Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-23 / 141. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ nek vezérei még rajta kívül Reder Károly kádár és Jarusch Johann csehországi kereskedelmi utazó. Jaruscht szintén letartóztatták, mig Reder Ausztriába szökött. Tuka elmondotta, hogy eddig igen sok pénzt szereztek betörés utján, amiből neki eddig 274000 korona és 1054 dollár jutott. 45000 koronából Tuka vásárolt már magának egy fiakkert, 80.000 koronát pedig ruhákra költött. A betörőbanda ügyében a rendőrség folytatja a vizsgálatot. A Francia-Szerb Bank valutacsempészése Hogy működtek a csempésszervezetek ? Röviden beszámoltunk már a Francia—Szerb Bank nagyarányú valutacsempészéséről, amelyért a pénzügyminisz er százezer dinár pénz büntetésre ítélte. Most a „Die Börse“ cimü lapnak erro vonatkozó cikke alapján a következő részletek kerültek nyilvánosságra: A Francia—Szerb bank skopljei és szalonikii intézetei az alapításkor közreadott jelentések szerint ázt a célt szolgálják, hogy a Délszerbia és a szalonikii kikötő között kialakuló nagy kereskedelmi forgalmit finanszírozzák. Az uj határmegállapitás óta különösen a macedón területek és Szaloniki között alakult ki rendkívül mozgalmas kereskedelmi élet. Ennek a kereskedésnek eredményeként a szóbanlevö területeken állandóan nagymennyiségű görög pénz van forgalomban, s viszont Szalonikiben, a kikötőben a dinárnak is nagy a kereslete, /'mikor az utolsó jugoszláv kormányrendelet a devizaforgalmat megszoritó rendelkezésekkel szabályozta, ezzel a délszem területek virágzó valutacsempészete számára teremtett komoly akadályokat, amelyek viszont természetesen életre keltették azokat az i’iegális szerveket, amelyek a szigorú rendeletek kijátszására legalka masabbak. A jugoszláv és görög hatóságoknak is már jó ideje feltűnt, hogy Szalcnikiben állandóan nagy dinártömegek kerüinek piacra, a détszerb területeken pedig az angol fontot és a f ancia frankot gyűjtik különös szenvedéllyel a valutaüzérck. A vaiutailzérek körmönfont munkájának megfigyelésére s az ügy tejleményénet megvizsgálására a jugoszláv pénzügyigazgatás a legutóbbi betekben egy magas iisztviselőj t küldte ÜszküDoe, aki két hétig tartó vizsgálat után egy kitünően megszervezett csempészhá:ózat szerven derítette fe!. Ez a cs-mpészszervezet sifri ozett táv rátok és csempészeti levelek segitst gével rendszetes ét élénk kereskedést űzött mindazokkal az idegen valutákkal, amelyek forgalmát kormányintézkedések kívánták megnehezíteni. — Megállrpitást nyert emellett, hogy azok az e emek, amelyek ennek a valutacsempésztt nek szellemi mozgatói voltak, úgy a jugoszláv, mint a görög hatóságokat orruknál fogva vezették. A vizsgálatvezető Matkovics fifelügyelő bizonyítékai folytán a Banque Franco-Serbe beogradi vezetősége a kínos ügyre vonatkozó minden felvilágosítást megtagadott, de a végrehajtásban vétkes bankfiók vezetőség már teljes bevallásban van. A jugoszláv kormány a nagy bankra százezer dinár büntetést rótt i s egyben megvonta a hatalmas ölek torok isi dicsekedő banktól az 1922. május 23. idegen fizető eszközökkel való kereskedés jogát. A büntetés méretei egymásukban is bizonyítják, hogy a dunai államok számár a nyugati pénzcsoportok által alapított pénzintézet nagyvonalúsága és jól hmdáltsága korántsem nyújt biztosítékot arra, hogy ezek az intézetek a befogadó államok gazdaságát károsítani nem fogják. Nemzetközivé teszik a Fiume-Zagreb-Budapest-i vasútvonalat? Budapestről jelentik: A »Magyarországc fiumei tudósítója az olaszjugoszláv egyezkedési tárgyalásokkal kapcsolatosan feltűnést keltő hirt közölt, melyet azonban természeténél fogva fentartással kell fogadni. A közlés egyik része az olasz-jugoszláv egyezségre vonatkozik és azt mondja, hogy Lloyd George közvetítésének sikerült a két állam közt az ellentéteket elsimítani. A létrejött megállapodás értelmében Zaneltáék rövid időn belül visszajöhetnek Fiúméba, ahol helyreállítják a jogfolytonosságot, mintha március 3-án mi sem történt volna. A karabinierek és alpinek elhagyják Fiúmét és a fascistákat is eltávolítják, mire a jugoszlávok megnyitják a határt és szabad lesz az ut Fiumébe és Fiúméból Zagreb felé is. A közlés másik része azt mondja, hogy Lloyd George befolyására a Fiume—Zagreb—Budapest-i vonalat internacionálni fogják, Maga Fiume pedig a kisantant államainak hivatalos kikötője lesz. A tudósitó maga is hozzáfűzi ehhez a közléshez, hogy az ezzel szemben való kételkedés jogos, bár az olasz politika szívesen segédkeznék Lloyd Georgenak egy ilyen javaslat sikere keresztülvitelében. Nagy ellenállásra kellene azonban számítani Franciaország részéről, melynek ezidöszerint érdekkörében van a kisantant. A magyar választási harc utolsó uapja Tizenkét egyhangú választás — Vasárnap járt le az a határidő, amelyben a magyar kormány népgyűlések tartását engedélyezte. Az utolsó vasárnapot a pártok felhasz* nálták arra, hogy az ország minden részében népgyüléseket tartsanak. A legtöbb kerületre nézve vasárnap járt le az ajánlások benyújtására megállapított terminus és erre vonatkozólag most éikérnék be a központokhoz a jelentések. Félhivatalos jelentések szerint az eddig beérkezett jelentések alapián tizenkét egyhangúlag megválasztott Képviselő lesz, nevezetesen Kovács Nagy Sándor (Okány), Gömbös Gyula (Abádszalók), Horánszky Dezső (Tő'ökszentmiklós), Nagy Emil (Jószisdány), Bahö István (Szalonta), Patacsi Dénes (Baranyaszentlőrinc), Perlaky György (Pécsvárd ), Kei I lay Tibor (Ketnecse), Moser Ernő (Kisvúrda), Czettler Jenő (Jíkóhalma) és Apponyi Albert gr$f (Jászberény). Az utolsó agitációs vasárnapo Budapesten is erősen kihasználták. A demokraták két nagyobb gyűlést tartottak, amelyen a polgárság impozáns számban jelent meg. A gyűléseken Brődy Ernő, Pakots József, Baracs Marcsii szólaltak fel. A kőbányai, ferencvárosi és az erzsébetfalvai gyűléseken megje ént Vdzsony: Vilmos is és hosszabb beszédet mondott. A Wolff-párt gyűlésén Wo!ff Károly újabb kíméletlen harcot jelentett be „a lelki á omkórt okozó ba• cillusok főtenyésztő laboratóriuma, a zsidó sajtó ellen“. A Ferencváro sban tartott gyűlésen Gratz Gusztáv mondo't hoszszabb beszédet, a 1 berális polgárság nagy éideklődése mellett. Apponyi Albert gróf Jászberényben vett részt népgyülésen. Apponyit választókerülete, amelyet negyven év óta képvisel, rendkívül meleg fogadtatásban részesítette. Apponyi a gyűlés után tartott banketten is felszólalt, ahol többek között ezeket mondta: — Ma feltétlenül csak ideiglenes jellegű minden alakulás. Ebből én öntudatosan azt a meggyőződést mentem, hogy az én csekély erőmre most még nagyobb hivatás ilődö vár, mint eddig. Nem hivalkodásból mondom ezt, hanem mély alázattal meghajolva az isteni Gondviselés előtt, mely magas korban fenntartotta testi és szellemi teljes épségemet. Blrczy István, Sándor Pál, és Rassay Károly vasárnap Szegeden jártak. Újszegeden népgyülést tartottak, nagy tömeg részvétele mellett. Rassay Károly az esti pártvacsorán válaszolt Kószó Istvánnak, aki előző napon tartott beszédében dijrvahangu támadást intézett a liberális vezérek ellen. A szociáldemokraták mindenütt, ahol jelölteket állítottak, tartottak népgyüléseket. A párt választási kilátásait igen optimlsztikusan ítélik meg. Bethlen István gróf, miniszterelnök szombaton reggel kétnapos körútra indult a Duna—Tisza közére. A miniszterelnök Kecskeméten, Nagykőrösön, Cegléden ésMonoron tartott beszédeket. Bethlen gróf, akit láthatólag kifárasztott a választási kampány, mindenütt csak rövid beszédet mondott. Az egység szükségességét hangsúlyozta, mert csak egységes erővel tud Magyarország kilábolni mai súlyos helyzetéből. Nem az a baj, mondotta a miniszterelnök, hogy az országban nincs politikai szabadság, ha iem az, hogy több szabadságot azért követeinek, hogv jobban visszaélhessenek vele. Nem az a baj, hogy nincs egyenlőség, hanem az, hogy terrorizmussal a jobbaknak az egyenlőségét akarják megsemmisíteni. Nem az a baj, hogy nincs testvériség, hanem csak az, hogy a testvéiségeí cl akarják pusztítani politika* célokból. Ezután hangoztatja a miniszterelnök, hogy reálpolitikot akar csinálni, a királykérdést ?°dig akkor karja megoldani, mikor idegen befolyástól mentesen lehet febüen a kérdésben dönteni. A népgyülések rendben folytak le, csupán Cegléden kellett igénybevenni a karhatalmat a miniszterelnök beszéde alatt sűrűn megismétközbesiólások miatt. Bécs rohan lefelé a lejtőn Újabb drágulás — Példa a lakásínségre Bécsből jelentik: Az élelmiszerek újból megdrágultak. Egy kenyér 850 koronába kerül. Ez az ár azonban csak ideiglenes, a legközelebbi napokban újabb áremelkedés várható. Mán élelmiszerek ára is felszökött, úgy: hogy a vásárcsarnokban zavargó jelenetek játszódtak le. Egy kiló marhahús 3700 korona, borjúhús 4200 korona, disznóhus 4800, szalonna 470Q korona stb. A főzelékfélék ezekkel az árakkal versenyt drágulnak. Nyugat-Magyarországból behozott saláta kilogrammonként 250, spárga 1000 korona, egy tojás 150 korona. Bécs városa három (hónapi pihenés után ismét a villamosvasút, gáz- él villamvilágitás dijainak kiadós felemelésére gondol. Júniusban ezek a" dijak 160 százalékkal fognak emelkedni. A városi vasúton egy jegy 130 korona lesz. Különösen drágul a szén és mindezzel kapcsolatban természetesen az alkalmazottak is ujahb béremelési követeléssel lépnek fel. Károly exlrrály életbiztosításai Bécsböl jelentik: Egy párisi lap Károly király halála után azt a hirt röpítette világgá, hogy az elhunyt királynak milliárdokra menő életbiztosításai vannak és igy a királyi család nehéz anyagi helyzetének egy csapásra vége szakad. E hírrel szemből Schager osztályfőnök, az elhunyt király vagyonkezelője, a Wiener Sonnund Montagszeitung hétfői számában a következőket közli: — Az elhunyt királynak mindösgsze hét életbiztosítási kötvénye volt, és pedig: 1. 1918 junius 31-én egy millió koronás biztosítást kötött az osztrák Phőnixnél Etelka főhercegnő javára, ez a biztosítás 1934-ben kerül kifizetésre. 2. Az Ankemél 1918 május 20-án 500.000 koronás biztosítás Ottó főherceg javára. Kifizetésre kerül 1932-ben. 3. Egy másolik biztosítás ugyancsak az Ankernél 1918 május 31-röl 500.000 koronára Félix főherceg javára, A biztosítási összeg 1836-bgn esedékes. 4. Az Assecnrazioni Generálinál két biztosítást kötött az elhunyt király, az egyiket 1918 május 31-én 600.000 koronára Ottó főherceg javára, (esedékes 1832). 5. A másikat ugyancsak 500.000 koronáról Félix főherceg javára (ez esedékes 1936-ban). 6. Az Első Magyar Biztosítónál egy millió koronán kötvény van Róbert főherceg javára, ezt a .biztosítást 1918 februárjában kötötték és 1935 ben jár le, végül 7. az utolsó biztosítás 191S májusából származik, a Donau Biztosító Társaságnál, egy millió koronáról szól a kis Károly Lajos főherceg javára és 1938-ban jár le. Eszerint tehát a biztosítások összesen öt millió osztrák koronát, vagyis mintegy hatezer francia frankot tesznek ki. Végül kijelentette még Schager osztályfőnök, hogy Zita királyné egész vagyona 942.000 osztrák koronát tesz ki, ebből is azonban 856.000 korona nem nosztrifikált hadikölcsön.
