Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-05 / 123. szám
Ära 1 dinár XXI1L évfolyam Suboüca, péntek 1922. május 5. 123. szám Segjelesdk minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON S2ÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési éri negyedévre 90* —dinét SZERKESZTŐSÉGI Kralja Alexán dra-ultcn 4 szám alatt' Kiadéhivatal I Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palotaV ísac Emil és Já&zi Oszkár A Bácsmegyei Napló mai számában két név került "egymás mtlsé ísac Emilnek és Jászi Oszkárnál neve. fsac Emil az egykori magyarországi roman költő, most szót feme'« az erdélyi magyarság érdekében az „uszító és gvti.ölködő levantinizmus® p li ikája ellen, mely tobzódik a tü teimeílenség és habzsoló elnyomás gyűlölködő atmoszférájában. ísac Emil neve nem ismeretlen azok előtt, akik figyelemmel kisérték a háború előtti magyar irodalmat. Tudjuk róla, hogy" jeles tehetség, Ady Endrének barátja 8 Mái koztunk nevével a Nyugat és Huszadik Század oldalain. lói emlékszünk egy irodalmi hitvitára is, í melyben a m gyár iroperializmu’ sajtó reprezentánsa, a Budapesti Hírlap volt az ellenfele s anatéma alá vonták őt, a románt, aki magyar szívvel és a magyar vakság éjszakájában prófétalélekkel bilde te a sovinizmus összeomlását s mindennek elpusztulását, amit erre a talajra építettek föl. Akkor még nem volt közkeletű a destruktiv szó, aki é faji és nemzeti veszedelem félelmével narkotizálták még el a jogok követelőit, akkor is — s azóta is — még hatott, ha a progresszív gondolatot, a bátor és szabad szót a román és zsidó megbélyegzéseivel diszkrcditálták. S ez ez elhallgattatott, küldözött 8 a hazaárulás vádjával fojtogatott román költő egyenesedik most fő! a gyűlölködés tengerében, hogy megvédje és megvigasztalja az üldözők és megbélyegzők íajtestvéreif. faksics Zsarkó nyilatkozott e lay hasábjain a magyar szervezkedésrő, annak céljáról és programjáról s í ár az itt élő magyarság teljes egészében nem is tudja magát azonosítani a nyilatkozat tartalmával, annyit mégis hálával k>ll elismerni, hegy ennél objekiivebb, elfogu atlanabb, en edékenyebb és türelmesebb nyilatkozat alte hangzott el a magyar szervezkedés I örül. S Jaks'cs Zsarkó nyilatkozatában azt is mondja, hogy ő Jászi Oszkár politikai tanítványa s a nemzetiségi kérdésben való állásfoglalását jászi Oszkár tanításai formálták ki. Nincs most helye annak, hogy jászi Oszkár tanításait fölmérjük akár az elméleti meggondol sok, akár a célszerűségek mérlegén Csak arra akarunk rámutatni,hogy a demokratapártnak az a kis csoportja, amelyik Jaksics Zsarkó vezetése alatt ál, Jászi Oczkár politikájának volt követője a múltban s maradt hive a jele- ben, Az itt élő magy rsággal szemben a türelmet. nugé tést és mzgrecsülést Jászi Oszkár tanításai érlelték ki bennök s a mulbk tapasztalatai azért nem lobbantak ki bennök türelmetlen bosszúvággyá, mert ezek a tanítások vetettek gátat a szenvedélyeknek. Elmondhatjuk még azt is, hogy jászi O zkárnak az elszakadt magyarság nemcsak azt köszönheti, iiogy uj urainak egy csoportjában z ő taniiásai vetették meg a megoecsülés és türelem a apját. Az uralmi helyzetből nemzeti kisebbséggé zuhant magyarság politikai és ul urális szervezkedésének legfőbb jogforrása Jászi Oszkár tudományos működése. Ő vetette meg alapjrt a kisebbségi jogok dogmatikájának, ő fonnulázta meg először a követelhető és megadandó jogok terjedelmét s az utódállamok magyarsága számára megkönnyítette a programkészítés nehéz munkáját. S az č olitikai aktivitására lehet a legmeggyőzőbben hivatkozni akkor, amikor az elszakadt magyarság uj uraitól annyit kér, mint amennyit az elszakadás pillanatában ö adott. S Jászi Oszkárt — itt az ísac Emil xoibitansra nőtt példája — megtagadta a mai magyar közvéemény, Jászi O.zkár emigráns, a rahivatkozást még otthonmaradt hívei is a bccsánatkéres prózában kísérlik meg s doktori címétől is megfosztotta a budapesti egyetem. Az utódállamok magyarságának kitevőivel így bánik el a magyar ’őrs. Hadd mutassunk erre csak rá s hadd mulaszthassuk el a tanulság levonásának kes»rü munkáját. It#««#*••••«! Kumanudi levele Csicserínhez Az SHS királyság nemzetiségi politikája — A belpolitikai helyzet —- A bizottságok munkája Abból az alkalomból, hogy Schanzer olasz külügyminiszter az egyik bizottsági Ülésen szót emelt a kaukázusi viszonyok miatt, Csicserin éleshanga levelei intézett Schanzerhez, mlyben visszautasítja azt a Hsérletet, hogy Oroszország belügyibe avatkozzék. A levélben Csicserin többek között arra is hivatkozik, hogy a konferencián képviselt többi államoknak is vannak rendezetlen kisebbségi kérdései és felemlíti Romániát és Angliát a gyarmatokkal kapcsolatban. Egyben azt is irja, hogy az SHS. királyságban is elnyomják a nemzeti kisebbségeket és pedig a monte negróiakat, horvütokat s macedónokat. Csicserinnek ez a levele élénk fehü ést keltett és a Qénuában időző jugoszláv delegációt arra késztette, hogy visszautasítsa Csicserinnek az ország belügyeibe való beavatkozását. Csütörtökön Kumanudi pénzügyminiszter a jugoszláv delegáció 'deiglenes elnöke a következő levelet intézte Csicserinhez: E'nök Ur! Mint a Szerb-Horvát- Szlovén királyság delegációjának helyettes elnöke, kénytelen vagyok néhány helytelen állítást, melyek a SHS királyságra vonatkoznak és ameiyek az ön, Schanzer őexcellenciájához intézett tisztelt levelében foglaltatnak, helyreigazítani. Ön, Elnök Ur, a legsulycsíbb vádakat emeli néhány államnak a kormányzata és belső politikája ellen Ön azt állítja, ho' y ezek az államok elnyomják a nemzeti kisebbségeket. Hegy bebizonyítsa ezt az állításé1, felemlíti B» sszarábiát, Thr. ciát, ír diát és Tuniszt, ami pedig a SHS királyságot illeti, a montenegroiak, horvátok és macedónok helyzetét. Csodálkozom az Ön részéről azon az offenzív szellemen, amely levelét áthatja. E2 olyan szellem, mely nem kis mértéiben ellentétben van azokkal a békés ideákkal és azzal a jóakarattal, amely az egyedüli alapja lehet a mi génuai munkánknak. Éppen ezért rámutatok a cannesi rezoluciókra, melyek formálisan megtiltj k minden á'lamnak, hogy a konferencián bármely más államnak a politikai kormányzatát szóba hozhassa. Hogy röviden kifejezzem Önnek a királyság lakosságának a helyze'ét, a következőket keli közölnöm : ön levelében a nemzetiségi tlvek védelmezőjeképpen lép fel, pedig nem volna joga ahhoz, hogy ebben az értelemben a legkisebb szemrehányást is tegye a Szerb, Horvát és Szlovén nem zetnek. Ez a nép mindig a nem zetiségi elvek védelmében harcolt és megtartotta egységét az összes nemzetek jogaiért való harcokban, hogy a saját jobb sorsát is biztosítsa. Emellett az Ön vádjai nélkülöznek minden tárgyi alapot, ön a horvátokról, montenegróiakról és macedón nemzetiségi kisebbségekről beszélt, melyek az ön véleménye sz rint különböznek a királyság többi lakosaitól. Pedig kétségtelenül tudott dolog, hogy a montenegróiak szerbek, a macedónok sem alkotnak külön nemzetet, hanem szintén szerbek és hogy a horvátok nemzeti szempontból a szerbekkel és szlovénekkel együtt a szerb—horvát— szlovén nemzetet alkotják. Ami pedig azt illeti, hogy Ön két vagy több nemzetiségről beszél, ez szintén téves. A jugoszláv nép legkülönbözőbb részel a legünr.epé lyesebb módon manifesztálták őszinte kívánságukat, hogy együtt éljenek, egy államban, ugyanazon politikai kormányzat alatt. Ami Montenegrót illeti, csak a podgoricai nemzetgyűlés határozatára' óhajtom Önt emlékeztetni, amely törvényes képv.seleíe volt Montenegrónak és amely proldamálla Montenegrónak Szerbiával való egyesülését, miáltal tagja lett a SHS. királyságnak. Ugyanúgy azonnal a fölszabadulás után a horvátok a : £grebi\ nemzeti tanács u'ján proklamálták egyesülésüket a szerbekkel és szlovénekkel. Mindez azután véglegesen megerősítést nyert az alkotmány megszavazásával, amelyet 1921. junius 28-ikán nagy többséggel megszavaztak. E>áliil a nem et kü önhöző részei a nemzeti szuverenitás közös hordozőfv'i váltek. Emellett Ön azt a súlyos vá* dat emeli kormányunk és országunk ellen, hogy a kapott jelentései szerint a S erb-Horvát-Szlovén királyság Wrangel tábornokkal szerződ st kötött arra nézve, hogy betörjenek az ukrán köztársaságba és hogy a legvéresebb harcot kezdjék meg Sicv* jeteroszország ellen. Ezeket a vádakat formálisan és kategórikusatt met’cáfolom. Az SHS. királyság kormányának magatartása e súlyos kérdésben mindig a szigora semlegesség szelleméhez ragaszkodott és ezt a magatartását so-* hasem változtatta meg. Ami Wränget tábornokot és a többi orosz menekül eket illeti, a jugoszláv nép nem tagadhatta meg tőlük vendégszeretetéi. Lehetőleg a szeretet és szolidaritás szellemében fogadta őket, éppúgy, mint minden orosz testvért, tekintet nélkül politikai véleményére, állására és tekintet nélkül arra, hogy polgári poliiikai pártnak a tagja-e, vagy bolseviki. Fogadja Elnök ur különös tiszteletem kifejezését. Kumanudi s. k. A belpolitikai helyzetről egyébként a következő tudósítás számol be: A parlamenti bizottságok ülése Tegnap a különböző bizottságok tartottak üléseket. A törvényhozó bizottság napirendjén a központi közigazgatás javaslata szerepelt. Az ülést Trifunovics elnök nyitotta meg, ki annak megállapitáza után, hogy nem jelentek meg elegen, ajánlotta az ülés elhalasztását. Lázics az elnök javaslata ellenére az ülés megtartását kérte. Trifunovics Lázics felszólalása után arra hivatkozott, hogy a törvényhozó bizottság parlamentáris teendőket végez és igy tárgyalásainál a kormány tagjainak is jelen kell lenni, azoknak jelenléte nélkül nem folytathat tárgyalásokat. Élénk vita indult meg, amelyben Jovanovics
