Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-24 / 142. szám
Ära 1 diaár XXIII. évfolyam Siibotica, szerda 1922. május 24. 142. salára Aegjeienik minden reggel, ünnep ntáa és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, szerkesztőség 5-10 Előfizetési Art negyedévre 90* —dinit A Károlyi per Nem szívesen foglalkozunk a magyar belpolitika eseményeivel. Valahogy nemcsak a belátás, az érteje«], az uj helyzet uj követelményei, hanem a szomorú, s bizalmat a két égbeesés mocsaráig elhurcol szégyen olyan lelki diszpozícióit érleltek ki, amelyek az érzés és tudomásulvevés harmóniájával láttatják be, hogy külpolitikai esemény« k azok, amelyek a határon tu! lezajlanak. Csak akkor horkanunk fel, amikor a segítés szavaival súlyosítják a helyzetünket, amikor példásat szóig Itatnak ahhoz, hogyan H U ellíallgatíatni azok véleményét, akik nem rendelkeznek a közhatalom eszközeivel s hogyan kell úgy berendezkedni, hogy a más véleményen levők ne háborgathassák a ha iilomb n lévök biztonságát Az elszakad; magyarság ilyenkor fajdalommal látja, hogy hiába a ko-'jog elkülönülés, hiába az impérium szétíörde &e, olyan cselekedetek miatt, melyeknek megtörténtében nincs része s amelyeket elhárítani módjában nem áll, megnehezedik itt a helyzete, eierőíienednek' érvei, elhalványulnak hivatkozásai s 3 jogrend páncéljából kifejtett puha tesc érzékenyen sínyli meg mindazt, ami a példa mohó követése vele szemben elkövet. De.az a bizonyítási végzés, ami? Károlyi Mihály va yonelkobzási pőrében a budapesti bíróság tegnap kihirdetet, sokkal több, mint jogszolgáltatási intézkedés, sokkal iöbb, mint belpolitikai esemény. Sokszor rámutattunk nfar arra, itt is, másul; is, bogy az elszakzdt magyarság kulturális és poiiikai törekvéseinek legfőbb és leghatalmasabb ;gazo- Sója, segítője és támogatója az a jogállapot, amit — fajdalom, ka- Sasz rófalisan későn, bár az uralomraju'ás első pillanataiban — az októberi forradalom teremtett meg. Ez a forradalom aduit, nem csak meghozott, de végre nem hajtott törvényében, hanem a;: államéleí minden m.gnyiiatkozásában tökéletes és fentartás nélküli nemzetisig egyenjogúságot, hibátlan állam- és polgári egyenlőséget. Ennek a ténynek korszakos jelentőségét dokumentálja az a Clemenceau-féle kísérőlevél is, ami a trianoni határok kiigazítására a legvégső reménységet keltette fel Magyarországon s amit a ma yar kormány nemzeiközi tárgyalásaiban oly nagy gyakorisággal é3 előszeretettel hasznait fe* hivatkozásul és jogcímül. Ebben a kísérő Í-: vél en az! mondották a gyöiő hatalmak, hog i magyar országi nemzetiségi kérdés megf dásánál kénytelenek vo'.iak a területrendezés módszeréhez folyamodni, a türelmet, ezt a megértést az elszakadt magyarság, ha nem akar erőszakot tenni az igazságon, az október» forradalom mártírhöseiaek ts köszönheti. Es az elszakadt magyarságnak ezt a legfőbb jogcímét, ezt a leg« haiairnasabb támogatóját, a magyarországi kormányzati rendszer a !egféktelenebb vádakkal diszkreditálja, btcdclc ráfogásaival mocsolja be s hazaárulás förtelmével wcstelaniti, meg. M:ndez annak a polit kai rendszernek fentartását szolgálja, mely őket uralomra emelte mindez az uralmon maradás gazmert nem lehet bízni abban, hogy a magyarországi kormányzat a kiss.-bbséges állampolgári jogáiak teljességét honorálni fogja, mert csak a legutolsó időben, — az október» forradalom után — vált valósággá a politikai jogrendszerben a nemzetiségi egyenjogúság elve. Ennek a nem szavai, de tartalma szerint reproduká t kijele lésnek az az igazi értelme, hogy a magyarországi haárok megáll pitá ánál döntő, súly* íyal esett inérlcgbe az a bánásmód, amivel az októberi forradalmat megelőzően a nemzetiségi kérdést kelták. Olyan döntő súllyal, hogy ízt a Károlyi-rezsimnek szabads - get, egyenlőséget és közjogi autonómiát megadó nemzetiségi poütiája már nem volt képes helyrehozni. (jól esik ezt fölidéz«' a hazaárulás» per idején, a poli ikai kiátkozottság keserűségében.) Az elszakadt magyarság törekvéseinek legnagyobb segiőe az, ha a ra hivatkozik, hogy az elszakadás pillanatában a régi Magyarország területén a nemzetiségi egyenjogúság fogállapota eleven valósággá vált s hogy az elszakadt magyarság nem akar mást és nem akar löobet, csak: mint nemzetiségi kisebbség élvezni azoknak a jogoknak teljességét, amelyeket, mint államot alkotó nép araima végső korszakában megadott. Magyarország e szakadt területnek volt hemzet.-égei, akiknek a történelmi váitozá sok uralmat adtak a kezükbe, a szabadság édes i ét hozhattak masukkal uf hazájukba. S azok, akik ezt é.ezték, nem lehetnek uj helyzetükben egy nemzetiség elnyomói. És még valamit S A volt nemzetiségek sorából kikerülő politikusok a jiksicsok, a Viaskalinok, a Go.ga Oktaviánok és Isac Emilek, akíklek az elszakadt magyarság a legtöbb megénést és ' legtermőbb ;ü fel met köszönheti, azoknak a politikusoknak voltak fegyvertársai, a íüzdeiemben hűséges harcosai, akik M igyarországon az októberi forradalom idején jutottak uralomra. Ezitiégte megtagadja tőlük a kdzladodasági előnyeinek biztosítása, osztályhelyzetűknek monopolisztikussá tétele érdekében történik, minden arra való gondolat tökéletes és tudatos elnémitásával, hogy menny»! ártanak vele az elszakadt magyarságnak s higy uralmuk fenntartásának eszközei milyen mértékben iiehezitik meg az elvált magyarság politikai és kulturális törekvéseinek sikerét. S mindezt olyan módon tették, hogy nemzetgyűlésükön, népgyüléseiken, sajtójukban és a publicitás minden szószéken való megnyilatkozásaikkal azt a látszató' keltették, hogy mindez: bizonyítani felesleges köztudomás. Elvégezték a történelem szerepét, elvégezték a oíróság feladatát, diszkvakfikálóvá lettek minden kétséget s a hazaáruásban részessé minden aggodalnaskodást. Károlyt Mihály hazaáruló — ezzel tiporták le a demokrácia öveteléseit és ezzel védték ir.efe nagybirtokaikat az agrárreformtól. $ most jön a bíróság és azt mondja; bizonyítani? Bizonyítani l Tessék bebizonyi'ana a polgár perrendtartás politikumtól mentes szabályai szerint, hógy mind az az állítás, amit uralmuk pilléreivé építettek ki, —> igaz. Tessék bebizonyítani, hogy mindaz a vád, a mive! három év óta folytatják z iegkegyetlenebb politikai Odözést — jogosult. Tessék bebizonyítani, hogy mindaz a rafogás, amivel elnémítják a demokrácia egyre hangosodó és mindenütt másutt a diadal felé száguldó követeléseit, — indokolt. Bizonyítani, bizonyítani, bizonyítani, — harsogja a bírói végzésen keresztül a" történelem lelkiismerete. A tisztánlátás uíján, a nekioátorodás meredekjén a magyar bíróság most azoknak az állításoknak bizo nyitását követeli, aminek hamisító t foztudonfasán nyugszik ezernyi suyos büntetőbírósági iíélet, ezernyi fegyelmi Ítélet, mely exisztenciákaí roppanton össze és a tehetségek JLzeit söpörte ki az összetört országoói. Olyan tényállítások bizonyítását követeli, mert most, először, SZERKESZTŐSÉG] Kralja Alexándra-ulica 4 szám aitiM Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-qüca I (Lelbacli-palota^ más minden bizonyítást fölöslegessé tevő jellegét, aminek százszázalékos bizonyossága kellett volna azokhoz \ politikai, gazdasági és társaim» változásokhoz, melyeknek három év óta szenvedője a magyar nép. Ez a pör nemcsak Kfaroyi Mihály, nemcsak a magyar kormány, nemcsak az októberi forradalom pőre, hanem az elszakadt magyarságé is, »mely a pé.áa és hivatkozás nagyszerű erőit félthette eddig az elerőtlenitő leiár :»s veszedelmétől. A pörben még lesi ítélet, de ez a bizonyításra kötelező végzés már ítélete a mai magyar kormányzati rendszernek. Ami ezután történik a perben, az már csak Károlyi Mihály személyét érdekelheti. Ami belőle világosító tanulság, az a mienk már ma é* mnak a meggyőződés közkincsévé kell érnie — talán már holnap. (d.j.) A parlament illése Bizottságok vófa&^téss és interpellációk A hépviselőház pénteki ülését öt órakor nyitja meg Ribar elnök. Dr. Markovics igazságügymlniszfor Lázics föidmüvespárti interpellációjára válaszd, aki az amnesztiarendelet ügyében intézett hozzá kérdést. Markovics igazságiigyminisz;er kijelenti, hogy nem áll módjában érdemileg válaszolni, mivel a kegyelmezés a király joga és véleményével nem vághat elé a királyi kegyelem tényének. A válasszal Laz/cs nem elégszik meg, a parlament azonban tudomásul veszi. A parlament ezután a bizottságokat választja meg. Egyhangúlag megválasztják a küencfagu bizottságot, amely a St?j cs és társainak a jóvátétel elosztásáról szóló indítványát vizsgálja meg. Ugyancsak egyhangúlag választják meg a kérések es panaszok bizottságának javaslatát fölülvizsgáló, valamint a madridi nemzetközi pcstaegyezmé^yt letárgyaló bizottságot is. A moratóriumról szóló törvény harmadik szakaszának megvá’toztatásáról szóló javaslathoz csupán Szrasics föidmüvespárti rzó! hozzá, aki beszéde végén fölolvassa pártja deklarációját, amelyben az a javaslat ellen foglal állást. Szrusics beszédére Markovics • igaz égügymfa nis/ter válaszolt, aki rámutat arra, hogy a földmüvespárt a bizottsági tárgyalások alatt nem emit kifogást a javaslat rlíen. Lázics és Gyorgyevics föís ólalása után ar elnök elrendeli a s avazásf, A parlament a javaslatot általánosságban 120 szavazattal 44 elten elfogadja. A harmadszori olvasásban a szavazatok 123—44 arányban oszlik meg. A hadsereg szervezetéről szőlő törvény tizenhetedik szakaszának megváltoztatásáról szóló bizottsági jelentés kerül ezután sorra a napirendben. A jelentés felolvasása után Ribár elnök azonban bejelenti, hogy a hadügyminiszter már elkészült k hadsereg szervezetéről szóló uj javaslatával és kéri a parlamentet, hogy a vitái halasszák el. A parla» ment az elnök javaslatát elfogadja,, A következő ülés napirendjének megállapítása után Rbar elnök az ülést berelteszd. Legközelebbi ülés a közbeeső ünnepek miatt csak pénteken lesz, amikor intsrpenácfa ókról tárgyalnak. Lapunk mai száma 12 eidaL
