Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-20 / 138. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ jött Beogradba. Mások szerint Laginja beogradi tartózkodásának messzemsnö po'itikai céljai vannak. Laginja ezek szer nt azért jött Beogradba, hogy egyrészről közvetítsen a horvát blokk és a radikálisok közölt, másrészről pedig a klerikális pártnak a kormányba való lépésének útját egyengeti. Állítólag Protics Stojan van az egész akció mögött, aki most realizálni akarja a horvát blokk iránti szimpátiáját. A klerikális-párt különben, amint az eddigi jelekből meg lehet állapítani, nagy előtörésre készül. Siovéniában erős agitációt fejt ki pártja megerősítésére. Május 21-én Celjén gyűlést tartanak, ahol az összes klerikális képviselők megjelennek és dr. Korosec beszámol a politikai klub eddigi tevékenységéről. Jugoszlávia ás Románia akadályozzák meg Ausztria nagy kölcsönét Amikor Ausztria Csehszlovákiával 8, ■ lanai szerződést megkötötte, abból a közéi* irópai politika uj alakulását következtették. A jelek szerint nem arról volt csak szó, hogy Csehszlovákia hitelt nyújt Ausztriának, hanem hogy a szerződés aláírásával Ausztria közelebb jutott a kisantanthoz, melybe nemsokára be fog lépni. Úgy látszott, hogy csakugyan létre jön egy dunai konföderáció: — Magyarország nélkül. A gazdaságilag aláaknázott és Így politikai elhatározásaiban is erőtlen Ausztria természetes törekvése is volt, hogy a vele szomszédos kisantant államokkal minél barátságosabb viszonyba kerüljön. Ausztria válságos és összeomlással fenyegető gazdasági léte arra a nagy kölcsönre van függesztve, melyet a népszövetségnek kellene megvalósítania. Ennek a kölcsönnek az az alapföltétele, hogy az államok, melyeknek zálogjogi követelésük van Ausztrián, ezt a zálogjog érvéxiyesülüsét busz évre felfüggesszék. Jóidéig úgy látszott, hogy már csak Amerika az egyetlen akadály, mint hogy a többi nagy állam már felfüggesztette ezt a zálogjogot, a kis államoknál pedig nem számítottak ellenállásra. De ezenkivül is számítottak Ausztriában arra, hogy a kisantantnak szóbajövö államai éppen a politikai orientáció egyöntetűségének megkönnyítéséért nagy előzékenységet fognak tanúsítani Ausztriával szemben. Az amerikai zálogjog felfüggesztése ma már nem látszik kétségesnek, az utolsó pillanatban azonban kiderült, hogy Románia és Jugoszlávia ellenállásán meghiúsul a zálogjogi felszabadulás hamaros lebonyolítása. A helyzet ugyanis az, hogy Ausztriának most meg kell várnia, mig Jugoszlávia és Románia megvívja a nagyantanttal a »felszabadításukért fizetendő összeg« körüli csatáját. A helyzet ugyanis az, hogy az antant megadóztatja ezt a két országot azon a címén, hogy »fajtestvéreiket felszabadította«, A két államnak már most az a felfogása, hogy addig nem követelhető tőlük az Ausztriával szemben való zálogjog felfüggesztése, áruig az antant nekik is el nem engedi az u. n. felszabadítás! tartozást. így lett az osztrák lét vagy nemlét problémája egy egészen más Ausztrián kívül eső problémától függővé. Itt nem leplezhető csalódást is okozott a sürgősség érze-1922. május 20. tőnek az a hiánya, mellyel Románia és Jugoszlávia a felszabaditási * tartó záson át az ausztriai zálogjog kérdését kezeli. Génuában reméli Schober kancellár a jugoszláv és román delegátussal e kérdésre nézve egyezségre jutni, de ekkor megint nem voltak kéznél a két állam részéröl a szükséges szakértők. Kérdés, hogy a génuai konferencia befejezése után dűlőre tudja-e még Ausztria juttatni ezt a maga íöügyét annyira, hogy a kitűzött párisi tanácskozásokon már csak a Jugoszláviával és Romániával kötött egyezményt kelljen szankcionáltatni. Devizabizottságot Suboticának! — A suboticai kereskedők akciója — A »Bácsmegyei Napl6< már több ízben foglalkozott azokkal a nehézségekkel, melyeket az uj deviza-forgalmi rendelet a kereskedőknek okoz. Amellett, hogy a rendelet úgyszólván teljesen guzsbaköti a kereskedelmet, különösen sok akadályt gördit a suboticai és bácskai kereskedők működése elé, akiknek a legcsekélyebb devizakiutalási kérdésben Novisadra kell fordulniok a Narodna Banka ottani fiókjához, hogy a szükséges engedélyeket és számla-láttamozásokat megkaphassák. Az egész Vajdaság devizaügyletei mind a novisadi bizottságnál halmozódnak össze és igy azoknak elintézése sokszor heteket vesz igénybe. Azok, akik gyorsabb elintézést akarnak elérni, kénytelenek Novisadra utazni, ami az időveszteségtől eltekintve, rengeteg sok költséggel is jár. Tekintettel arra, hogy a deviza-rendelet szoros összefüggésben van a külföldről érkező áruk elvámolásával, mert a deviza-bizottság láttamozása és engedélye szükséges az elvámoláshoz és tekintettel arra, hogy a vidéki kereskedők áruik megérkezésekor az elvámolás végett többnyire amúgy js kénytelenek Suboticára jönni, az a kívánság merült fel a kereskedők körében, hogy Suboticán is létesítsenek az illetékes körök deviza-bizottságot, amely a suboticai és környékbeli, Novisadtól távolabbesö városok kereskedőinek deviza-ügyeit elintézné. E .kívánság jogossága annál Inkább kézenfekvőnek bizonyult, mert a külföldről vasúton a Vajdaságba érkező áruk mind Suboticán kerülnek elvámolásra. Mint értesülünk, ennek a kívánságnak érdekében a suboticai kereskedők nagyobbszab asu akcióra készülnek és küldöttségileg arra akarják kérni a pénzügyminisztériumot, hogy a deviza-rendelet alapján kérjék Suboticán, a Narodna Banka itteni fiókjánál is a deviza bizottság felállítását. A rendelet ugyanis megengedi, hogy minden városban, ahol erre szükség van, állíthassanak fel ilyen bizottságot, melynek tagjait a gazdasági és pénzügyi világ megbízható és hozzáértő szakembereiből a pénzügyminiszter nevezi ki. A kereskedők akciója a két suboticai Lloyd fúziójának előmunkálatai miatt mindeddig húzódott, mert a kereskedők egyesületük kebelén belül akarnak a minisztériumnál eljárni. A két egyesület fúziója azonban május. 21-én befejezést nyer, mert ezen a napon tartja alakuló közgyűlését a két Lloydból egyesítés utján alakult Suboticai Kereskedelmi Egyesület. Értesülésünk szerint az uj egyesületnek legelső akciója a deviza-bizottság megalakítására irányuló akció jlesz, amely remélhetőleg rövid időn belül sikerre fog vezetni. A novisadi „Stella“ filmgyár vezetőjét betöréses lopáson érték — Több betörés elkövetésével gyanúsítják — Novisad város közönségét egy vak- az üzletben és azt hívén, hogy betömerő betörés tartja izgalomban. A Jevrejszki-utca 10. szám alatt van Vogel Henrik üvegkereskedése. Vogel pénteken délben a rendes időben bezárta üzletét, lebocsájtva a vasrollót és ugyanabban a házban levő lakására mpnt ebédelni. Ebéd közben megjelent Vogel lakásán két vidéki kereskedő, akik délelőtt árut vásárollak nála, az árut azonban elutazásukig Vogel üzletében hagyták. Most eljöttek, hogy átvegyék árujukat. Vogel rögtön abbahagyta az ebédet és élindult a két kereskedővel lakásáról az üzletbe, hogy az otthagyott árukat kiadja. Felhúzta az üzlet vasrollóját, bement a boltelyiségbe, ahol váratlan meglepetés várt rá. A bezárt rollő mögött az üzletben találta Rézer Lipót novisadi kereskedőt, a »Stella« filmgyár vezetőjét, aki ugyanabban a házban lakik, amelyben Vogel lakása és üzlete van. Vogelt annyira meglepte és megdöbbentette ez a nem várt találkozás, hogy eleinte szólni sem tudott. R éícr Lipót azonban rögtön feltalálta magát és leküzdve zavarát, azzal magyarázta jelenlétét az üzletben, hogy gyanús mozgolódást hallott kívülről rők járnak ott, bement a boltba. Vogel e.rre lebocsájtotta a vasrollót és ketten együtt, Vogel és Rézer elkezdték a betörőt keresni az üzletben. Közben Vogeinek egyre gyanusabbnak tűnt fel a dolog és csakhamar világos lett előtte, hogy a keresett betörő: Rézer Lipót. Vogel rendőrt hivott és Rézért letartóztatták. A rendőrség nyomban házkutatást tartott Rézer lakásán és nagy gyűjteményét találák a legkü- Jönféübb kulcsoknak és álkulcsoknak, amelyek között olyan js volt, amely Vogel üzletének ajtózárába illett, sőt volt olyan kulcs is, amely a pénzszekrényt nyitotta. Megállapították, hogy amikor Vogel váratlanul megjelent az üzletben, Rézer akkor már felnyitotta volt a pénzszekrényt, de — felhasználva egy alkalmas pillanatot — gyorsan bezárta és nem vihetett el belőle semmit, Vogelnál egy ízben már titokzatos körülmények között 1918-ban betörtek és elvittek tőle 30.000 német márkát, ami sohasem került vissza. Nincs kizárva, hogy akkor is Rézer volt a tettes. A múlt évben a Lusztig-bankná! is volt betörés, amelynek tettese nem került meg. A pénteki betörés kapcsán most ezeket az előbbi betöréseket is újból nyomozni kezdik és meglepő fejleményekre van még kilátás. A nagy feltűnést keltő eset izgalom-ban tartja a város közönségét. A kisantant és Bethlen párbaja az osztrák politika iréngitásáért Az osztrák kérdés megoldása ott szerepelt a génuai tanácskozás feladatainak sorában. A génuai konferencia azonban, mint a politikai, gazdasági és újjáépítési tények egész vonalán, úgy itt is csak jövőbe mutató1 ígéretet és látszatmegoldást létesített a tárgyalásra került kérdésekben, Ausztria nem kapta meg az ujjáépi-* téséhez szükséges nagy népszövetségi hitelek jótéteményét és az esst-j trák probléma megöl datianságá vaf megmaradt a dunai Europa jövő alakulásainak nagy kérdőjele is. A tárgyalások során azonban est» irányzatok mutatkoztak arra, hogy az európai politikának egy általános*! irányvonala alakuljon ki a Duna-medence gazdasági és politikai újjáépítésére. A »Dunai konlödetádó« esz-' méje kísértett léptea-nyommi a ku-, lisszák mögött. Erről a konföderáció- > rój a kisantant vezetőinek és különös-! képpen Benesnek nincsen valami nagy véleménye, ök a magyarok érdekében levő alakulásnak tartják ezt' a szövetséget, melyet országaiknakminden jelentősebb kára nélkül a kis-, antant szigorúan megvont keretei kö-' zött vélnek megvalósíthatni. A kisantantnak az osztrák probléma meg-* oldására egy másik terve ran: Ausztriát is belevonni a kisantant államai-5 nak gazdasági szövetségébe. A portorosei egyezmény elvetésével,, a kisantant ez álláspontja teljes mértékben keresztül küzdötte magát a génuai konferencián. Ezzel szemben' a portorosei egyezmény és a dunai konföderáció fokozatos megépitésénafc hive, a Bethlen—Bánffy-íéie külpolitika a kőzépeurópai kérdés ütköző-/ pontjában: az osztrák helyzetben egy, oly tényt akart teremteni, mely alkalmas arra, hogy Ausztria mai állapotának és külpolitikai beállításának teljes tarthatatlanságát igazolja. Bethlenék Ausztriának a kú&nt&ntban való (legalább is gazdasági) beilleszkedése ellen egy hathatós argumentumot produkáltak tehát. Beszüntették az Ausztriába irányuló magyar húskivitelt. A hatás tényleg 24 órán belül teljes akutságáJmn jelentkezett. Bécsben valóságos kusárpásák keletkezett. Az elvágott szállítmányok kimaradásával senki sem tudta áttekinteni a bácsi húsellátás jövő alakulását. A sajtó és az érdekelt tényezők segélykérő lármája egészen Gémjéig elballatszoit, honnan csakhamar megérkezett a kisantant külpolitikai eHenmanőverénck hire: Románia és Jugoszlávia mégha Uimazcttjai egymás után jelentették be, hogy államaik mindent el fognak követni Ausztria húsellátásának biztosítására. Ausztria politikai beigazodása természetesen ezen az egy eseményen nem dől el. Éppoly kevéssé, mint a dunai Európa újjáépítési formulájának a megtalálása. Génua meghagyta az osztrák kérdést >a provizóriumns állapot« gennyedésében. Bécs sözép- és munkásrétegeinek azonban a magas diplomácia csatája néhány hústalan hetet jelent.
