Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-03 / 121. szám

2921. májra 3 BACSMEGYÖ NAPLÓ 3. oldal Előkészületek az apatini iparkiáiiiiásra Apaüoban nagy előkészületek foly­nak a nyárra tervezett apatini ipar­­kiállításra, az apatini »Messe«-re. Apatin iparosai, bizottságot alakítot­tak, amely mái* megkezdte az előké­szítés munkálatait. A három hétre tervezett kiállításon Apatin termelői, iparossal, gyárosai, be akarják mu­tatni nyersterményeiket. A kiállítás eszméjét nagy lelkesedéssel karolja fel az egész község lakossága. Órák alatt sikerült a kiállítás megrendezé­séhez szükséges költségeket előterem­teni, a bizottság megállapította, a kj­­áHitás helyét is, az idegenek elhelye­zésének kérdése is megoldódott, úgy, hogy a legfőbb akadályokat sikerült; már kiküszöbölni. . Eddig száznyolcvan kiállító Jelentette be részvételét. A Máiütás rendezősége kizárólag iparosok és termelők jelentkezését fogadja el, ke­reskedők nem vehetnek részt azon. A kiállítás megtartására vonatkozó kérvényre eddig érthetetlen módon a kereskedelmi minisztériumtól sem­mi válasz nem érkezett, ami az elő­munkálatokat nagy mértékben hátbál - tatja A kiállítás vezetősége biztosan szá­mit, hogy azon legalább 35—10.000 ember jelenik majd meg. Tekintve, hogy az apatini facipögyártó, halász­­hálőíogó, kosárfonó, edényégető-ipar már eddig is országos nevet szerzett, Hem kétséges, hogy a kiállításnak nagy anyagi és erkölcsi sikere lesz. •••••• Egy volt magyar járásbiró könyöradományéri esedezik Kolozsvárról jelentik: Annak az égbekiáltó, rettenetes nyomornak, amelyben az esküt nem tett tisztvise­lők egyrésze sínylődik, szivbemarkoló esetét tárja fel Lászlóffy József volt nagyenyedi járásbiró nyomora, aki ötödmagával az éhínség előtt áll. Lászlóffy bíró szivettépő este nem rendkívüli jelenség az általános tiszt­viselői nyomorban. A többi esküt nem tett tisztviselők szintén hasonló hely­zetben tengődnek és csak a magukra erőszakolt szemérmesség tartja visz­­sza őket attól, hogy borzasztó helyze­tüket a nyilvánosság előtt pőrére vet­kőzhessék. Lászlóffy József most kö­­nyöradományért fordul a társadalom­hoz. A volt járásbiró a Magyar Szö­vetséghez intézett levélben tárja fel riasztó nyomorát: »Én a nagyenyedi járásbíróságnál voltam tényleges szolgálatban, mint a nyolcadik fizetési osztály elsöfoko­­satu járásbirója, 1919 március 19-én, miután az esküt nem tettem le, elbo­csátottak. Nagyenyedről gyűjtés se­gítségéve! költözködtem el Barótra, ahol iszonyú kétségek között tenget­tem életemet. Pár héttel ezelőtt újra jelentkeztem szolgálatra és visszavé­teli kérést adtam be az igazságügyi miniszterhez. A napokban kaptam meg reá a választ, amelyben kérése­met elutasítják. Most már nincs más hátra, minthogy arra kérjem az ura­kat, hogy nyugdíjazási kérésemet jut­tassák el az illetékes helyre. Ezek után feltárom helyzetemet Habvanhárom éves vagyok a *ez év július 15-én betelik a harmincötéves bírói szolgálati időm. Beteg roncs va­gyok és koromnál fogva is teljesen keresetképtelen. Vagyonbm semmi' sínen. Rt állok feleségemmel és ká­rom kiskorú gyermekemmel fojtogató nyomor közepette. Oly nyomorúságba jutottam, hogy jóformán még kenyér­re való pénzem sincs. Nincs egyéb kérésem a Magyar Szövetséghez, mint az, hogy mentse meg családomat az éhhaláltól. Fáj a szivem, hogy harmincöt ‘évi puritán bírói szolgálat után ezt pa­pírra fcell terms». — Nem magamért, de családomért teszem, mert érzem, hogyha sorsom mielőbb nem válto­zik, vagy megőrülök, vagy isten tud ja mire vetemedem. Bárót, Háromszékmsgye, 1928 áp­rilis 84. Lászlóffy József volt járás bíró.« S hányán vannak még olyanok, Iakik ezt a levelet aláírhatnák! Egy millió dinárt ad Subotica a király nászajándékára —- Rendkívüli közgyűlés lesz hétfon — Sándor király esküvője alkalmából eredetileg az egész Vajdaság együtte­sen akart közös nászajándékkal hó­dolni a királynak. Egyes törvényható­ságok magatartása következtében azonban ennek a tervnek a megvaló­sítása valószínűleg lehetetlenné válik és igy került sor arra, hogy az egyes megyék és városok külön nlszaján dékot szereznék be. Az elmúlt hetekben már vauit Subo­­tfeán egy ankét, amelyen a király ré­szére rásárlandó nászajándék ügyé­ben folytattak tárgyalásokat. Végle­ges megállapodás akkar még csak ab­ban a tekintetben jött létre, hogy a város maga adja azt az összeget, amely a királyi nászajándékhoz szük­séges és társadalmi gyűjtést egyálta­lán nem indít, csupán önkéntes ado­mányokat fogad el. A kérdésben való végleges állásfog­lalás a napokban fog megtörténni. A városi tanács ugyanig úgy döntött, hogy egymiliő dinárt fordít a király oászajándékára, azonban ehhez még a közgyűlés jóvá­hagyása szükséges. Az ügy sürgőssé­gére való tekintettel ezért a kiszéle­sített tanácsot hétfőre rendkívüli ülés­re hívták egybe, amelynek egyetlen napirenden levő pontja a királyi nász­ajándék kérdése lesz. Ezen a rendkí­vüli közgyűlésen fogják megszavazni a végleges összeget és tárgyalni fog nak arról is, hogy mi legyen tulaj ionképpen a nászajándék. Ebben a kérdésben eddig még nem sikerült megállapodást létrehozni, ép­pen azért, mivel mindeztdelg nem volt még bizonyos, hogy a város kü­lön nászajándékot ad-e, vagy pedig megva!ősu!-e az a terv, hogy a Vaj­daság közös nászajándékot ad. A nászajándék tárgyára nézve egyelőre még a legkülönbözőbb javas­latok vannak és a közgyűlés lesz hi­vatva dönteni, hogy milyen nászúján dékka! kedveskedjen Subotica városa a királynak esküvője alkalmával. Géniiában elismerik a szovjetrendszert Kilátás van a békés megegyezésre — Oroszország lemond a német szerződésről — Benes sikerrel közvetít A két utolsó nap tárgyalásai meg­hozták a közeledőt Oroszország és a génuai konferencián résztvevő többi hatalmak blckkja között. Lloyd Ge­orge szívós ki'artása és Benes köz­vetítő akciója sikerrel járt, annál is inkább, mert Csicserin kezdemé­nyező lépést tett a megbékélés felé. A szovjetdeiegádó vezetője Benes utján tudomására adta a vele szem­­oenálló hatalmaknak, hogy a most felmerült ellentétek lényegét képező álláspontjától hajlandó ehérni. El­ismeri a versailiesi szerződést, le­mond a németekkel kötött külör egyezményről és aláveti magát a békepaktumnak abban az esetben, ha a szovjetet de jure elismerik és a felépi'és és reorganizáció munká­jában Oroszországot támogatják. Ennek a kijelentésnek válasza már az oroszoknak hétfőn átnyújtott me­morandum szövege, melyben a ha­talmak — saját állampolgáraik jo­gainak és kártérítési igényeinek fenn­tartása mellett — elismerik az oroszországi kom­munista lulajdonrendszert. A háború előtti adósságok elis­merésére vonatkozó követelés is már inkább csak elvi jelentőségű; a ha­talmak ugyanis fenntartják régi ál­láspontjukat e követelésükre nézve, de kijelentik, hogy Oroszország csak egy még ezután meghatározandó k'tö^bi időpontban lesz köteles a fizetéseket megkezdeni és a kama­tokat is alacsonyra frgják szabni. E határozat után Barthou eluta­zott Párisba. A jelentések szerint a memorandum tárgyalásánál csak a belga delegátus szavazott a javas­lat ellen. Barthou tehát szintén magáévá tette a békülékenységre törekvő és a szovjetrendszert elismerő állás­­rrontot, ami az eddigi Poincaré-féle francia politikával való szembehe­­tyezkedést jelenti, Mivel ez a hatá­rozat épp közvetlenül Banhou Pá­risba való utazása előtt történt, bi­zonyos, hogy a francia vezető-deíe­­vátus magatartása nem történhetett Poircarénak tndta és hozzájárulása nélkül. E kérdésben tehát enyhült a helyzet, sőt határozottan az orosz kérdés teljes és békés elintézésére enged következtetni. A német-francia jóvátétel! konflik­tus tekintetében nem történt semmi újabb, mert ennek az ügynek to vábbi fejleményei és az e kérdés­ben való döntés csakis Barthou pá­risi tartózkodása alkalmával történ­hetik meg. A hatalmak válasz memoranduma A génuai konferenciát összehívó hatalmak, valamint Lengyelország, Románia és Svájc képviselői hétfőn Facta elnöklete mellett ülést tartottak, melyen folytatták az orosz delegációnak átadandó memorandum vitáját Barthou jelentette, hogy Gsfcserintöl jegyzéket kapott, mely­ben a szovjetddegáció tudomására adja a francia delegációnak, hogy a Németország és Oroszország közt Rapatlóban létrejött szerződés sem­miféle titkos rendelkezési nem tar­talmazmelynek ék Franciaország j ellen irányulna. Az Ülésen részletes vita tárgyát képezte a * memorandum második' pontja, mely Oroszország háborús adósságaival foglalkozik. A jegy» zékben azt kívánják a hatalmak, hogy Oroszország elvben ismerj^ el az adósságokat, de egyben kije­lentik, hogy ezeket az adósságokat nem kell mindjárt megfizetni. A tanácskozás egyik legnehezebb kérdését a hatodik szakasz megszö­vegezése képezte, mely a magántu­lajdonra vonatkozik. Mikor már megegyezésre jutott volna a sor a tárgyaló delegátusok közölt, faipar belga miniszterelnök kijelentette, hogy Oroszországtól a magántulajdon el­vének teljes elismerését és megóvását, kívánja. Ez a kivánság élénk vitát váltott ki, melynek során elhatá­rozták, hogy a vitás szakaszt újabb fogalmazás végett átadják a jogi bi­zottságnak. E határozat következté­ben a gyűlést délutánra elhalasztották. Délután 5 órakor ült össze ismét a bizottság, mely alkalommal élénk vita fejlődőit ki Lloyd George és Jaspar között. Végül abban a szö­vegben állapodtak meg, hogy a hatalmak elismerik a jelenleg Oroszországban uralkodó tulaj­­donviszoayt, ellenben azt követelik, hegy a há­ború előtti külföldi tulajdonosok kár­térítést kapjanak. Abban az esetben, ha e tekintetben vitára kerülne sor, a vitás kérdésben vegyes bíróság dönt. A bíróságba egy tagot Orosz­ország és egyet az érdekelt állam küld ki, amelynek állampolgára az igényperrel élt, A bíróságnak min­den esetben egy amerikai állampol­gár az elnöke. Ezt a szövegezést elfogadták, csak a belga delegátus szavazott ellene. Lloyd George értesülése szerint Oroszország hajlandó a külföldi ulajdonosoknak szocializált vagyo­nukért kilencvenévi bérletet biztosí­tani és egy tlzedrészt készpénzben megváltani. A háboruelötti adósságokat ille­tően elhatározták, hogy a szovjet­­delegációtól követelni fogják ezeknek elvi elismerését, azonban nem fog­nak nagy kamatot számítani és álta­lában kedvező fizetési feltételeket állapítanak meg. Az igy megállapított memoran­dum végleges szövegét kedden dél­ben adták át az oroszoknak. Minthogy igy az orosz válasz­­jegyzék ügye elintézést nyert, Barthou elhatározta, hogy Poincaré hívására szerdán délelőtt 10 órakor Párisba utazik, ahonnan terv sze­rint szombaton fog visszatérni Gé­­nnába. r Benes tárgyalt Csicserinnel Génua. Csicserin kedden meglá­togatta Benest és hosszú tárgyalást folytatott vele az orosz kérdésről. Csicserin kijelentette, hogy Orosz­ország hajlandó elfogadni a versa il­lési békeszerződést es kötelezi ma­gát arra, hogy Európa békéjét nem fogja megzavarni abban az eset­ben, ha a génuai konferencia de fare elismeri a szovjetkormányt. Oroszország ebben az esetben hajlandó lemondani a Német­országgal szemben fönnálló . speciális viszonyáról. Ha azonban a memorandum nem lesz ktdvező Oroszországra nézve, akkor Csicserin ennek a kérdésnek az elhalasztását fogja követelni. A génuai delegációk körében Csícserinnek ezt a látogatását úgy kommentálják, hogy Benes mint

Next

/
Thumbnails
Contents