Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-20 / 138. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ jött Beogradba. Mások szerint La­­ginja beogradi tartózkodásának messzemsnö po'itikai céljai vannak. Laginja ezek szer nt azért jött Beo­­gradba, hogy egyrészről közvetítsen a horvát blokk és a radikálisok kö­zölt, másrészről pedig a klerikális pártnak a kormányba való lépésének útját egyengeti. Állítólag Protics Stojan van az egész akció mögött, aki most rea­lizálni akarja a horvát blokk iránti szimpátiáját. A klerikális-párt kü­lönben, amint az eddigi jelekből meg lehet állapítani, nagy előtö­­résre készül. Siovéniában erős agi­­tációt fejt ki pártja megerősítésére. Május 21-én Celjén gyűlést tarta­nak, ahol az összes klerikális kép­viselők megjelennek és dr. Korosec beszámol a politikai klub eddigi tevékenységéről. Jugoszlávia ás Románia akadályozzák meg Ausztria nagy kölcsönét Amikor Ausztria Csehszlovákiával 8, ■ lanai szerződést megkötötte, abból a közéi* irópai politika uj alakulását következtették. A jelek szerint nem arról volt csak szó, hogy Csehszlová­kia hitelt nyújt Ausztriának, hanem hogy a szerződés aláírásával Ausztria közelebb jutott a kisantanthoz, melybe nemsokára be fog lépni. Úgy látszott, hogy csakugyan létre jön egy dunai konföderáció: — Magyarország nél­kül. A gazdaságilag aláaknázott és Így politikai elhatározásaiban is erőt­len Ausztria természetes törekvése is volt, hogy a vele szomszédos kisan­­tant államokkal minél barátságosabb viszonyba kerüljön. Ausztria válságos és összeomlással fenyegető gazdasági léte arra a nagy kölcsönre van függesztve, melyet a népszövetségnek kellene megvalósí­tania. Ennek a kölcsönnek az az alap­­föltétele, hogy az államok, melyeknek zálogjogi követelésük van Ausztrián, ezt a zálogjog érvéxiyesülüsét busz évre felfüggesszék. Jóidéig úgy lát­szott, hogy már csak Amerika az egyetlen akadály, mint hogy a többi nagy állam már felfüggesztette ezt a zálogjogot, a kis államoknál pedig nem számítottak ellenállásra. De ezenkivül is számítottak Ausztriában arra, hogy a kisantantnak szóbajövö államai éppen a politikai orientáció egyöntetűségének megkönnyítéséért nagy előzékenységet fognak tanúsí­tani Ausztriával szemben. Az amerikai zálogjog felfüggesztése ma már nem látszik kétségesnek, az utolsó pillanatban azonban kiderült, hogy Románia és Jugoszlávia ellen­állásán meghiúsul a zálogjogi felsza­badulás hamaros lebonyolítása. A helyzet ugyanis az, hogy Ausztriának most meg kell várnia, mig Jugoszlá­via és Románia megvívja a nagy­antanttal a »felszabadításukért fize­tendő összeg« körüli csatáját. A hely­zet ugyanis az, hogy az antant megadóztatja ezt a két országot azon a címén, hogy »faj­­testvéreiket felszabadította«, A két államnak már most az a felfo­gása, hogy addig nem követelhető tő­lük az Ausztriával szemben való zá­logjog felfüggesztése, áruig az antant nekik is el nem engedi az u. n. fel­szabadítás! tartozást. így lett az osz­trák lét vagy nemlét problémája egy egészen más Ausztrián kívül eső pro­blémától függővé. Itt nem leplezhető csalódást is okozott a sürgősség érze-1922. május 20. tőnek az a hiánya, mellyel Románia és Jugoszlávia a felszabaditási * tartó záson át az ausztriai zálogjog kérdését kezeli. Génuában reméli Schober kancellár a jugoszláv és román dele­gátussal e kérdésre nézve egyezségre jutni, de ekkor megint nem voltak kéznél a két állam részéröl a szük­séges szakértők. Kérdés, hogy a gé­nuai konferencia befejezése után dű­lőre tudja-e még Ausztria juttatni ezt a maga íöügyét annyira, hogy a kitű­zött párisi tanácskozásokon már csak a Jugoszláviával és Romániával kö­tött egyezményt kelljen szankcionál­tatni. Devizabizottságot Suboticának! — A suboticai kereskedők akciója — A »Bácsmegyei Napl6< már több ízben foglalkozott azokkal a nehézsé­gekkel, melyeket az uj deviza-forgal­mi rendelet a kereskedőknek okoz. Amellett, hogy a rendelet úgyszólván teljesen guzsbaköti a kereskedelmet, különösen sok akadályt gördit a subo­ticai és bácskai kereskedők működése elé, akiknek a legcsekélyebb deviza­kiutalási kérdésben Novisadra kell fordulniok a Narodna Banka ottani fiókjához, hogy a szükséges engedé­lyeket és számla-láttamozásokat meg­kaphassák. Az egész Vajdaság deviza­ügyletei mind a novisadi bizottságnál halmozódnak össze és igy azoknak elintézése sokszor heteket vesz igény­be. Azok, akik gyorsabb elintézést akarnak elérni, kénytelenek Novisad­ra utazni, ami az időveszteségtől el­tekintve, rengeteg sok költséggel is jár. Tekintettel arra, hogy a deviza-ren­delet szoros összefüggésben van a kül­földről érkező áruk elvámolásával, mert a deviza-bizottság láttamozása és engedélye szükséges az elvámolás­hoz és tekintettel arra, hogy a vidéki kereskedők áruik megérkezésekor az elvámolás végett többnyire amúgy js kénytelenek Suboticára jönni, az a kívánság merült fel a kereskedők kö­rében, hogy Suboticán is létesítsenek az illetékes körök deviza-bizottságot, amely a suboticai és környékbeli, No­visadtól távolabbesö városok kereske­dőinek deviza-ügyeit elintézné. E .kí­vánság jogossága annál Inkább kézen­fekvőnek bizonyult, mert a külföldről vasúton a Vajdaságba érkező áruk mind Suboticán kerülnek elvámolásra. Mint értesülünk, ennek a kívánság­nak érdekében a suboticai kereskedők nagyobbszab asu akcióra készülnek és küldöttségileg arra akarják kérni a pénzügyminisztériumot, hogy a devi­za-rendelet alapján kérjék Suboticán, a Narodna Banka itteni fiókjánál is a deviza bizottság felállítását. A ren­delet ugyanis megengedi, hogy min­den városban, ahol erre szükség van, állíthassanak fel ilyen bizottságot, melynek tagjait a gazdasági és pénz­ügyi világ megbízható és hozzáértő szakembereiből a pénzügyminiszter nevezi ki. A kereskedők akciója a két suboticai Lloyd fúziójának előmunká­latai miatt mindeddig húzódott, mert a kereskedők egyesületük kebelén be­lül akarnak a minisztériumnál eljár­ni. A két egyesület fúziója azonban május. 21-én befejezést nyer, mert ezen a napon tartja alakuló közgyű­lését a két Lloydból egyesítés utján alakult Suboticai Kereskedelmi Egye­sület. Értesülésünk szerint az uj egye­sületnek legelső akciója a deviza-bi­zottság megalakítására irányuló akció jlesz, amely remélhetőleg rövid időn belül sikerre fog vezetni. A novisadi „Stella“ filmgyár vezetőjét betöréses lopáson érték — Több betörés elkövetésével gyanúsítják — Novisad város közönségét egy vak- az üzletben és azt hívén, hogy betö­merő betörés tartja izgalomban. A Jevrejszki-utca 10. szám alatt van Vogel Henrik üvegkereskedése. Vogel pénteken délben a rendes időben bezárta üzletét, lebocsájtva a vasrollót és ugyanabban a házban levő lakására mpnt ebédelni. Ebéd közben megjelent Vogel laká­sán két vidéki kereskedő, akik dél­előtt árut vásárollak nála, az árut azonban elutazásukig Vogel üzletében hagyták. Most eljöttek, hogy átvegyék árujukat. Vogel rögtön abbahagyta az ebédet és élindult a két kereskedővel lakásá­ról az üzletbe, hogy az otthagyott árukat kiadja. Felhúzta az üzlet vasrollóját, be­ment a boltelyiségbe, ahol váratlan meglepetés várt rá. A bezárt rollő mögött az üzletben találta Rézer Li­­pót novisadi kereskedőt, a »Stella« filmgyár vezetőjét, aki ugyanabban a házban lakik, amelyben Vogel lakása és üzlete van. Vogelt annyira meglepte és meg­döbbentette ez a nem várt találkozás, hogy eleinte szólni sem tudott. R é­­ícr Lipót azonban rögtön feltalálta magát és leküzdve zavarát, azzal ma­gyarázta jelenlétét az üzletben, hogy gyanús mozgolódást hallott kívülről rők járnak ott, bement a boltba. Vogel e.rre lebocsájtotta a vasrollót és ketten együtt, Vogel és Rézer el­kezdték a betörőt keresni az üzletben. Közben Vogeinek egyre gyanusabb­­nak tűnt fel a dolog és csakhamar vi­lágos lett előtte, hogy a keresett be­törő: Rézer Lipót. Vogel rendőrt hivott és Rézért le­tartóztatták. A rendőrség nyomban házkutatást tartott Rézer lakásán és nagy gyűjteményét találák a legkü- Jönféübb kulcsoknak és álkulcsoknak, amelyek között olyan js volt, amely Vogel üzletének ajtózárába illett, sőt volt olyan kulcs is, amely a pénzszek­rényt nyitotta. Megállapították, hogy amikor Vogel váratlanul megjelent az üzletben, Ré­zer akkor már felnyitotta volt a pénz­szekrényt, de — felhasználva egy al­kalmas pillanatot — gyorsan bezárta és nem vihetett el belőle semmit, Vogelnál egy ízben már titokzatos kö­rülmények között 1918-ban betörtek és elvittek tőle 30.000 német márkát, ami sohasem került vissza. Nincs ki­zárva, hogy akkor is Rézer volt a tet­tes. A múlt évben a Lusztig-bankná! is volt betörés, amelynek tettese nem került meg. A pénteki betörés kapcsán most ezeket az előbbi betöréseket is újból nyomozni kezdik és meglepő fejlemé­nyekre van még kilátás. A nagy feltűnést keltő eset izgalom-­­ban tartja a város közönségét. A kisantant és Bethlen párbaja az osztrák politika iréngitásáért Az osztrák kérdés megoldása ott szerepelt a génuai tanácskozás fel­­adatainak sorában. A génuai konfe­rencia azonban, mint a politikai, gaz­dasági és újjáépítési tények egész vo­nalán, úgy itt is csak jövőbe mutató1 ígéretet és látszatmegoldást létesített a tárgyalásra került kérdésekben, Ausztria nem kapta meg az ujjáépi-* téséhez szükséges nagy népszövet­ségi hitelek jótéteményét és az esst-j trák probléma megöl datianságá vaf megmaradt a dunai Europa jövő ala­kulásainak nagy kérdőjele is. A tárgyalások során azonban est» irányzatok mutatkoztak arra, hogy az európai politikának egy általános*! irányvonala alakuljon ki a Duna-me­­dence gazdasági és politikai újjáépí­tésére. A »Dunai konlödetádó« esz-' méje kísértett léptea-nyommi a ku-, lisszák mögött. Erről a konföderáció- > rój a kisantant vezetőinek és különös-! képpen Benesnek nincsen valami nagy véleménye, ök a magyarok ér­dekében levő alakulásnak tartják ezt' a szövetséget, melyet országaiknak­­minden jelentősebb kára nélkül a kis-, antant szigorúan megvont keretei kö-' zött vélnek megvalósíthatni. A kis­antantnak az osztrák probléma meg-* oldására egy másik terve ran: Ausz­triát is belevonni a kisantant államai-5 nak gazdasági szövetségébe. A portorosei egyezmény elvetésével,, a kisantant ez álláspontja teljes mér­tékben keresztül küzdötte magát a génuai konferencián. Ezzel szemben' a portorosei egyezmény és a dunai konföderáció fokozatos megépitésénafc hive, a Bethlen—Bánffy-íéie külpoli­tika a kőzépeurópai kérdés ütköző-/ pontjában: az osztrák helyzetben egy, oly tényt akart teremteni, mely al­kalmas arra, hogy Ausztria mai álla­potának és külpolitikai beállításának teljes tarthatatlanságát igazolja. Beth­­lenék Ausztriának a kú&nt&ntban való (legalább is gazdasági) beillesz­kedése ellen egy hathatós argumen­tumot produkáltak tehát. Beszüntették az Ausztriába irányuló magyar hús­kivitelt. A hatás tényleg 24 órán be­lül teljes akutságáJmn jelentkezett. Bécsben valóságos kusárpásák kelet­kezett. Az elvágott szállítmányok ki­maradásával senki sem tudta áttekin­teni a bácsi húsellátás jövő alakulá­sát. A sajtó és az érdekelt tényezők segélykérő lármája egészen Gémjéig elballatszoit, honnan csakhamar meg­érkezett a kisantant külpolitikai eHen­­manőverénck hire: Románia és Jugo­szlávia mégha Uimazcttjai egymás után jelentették be, hogy államaik mindent el fognak követni Ausztria húsellátásának biztosítására. Ausz­tria politikai beigazodása természete­sen ezen az egy eseményen nem dől el. Éppoly kevéssé, mint a dunai Európa újjáépítési formulájának a megtalálása. Génua meghagyta az osztrák kérdést >a provizóriumns ál­lapot« gennyedésében. Bécs sözép- és munkásrétegeinek azonban a ma­gas diplomácia csatája néhány hús­talan hetet jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents