Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-06 / 124. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. május 6. Sentai urak véres verekedése hőtárgyalás a suboticai törvényszéken ' Sentán történt az eset múlt év december 13rán. Éjjel záróra után, a ftoyal kávéház közelében Polgár Simon kereskedő és V u i c s István városi számvevő között heves összetűzés volt, amely azzal végződött, hogy Polgár zsebkésével nyakon szúrta Vuícsot. A szúrás súlyos, de nem életveszélyes sérülést okozott. Pénteken tárgyalta a suboticai büntető törvényszék ezt az ügyet Pavlov i c s István dr. elnöklete mellett. A közvádat képviselte V a s z i 1 i evics Ljuba dr. államügyész, a védelmet Kalmár Elemér dr. ügyvéd látta el. A mai tárgyaláson a vádlott Polgár Simon előadta, hogy a kérdéses alkalommal több ismerősével az estét a Royal szálloda éttermében töltötte csendes borozgatás közben. Amikor közeledett a záróra, az egész társaság felkerekedett és indultak kifelé a kávéházon keresztül. Polgár a kávéházi kassza előtt látta állani V u i c s o t és Gavanszki rendőrkapitányt. Ezek is meglátták őt és odahívták. — Odamentem, — mondja Polgár, — és aztán együtt több pohár pálin kát ittunk-. Az én kezemben egy vékony, alig húsz centiméter hossza pálcika volt, ezzel játszottam. Egyszerre Vuics a kis pálcikát kikapta a kezemből és eltörte. — Vuics ur, miért csinál ilyent? — szóltam én, — arpire ő kezével hátranyult és hátulsó zsebében kezdett kotorászni. Amikor én ezt a mozdulatot láttam, szó nélkül mentem ki a kávéházból, elhagyva Vuicsot és Gavanszkit. Miután éreztem, hogy italos vagyok, hazamenetel előtt sétálni akartam egy keveset és megkerültem a teret. Ahogy mentem, találkoztam K a u p e r t Boldizsár vendéglőssel és a fiával, Gyurival. Ezek látták, hogy sokat ittam és mondták, jöjjek, majd hazaki$émek. Egyszerre a gimnázium épülete előtt elébem toppant Vuics, aki a Royalból szaladt utánam. — Hol van a kimaradási engedélye? — kérdezte és ezzel egyidejűleg arcul ütött és földhöz vágott. Én felkeltem, mire ö kivette revolverét és megnyomta a ravaszt, de a fegyver nem sült el. Ekkor a revolverrel az orromra ütött. Én ekkor a zsebemből kivettem a zsebkésemet, közben újból megtámadott Vuics és a földhöz vágott, ekkor szúrtam meg, de hogy hol érte a szúrás, azt nem tudtam, csak másnap hallottam. A tárgyalást vezető elnök itt eléje tárja vádlottnak, hogy a vizsgálati íratok szerint a nyomozás során nem emlékezett olyan részletesen az esetre, mint most. A vádlott azt feleli, hogy akkor sokkal izgatottabb volt, mint most és nem volt képes nyugodtan gondolkozni. Elnök: Aztán az összecsapás után hogy jutott haza? Vádlott: ügy tudom, hogy rendőrök vittek haza. Ezzel a vádlott kihallgatása véget ért és mint a pör első tanúját, Vuics Istvánt állították a biróság elé-. Elmondja, hogy az a társaság, amelylyel Polgár mulatott, nagyon hangos volt, kiabáltak, különösen Polgár, ö intette: Simon bácsi minek lármázol? amire Polgár kihívóan válaszolta: — Akinek nem tetszik, az menjen haza. A jelenetet a kávéházi kassza előtt Vuics úgy adja elő, hogy Polgár a kis pálcával olyan mozdulatokat tett, mintha meg akarná ütni, azért törte el. Aztán amikor Polgár a kávéházből távozott és tanú is Gavanszkival az utcára jött, hallotta, amikor Polgár hangosan kiabálta a nevemet. Én, amikor ezt hallottam, odamentem hozzá és megkérdeztem: —- Mi dolga van velem? Erre Polgár engem a nyakamnál és a mellemen . megütött, úgy, hogy elestem, de gyorsan talpra állva, kérdeztem: — Hogy mertél? — és egyet hátra lépve kivettem revolveremet. Csak akkor vettem észre, hogy meg vagyok szúrva, amikor éreztem, hogy a nyakamnál valami meleg folyik le. Vér volt. A revolvert nem sütöttem el, sőt el volt zárva, csak a fegyver csövével ütöttem meg Polgár orrát. Ha akartam volna lelőni, lett volt rá alkalmam. Azután Gavanszkival a magam lábán elmentem egy orvoshoz, aki bekötötte a sebet, A szembesítésnél Polgár szemébe mondja Vuicsnak: — Engem inzultált, kért tőlem kimaradási ’engedélyt, aztán nekem jött, pofonvágott. Ezután Kaupert Boldizsár, Kaupert György és Halasi Anna tanukat hallgatta ki a biróság, mjg — tisztázva látva a tényállást — a többi beidézett tanú kihallgatásától eltekintett. A vád- és Kalmár Elemér dr. védőbeszéde után az elnök kihirdette az Ítéletet. A biróság Polgár Simont a vád alól felmentette, azzal az indokolással, félelemből lépte túl a jogos védelem határait. Az ügyész az ítélet ellen felebbezett. Nyolcvanezer bevándorlót várnak Magyarországon az utódállamokból Budapesti tudósítónk jelenti: Petri - .chevich-Horváth Emil, a népjóléti miftisztérium államtitkára az utódállamokból történő bevándorlásra vonatkozóan a következő nyilatkozatot tette: — A trianoni békeszerződés következtében két hónap múlva megkezdődik a magyar állampolgárságot optáltak nagyarányú beköltözése az elvesztett országrészekről. Eddig ugyanis a kormány még a múlt évi julius 23-iki minisztertanácsi határozattal gátat vetett a beköltözésnek és sikerült is azt körülbelül 70%-kai csökkenteni. Ez a tilalom azonban ez év julius 23-án véget ér,, mert aki magyar állampolgárságot szerzett, annak a beköltözése elé gátat vetni nem lehet. — Hogy milyen arányú lesz a beköltözés, ez a kérdés a legszorosabban összefügg a génuai konferencián megkezdett és valószínűleg Csehszlovákiában és Romániában folytatandó diplomáciai tárgyalásokkal. Ha ezek a tárgyalások kedvező eredményre vezetnek, akkor a beköltözők száma nem lesz több 60—80.000-nél. — Már 1919 októberében' elrendeltem a menekültek országos törzskönyvezését. Hiányzik azonban azoknak a nyilvántartása, akik 1918 október és 1919 októbere közt jöttek be. Ezeknek a száma 100.000-re tehető, míg a nyilvántartottak száma 221.000. — Még a múlt év folyamán Prágáiban a Csehszlovák állammal tárgyalásokat folytattunk, melynek napirendjén szerepelt a menekültek ügye is. A szóbeli tárgyalások során megállapodás jött létre, mely lehetővé tette volna ennek a kérdésnek megnyugvásunkra való rendezését. De a kétrendbeli királylátogatás miatt a csehszlovák kormány ezeket a tárgyalásokat megszakította. Gondoskodás Pénteken délután nagy tűz pusztított Novisadon, amelynek egy virágzó gyártelep esett áldozatul. A gyárégésről az alábbi tudósítás számol be: A Fa-tér 3. szám alatt .terül el a »Narodna Kemicsna Fabrika«, amely Brankó Mijatov és társai (Franjó Grünfeld és Izidor Gröber) tulajdona. Pénteken délután négy órakor keletkezett a tűz és rövid percek alatt lángokban állott, a robbanó és könynyen éghető anyagokkal telt ötven méter hosszú hatalmas gyártelep. A város nagy részét sötét, fekete füstfellegek borították. A lakosság körében nagy izgalmat keltett a-, tűz. A Fa-téren háromezer ember tolongott. A rendet katonaság és rendőrség tartotta fenn. A kivonult tűzoltóság teljes erővel kísérelte meg a gyár és a felhalmozott drága anyagok megmentését, de csakhamar látták, hogy ez lehetetlen és ezért a tűz lokalizálására törekedtek. A veszély azonban a szomszédos házakat is olyan nagy mértékben fe-Megváitozta*ják a tőzsde-szokásokat — Novisádi munkatársunktól — A tőzsdék szokásai a régi békeidők rendes vasúti forgalma, a pénzügyietek zavartalansága és a munkásviszonyok stabilizált állapota szerint formálódtak hallgatólagosan törvényekké. Ezek a szokások a mai nehéz és küzdelmes közlekedési viszonyok mellett, a pénzügyietek komplikálódása folytán nem állhatnak tovább fenn. Ahelyett, hogy elősegítették, biztosították volna az ügyletek rendes, fennakadás nélküli lebonyolítását, sok esetben az ellenkezőjét érték el: megakasztották, komplikálták az üzletkötéseket. Természetes és logikus folyománya az idők változásának az az akció, ami a beogradi tőzsdéről indult ki és ami az eddigi uzancok megváltoztatását célozzák. A zagrebi tőzsde átiratban fordult a novisádi tőzsdéhez,' melyben kéri a novisádi tőzsdét, hogy csatlakozzék a beogradi tőzsde akciójához, amely az uzancok megváltoztatását kivánja. A novisádi tőzsde igazgatósága elvben hozzájárult az akció támogatásához. A tárgyalásokon — hír szerint — a tőzsde-szokások majd minden elfogadott szabálya revízió- és minden valószínűség szerint változtatás alá kerül. Külföldről érkezett hírek szerint a pesti tőzsde is revízió alá vette ezeket a szokásokat. A novisádi Lloyd gabona szakosztálya is foglalkozott a fönti javaslattal és hasonló elvi jelentőségű határozatot hozta, mint a tőzsde igazgatósága. A novisádi tőzsde legutóbbi ülésén már fontos határozatot hozott a szerbiai kukorica minőségét illetőleg. E szerint: történt vohu a visszatelepülni kívánó menekültekről is, mert sokan visszatérnének régi lakóhelyükre, ha ottani exisztenciájuk biztosítva volna. Azt hiszem, hogy a génuai konferencián ily irányban megkezdett tárgyalásoknak folytatásuk lesz s akkor a menekültek akadály nélkül térhetnek viszsza előbbi lakhelyükre. nyegette, hogy több lakást ki kellett ürittetni, a Fa-tér tele volt házibutorokkal, amiket a veszélyeztetett lakásokból hordtak ki. A gyárban elszállításra készen állott két vaggon cipő-fénymáz, amit szombaton kellett volna Skopljéba szállítani. Ez teljesen a tűz martalékává lett. A terpentinnel telt hordók egymásután robbantak fel, fojtó, fekete füstoszlopokat ontva az egész környékre. A roppant vehemenciával pusztító tüzet az estéli órákig lehetett a tűzoltóság, katonaság és a lakosság együttes munkájával lokalizálni. Emberéletben nem esett kár, az anyagi kár 2 millió 400.000 kor. A rendőrség a tűz megfékezése után nyomban megejtette a tüzvizsgálatot. Gyakov rendőrkapitány vezette a nyomozást és megállapította, hogy a tűz az úgynevezett főzőteremben keletkezett. A borvazelin kilocscsant egy tartályból a tüzbe és attól lángba borait az egész tartály és utána az egész gyártelep, amelyből semmit sem lehetett megmenteni. 1. A szerbiai kukoricában maximum 12 százalékos fehér kukorica lehet. Megegyezés szerint elérheti ez az arány a 20 százalékot is. Ennél magasabb százalékú keveréket nem köteles a vevő átvenni. 2. „Tarka" kukoricánál legalább egy harmadának sárga szeműnek kell lenni és 3. „Fehér* kukoricánál 15 százalék a szokásos sárga keverék, de ez a keverék nem lehet 25 százaléknál több. Kimondották azonkívül, hogy „Novisad környéki* elnevezés alatt Novísadot 30 kilométer körzetben értik. Magyar jeizáiogkővetelések az Elszakadt területeken A Magyarországtól levált területeken levő, magyar intézeteknek tartozó jelzálogos adósok az utolsó időben azt a gyakorlatot követték, hogy jelzálog-tartozásukat magyar koronában a budapesti törvényszéknél letétbe helyezték és ezen az alapon az elszakadt terület bíróságától kérték jelzálog-tartozásuk törlését. A budapesti törvényszék eddig ezeket a letéteket rendesen szó nélkül elfogadta és ennek alapján eleinte törölte is a Szlovákiában vagy Erdélyben bekebelezett terheket, ami által többször zavarok keletkeztek. Legutóbb azonban ebben az ügyben fordulat állott be, amennyiben, mint értesülünk, a pozsonyi Ítélőtábla elvi határozatban kimondotta, hogy az ily perek felfüggesztendők mindaddig, amíg a békeszerződés 254-ik szakasza értelmében a kölcsönös követelések és tartozások elszámolására nézve az érdekelt országok között megállapodás nem jön létre. Leégett a novisádi vegyészeti gyár — Harmadfél millió a kár — — Novisádi tudósitónktól —
