Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-03 / 121. szám
Ára 1 diaár ^ XXIII. évfolyam Subotica, szerda 1922. május 3. 121, szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár > negyedévre 9C* —dinár SZERKESZTŐSÉG i Kralja Alexán dra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexándra*n!ica 1 (Leíhaeljrpalót*) Fölmentő Ítéletek Egy vádlott állt a suboticai tör' vényszék előtt kémkedéssel és hűtlenséggel vádolva. Hat hónapig volt v zsgaiati fogságban. Ezalatt az idő alatt kimentettek minden jogorvos« latot, amit a bűnvádi perrendtartás biztosit a terheltnek az eljárás meg* szüntetése s szabadlábra való helyezése érdekében. Hiába. A főtárgyaiason felmentették, mert nem volt ellene bizonyíték. Alig egy-két nappal ezelőtt érkezeit hire annak, hogy — nwqsvásárhelyi „Összeesküvők“ felett, akik szintén hosszú hónapokat töltöttek vizsgálati fogságban, megtartotta a a főtárgyalást az ítélkező bíróság s a hűtlenség vádja alól valamennyi vádlottat felmentette. Most folyik egy nagyszabású politikai bűnügy tárgyalása a bukaresti hadbíróság felőtt, Az erdélyi lapok megállaptilk, hogy valamennyi tanú a vádlottak javára tesz vallomást. S közben vannak emberek letartóztatásban itt és Kolozsváton, Bukarestben, Pozsonyban és Prágában E várják, mikor kerül ügyük iőtárgyafisra, mert bíznak abban, hogy amint először kikerül a nyomozó hatóságok kezéből az ügyük, a bizonyítékokat elfogulatlanul mérlegelő bíróság meg fogja állapítani, hogy hűtlenségüket, felségárulásu kát és kémkedésüket, amilyen címeken folyik ellenük az eljárás, semmi sem bizonyítja. Azoknak, akik nem az igazságszolgáltatás szervei, hanem az igazságügyi politika irányitói, rá kellene már jönni mindenütt arra, hogy politikai bűnügyekkel sokkal töb sérelmet okoznak ártatlanoknak, mint amennyi megtorlásban részesítenek bűnösöket. Ezeknek a politikai bűnügyeknek legnagyobb része még azokból az időkből származóit, a mikor itt. Közép-Európában nemcsak stabilizált jogrend, de még stabilizált geográfia sem volt s az emberek milliói nem tudhatták, hogy végeredményben milyen impérium alá s milyen népeknek testvéri közösségébe kerülnek. Az izzó föl; izzóvá tette a lelkeket is s amikor a békeszerződések hűvössége megszilárdította a lávás mezőket és megindult hegyeket, időnek kellett elmúlni ahhoz, hogy a lelkek íobogása a belenyugvás hamujává égjen ki. Ezen a lelki krízisen átment kivétel nélkül mindenki, azok is, akiket a történelem fölemelt, azok is, akiket lesújtott. A gyanakvás és iürelmetlei ség, a bizalmatlanság és kishitűség is úrrá lett a lelkeket?. Bizonyíték súlyával hatott az, ami máskor gyanút sem kelthetett volna, államel'enesnek tűnt föl » legártatlanabb kedvtelés is s „ha zörr nt a levél, poroszlót jönni vél* a föJizgatcít fantázia. A telkeknek e nagy epidémiája ellen senki sem sterilizálhatta meggyőződését és Ítélőképességét. Az ingataggá lett judicium a bűnösség kérdésében és a bizonyítékok mérlegelésében elhagyta a normális ítélkezés ösvényét. A lelki rendellenesség, a cselekedetek aberrációja s a beszámítás korlátozottsága erőt vett egyként üldözőttön és üldözőn, Ítélkezőn és megitéiten, vádlotton és birón. S éppen ezért lehet már bízni abban, hogy a helyreálló konszolidáció, a megerősödő Jogbiztonság ki fogja termelni a telkekből a nyugalomnak azt a nemességét, ami fátyoit tud vetni a a múltra, hogy tisztább legyen a jövendő. Mert ma, amikor megszilárdultak a határok és megtisztultak a kötelességek, elszállt a bűnöző lelkesedés és a bosszú után lihegő gyanakvás. Ma a nyugalom felső világítás mellett az objektivitás tisztánlátásával lehet szemügyre venni azokat a cselekedeteket, melyeknek még mindig vannak szenvedői. Az államhatalom konszolidációját nem szolgálják az ártatlanul elszenvedett vizsgálati fogságok s azok az izgalmak, amelyeket a fölmentéssel végződő bűnügyi eljárások okoznak. Nem a bűnösek számára kérünk irgalma?, nem a vádlottak számára kérünk kegyelmet, hanem az igazságszolgáltatás államhatalmi szuverenitásának kérünk tiszteletet azzal, hogy egy emberi gesztussal, nemes elhatározással vessenek véget a politikai pereknek. A politikai okosság ellenszegül a fiat justicia, pereat; mundus elvének. Anarchista-merénylet Szófiában — Három rendőr áldozatai esett a bombamerényletnek — Szófia. A bolgár fővárost nagy izgalomban tartja egy gyilkos me rénylet, amelyet a város legforgalmasabb helyén az anarchisták köveitek el május elsején és amelynek több áldozata van. A vakmerő merénylet részletei a következők: Az anarchista-párt májú* elsejére népgyülé*t hivott egybe a városháza előtti térre. A rendőrség ezt a gyűlést nem engedélyeziazonban az anarchisták a hirdetett időpontban mégis megkezdték gyűlésüket. A szófiai rendőrség azonnal kivonult, hogy a gyűlést feloszlassa és annak szónokait őrizetbe vegye. A tömeg azonban ellentáTit a kivonult rendőr-osztagnak. Formális utcai harc fejlődött ki a rendőrök és az anarchisták között, amelynek során az anarchisták bombákat vetettek a rendőrök közé. Óriási pánik keletkezett a forgalmas mcán, többen megsebesültek és ezideig három rendőr belehalt sérüléseibe. Az anarchista-pArt ellen a legszigorúbb eljárás indult meg és a pár? vezetői közül többet már ístartőztattak. Több letartóztatás van mé* küszöbön. Elkészült a választójog törvényjavaslata — Kumaoudlt újra visszahívták Gémiából — A belpolitikai élet szélcsendjében a figyelem a napok óta a külpolitikai események felé fordul és különösen a Génuában az oFaszokkal folyó tárgyalások minden mozzanata érdekli úgy a pártokat, mint a közvéleményt. Ebben a tekintetben bizonyos megnyugvást jelent ugyan a hétfő esti minisztertanács állásfoglalása, amely helybenhagyja Nincsics külügyminiszter eddigi intéz« kedéseit, azonban még mindig feszült figyelemmel várják a tárgyalások eredményeit. A politikai köröket csak egy jelentősebb belpolitikai esemény foglalkoztatja. Ismeretes, hogy milyen heves viták és küzdelmek folytak már eddig is a válasziójogi törvényjavaslat körül, amelyben a pártok nem tudnak megegyezni. Most elkészült végre Marinkovlcs Voja belügyminiszter választójogi törvényjavaslata, amelyet a Politika keddi száma hoz nyilvánosságra. A Marinkovlcs által kidolgozót! választójogi javaslat nagy megiepe lést kelteit politikai körökben, A javaslat ugyanis nagyon komplikált és a játásonkintí választást összekeveri a listával történő választással. A javaslat szerint ugyanis járásonkint is, valamint közös pártlistára is történne a választás. A járásonként! szavazás úgy történne, hogy a listán megjelölnék azt, hogy melyik járás jelölte a listán szereplő egyént, de szerepelhetnének a listán olyanok is, akiket az egész kerület jelűit Aki aztán a járásban többséget kapna, azt megválasztottnak tekintenek, függetlenül a kerülettől. Ha azonban a kerület minden képviselője nem kerülne ki a járási jelöltekből, akkor a kerületi listákat vennék f gyelembe. Részletesen kifejti azután a Javaslat, hogy milyen Irányelvek szerint tekintenék a kerületi jelölteket megválasztottaknak. Matinkovics javaslata a szakértők szerint még a radikálisok javaslatánál is kedvezőtlenebb, pedig tudvalevő, hogy a kétharmad hányadossá1 bíró listák lendszeré is nagyon komplikált volna. Politikai körökben az a vélemény, hogy a javaslatot még erősen meg fogják viflfrti és valószínű, hogy a javaski nem fogja megnyerni a pártok hozzá* járatását A külföldi leötcsön ügye is még az érdeklődés homlokterében ill, A száz millió dolláros kölcsön ügyében Marinkovlcs miniszter Hétfőn befejezte a tárgyalásokat, azonban a kormánynak nem áll módjában Kamannái pénzügyminiszter távollétiben végleges határozatot hozni, mert nem akarnak a pénzügyminiszter nélkül ilyen fontos ügyben határozni. Ezért a kormány Rumanudit táviratilag ismét hazahívta Génuábólésa pénzügyminiszter megérkezése után rövidesen várható a kölcsön végleges perfektuúlása. A német kormány elismeri Németország felelősségét a nbasitánia*4 megtorpedózásáért Még mindenkinek emlékezetéhén él az amerikai Lusitánia személyszállító gőzösnek 1917-ben történt torpedózása. Közel kílencszáz amerikai állampolgár esett akkor Tirpjtz admirális kíméletlen bmvárhajó-harcának áldozatán! és ez a vilégrendiíő esemény volt egyik fö rugója annak, hogy az akkor a központi hatalmakkal szemben rosszakaratú semlegességet tanúsító amerikai Unió nyíltan is hadat üzent Németországnak és szőve tségeiseinek. A Lusitánla-affér aktái azonban sem a hadüzenettel, sem az azóta létrejött békeszerződésekkel nem nyertek befejezést. A világ jogászainak a békekötés óta is sok vitára adott okot a tengeralattjárók harcának jogossága és az, hogy a Losiíánía szállitott-e hadiszert és igv a háború »humanitása* 'szempontjából jogos volt-e az amerikai óriáshajó elsül vesztésé. Fontos volt ennek a kérdésnek az eldöntése azért is, mert a hajó elsüíyeáésekor elpusztult emberek hozzátartozói anyagi kártérítést követeltek Németországtól. Ebből a követelésből kifolyólag már három év óta folynak a diplomáciai jogi tárgyalások az Egyesült Államok és Németország között. Mivel a német kormány nem volt hajlandó a kártérítés összegét megfizetni és ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy jogos volt a megtorpedózás, az amerikai kormány a 15 millió dollár kártérítési összeg fedezetéül a versaillesi békekötés alkalmával lefoglalta1 az Amerikában élő német állampolgárok vagyonát A két állam közt 1920-ban kötött különbéke eredményeként az amerikai kormány ezt a zárlatot fel akarja oldani, ami nagy elégedetlenséget keltett az áldozatok kártérítést igénylő hozzátartozói között. E szándékkal kapcsolatban az érde)
