Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-20 / 138. szám
vP'K. mm Ära 1 dinár CSMEGYEI XX1IL évfolyam Sixbofica, szombat 1.922. május 20. 138. szám Segjelenü gondén reggel, ünnep isiin és hétfőn délben TELEFON SZÁM; Kinddhivatal 8-58, «cerkesetfiség S-10 Előfizetési ár s negyedévre 90“ —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-nlka 4 síim alatt Kiadébivetal t Kralja Alexandra-niíca l (Lelbaeh-paiota) Epilógus A genuaí konferenciának mára «égé lesz, a delegátusok már pakolják érveiket és frakkjaikat az újabb konferenciához, ahol majd nem az olasz kiiáy, hanem a hol* land államfő adja a dinert és Csícserinnek nem a génuai érsek, hanem az Utrecht» püspök lesz a szomszédja. És"? A beteg Európa átfordul az egyik oldaláról a másikra. Génua már nyomja, Hágában könnyebben esik a fekvés. De — mivel biztat többel Hága, mint Génua ? Minekja költözködés, a Jnurcolkodás ebben a 3akásinséges és drága vasúti jegyes világban ? Ha még a holland forint olcsóbb lenne, mini az olasz lira? De így? Ha Génnában kitört volna a pestis, megindult volna a föld, vagy áradással fenyegetett volna a tenger — még érthető lenne ez az átpakoiás. De mi köze van a geográfiái helynek a tárgyalások sikeréhez ? Szinte azt lehetne hinni, hogy Génuát azért választott«» Lloyd George, mert a megnyitó beszédéhez szolgáltatott j befejezést: a Columbusra való utalást. Ügy látszik Hágáról is van a vüágpremier-nek egy jó szónoki ötleté feljegyezve a kis noteszében s most átköltözteti ennek kedvéért az egész konferenciát, szőröstől bőröstől, a megemésztett bolsevízmussal s a megemészthetetlen Barihou-v al. x A francia lapok támadást intéztek Lloyd George ellen s azt állították, hogy Lloyd Geo”ge veje petroleum keieskedö s azért insistálja az oroszokkal való megegyezést, tehát azért hívta össze a gánuai konferenciát, hogy a vejének üzleti érdekeit szolgálja.. Nem tudjuk pontosan ellenőrizni se ezt a családi kapcsolatot, se az ismeretlen nevű misternek vagyoni érdekeit, de min den pózon, frázison, gesztuson és konvención túl ott leselkedik a si non e veto gyanúja. Hol van az a történetíró, aki egyszer a világ igazi arcát mutatná meg — szabadjon most Kassákot idézni — Párisban, Bécsben, Rómában, Londonban és Budapesten? Vájjon nem félnek-e tőle a tógák, kotúrnusok, pajzsok, a hímzett frakkok, a bronzszobrok céljára modeíül szolgáló pózok, a vörös stráfos tábornagyi nadrágok, a marsaibotok, a világ orkesztereil d?rigálók s a hősi beállításnak és emberi nagyságot mimelő virtuozitásnak színpadi görögi tizes kellékei, hogy egyszer, valahonnan talán 9 megriadt emberek íelkiismeretéből talán a műhelyek fojtott mélyéből, talán abból az extatikumbd, amelyik Szent Pétereket és Savanarolákaf adott a történelemnek, megindul egy számum, egy passzátszél az igazság pólusáról, amelyik letép minden álarcot és a meztelen igazság biborló szégyenét tárja májö föl az örök egeknek? Az uj hitnek szentelt vizeiben megfürdő lélek majd ámulva ismer rá arra a világra, amin évmilliók óta idegenül és eltévedtem ál. És ez a iáismerés a: csillagokig fogja földobálni ujjongó rátalálásait: hogy a fü növésében, a kalapács csengésében, ? kasza pengésében, a földben, a napban, a tavasz zsendülésében van az igazság, nem Lloyd Georgeban, nem Génuában és nem a konferenciákban Stop! — mondjuk a fantáziának, mely — ime — már a csillagok közé jár el vigasztalásért. Kötözzük csak vissza a Génuából Hágába vezető vasúti sínek kilométerköveihez s ne törődjünk vele, hogy olyan Antheusz ez, amelyik elveszíti erejét, ha visszaesik a földre. Szépen, halban, pretenziő nélkül kérdezzük ezt: ha már mindenki belátta, mert belátta, hogy a háborúból kimenekült világot a versaillesi koncepció fojtogatja halálra, miért azzal az egyetlen alapvető föltétellel gyülekeznek konferenciáról-korifcrenciára, hogy a Versailles» megállapodásokhoz nem szabad nyúlni? Pedig mennyi mindennel öbbet tudnak ma, mint tudtak akkor, ama babérkoszorus tavaszon Versalllesben ? S A fejlődés üteme vivace száguld rubato és furioso kilengésekkel s a tapasztalatod korma vastagon lepi el a győzelem trofeunsait. Hogy milyen a háború utáni gazdálkodás, azt csak Versailles után látták, de azt már Versailles- ben szabályozták. Ez a filius ante pattern logikai abszurditásának iskolás példája, de ebbe az okolás példába élő és szenvedő és a nyomorúság, meg az összeroppanásig munka Szibériájára Ítélt jövendő generációk buknak el. Versailles — a tabu, amihez nem nyúlhat Európa népe, minta patogoniai tüzimádó bálványának otromba képmásához. A németek Marna mellett vesztették el a háborút, a franciák Versa illesban. A párisi tanácskozástól kezdve Londonon, Brüszszelen, Portorcsen, Cannesen és Génuán keresztül Hágáig nem a háboruokozta gazdasági leromlás, hanem a Versailles okozta katasztrófa sújtó következményei ellen 'eres gyógyulást a lassan-lassan fölvrágosodó értelem. Ezek a konferenciák sikertelenségre vannak ítélve, ezek a tanácskozások eredményt nem mérnek mindaddig, imig a bukás Versailles utáni ta* paszíalatai nem lesznetc erősebbek, mint a győzelem Versailles előtti mámora volt. A győzelem mámorában, a siker szédületében s a bősz’.zuállás lihegő szomjúságában ül-* iek akkor törvényt nemcsak a le:yőzöttek, hanem a gazdasági élet törvényeinek rendje fölött if. Azóta kialudtak a gloire főlcsa'ijft ivlám* pii 8 a pisin aire más formákat és más színeket mutat A jog módot ad a józan embernek arra, hogy megtámadja a részegségében kötött ügyleteket. Versailles arra akarja kötelezni a józan embert, hogy betartsa a részegségében kötött megállapodást, Ezért nincs remény a gyógyulásra A beteg Európát egyik fürdőhelyről a másikra hurcolják, de mindenütt azzal a paranccsal, hogy a betegség kórokozóját nem szabad eltávolítani. Aszpirinnel gyógyítják a csonttörést és púderre! a kiütéses tífuszt. Urak, urak, nem lenne akkor stiiszerübb, ha Loardesban jönnének össze konferenciára ? (d. j.) Még folynak a kölcsön tárgyalások A költségvetési deficit Belpolitikai körökben feszült érdeklődéssel várják a kormánynak a kölcsönügyben hozandó határozatát. A Bler-csoport esélyei még mindig igen kedvezőek és ha az utói só órákban nem érkezik újabb, az eddigieknél kedvezőbb ajánlat, úgy a «ormány a Bler-csoportial meg is köti a szerződést. A szerződés megkc'.ése azonban nem jelenti a táry yA-hAr végleges lezáródását, a kör máuy raífíoöii ezután érkező ajánla. tot megvizsgál, miután nem bizonyos, hogy a parlament jóváhagyja a Blercsoporítaí kötött egyezséget. Kumanudi a kölcsön ügyében meglátogatta az llidzsében pihenő Pasics miniszterelnököt. Pasics a hírek szerint nem mondott végleges döntést a kölcsön ügyében, hanem Kumanudinak azt válaszolta, hogy a minisztertanácsra bízza az ügy elintézését, amely terjesszen javaslatot a parlament elé. Kumanudi nyilatkozott a Sarajevo! „Vecssrna Posta“ munkatársa előtt és kijelentette, hogy a Bler-csoport ajánlata nem kedve zőtlen ugyan, de végleges döntés még nem történt. Beögradba péntek estére, vagy szombat délelőttre várják vissza Kumanudit, amikor egyszersmind döntenek is a kölcsön ügyében. Egyes hírek szerint Kumanudi pénzügyminiszter már péntek dél után visszaérkezett Beögradba, ezt azonban titokban tartják, nehogy a pénzes -portok ügynökei és a közbenjárók munkájában zavarják. Tegnap különben uj kölcgönajánlatot is kapott a kormány. Az Equitabla newyorki pénzcsoport nevében Beögradba érkezett Newton ezredes, aki benyújtotta köiesönajánlatát. A pénzcsoport állítólag száz millió dolláros kölcsönt folyósítana, még pedig úgy, hogy az egész összeget rögtön, lefizetné előnyös íeltéielek mellett és a társaság egyáltalán nem folyna bele abba, hogy a kormánya pénzt mire használja fel. így nem ragaszkodna az Adria-vasat építéséhez sem. Beogradi munkatársunk még a következő belpolitikai híreket jelenti : — A belpolitika hírei A választójog Beograd, A demokraiapárt pénteken délután ülést tartóit, melyen a kormány választójogi javaslatáról tárgyaltak. Heves vita folyt, melynek folyamán a kormány javaslatát erősen íámadiák, A vitában részt vettek Pribicsevlcs Szvetozár, Kukovec Vjekoszláv, Marintovics Pál és Wilder Vjekoszláv. A klub elhatározta, hogy bizottságot fcü-d ki, amely a párt eílenjavaslafát fogja megszövegezni. A költségvetés A pénzügyi bizottság tegnapi ülé sén az 1922. évi költségvetést tárgyalta. Előre látott kiadásokat eá* d'g 6 milliárd 690 millió dinárban állapítottak meg. Az eddigi bevételek 5 miliiárd 950 millió dinárt tesznek ki. Eszerint a kiadások jóval fölülmúlják a bevételi két. Az Így előálló deficit fedezetét a különböző állami jövedelmek emeléséből remélik. A legújabb tarifaemelésből 480 millió dinár többletet, vasúti jegyek árának emeléséből 45 millió dinárt, a Inxusáruk tilalma beszüntetése folytán 150 millió újabb vámra számítanak. A közvetett adók Igazgatósága az illetékek fölemeléséből 100 millió dinár többletet remél, Ereknek a té~ teleknek az összege 775 millió, úgy, hogy az 1922. évi költségvetés bevétele ezzel együtt 6 milliárd 725 millió dinár lesz és így az 1922. évi budget 35 raRiiós.‘többlettel fog zárulni. A pénzügyi bizottság mai ■ ülésért a 200 százalék földadó fölemelését tárgyalta. A fölemeléséből származó jövedelem az állami adósságok kamatainak és a régebbi évek deficitjének fedezésére szolgált volna. Az uj adéjövedelmet a kamatok fizetésére fordítják. A pénzügyi bizottság a kérdés előadójául Seíyerov Slavko demokrata párti képviselőt választották meg. Laginja Beogradban Laginja Markó volt horvát bán, pénteken Beögradba érkezett. Hozzá közelálló csoportok azt állítják, hogy 1 ágin ja privát ügyeinek elintézésére
