Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-06 / 124. szám

Ära 1 dinár XXIII. évfolyam Subotica, szombat 1922. május 6. 124. szám' Megjelenik minden reggel, ünnep atia és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szei’kesxtőség 5—10 Előfizetési ár t negyedévre 90* —dinár A militarizmus vádja (L.) Keynes, az újságíró közgaz­dászok egyik legnagyobb tekintélyt! reprezentánsa, a génuai konferencián egy azóta már világszerte ismeri nyilatkozatot tett az európai államot: jövendő elhelyezkedéséről. A nyi­latkozat szerint az európai államok írét jelszó körül tömörülnek, a pa­cifizmus és a militarizmus jelszavai (tőré. Franciaország, Jugoszlávia és Románia militaristák, a többi álla­mok pacifisták. Azoknak akik kiszéiesüít világné­zettel, a történelem által szolgálta­tott érvekkel felfegyverkezve a paci­fista eszme győzelmeiért lelkesednek, azoknak üt benn Jugoszláviában kínos szenzáció Keynes-nek az s megállapítása, hogy ez az ország militarista. Az állampolgárnak, aki az államhatalom tendenciáit már olyan elmosódottan és réázlet-meg­­nyilvánulásában látja hogy abból a szándék, a törekvés iránya alig ál­lapítható meg, — nagy meglepetés Keynesnek ez az osztályozása. Key­nes megállapításának helyességéi r;*m lehet tftenőrizni, de az abban való kételkedésre nincsen okunk, hiszen az angol újságíró talán ba­rátja, de semmiképen sem ellensége a fiaial jugoszláv államnak. A meg­állapítás helyességében nem kétel­­ktdoetünk már azért sem, mert ha az áilamakarat megnyilvánulásaiban nem is, de az államalkotó nép bi­zonyos részében látni vélünk olyan jeleket, amelyek az angol újságíró osztályozásának helyességét igazol ják. Szerbia népe érthetően és a történelem által igazolva militarista volt hoszu évtizedeken át és ez a rni itarizmusa még mcst is kitűzött célok elérése után, a régi lánggal lobog. A régi Szerbia, amelyet az expanziós törekvések energiája fü-* tört, úgyszólván a mai generáció szémeláttára fejlődött a (örök hűbéri tartományból önálló nemzeti álammá. A török állam összetartó erőinek rohamos legyengülése, az ezzel járó szerb nemzeti gondolái tettekbe való kuümináledása, a középkoiias Tö­rökország kereteiből kiemelte Szer­biát és nemzeti életet adott neki. De ez csak a kezdet volt. Szerbia történelmének utolsó lapjai véres harcok, sikerrel megvívott háborúk tényeiröl beszélnek, mind olyan eseményekről, amelyek alkalmasak arra, Jiogy a polgárok figyelmét, szeretetét és bámulatát a militarista eszmékre irányítsák. Ez a hangulat természetszerűleg nem változhat mtg rövid idő alatt, nem változhat meg különösen olyan körülmények között, mint a maiak, amikor az ország ei y győztes há­ború gazdasági és politikai előnyeit élvezve, a maga militarista politi­káját igazolva látja. Nvm változhat meg a szerb népnek militarista men-SZERKESZTÓSÉG s Kralja Aiexaneíra-ulica 4 szám alatt1 Kiadóhivatalt Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palota); íaütása mindaddig, míg az ország külpolitikája kikerül a már-már el­szigetelődött francia militarista be­folyás alól. Szerb népről búnk és nem szerb-horvát-szlovén r.épről, mivel ebben a kérdésben sem a horvátokat, sem a szlovéneket nem lehet azonosítani a szerbekkel. A horvátok szemléletére jellegzetesek Rádics Istvánnak, aki a legnagyobb horvát pártcsoportosulás vez.re, a Bácsmegyet Napló-ban tett nyilat­kozata, melyben azt az eszmét pro­pagálja, hogy ez SHS. állam nyil­vánítson dé?interresement-t, min­den nemzetközi bonyodalmakat elő­idézhető kérdésben és kötelezze magát, hogy tármdó hadjáratot soha, semmi körülmények közöt; ^era indit. A szlovének munkástö­megei, hasonlóképpen nem milita­rista tendenciájuak. Ma, amikor már nyilvánvaló, bogy a fegyverek diadalmasai h elvesztették a gazdasági világhábo­rút, ma semmiképpsn sem lehet az mszág érdekében való az, hogy az államföntartó energiák bármely tö­redéke is militarista eszmék szolgá­latába szegődjék. A háborúk által nyomorékká tett világgazdaság újjá­építésének van egy elengedhetetlen föltétele és ez : a militarista eszmél, kiküszöbölése a világpolitikából. Az orosz petróleumért harcolnak Génuában Anglia is külön szerződést köt az oroszokkal — A béke­­egyezmény megerősíti a Habsburgok és Hohenzollernek detronizálésát Poincaré és Barthou párisi tanács­kozásai során lehullott a fátyol mind­azokról a .titkos erőkről melyek 8 génuai értekezletet a kulisszák mö­gül mozgatták. A viíágbéke, az örök testvériség jelszavai csak palástul szolgáltak a nagy világkufárok üzleti kiegyezéséhez, míg a valóságban arról volt szó, hogy melyik hatalom lúd ja megszerezni a maga számára Oroszország kitermelésre váró ter­mészeti kincseit. Most már kétségtelen, hogy Francia­­ország és Belgium ellenzése csak arra a franciaellenes agitációra ve­zethető vissza, amelyet az angolok Oroszországban folytatnak. Az an­golok azért voltak oly engedékenyei az oroszokkal szemben a kisajátítót* ’degen tulajdon kérdésében, mert ők maguk aspirálnak a kisajátított francia és belga vállalatokra. Ezért Franciaország elsősorban olyan klauzulának a memorandumba való fölvételét fogja követelni, amely ki­mondja, hegy francia és belga alatt­valóknak kisajátított vagyona még kárpótlás ellenében sem szolgáltat­ható ki más külföldi alattvalóknak. A párisiak most már, röviden petróleum ankét nck nevezik a génuai értekezletet. Bizonyos, hogy ez a petróleumügy még fokozta az Anglia és Francia­­ország között amúgy is fönnálló fe­szültséget. Érdekes, hogy Barthou aki pénteken utazik vissza Génuábs, több külön pelróleumszakériőt visz magával. A csütörtöki miiíiszfei ta­nács részletes utasításokat dolgozott ki a génu: i francia delegáció szá­mára és ezekben .is főleg a peiró­­leumiigyről van szó. Anglia külön szerződésről tárgyal az oroszokkal Párisban Poincaré Barthou ei5í; leleplezte az ■ angoloknak az oro­szokkal külön szerződésmegkötésére vonatkozó tárgyalásait, amiről a francia delegáció vezetőjének mm volt tudomása. A francia miniszter­­elnök rámutatott különösen azokra a híresztelésekre, hugy az oroszok bi­zonyos koncessziókat máris átruház­tak az angolokra. Poincaré, akit a belga kormány a belga válialatoknak idegenek (an­golok) részére történt ár engedéséről értesirert és aki másrészt több fran­cia gyáriparostól tudomást szerzett a szovjetkormdnynak a francia gyáriparosok ellen követett hasonló eljárásáról. A Petit Párisién arról értesül, hogy a kortjerencia hivatalos ta­nácskozásain kívül magánmegbeszé­lések Is folynak az orosz és az an­gol személyiségek közt. Az orosz delegáció egyik tagje kijelentette, hogy biztos, hogy ha nem is kötnek áll alános szerződést, legalább Angliával létrejön az egyez­mény. A franciák az orosz memorandumban vé­deni akarják jogaikat M nt Párisből jelentik, az angol­­orosz tárgyalások ellensúlyozása és saját érdekeinek megvédése céljá­ból Franciaország módosító indít­ványt fog tenni az oroszokhoz in­tézett memorandumhoz, amelyef Franciaország tudvalévőén csak fen­­tartással fogadott el. Ha a génuai értekezlet ezeket a módosításokat nem fogadja el, akkor Franciaor­szág és Belgium megtagadja végle­ges hozzájárulását a memoran­dumhoz. A franciák a békeegyezményt is módosítani akarják A francia minisztertanács áttanul­mányozta a Génuában kidolgozott hékepaktumtexveretet: és elhatározta, hogy ehhez a szerződéshez hozzá**! járul azzal a föltétellel, ha Francia­­országnak a ver sail lesi szerződésből eredő jogait kifejezetten elismerik] és garantálják. Franciaország csat­lakozik a békepakumhoz, ha Orosz­ország is csatlakozik hozzá. Orosz-; országnak kőttleznie kell magát,! hogy szomszédait tiz éven belül; nem támadja meg és ezalatt az idő' alatt elismeri azokat a határokat,, amelyeket az általa alá nem irt' versaillesi szerződés állapított meg. A békepakhuunak el kell ismer- í nie továbbá azt a nemzetközi egyezményt, amely a Habsburg­éi Hohenzollein-család visszaté- ' rését kizárja, továbbá nem befolyásolhatja azokat) a végleges egyezményeket, amelye­ket az egyik hatalom a másikkal kötött. Oroszország a népszövetség ellen, Génuábőí jelentik: CsicsprinnekH a konferencia plenáris ülésén mon« dott beszédében különösen az ha*i rótt szenzációsan, hogy Csieseritti kétszer is a leghatározottabb módon állást fog­lalt a nópsxSvetség ellen és v)ss?í utasította az azzal való együttműködést. Lloyd George külön tárgyalásai a néme­tekkel « Génua. Lloyd George Wiríh df. birodalmi kancellárral és Raihenau dr. külügyminiszterrel tanácskozott.* A tanácskozás során Németország belügyi helyzete is szóba került. Az értekezleí folytatja a külön­böző kérdések tárgyalását, határo­zatokat azonban a francia delegáció vezetőjének távollétére való tekin­tettel nem hoznak. Négy milliárd kölcsönt remél Németország I Hermes birodalmi pénrügymínisz­­tér Gér.uából visszatért és a párt­vezérekkel való tanácskozásai során bejelentette, hogy minden remény megvan arra, hogy Németország megkapja a négymiílldrd aranymár­kányi nemzetközi kölcsönt. Német javaslat a beviteli vámok megváltoztatására Génua. A gazdasági bizottság eihalaszioita ülését, amíg az oro z válasz megérkezik. Az albizottság Couraí francia delegátus elnöklete alatt ülést tartott, amelyen tárgyal­ták a német delegáció azon javas­latát, hogy nagyobb beviteli vámo­kat állapítsanak meg a jóvalulája országoknak, a gyönge valutájú ál­lamok beviteli vámját pedig csök­kentsék. A francia, angol és holland delegáció a javaslat, ellen van. A jugoszláv delegáció Franciaország mellett Génua. A jugosz!áv delegáció az

Next

/
Thumbnails
Contents