milyen nászúján dékka! kedveskedjen Subotica városa a királynak esküvője alkalmával. Géniiában elismerik a szovjetrendszert Kilátás van a békés megegyezésre — Oroszország lemond a német szerződésről — Benes sikerrel közvetít A két utolsó nap tárgyalásai meghozták a közeledőt Oroszország és a génuai konferencián résztvevő többi hatalmak blckkja között. Lloyd George szívós ki'artása és Benes közvetítő akciója sikerrel járt, annál is inkább, mert Csicserin kezdeményező lépést tett a megbékélés felé. A szovjetdeiegádó vezetője Benes utján tudomására adta a vele szemoenálló hatalmaknak, hogy a most felmerült ellentétek lényegét képező álláspontjától hajlandó ehérni. Elismeri a versailiesi szerződést, lemond a németekkel kötött külör egyezményről és aláveti magát a békepaktumnak abban az esetben, ha a szovjetet de jure elismerik és a felépi'és és reorganizáció munkájában Oroszországot támogatják. Ennek a kijelentésnek válasza már az oroszoknak hétfőn átnyújtott memorandum szövege, melyben a hatalmak — saját állampolgáraik jogainak és kártérítési igényeinek fenntartása mellett — elismerik az oroszországi kommunista lulajdonrendszert. A háború előtti adósságok elismerésére vonatkozó követelés is már inkább csak elvi jelentőségű; a hatalmak ugyanis fenntartják régi álláspontjukat e követelésükre nézve, de kijelentik, hogy Oroszország csak egy még ezután meghatározandó k'tö^bi időpontban lesz köteles a fizetéseket megkezdeni és a kamatokat is alacsonyra frgják szabni. E határozat után Barthou elutazott Párisba. A jelentések szerint a memorandum tárgyalásánál csak a belga delegátus szavazott a javaslat ellen. Barthou tehát szintén magáévá tette a békülékenységre törekvő és a szovjetrendszert elismerő állásrrontot, ami az eddigi Poincaré-féle francia politikával való szembehetyezkedést jelenti, Mivel ez a határozat épp közvetlenül Banhou Párisba való utazása előtt történt, bizonyos, hogy a francia vezető-deíevátus magatartása nem történhetett Poircarénak tndta és hozzájárulása nélkül. E kérdésben tehát enyhült a helyzet, sőt határozottan az orosz kérdés teljes és békés elintézésére enged következtetni. A német-francia jóvátétel! konfliktus tekintetében nem történt semmi újabb, mert ennek az ügynek to vábbi fejleményei és az e kérdésben való döntés csakis Barthou párisi tartózkodása alkalmával történhetik meg. A hatalmak válasz memoranduma A génuai konferenciát összehívó hatalmak, valamint Lengyelország, Románia és Svájc képviselői hétfőn Facta elnöklete mellett ülést tartottak, melyen folytatták az orosz delegációnak átadandó memorandum vitáját Barthou jelentette, hogy Gsfcserintöl jegyzéket kapott, melyben a szovjetddegáció tudomására adja a francia delegációnak, hogy a Németország és Oroszország közt Rapatlóban létrejött szerződés semmiféle titkos rendelkezési nem tartalmazmelynek ék Franciaország j ellen irányulna. Az Ülésen részletes vita tárgyát képezte a * memorandum második' pontja, mely Oroszország háborús adósságaival foglalkozik. A jegy» zékben azt kívánják a hatalmak, hogy Oroszország elvben ismerj^ el az adósságokat, de egyben kijelentik, hogy ezeket az adósságokat nem kell mindjárt megfizetni. A tanácskozás egyik legnehezebb kérdését a hatodik szakasz megszövegezése képezte, mely a magántulajdonra vonatkozik. Mikor már megegyezésre jutott volna a sor a tárgyaló delegátusok közölt, faipar belga miniszterelnök kijelentette, hogy Oroszországtól a magántulajdon elvének teljes elismerését és megóvását, kívánja. Ez a kivánság élénk vitát váltott ki, melynek során elhatározták, hogy a vitás szakaszt újabb fogalmazás végett átadják a jogi bizottságnak. E határozat következtében a gyűlést délutánra elhalasztották. Délután 5 órakor ült össze ismét a bizottság, mely alkalommal élénk vita fejlődőit ki Lloyd George és Jaspar között. Végül abban a szövegben állapodtak meg, hogy a hatalmak elismerik a jelenleg Oroszországban uralkodó tulajdonviszoayt, ellenben azt követelik, hegy a háború előtti külföldi tulajdonosok kártérítést kapjanak. Abban az esetben, ha e tekintetben vitára kerülne sor, a vitás kérdésben vegyes bíróság dönt. A bíróságba egy tagot Oroszország és egyet az érdekelt állam küld ki, amelynek állampolgára az igényperrel élt, A bíróságnak minden esetben egy amerikai állampolgár az elnöke. Ezt a szövegezést elfogadták, csak a belga delegátus szavazott ellene. Lloyd George értesülése szerint Oroszország hajlandó a külföldi ulajdonosoknak szocializált vagyonukért kilencvenévi bérletet biztosítani és egy tlzedrészt készpénzben megváltani. A háboruelötti adósságokat illetően elhatározták, hogy a szovjetdelegációtól követelni fogják ezeknek elvi elismerését, azonban nem fognak nagy kamatot számítani és általában kedvező fizetési feltételeket állapítanak meg. Az igy megállapított memorandum végleges szövegét kedden délben adták át az oroszoknak. Minthogy igy az orosz válaszjegyzék ügye elintézést nyert, Barthou elhatározta, hogy Poincaré hívására szerdán délelőtt 10 órakor Párisba utazik, ahonnan terv szerint szombaton fog visszatérni Génnába. r Benes tárgyalt Csicserinnel Génua. Csicserin kedden meglátogatta Benest és hosszú tárgyalást folytatott vele az orosz kérdésről. Csicserin kijelentette, hogy Oroszország hajlandó elfogadni a versa illési békeszerződést es kötelezi magát arra, hogy Európa békéjét nem fogja megzavarni abban az esetben, ha a génuai konferencia de fare elismeri a szovjetkormányt. Oroszország ebben az esetben hajlandó lemondani a Németországgal szemben fönnálló . speciális viszonyáról. Ha azonban a memorandum nem lesz ktdvező Oroszországra nézve, akkor Csicserin ennek a kérdésnek az elhalasztását fogja követelni. A génuai delegációk körében Csícserinnek ezt a látogatását úgy kommentálják, hogy Benes mint
