Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-27 / 144. szám
Ära 1 dinár BACSME6YEI XXIII- évfolyam Subotica, szombat 1922- májas 27* 144. szám' SSegjeíenik samdea reggel, íinaep uíáa és hité ón déifesa í'EIJp'Cíí SZÁÜ5 Sladihivata! 3-58, cerfeent&ség 5-10 SláfisaSési isi aegyédévse 98- ~äe&r SZEBKE&STŐSÉGi: Kralja AieMBdra-ffilfea 4 sxáiz alatti KledőfajwiSals Erslj* Aíexjusdra-alie* 1 (Iwílacbi-cal&taJ: /IMIM Ml ioiopok Itt a határkijelöiö bizottság hogy végrehajtsa a trianoni Ítéletet. Cölöpö. e virrtek le a földbe ott, ahová a Versailles! íróasztalon pontokat rajzolt ki a történelmet csináló ceruza. Cölöpöket vernek a főid húsába a szent testbe, amelyik tékozló bőséggel ontja magából a napsugárért megfizető magot. Mit tud arról a föld, hogy mit cselekednek fölötte az emberek. A föld nem gondolkodik, a föld ad. Bölcsöt, kenyeret, búzát, békességet, télen fnelegei, nyáron árnyékot, örök fekhelyet a/ öregnek, rejtett zugot a fiatalnak, mese r^peskönyvet a gyereknek — a föld csak ad. Lávát már nem okád, tüzet már nem hány, morajlással nem fenyeget, Gaea anyánk ölébe vesz, táplál, amíg élünk s elpiheníei örök nyugovóra, ha lecsukjuk szépségeitől részeg szemünket. A bolygó, amelyik be van telekkönyvezve, az égi les*, amelyik emberek füi'ajdoir ban van — „nekem van egy darab tgi testem, a bolygó rendszer égy darabja az enyém1" — mondhatja mindenki, akinek neve szerepel a áelekkönyv B. lapján — a vonzás és taszítás örök törvényeinek tárgya az égi mezőknek részeg vándora, a melyik nem tud kívergődni hippodromos porondjából, hogy valami monumentális ötlettel fej zze be azt, r m az első sejt megoszlásánál kezdődött, Einsteinnél és a dadaisták* Bál végződik ez idő szerint, — ezt a csúfot tették belőle az emberek. Az égi mezőn fényt ragyogó bolygó földi útjában kapzsi éhségnek csa>étka, vérrel trágyázott, hullákkal elkerített csatatér. Most cölöpöket vertek testébe s ezekkel a c&öpökkel el akarjál határolni az emb reket is. A fii egyformán zsendüí cölöpön innen és cölöpön túl, egyforma szerelemmel keresi egymás! a bibe és a porzó, a szelek hurcolta virágszere- Sem a határon túl is gyümölccsé termékenyíti virágtestvérét. Az ökör szeméből egyforma szomorúság sötétjük, a tehén egyforma tejet ad, a fa egyformán keresi a világosságot és a nap melegét cölöpön innen és cölöpön túl. Az eső, a szél, a napsugár nem az országhatárait szerint ©sz:ja termékenyítő áldását a pogány földre. A buzaszem egyformá • csírázik és szökken szárba cölöpön innen és cölöpön túl. Uryanaz a csillagos ég borul ránk, ugyanaz a nap ragyog le ránk, az tg k kárpitja egyforma kékre van föslve cölöpön innen és cölöpön túl. Amit a természet ad, a világrend elrendez, a teremtő őserő megalkotott s a fej’ődés fölemelt — abban n ncs különbig cößpön innen és cö öpön túl. Csak amit az emberek alkottak, emberek teremtettek és embtrek tartanak uralmuk alatt, azt választják el egymásíöl a cölöpöl'. CöJöoön ináén és cölöpön túl más szava Mi atyánkra tanítják a kisgyereket, más nyelven dicsérik az Urat, Tiás szavakkal vezénylik a katonát, más törvények szerint mérik az igazságot, más képet festenek a pénzre s mis-más színekben látják nemzeti géniuszuk teremtő szimbóumát. A természet törvényei egységesek, rz emberek törvényei határok és cölöpök szerint igazodnak. Emberek, emberek, akiknek szava vérgőzös még a fu'ó gyűlölettől, kiknek keze löporiüstös még a csak tegnap eldobott fegyvertől, emberek, emberek, akik V béke szentelt vizeit prédikáljátok és a gyűlöletre gyújtogató bort isszátok, nem tudtok-e térdet-fejet hajtó alázattal belesimulni végre a természet törvényébe, a világrend szabályaiba ? Hogy az ő fenséges parancsai uralkodjanak, ne a ti kontár rontásíok. Hogy ahol földben, fűben, napfényben nincs kütSiibs?& ne legyen trónra emelő és igába hajtó különbség sz emberek közt se. A szegénység úgyis egyformán senyved, a gazdagság úgyis egyformán dőzsöl, a bilincs egyformán csßcren s a győzelmi szekér egyformán száguld cölöpön innen és cölöpön túl. Amig el nem jő az egy Okol és egy pásztor békéje, ne zavarjuk meg a természetnek és telkeknek békéjét. A történelem ítéletét gyönge karunkkal ne akarjuk széttördelni, az elégületlenság gyufaszálaival föigyujtani. Innen is, túlról is a béke langyos esőjét imádkozzak le a fölperzselt mezőkre. S a cölöpök, amiket az uj határon verdesnek a földbe, az emberi megértés, az örök emberi szolidaritás ölelésre kitáruló hídjának legyenek pilléréi. (d j.) Országos mozgalom az agrárreformjavaslat ellen — A parlament ülése — A belpolitika kirei A parlament tegnapi ülésén viharos jelenetek játszódtak le. Kor> secék szokatlanul agresszívek voltak, ami igazolni akarja azokat a nireket, amelyek szerint a klerikálisok erős akcióra készülnek. Legújabb híreink ezek: A parlament ülése A szkupstina pénteken két ülést tartott. A délelőtti ülést Rlbár elnök tienegy órakor nyitotta meg. Bejelentette a pénzügyi bizottság 1922. évi költségvetés munkálatainak részleteit. Ezután az interpellációk tárgy Sására tért-k át. Brkily és Lukics nem voltak jelen, így interpellációjukat levették a napirendről. A har madik interpelláló Sztájics fsidtnivespárti volt, akinek válaszolva Kumanudi kijelenti, hogy a kormány mindent elkövet a dohánytermelés fejlesztésére. A jelenlegi termelés 90 százalékkal haladja meg a háború előtti termelést. A dohányárak megváltoztatásáról szóló törvény is elkészült és igy nemsokára megjelenik a végleges monopol-rendelet. Sztájics nem volt megelégedve a miniszter válaszával, replikájában sj|nija a dohár.ymonopoiiumok megszüntetését. Ha szabaddá teszik t dohányforgalmat, az csak az államra lesz előnyős, mert azáltal nagyobb jövedelemre tesz szert. Sztájics élesen bírálta a dohánybevásárlő bizottságok működését. A délutáni ülésen, amelyet öt órakor nyitott meg az elnök, a délelőtti ritát folytatták. Az első szónok Milanovics klerikális volt, aki a monopol igazgatóságot támadta. Stankovits földmives szintén a monopóliumok ellen foglalt állást és köve telte -a dobányjövedék szabaddátételét. Dr. Mándics klerikális beszéde alatt heves viharok játszódtak le. A radikálisok és demokraták ellenimondásokkal és közbekiáltásokkal szálltak vitába a szónokkal. Miladinovtes kijelentéseit Lukinics volt demokrata miniszter cáfolta. Az elnök csak nehezen tudja a rendet helyreállítani. A rend helyreállta után Marinkovies miniszter válaszol Mandics be szédjére. Utána Lukinics demokrata emelkedett szólásra, aki Mandicsot a volt monarchia uszályhordozójának nevezte. Zsuljevics rad.kális és Korun szociáldemokrata a dohányjövedéket támadták a munkások rossz fizetése miatt. Mandics beszédére Priblcsevlcs miniszter is válaszolt. Mandics Pribicsívics személyét is belevonta a vitába, amelynek során a háború alatti politikai tevékenységét tette szóvá. Pribicsevics kijelentette, hogy a hábora alatt internálva volt és igy semmiféle politikai tevékenységet nem fejthetett ki. Wilder demokrata az interpelláció napirendről való levételét javasolta. A szavazás megejtése előtt még Kumanudi beszélt, aki St jiccsal polemizált. Ezután az elnök a' vitát bezárta s a javaslatot a szavazás megejtése után levették a napirendről. Az ülés napirendjének utolsó pontja a holnapi napirend megállapítása volt, amelyen a törvényhozó bizottságnak a miniszteri felelősségről szóló törvénvjayaslata kerül tárgyalás alá. A foldmives-szSvetség a kormány ellen Beograd. A földmives-szövetség végrehajtó bizottsága Beogradban tartott ülésén több fontos határozatot hozott, amelyekben elítélik »■ kormány külügyi politikáját. Azj Olaszországgal szemben fennálló' .iientétek miatt apellálník az olasz Főldmivesekhez és munkásokhoz** hogy akadályozzák meg az ol?sz Kapitalista osztálynak azt a törekvését, amely sz SHS. királyság jogainak kijátszására irányul. A fö dmíves szövetség véleménye szerint a béke kérdését a népeknek, nem pedig a kormányoknak a megegyezése fogja rendezni, miután a kormányait csak a kisszámú kapitalista osztályt képviselik. Egy másik határozatban tiltakoznak a kormánynak a munkássággal szemben tanúsított erőszakos eljárása ellen. Követelik a jelenlegi szkupstina mielőbbi feloszlatását és uj választások elrendelését a válasz-tísi szabadság teljes garantálása mellett. A végrehajtó-bizottság végül az uj agrárreform-javaslattal foglalkozik és kimutatja, hogy a törvényjavaslat a gazdák és nagybirtokosok érdékeit védi, mi? a föidmivesek jogsát erőfien sérti. Elhatározták, hogy felhívást intésnek az egész ország földmives népéhez, hogy mindenütt tartsanak tiltakozó népgyülésekat a lőrvényjavaslat ellen. Uiasitotiák végül a földmivespárt képviselő» klubját, hogy a legélesebb küzdelmet fejtsék ki a javaslatnak törvényerőre való emelkedése eilen, A választójogi törvény vitája Beograd. A Vreme a választójogi törvényjavaslattal kapcsolatban írró! értesül, hogy a kormányt iá* mogató pártklubok albizottságai Marinkovics miniszter javaslatán lényeges változásokat fognak eszközölni. A változások elsősorban arra irányulnak, hogy a jelölések járásonként történjenek és a kerületi listavezetők ne részesüljenek előnyben. Azon a véleményen vthnak ugyanis, hogy a miniszter által javasolt rendszer csak a minisztereknek és a pártok tekintélyesebb tagjainak akar föltétlenül mandátumot biztosítani. A radikálisok olyan változtatásokat javasolnak, melyek«el közelebb hozzák a miniszter javaslatát a régi szerbiai választójogi törvényhez. A két kormánypárti klub javaslata fölött véglegesen csak a törvényhozó bizottság fog határozni, miután a javaslat bizottsági tárgyalásáig nem lehet létrehozni a megegyezést a klubok közöt, 1 A vasutasok küldöttsége a királynál Beograd. A király ma délelőtt fogadta kihallgatáson a nemzeti vasutasok szövetségének küldöttségét, amelyet Stojanovics inspektor vezetett. A küldöttség a királynak átnyújtott memorandumában négy pon bán foglalta össze azokat a kéréseket, amelyeknek sürgős teljesítése lenne
