Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-27 / 144. szám

~ 2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ Í922. május 27. kívánatos. A memorandum pontjai a következők : 1. Egységes törvény az egész or­szág vasutas személyzete részére. 2. A vasutas személyzet drágasági pótlékának rendezése 3. A vasutas egyenruha ügyének rendezése. 4. A vasúti munkások drágasági pótlékának gyors folyósítása. A király a memorandum átvétele után kijelentette, hogy az abban fog­laltakat lehetőleg teljesítik, különösen a vasúti munkások drágasági pótlé­kát sürgősen rendezietni fogja, A bírák drágasági pőéíéka Beograd. A pénzügyi bizottság legközelebbi ülésén a b rák sze mélyi és diágásági pótlékának kér­désével fog foglalkozni. A pénzügymi­niszter végre belegyezett az igaz­ságügyminis tér javaslatába, hegy a bírák drágasági pótlékát újra folyósítsák. Az eddigi megállapítás szerint a regi Szerbia területén mű­ködő bírák 600, az ország többi részeiben pedig 450 dinár drága­sági pótlékot kaptak, • A pénzügyi bizottság most valószínűleg egy egységes összeget állapit meg. A radikális klub ülése Beograd. A parlament megnyitása előtt a radikális klub ülést tartott, amelyen a király esküvője alkalmával rendezendő ünnepségek programját tárgyalták le és kijelölték azokat, akik a király esküvőjén a klubot képviselni fogják. Ezekután Nincsics külügy­miniszter kijelentette, hogy hajlandó jelentést tenni a klubnak a génuai konferenciáról, de kérte, hogy adjanak alkalmat arra, hogy referendumát mi­nél előbb elmondhassa, mert a jövő hét elején Pasics miniszterelnökhöz utazik Ilidzsébe. Nincsics beszéde után a klub a választójogról folytatta le vitáját, amit azonban a parlament ülése miatt félbeszakítottak. *• Nem lesz városi földbérSeli adó Az üzletekre 25—35 százalék ház­­béradót vetnek ki Az uj városi adókkal kapcsolatban megírtuk már, hogy a városi tanács három kategóriába osztott házbérpói­­adól fog kivetni- a bérbeadott lakások és üzlethelyiségek, valamint egyéb épületek után. Mint értesülünk, az uj pótadót progresszív alapon, a ke­­vésbbé tehetős osztály kímélésével fogják megállapítani, úgy. hogy a kül­városi perifériákon a kisebb lakások házbéradója évente alig 5—10 dinárt fog kitenni. A legnagyobb adót, fo-' kozatos adókulcs alapján az üzletekre és raktárakra vetik ki, melyeknek adója a fizetett házbérnek 20—35 százalékát fogja kitenni. Ezzel egyidőben a városi tanács azzal a tervvel is foglalkozott, hogy a váios területén béreit földek után szintén fog pótadót számítani. Ezt a tervet az a körülmény tette indokolttá, hogy a kereskedő-osztálynak, mely a házbéradó tervezete szerint is újból a legmagasabb adókat fogja fizetni, máris aránytalanul nagyobb adóterhe­ket visel, mint a földbirtokosok és a földbétlők. Megállapított tény ugyanis, hogy ma a városi lakások és üzletek bére után 5000 korona jövedelemnél az adó 1500 koronát tesz ki, mig egy hold föld után az adó alig 200 koronára rúg. A városi tanács azon­ban tisztában van azzal, hogy a föld-; bérleti adót a kiszélesített tanácsnál ■nem tudja keresztülvinni, mert ennek tanács a tervet azonnal le is vette a napirendről. A kávéházakban este számítandó szórakozási adóknál a városi tanács lehetőleg mentesíteni akarja a tiszt­viselő-osztályt és ezért a tervezet sze­rint állami- és közhivatalnokoknak, valamint katonatiszteknek nem kell a tiz százalékos szórakozási adót fizetniök. A tervezett uj adókkal a városi tanács elejét akarja venni annak, hogy a rendes pótadót fel kelljen emelni és előkészületeket tesz a költ­ségvetés egyensúlyba hozására arra az esetre, ha a városi földeknek az agrárcélokra való igénybevétele után a város uradalmainak a Jövedelme is csökkenni fog. Az uj adótervezeteket már a leg­közelebbi városi közgyűlés tárgyalni fogja a költségvetéssel együtt, amely a napokban " már szintén teljesen el készül. Polgári blokk alakul Ausztriában a szociáldemokraták ellen — Afataja is kancellár-jelölt — Az uj kormány megalakítása vé­gett állandóan folynak a tárgyalások a politikai pártok vezetői közt. A tár­gyalásokat egyelőre Schober, a le­mondott kancellár közvetíti. Az uj osztrák kabinet előrelátha­tóan a jövő hét közepén fog végleg megalakulni. A legkomolyabb kancel­lár-jelölt dr. Seipei és dr. Mataja, mindketten a keresztényszocialista párt vezetőemberei.­A polgári pártok elhatározták hogy ezentúl szoros együttműködést fejtenek ki Ausztria teljes átszerve­zése érdekében. A polgári pártok eme egyesülete a szociáldemokraták ellen irányul, akik Ausztria pénzügyeinek intézésében és irányításában vezető szerepet játszottak. Politikai körök véleménye szerint Ausztria belpoliti­kájában irányváltozás lesz és komoly belsöpolitikai mozgalomtól tartanak. Iskolából korcsma Látogatás a palicsi földműves iskolában — Ahová Seníáról jönnek el egy liter borért — Miért spórol a villanytelep ? — Beszélgetés az igazgatóval Sudár, gyantaillatu fenyves vezet végig a palicsi földmüvesiskola felé vezető utón. A széleken mindenütt akác, orgona zöldje hullámzik, .mö­göttük szinte elrejtőzve karcsú, finom faragásu, zöldre, kékre, fehérre má zolt villák serege.’A szürke, fövénye3 homok csillog, szikrázik a fák sűrűje között bujkáló napsugártól. A szikár, iiámló, barna héjju, gyantát könnye­ző fenyvesek komoran állanak Őrt a sétányok előtt. Tanyák, szőlők fekszenek elszórva, dolgozó, kapáló munkásokkal. Tik­kasztó, szélcsendes hőség van. Jobbról nagy, barnafoltos, kajlaszarvu ökrök legelésznek. Ezek már a földműves­­iskola állatállományához tartoznak. Negyedórás ut után, egy alacsony, nádfödelcs, fekete keriíésü házhoz érék. Itt van az igazgatóság, a ker­tészlak, jtt van a pince és az iroda. Belépek. Tágas, nagy udvar, fák, bokrok, élet, a földszin kellemes har-, móniája mindenütt. Az iroda tág, ereszes tornáca előtt egy paraszt szekér álldogál, két po ros, fáradt ló van előtte befogva. A pinceajló nyitva van. Alulról hallom az igazgató hangját, aki észrevette, jöttémet: — Jöjjön csak le, nézze, hogy megy itt a munka! A keskeny garádicslépcsön lebotor­kálok. Hűvös, sötét pince, egy gyer­tya pislákol az igazgató kezében. Két lesült arcú zömök parasztgazda éppen görnyedezve emelget egy kis hordót. Gondosan, óvatos elövigyázat­­tal töltögetnek egy gömbölyű hasú üveget borral. Minden cseppre vi­gyáznak. Mikor tfele lett, egy másik, szüknyaku palackba pálinkát csur­gatnak. — Látja — mondja büszkén B e m igazgató — ezt is Írja meg, ezek az emberek Sentáról kocsin, nyolc órát: tettek meg, hogy a mi borunkból ihassanak! A két vásárló helyeslöleg bólogat és örvendezve szemlélik, mint telik meg lassacskán az üveg a drága, vér­piros nedűvel. Mint valami óriási ér­tagjai nagyrészt gazdák és ezért a tékes kincset, óvatosan, félve vitték fel- a kocsira és gondosan a szalma közé rejtették. Az igazgató végigvezet a mélyöblü tágas pincében. Hatalmas, emberma­­gasságu hordók pihennek egymás mellett, szépen sorjában mindegyikre fehér krétával felírva: Nagy burgun­di, szerémi zöld, mézes fehér és még sok másfajta. —■ összesen van mostan 250 hek­tóliter borunk és kilenc és fél hektó pálinkánk —. mondja dicsekedve Bem igazgató. Olyan hire van ezeknek a környéken, hogy messze vidékekről is eljönnek vásárolni hozzánk. Csodálkozom, hogy még nincs itt, ilyen fontos helyen bevezetve a vil­lany. Gyertya mellett kell vakoskodni a földműves iskolában. — Bizony ez eddig folyton így ment. Pletikoszits polgárflfcter intézkedett ugyan már többször, hogy vezessék be, de a villanytelep ma­kacskodása és huza-vona viselkedése folytán middeddig folyton elodázó­­dott — mondja szomorúan. — Pedig dehogy nem lehetne ide bevezetni. A villanytelep azt akarja, hogy a város fizesse a huzalokat és nem hajlandó saját költségére. Spó­rolnak a telepen — mondja az igaz­gató. Pedig összesen- 400 méter a tá­volság a legutolsó háztól idáig, ahol már van villany. Bementünk a présházba. Kisebb­­nagyobb gazdasági gépek, hordók, kettő tele kristályos kék rézgiliccal Szembe vele fekszik a virágház. A virágokat már kiültették a földbe csak télire viszik majd ismét vissza. A dohánypajta nagy száritója íve­sen áll. Most nem termelnek dohányt. A pálinkafőző nagy, duplaíedelü ka­zánja lepecsételve, némán pihen. Végigmegyünk az egész gazdasá­gon. Az igazgató mindent lelkesen, örömmel magyaráz. — Körülbelül ötszáz hold területen fekszik a földmüvesiskola. Ennyit tesz ki a városi gazdaság. Ebből ISO bat. hold szántó, 24 hold termő, szü­lő ■ van 5 hold, a kert. belsőségek és a sétányok kitesznek 40 kai. holdat. Szétszórtan fekszik a gazdaság két nagy területen. Az egyik Radonovác közelében, a másik a hajdú járási er­dő keleti oldalán. Ez megnehezíti a pontos gazdálkodást, ami okvetlenül­­szükséges, hogy szakszerű vezetés mellett a földeken kellő eredményt érjenek ei. \ Kiérünk a földekre. Hosszú, sza­bályos csikókban hozódnak a vetések. Messze, szinte ködbe mosódottan egy erdő sűrűje látszik. Körfllfenja félkör­ben a hullámzó ezüstös zabvetéseket. t—Az ott már a határ — mutat az erdő felé az igazgató. Bejárjuk a cseresznyefákkal övezett főúton át a földeket. Zsenge, halványzöld levelek, kes­keny csiku szalagként futnak lábaink előtt. Dinnyeföld, saláta, mák cikk­cakkos csipkés levelekkel, zeller, uborka, paprika, vörös cékla, kalará­­bé, kelkáposzta. A másik ágyban asz-, tali tengeri szökken gyönge, dús neđ­­vü törékeny szárba. Sok bajunk van amiatt, hogy a tu*' laj rossz és nehezen művelhető. Vizes területek, homokos, férges és a nö­vény csak lassan, satnyán tud növe­kedni. Paljcs közönségének legnagyobb része itt vásárol. Parasztok, svábok' jönnek a termésért, kofák faluról, Suboticáról, akik mindenüvé szét-» viszik. A másik oldalon, a két fönt két szélén almafák hajladoznak, Közöt­tük sokszemü, még éretlen ribizli­­bokrokkal. Most babtáblák következnek, Xmott lejebb szamóca, málna, földi epet ha­ragos zöldje halmosodik, . Nagy, lelkiismeretesen gondozott gyümölcsöse van az iskolának. Mag­ról ültetve, aztán áttéve a zsenge, már fejlődő iskolába, alma, körte, dió, pónusz, cseresznye, barack és sok más minden fajta fa. Szemezett, ojtott csemeték szép sorban elrendez­ve nőnek egymás mellett. Késő délutánba hajlott már az idd, mikor átmnetünk a másik majorba. Itt fekszik a volt iskola helyisége is. Különböző okok miatt az iskolái nem prosperált és hogy Üresen ne álljon, a suboticai városi tanács át­alakíttatta szállodává az iskola helyi­ségét. Szép fehérre meszelt kis szo­bák, nagyobbrészt oroszok lakják most még. Kellemes, csöndes helyen fekszik. Az egyik orosz korcsmát nyitott. ■—Éppen itt feküdt a tanterem —* mutat az ivóra az igazgató. Most pa­licsi gazdák és kirándulók Idogálnak benne. A tanácsszobából konyha lett. Mellette a könyvtárhelyiség most az éléskamra. Sürgés-forgás van. Ven­dégek jönnek. Hátul, kerítéssel elválasztva fek­szik a major. Istállók, akiok, nagy górék, oldalt gerendákkal feltámaszt­va, s'zénakaszálók, dolgozó munkások­kal. Rend, tisztaság mindenütt. A ménes húsz darab lóból áll. Van egy gulya is. Tizenegy tehén, tizen­kilenc üsző és négy bika az állo­mány. Sertések, juhok is nagy számmal vannak. Most kétszáz darab juhunlc van. Simenthali és magyar ökrök a legelőn vannak. Szárnyasok kaparász­nak az udvarban. Ezek mind eladásra kerülnek. BeesteJedett. A tehenek, tarkafoltgs, nagyszarvu állatok behúzódnak az is­tállókba. A nap vörösen mindent be-­­aranyozva bukik le a fák mögött. Nagy csönd van körö9körül. Elbúcsú­zom az igazgatótól és indulok vissza a fürdő felé.

Next

/
Thumbnails
Contents