Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-06 / 124. szám

2. ofdal. BACSMEGYEI NAPLÖ 1922 május 6. oroszoknak átadandó memorandum kérdésében megegyezett a franciákkal és e tekintetben teljes egyetértés áll fenn a kisantant többi államai között is. Franciaország kitart eddigi intran* zigens politikája mellett. Nincsics külügyminiszter csütörtö­kön hosszabb látogatást tett Barrére­­nél, a francia delegáció helyettes­elnökénél. A jugoszláv delegátusok egy része hazajön Beograd. Kumanudi pénzügymi­niszter pénteken délután Génuából elutazott, hogy Beogradban a külföldi kölcsönről folyó tárgyalásairól beszá­moljon éz ez. ügyben végleges döntést érjen el. A jugoszláv pénzügyi és közleke­dési szakértőket felmentették meg­bízásuktól, minthogy ezek az albizott­ságok már befejezték Génuában mun­kájukat. A delegátusok rövidesen ha­zajönnek, úgy, hogy e hét végén már csak a politikai és gazdasági szak­értők maradnak a konferencián. Nineties külügyminiszter a többi delegátusok eltávozása után is néhány napig még Génuában marad, hogy tovább folytassa a rapallói szerződés­ről az olaszokkal a tárgyalásokat. Be­avatott körökben úgy tudják, hogy e szerződés végrehajtása ügyében mind­két fél a népszövetség döntését fogja kérni. Négytagú direktórium intézi a magyar választásokat — Klebelsberg és Gömbös harca— Az egységes pártnak nagy érdeklő­déssel várt ülése nem folyt le simán. Bethlen gróf külpolitikai beszá­molója után Klebelsberg bel­ügyminiszter hosszú bszámoló beszé­det tartott, melyben ismertette a vá­lasztási harcok pillanatnyi helyzetét. A belügyminiszter szerint a helyzet az egységegpártra nézve kielégítő és a kormány többsége biztosítottnak te­kinthető. A belügyminiszter után' Gömbös szólalt fel. Gömbös heves formában szemrehányást tett a bel­ügyminiszternek, hogy a főispánok az agitáció céljaira nem alkalmasak. Szerinte Klebelsberg véleménye a vá­lasztási kilátásokat illetőleg túlzottan optimisztikus. A belügyminiszter Gömbös beszéde közben ott hagyta a tanácskozást. Gömbös javaslatára az intéző-bizottság elhatározta, hogy a választási ügyeket ezentúl nem az in­téző-bizottság, hanem egy négytagú direktórium vezeti, melynek tagjai Bethlen, Klebelsberg, Nagyatádi és Gömbös lesznek. Klebelsberg az ülés után nyilatko­zott a választási kilátásokról. A kor­mánypárt kétharmad többségét biz­tosítottnak látja. 167 mandátumra számit. Ellenzéki részről felelnek a belügy­miniszternek. Azt mondják, a válasz­tásokon ki fog derülni, hogy Klebels­berg optimizmusa teljesen indokolat­lan. Szilágyi Lajos, az ellenzék egyik vezére azt jósolja, hogy az egy­ségespárt a parlamentba szét fog bomlani. Szilágyi a válasz­tási terrorról is nyilatkozik és elmondja, hogy ott, ahol az ellenzék erejével nem tudnak megbirkózni, egyre-másrs váltják le a szolgabiró­­kat, községi elöljáróságokat. A budapesti választásokat a katho­­likus és a zsidó ünnepekre való tekin­tettel pünkösd után fogják megtar­tani. - - . » "" I A választási agitáció az egész or­szágban erősen folyik, bár már nyil­vánvaló, hogy sok jelölt személyében még a legutolsó hetekben is változ­tatni fog a direktórium. Klebels­berg belügyminiszter visszalépett pécsi jelöltségétől, helyette valószínű­leg Oberhammer Antal főjegyzőt fogják jelölni. Pest környékén Budaváry László ébredőprogrammal akar man­dátumhoz jutni, azonban mindeddig nem sikerült az ötezer ajánló aláírá­sát megszereznie. Junius elsejétől kezdődőleg két uj vonat közlekedik Beográd—Buda­pest között. Az első a Paris—Konstantinápoly-! expressvonat, amely Beográd—-Su­botica ~ Budapest— Bács— München irányában közlekedik, a második a Beográd—Subotica—Budapest—Prá­gai gyorsvonat lesz. Az első vonat minden hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt 11 óra 35 perckor indul Beográdból. Az expressvonathoz csatolva V3n egy Athén—Prága és egy Konstantiná­poly— München-i közvetlen háló­kocsi, azonkívül egy Konstantiná­poly—Bécs és Athén—Bécs közötti közvetlen személykocsi. Az Athén—Prága*i kocsit Buda­pesten lecsaolják és az Bécs érin­tése nélkül megy Prágába. Az ex­­pressvonatot Bécsben hozzácsatolják A délszláv közlekedésügy újjáépí­tésének kérdése az európai nyilvá­nosság érdeklődésének középpontjá­ban van e pillanatban. Ez nem is le­het másképpen, mert éppen most áll tárgyalás alatt a százmillió dolláros amerikai vasútépítési, kölcsön, mely­ről a különböző bel- és külföldi bör­zéken egymást kergetik a híresztelé­sek. Érthető tehát, hogy az 'érdeklő­dés a német pénzügyi körökben is felébredt a jugoszláv gazdaság ügye iránt, mely körülménynek érdekes kísérőjelensége a délnémet banktőke nagy orgánumának, a Frankfurter Zeitungnak hosszú cikke a délszláv állam vasutügyének mai állapotáról. cikk jellemzőbb gondolatmeneteit £Z alábbiakban adjuk: — Mi németek azon a véleményen vagyunk, hogy Németország élete vagy összeroskadása európai ügy. Ugyanez mondható el a délszláv köz­lekedési válság tekintetében is, mely éppoly kevéssé belső ügye a jugo­szláv államnak, mint Nérr^tországnak a jóvátételi probléma. Igen komoly figyelemre érdemes Jugoszlávia vas­­utügye, mert Európa gazdasági szer­kezete éppen a közlekedés terén for­rott össze legjobban és a délszláv gazdasági territórium bekapcsolódása az európai gazdásági testbe csakis egy minden izében összefüggő • és egyetemes funkciójú európai közleke­dés révén lehetséges. A délszláv közlekedési mizéria ebből a szempontból nézve euró­pai ügy. Bethlen miniszterelnök szomba­ton megy választási körútra. Vasár­nap Derecskén, ahol Z z i 1 i n s z k y Endre dr. a jelölt, majd Berettyóújfa­luban, Görgey József kerületében, végül Debrecenben fog beszélni. Nagyatádi közben a dunántúli kerületet járja, A legitimista fővezérek, A p p o n y i, Andrásay, Sigray a dunántúli kerületekben vannak aghációs kör­úton. Sigray Körmenden, Andrássy Sopronban mondott beszédet. Mind­két helyen felszólalt Apponyi is. a Bukarest—Bécs—Páris-i express­­hez, amellyel együtt megy Münche­nig, ahonnan már csak a bukaresti express kocsijai mennek tovább Párisig. Visszatértében minden hétfőn, csü­törtökön és szombaton ér ez a yo­­nat Beográdba, délután 6 óra 5 perckor. A másik vonathoz a Beográd— Prága között közlekedő gyorsvonat­hoz, külön Beográd—Prága közvet­len kocsikat csatolnak és egy Konstantinápoly—Prága között közle­kedő hálókocsit. Ez a vonat heten­ként négyszer indul Beográdból, ked­den, csütö- tökön, szombaton és va­sárnap 7 óra 50 perckor reggel. Vissza Beográdba kedden, szer­dán, pénteken és vasárnap este 9 óra 21 perckor ér a vonat a junius 1 -én életbelépő uj menetrend szerint. Ezt annál is inkább hangsúlyozni kell, mert éppen a közlekedésügy te­rén a legkevésbé vették figyelembe az egyetemes európai érdeket. Pár év­vel ezelőtt még nem is sejtették, hogy a tábornokok által említett »sztraté­­giai szükségességek«, amelyekkel ezek mindig az ellenséges területen való pusztítást értették, az egész európai gazdasági test és közlekedés lerombo­lását jelenti. — Ennek tulajdonítható, hogy a Hélszláv állam magva, Szerbia, még ma is a (háborús rendszabályok beha­tásait nyögi vasutügyében. Ez ugyan­is kevéssé volt kifejlődve a háború előtti években. A délszláv territó­riumnak a régi osztrák-magyar mo­narchiához tartozott részeiben pedig politikai célok szerint épültek a vas­utak. A háború alatt a katonai pilla­natszükséglet volt mérvadó a vasut­­ügyre. Ez azt jelentette, hogy igen intenziven használták ki a vasutakat, gondozni azonban csak annyiban gon­dozták, amennyiben ez okvetlen szük­séges volt. A szerb vasutak e tulki­­használás .következtében egészen rossz állapotba jutottak. A középha­talmak megszálló hatóságai ugyanis a vonalakat egyáltalában nem kavi­csolták, a fővonalakon pedig csak azt tették, ami a forgalom fentartása ér­dekében a legsürgősebben szükséges volt. Talpfát pl. egyáltalában nem cseréltek. A visszavonulás idején pe­dig egyenesen szisztematikus pusztí­tást végeztek a katonák. Ezeknek nyomai még ma isi meg vannak. A-Uj vonat járatok Beográd—Szubotica—Budapest között — Két uj vonatpár Beográd és Budapest k§z6tt — Mit tett a délszláv állam a jugoszláv vasút újjáépítésére? — „A délszláv közlekedési mizéria európai ügyu — gördülő anyagot teljesen elvoutatíák a kiürített területről, a szerbek mind­össze két mozdonyt találtak, — Igen nehézzé teszi a közlekedés­ügyi helyzetet, hogy az Ausztria-Ma­­gyarország által követett elszigetelési politika következtében Jugoszlávia egyes részei el vannak vágva egy­mástól. Ezért az összekötő rövid vas­útvonalak kiépítése volna a legfonto­sabb. Ehhez azonban mintegy egy és féimilliárd szükséges. Nagy a hiány a gördülő anyagban is. A jóvátétel címén visszaküldött 1800 mozdony 50%-a használhatatlan. A 36.000 va­­gonos jóvátételi szolgáltatásnak is ugyanezen okból a fele elesik. Jugo­szlávián belül nem is lehet javítani a vasúti parkot. Túlzás nélkül állítható, hogy közlekedési katasztrófa fenye­get, ha nem rendkívüli hitelekkel fognak a közlekedésügy regenerálásá­hoz. A gördülőanyag javítására eddig 170 millió dinárt költöttek. További javítások költségw egy milliárdra rúg­nál:. A gördülőanyag még' egy sem elégséges és Jugoszlávia a jóvátételi kontóra még 470 mozdonyt és 7000 vagont követel. Az Adriához vezető direkt vasút ügyében a kormány a Foundation Company nevű amerikai vállalattal tárgyal, bár sokan az uj vasúti tervnél sürgősebbnek találják a rövid nyomtávolságú vasutak átala­kítását vagy a zagreb—beogradi vo­nal átépítését kettős vágányra. Ehhez azonban külföldi tőke szükséges. Száz. százalékos lesz a suboticai pótadó Nem lesz deficit a városi költségvetésben Mint már megírtuk, a város 1822. évi költségvetési tárgyalásai már be­fejeződtek és a budget rövidesen mát a közgyűlés elé kerül jóváhagyás cél iából. így most már végre elég tiszta képe alakul ki annak, hogy milyen eredménnyel fog zárulni a város idei költségvetése. Bár egyes tételek még nincsenek végleg beállítva, mégis megállapítható már, hogy maguk a hivatalos helyek is tévedtek akkor, amidőn nagy deficittől tartottak, mert a város költségvetése alig fog deficit­tel zárulni és Subotica pénzügyi hely­zete a körülmények figyelembevételé­vel elég kedvezőnek mondható. A költségvetés egyetlen lényegesebb tétele, amely még nincs véglegesen beállítva, a városi legelők és földpar­­(cellák tétele. Ugyanis ezeknek nagy részét az idén elvették agrárcélokra a várostól és miután ezek a földek évek óta bérben voltak már, a város­nak most vissza kell adni a bérössze­get az eddigi bérlőknek. Hetek óta dolgoznak már a kérdéses területeken mérnökök, miután mindenütt pontosan meg kell állapítani, hogy mennyi te­rületet vettek el a bérbeadott terüle­tekből és iay ez nagy munkát okoz. A napokban azonban befejeződnek ezek a munkálatok és akkor már pon­tosan meg lesz állapítható, hogy mennyi jövedelemtől esik el a város az újabb földeknek agrárcélokra való igénybevétele által. Annyi azonban már megállapítható, hogy az agrár­hivatal hibájából mintegy 300 lánc városi föld marad megmunkálatlanul, miután ez a terület nem került felosz­tásra. A költségvetés részletei néhány na­pon belül már nyilvánosságra lesznek hozhatók, a J-Bácsmegyei Napló« munkatársa azonban már most értesül illetékes helyen arról, hogy a költség-

Next

/
Thumbnails
Contents